VÁLTOZÓ KULTÚRA, VÁLTOZÓ ALAPKÉSZSÉGEK – DIGITÁLIS OKTATÁSI MODELLEK

Racsko Réka

Tartalom A kultúraváltás és az új alapkészségek kapcsolata A 21. században elvárt alapkészségek új értelmezései

21. századi alapkészségek (World Econmic Forum) A kvalitatív összehasonlító vizsgálat jellemzése Kulcskompetencia-felfogások a nemzeti tantervekben

Észtország Finnország Magyaroszág

Összegzés a továbblépéshez Digitális átállás Tanulásikörnyezet-felfogások

Az információs kultúra viszonya más kultúrákhoz

Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története. Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf

Kultúra

Információs kultúra

Digitális kultúra-Nem digitális kultúra

Hálózati kultúra

Ország / Régió/ Szervezet Dokumentum É v

Európai Unió

Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái- Európai Referencia Keretrendszer 2004

Ajánlás az Európai Parlament és Bizottság 2006. december 18-i kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz 2006

„Oktatás és képzés 2010” program implementálása 2010

UNESCO Kommunikációs készségtérkép 2008

ASCD – P21 Partnerség a 21. századi képességekért modell 2008; 2015

ISTE Globális tanulás. Nemzeti oktatástechnológiai sztenderd tanároknak és tanulóknak

2008; 2017

ATC (Assessment and Teaching of 21st Century Skills)

A 21. századi készségek meghatározása (Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble, 2010) 2010

OECD - CERI Új évezred tanulói projekt: az IKT és a tanulás kihívásai-  

2010-2012

NAEP (National Assessment of Educational Progress)

A 21. századi készégek értékelése és tanítás(Griffin, McGaw és Care szerk.) 2012

ITL (Innovative Teaching and Learning)

21. századi kompetenciák és tanulási stílusok. ‘LEAP21’  2012

World Economic Forum (WEF) 21. századi alapkészségek konstellációja 2015

     Az összefoglalás alapja: Binkley, Erstad, Herman, Raizen, Ripley és Rumble ( 2010): Draft White Paper 1. Defining 21st century skills. URL:http://cms.education.gov.il/NR/rdonlyres/19B97225-84B1-4259-B423-4698E1E8171A/115804/defining21stcenturyskills.pdf

Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving the state of the wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015. URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf

A kvalitatív, összehasonlító vizsgálatKutatási cél A digitális átállás többszempontú oktatási vizsgálata.

Kutatási kérdés Milyen kulcskompetenciák fejlesztését tűzték ki célul a nemzeti alaptantervekben?

Kutatás jellegeösszehasonlító, komparatív pedagógiatartalomelemzés módszereidiografikus funkció

Módszere kvalitatív, nem (non) reaktív módszer indirekt megfigyelés

Kutatási stratégia induktív

Mintavételi stratégia szelektív mintavétel

Kvalitatív adatkorpusz nemzeti tantervek

Kutatás eszközrendszere MaxQda tartalomelemző szoftver

Kódolási folyamat induktív és deduktív kódolás

Metodológiai követelmények

ObjektivitásMegbízhatóság: következetes adatkezelés,, kvantifikációteljes dokumentáció, átláthatóságÉrvényesség: módszertrianguláció reflexivitás, dokumentáció, kumulatív érvényesség: interkódolás,

Kimenet Idézetmátrix; fogalomtérkép (gráf)

Részlet Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról c. doktori disszertációból

A transzverzális kompetencia a tudás, készség, érték, attitűd és akarat egységére utal. A kompetencia egy adott helyzetben alkalmazott tudás és képesség alkalmazását jelenti. Az, ahogyan a tanulók a tudásukat, a készségeiket, képességeiket alkalmazzák, meghatározott az általuk vallott értékek és attitűdök által. A transzverzális kompetencia a különböző területeken megszerzett tudás és készségeket foglalja magában, az egyén személyes fejlődése, tanulása, munkája és állampolgári aktivitása során hosszú távon. (National Core Curriculum for Basic Education. Finnish National Board of Education. 2014. 33. o.)

A 3 ország kulcskompetencia-rendszerének összehasonlítása

Észtország Finnország Magyarországáltalános kompetencia transzverzális kompetencia kulcskompetencia

digitális kompetencia IKT-kompetencia digitális kompetencia

szociális és állampolgári kompetencia öngondoskodás és mások gondozása, a mindennapi élet szervezése

szociális és állampolgári kompetencia

önszabályozó kompetencia  

vállalkozói kompetencia vállalkozói és munka világa kompetencia

kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia

matematika, a természettudományos és a technológia kompetencia

 matematikai kompetencia

természettudományos és technikai kompetencia

tanulás tanulása kompetencia gondolkodás és a tanulás megtanulása a hatékony, önálló tanulás

kulturális és érték kompetencia kulturális kompetencia, interakció, önkifejezés

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

kommunikációs kompetencia multiliteracyidegen nyelvi kommunikációanyanyelvi kommunikáció

  részvétel egy fenntartható jövő építésében

 

     

Összegzés a továbblépéshez Az iskolai tanításnak figyelembe kell venni korának kultúráját,

különben nem teljesíményekre kész készségeket, hanem teljesítményzavarokat hoz létre. (Gyarmathy, 2012)

• Változtatásokra és nem diagnózisokra van szükség. • A  digitális  pedagógia  modelleknek  figyelembe  kell  venniük  a  kultúraváltást,  és 

adaptívan kell hozzá alkalmazkodni.• A tanulási környezeteket ennek megfelelően kell kialakítani.• A hatékony digitális átállás  folyamatához szükség van stratégiai szintű tervezésre 

mind  a  nemzeti  stratégiák,  mind  a  szakpolitikák  (policyk)  ,  mind  a  nemzeti tantervek szintjén.

• Összességében, ha ezek a modellek, ha 1-1 modulként beépülnek a digitális átállás stratégiai tervébe, túl vagyunk a folyamat nehezén, hiszen megvalósulnak az elvárt új tanulási környezet azon elemei, amelyek a mezo-és mikroszinten eleget tesznek ezen feltételeknek.

Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? In: Digitális Nemzedék Konferencia Tanulmánykötet. ELTE, Budapest. 9−16.

A digitális átállás fogalmi keretei

A digitális átállás alatt tehát azt a folyamatot értjük, amely során: az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg, a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének

alkalmazásával, az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök)

elterjesztése és integrálása révén. Ennek során kiemelt szerepet kapnak :

az eszközök és azok virtuális környezetei (applikációk, internet), ill. azok a készségek és kompetenciák, amely révén ezen elemek magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása valósul meg,

a tanulás-tanítás céljából, a tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezetek

kialakítása révén.Racsko Réka (2016): Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról. Doktori disszertáció 2016.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!