Notes

Introduction

1 Werb �oczy’s contention with regard to the rewards due to scholars was notjust wishful thinking, for Sigismund had previously conceded that interlegum tractatores digne meruit collocari: ZsO, ii/2, no 5962.

2 Tripartitum, I: 5–6.3 Tripartitum, I: 10; I: 14; I: 22. 4 Ibid., I: 3. 5 With reference to Tripartitum I: 3–4, in which the doctrine of the Holy

Crown is most keenly expressed, Lászlo Péter writes, ‘This passage appearsto imply a corporate concept of the Crown – as one that embraced theKing and the nobles. However, the context in which Werb �oczi putforward the thesis was quite clearly not that of political rights but thesystem of land donation and that of the nobles’ privileges. His intentionwas to state that all nobles, the poor and the wealthy alike, enjoyedexactly the same rights over their landed property because all land was intheory the effluence of royal grace, in other words held of the HolyCrown’, Lászlo Péter, The Antecedents of the 19th Century Hungarian StateConcept: A Historical Analysis. The Background and Creation of the Doctrine ofthe Holy Crown, unpublished Oxford DPhil thesis, 1965, p. 14. ProfessorPéter has recently reminded me that, of the more than a hundred occa-sions upon which Werb �oczy uses the concept of the crown, only one maybe understood as signifying a corporation of the realm, the remainderbeing simply abstractions of royal majesty.

6 In fact, in the thirteenth and fourteenth centuries, property was frequentlyredonated under new terms rather than awarded as a completely new gift.

7 Tripartitum, I: 9. 8 See thus Fred Cheyette in Speculum, 71, 1996, pp. 998–1006. 9 György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no

date. Bónis always claimed that this work was published in 1948. It couldnot have been. It was most probably published in Transylvania in 1944, afact which Bónis later sought to conceal. The volume has an extensiveFrench résumé.

10 Otto Hintze, ‘Typologie der ständischen Verfassung des Abendlandes’, inHintze, Staat und Verfassung. Gesammelte Abhandlungen zur allgemeinenVerfassungsgeschichte, (ed.) Gerhard Oestreich, Göttingen, 1970, pp. 120–39(135–36); thus also, Jean Sedlar, East Central Europe in the Middle Ages,Seattle and London, 1994, pp. 71–3; Philip Longworth, The Making ofEastern Europe: From Prehistory to Postcommunism, 2nd edition, Basingstokeand London, 1997, p. 282.

11 Heinrich Mitteis, The State in the Middle Ages: A Comparative ConstitutionalHistory of Feudal Europe, (trans.) H.F. Orton, Amsterdam, Oxford and New

183

York, 1975, pp. 319–20, 39. The first German-language version of thisimportant work was published in 1940.

12 Perry Anderson, Lineages of the Absolutist State, London and New York,1979, p. 223.

13 Jen �o Sz �ucs, ‘The Three Historical Regions of Europe’, Acta Historica(Budapest), 29, 1983, pp. 131–84.

14 István Bibó, Democracy, Revolution, Self-determination: Selected Writings, (ed.)Károly Nagy, Boulder and New York, 1991, p. 36. The original text as givenin A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (Budapest, 1946, and many subse-quent editions) reads ‘a demokráciai el �oiskola’. Bibó’s claim recalls an oldEast European joke as related by Katherine Verdery: antique despot, sum-moned from his palace to confront a slave rebellion, espies posters pro-claiming ‘Feudalism – the bright new future of mankind’!

15 Sz �ucs, ‘The Three Historical Regions’, pp. 142–3, 153–4. 16 Anderson, Lineages of the Absolutist State, p. 226. 17 George Schöpflin, Politics in Eastern Europe, London and Cambridge, MA,

1993, p. 11.18 Lászlo Péter, ‘Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa?’ in (ed.) Béla

Pomogáts, Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyartanulmányok, Budapest, 1991, pp. 225–52 (228–9, 235). Péter’s essay wasfirst published in 1980.

19 Susan Reynolds, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted,Oxford, 1994, p. 478.

20 Reynolds, Fiefs and Vassals, pp. 67–74, 474; Georges Duby, La société aux XIeet XIIe siécles dans la région Mâconnaise, Paris, 1953, pp. 553–5, 559.

21 Reynolds, Fiefs and Vassals, p. 479. 22 Sz �ucs, The Three Historical Regions’, pp. 153–4. 23 Lexikon des Mittelalters, ii, Munich and Zurich, 1983, pp. 18–19; Pál Engel,

Gyula Kristó and András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526,Budapest, 1998, p. 379; M.M. Fryde’s oft-cited population figures for EasternEurope, given in J.C. Russell, Late Ancient and Medieval Population,Philadelphia, 1958, p. 148, should be treated with caution.

24 Norman Davies, God’s Playground: A History of Poland, 2 vols, Oxford, 1981,i, p. 115.

25 Jen �o Sz �ucs, ‘Theoretical Elements in Master Simon of Kéza’s GestaHungarorum (1282–85)’, Études Historiques Hongroises, 1975, pp. 243–7.

26 For Scotland, see Lexikon, p. 45.27 Journal of the Society of Archivists, 11, 1990, pp. 102–3.28 The exceptions, as far as medieval Hungary is concerned, are German legal

texts and charters composed in the principal cities and in parts ofTransylvania. Croatia also had a vernacular legal tradition, as survivingcharters composed in Slavonic in Glagolitic script attest.

29 Elemér Mályusz, ‘1526 el �otti okleveleink forrásértéke’, Történelmi Szemle, 10,1967, pp. 416–29 (417).

30 In the Middle Ages, Croatia consisted only of the Dalmatian littoral and itsimmediate hinterland, and had its capital at Knin. Slavonia, which includedboth the Zagreb region and much of the territory between the Drava andSava rivers, had its own administration.

184 Notes

1 The Eleventh and Twelfth Centuries

1 There are two excellent English-language accounts of the Hungarian inva-sion: C.A. Macartney, The Magyars in the Ninth Century, Cambridge, 1930,and Gyula Kristó, Hungarian History in the Ninth Century, Szeged, 1996. Bothof these largely rely on the written histories of the period. Topography,nomenclature and archaeological evidence can, however, if read one way,be taken to indicate that the Hungarian invasion was preceded by a slowprocess of infiltration stretching back to the seventh century.

2 Some Hungarian historians are currently keen to present the ninth-century Hungarians as a homogeneous people. Burial customs and finds,linguistic evidence and skull-types suggest otherwise: see in particular theaccount of the Szentes Borbastanya cemetery in Pál Lipták, Avars andAncient Hungarians, Budapest, 1983, pp. 133–5.

3 Zsolt Bernert, ‘Palaeodemográfiai adatok a Kereki-Homokbánya temet �onépessegér �ol’, in (eds) György Pálfi, L. Gyula Farkas, Erika Molnár,Honfoglaló magyarság – Árpád-kori magyarság. Antropológia. Régészet.Történelem, Szeged, 1996, pp. 179–88 (183).

4 About 300 words of Turkic origin remain in modern Hungarian: Antal Bartha,Hungarian Society in the 9th and 10th Centuries, Budapest, 1975, p. 49.

5 Iván Bertényi, Kis magyar cimertan, Budapest, 1983, pp. 66–7, 70. The lionwas not the totem of the Árpáds as is sometimes maintained. In accordancewith the maxim, ‘he who has no device, carries the lion’, its use by theÁrpáds signifies instead the lack of alternative ancestral bearings availableto the house: see Bertényi, op. cit., p. 74. One possible totemic emblem isthe griffin borne by the Tomaj family, which was of Pecheneg descent:József Csoma, A magyar nemzetségi czimerek, Budapest, 1904, pp. 165–6; for the turul bird, see Tibor Kardos, Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése, Budapest, no date, p. 22.

6 The Hungarian Illuminated Chronicle. Chronica de Gestis Hungarorum, (ed.)Dezs �o Dercsényi, Budapest, 1969, p. 98 (Ch. 26).

7 Thus, with respect to the supposed tribal leaders of the conquest, Ond andEl �od, and their descendants, the Baár-Kalán and Csák families, see JánosKarácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest,1900–1, i, pp. 141, 291–2.

8 Árpád-kori történeti földrajz, i, pp. 42, 836. Few historians agree, however, onwhich families may be held to originate from tenth-century chieftains. Atone extreme we have László Erdélyi, A magyar lovagkor nemzetségei1200–1408, Budapest, 1932, who alleges 17 houses which reach back to theninth and early tenth centuries, as well as one of Hunnic descent! On theother hand, János Karácsonyi, op.cit., is generally dismissive of all laterclaims to antiquity.

9 Péter Váczy, ‘A királyság központi szervezete Szent István korában’, SzentIstván Emlékkönyv, (ed.) Jusztinián Serédi, 3 vols, Budapest, 1938, ii, pp. 33–69 (38).

10 Gyula Kristó, A xi. századi hercegség története Magyarországon, Budapest,1974, p. 53.

11 György Györffy, István király és m �uve, Budapest, 1977, p. 103.

Notes 185

12 Gyula Kristó, A xi. századi hercegség, pp. 70–1.13 Embers were used in divination: M. Hoppál, ‘Traces of Shamanism in

Hungarian Folk Beliefs’, in (ed.) M. Hoppál, Shamanism in Eurasia,Göttingen, pp. 430–49 (438–9); the continuity of shamanistic ritual in themodern period has recently been questioned by Éva Pócs, Between the Livingand the Dead: A Perspective on Witches and Seers in the Early Modern Age,Budapest, 1999, pp. 14–16.

14 Péter Hajdú, ‘Stilistisch motivierte und Gattungsbedingte Änderungen in den uralischen Sprachen’, Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristorum Turku 20.–27. VIII 1980, vol i, (ed.) Osmo Ikola, Turku, 1980, pp. 57–85; see also Mircea Eliade, Shamanism: Archaic Techniques of Ecstasy,Princeton, 1964, pp. 96–9. I would like to thank Dr Daniel Abondolo fordrawing my attention to this signal curiosity.

15 Jolán Berrár, N �oi neveink 1400-ig, Budapest, 1952, pp. 60–2.16 On the apostolic title, see György Györffy, István király és m �uve, Budapest,

1977, p. 190; János Karácsonyi, Szent István király oklevelei és a SzilveszterBulla, Budapest, 1891, pp. 178–216. St Stephen’s apostolic reputation waswell established by the mid-eleventh century.

17 György Bónis, ‘Szent István törvényeinek önállósága’, Századok, 72, 1938,pp. 433–87 (441–2).

18 Monika Jánosi, Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged, 1996, pp. 67–96.19 Péter von Váczy, Die erste Epoche des ungarischen Königtums, Pécs, 1935,

p. 26; thus, ‘mortis multis inultis’, Blágay család oklevéltára, p. lv; J.M. Wallace-Hadrill, The Long-Haired Kings, Toronto, Buffalo and London,1982, pp. 122–3.

20 DRMH, i, pp. 3, 8, 80 (Stephen I: 2, 33).21 Bónis, ‘Szent István törvényeinek önállósága’, pp. 457–8. 22 The Deeds of Frederick Barbarossa by Otto of Freising and his Continuator,

Rahewin, (ed.) and (trans.) C.C. Mierow, New York, 1966, pp. 66–7 (Book i,Ch. 32). Otto’s description is, most probably, a twelfth-century trope.

23 Ferenc Eckhart, A szentkorona-eszme története, Budapest, 1941, pp. 35–6. 24 Estimates of landownership before the thirteenth century are almost

entirely speculative. Kristó reckons that, in the twelfth century, the largestlandowners held between 1 per cent and 15 per cent of the kingdom’s terri-tory, and the church 10 per cent: Magyarország története. Az el �ozmények ésmagyar történet 1242-ig, (ed.) Antal Bartha, 2 vols, 2nd edition, Budapest,1987, i, pp. 1034–5. Bálint Hóman and Gyula Szekf �u’s Magyar történet, 5vols, 3rd edition, Budapest, 1935–6, i, opposite p. 208, ambitiously mapsthe royal domain in the reign of St Stephen.

25 See below, p. 172. 26 Henrik Marczali, A magyar történet kútf �oinek kézikönyve, Budapest, 1901,

pp. 63–6; György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban,Kolozsvár, undated, pp. 100–1.

27 Péter Váczy, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, Századok,61–2, 1927–8, pp. 243–90, 351–414 (281).

28 Bónis, H �ubériség és rendiség, p. 76; see also Blágay család oklevéltára, pp. 63–4.

29 Györffy, István király és m �uve, p. 246; DRMH, i, pp. 18, 87 (Ladislas III: 2). 30 Marczali, A magyar történet, pp. 129–30.

186 Notes

31 DRMH, i, p. 27 (Koloman, 15); The Deeds of Frederick Barbarossa, p. 66; TheHungarian Illuminated Chronicle, p. 117 (Ch. 96).

32 Alice Mezey, Ják – Szent György templom, 1999, pp. 2–3. 33 III. Béla emlékezete, (eds) Gyula Kristó, Ferenc Makk, Ern �o Marosi, Budapest,

1971, p. 85. 34 Váczy, Erste Epoche des ungarischen Königtums, p. 40. 35 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 152. 36 Gusztáv Heckenast, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban,

Budapest, 1970, p. 73.37 Attila Zsoldos, ‘Visegrád vármegye és utódai’, Történelmi Szemle, 40, 1998,

pp. 1–32. 38 The point is well made by Gyula Pauler, ‘Szent István alkotmánya’,

Századok, 13, 1879, pp. 1–30, 101–25 (103–04) 39 For this and much of what follows, see Gyula Kristó, A vármegyék

kialakulása, Budapest, 1988, especially pp. 144–6. 40 Gusztáv Heckenast, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek, pp. 52–68; (ed.) Érvin

Liptai, Magyarország hadtörténete, 2 vols, Budapest, 1984, i, p. 31; ChristianLübke, Arbeit und Wirtschaft im östlichen Osteuropa, Stuttgart, 1991.

41 Of course, it might equally be the other way round – that the offices of theroyal court imitated those already in use in ecclesiastical households: Bónis,H �ubériség es rendiség a középkori magyar jogban, p. 182.

42 Ilona Bolla, ‘A közszabadság a xi.–xii. században (A liber és libertas fogalomaz Árpád-korban)’, Történelmi Szemle, 1973, pp. 1–29 (7).

43 DRMH, i, p. 6 (Stephen I, 23–5).44 ‘servum vel servientem … qui domino suo sine ipsius voluntate alienari non

potest’: DRMH, i, p. 66 (Synod of Esztergom: 69); grants of freedom werethus commonly associated with right of movement: PRT, i, pp. 598, 602.

45 DRMH, i, pp. 35–6 (1222: 14, 19); the property of one castle-warrior,confiscated on account of treason in 1198, thus amounted to 13 mansiones(generally, mansio = aratrum = circa 35 hectares): RR, i, no 172. In the thir-teenth century, we have knowledge of 12 castle-warriors in Ung countyowning altogether 150 aratra: see Attila Zsoldos, ‘Iobagio CastriPossessionem Habens. A várjobbágyi jogállás anyagi hátterének kérdései’,Századok, 128, 1994, pp. 254–72 (255–7).

46 A Váradi Regestrum, (ed.) Kandra Kabos, Budapest, 1898, pp. 114, 270–2,296, 486.

47 Lászlo Erdélyi, ‘Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései, i’,Történeti Szemle, 3, 1914, pp. 517–61 (556–8).

48 Martyn Rady, Medieval Buda: A Study of Municipal Government and Jurisdictionin the Kingdom of Hungary, Boulder and New York, 1985, pp. 14–15.

49 For this and much of what follows, see László Erdélyi, ‘Árpádkori tár-sadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései, iv’, Történeti Szemle, 4, 1915,pp. 334–52 (344–5).

50 AUO, v, p. 515. The very full records from thirteenth and early fourteenth-century Slavonia, which preserved several older Hungarian institutions, arein this respect suggestive: Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicz, Orbász, Szana)1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, pp.18–19; Smiciklas, vi, pp. 25–8, 198–9, 242–3; ibid., x, pp. 283–4.

Notes 187

51 A Váradi Regestrum, pp. 270–2, 296, 304-6, 372, 426, 442; Zimmermann-Werner, i, pp. 7–9; RR, i, no. 108.

52 Smiciklas, iv, pp. 597, 613–15; ibid., v, pp. 67–8, 602–3; Blágay családoklevéltára, pp. 18–20.

53 Hansgerd Göckenjan, Hilfsvölker und Grenzwächter im mittelalterlichenUngarn, Wiesbaden, 1972, pp. 230–2; Zoltán Körde, ‘A magyarországibeseny �ok az Árpád-korban, Acta Historica (Szeged), 90, 1990, pp. 3–21(16–19); the text of the 1279 Cuman privilege is given in DRMH, i, pp. 69–72.

54 Károly Tagányi, ‘A földközösség története Magyarországon’, MagyarGazdágtörténelmi Szemle, 1, 1894, pp. 199–238 (223–9).

55 Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’,Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72 (137).

56 László Erdélyi, A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408, Budapest, 1932,pp. 8, 20.

57 Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztocrácia fejl �odése,Budapest, 1986, pp. 12–13.

58 Ibid., p. 79; a possible earlier reference is to Zeri Nana de genere Kalán,Bishop of Pécs 1183–1218. The document is, however, undated: see MórWertner, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 2 vols, Temesvár,1891–92, i, p. 81.

59 Blágay család oklevéltára, pp. xlvi–xlviii.60 Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, ii, pp. 109–11.61 The text, as reported by Thomas of Spalato, is given in Joannes Kukuljevic, Jura

Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 2 vols, Zagreb, 1862, i, pp. 24–5; DamirKarbic, ‘Defining the Position of Croatia during the Restoration of Royal Power1345–1361: An Outline’, in (eds) Balázs Nagy and Marcell Seb �ok, … The Man ofMany Devices who Wandered Full Many Ways … Festschrift in Honor of János M. Bak, New York and Budapest, 1999, pp. 520–6 (523).

62 Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok, p. 116.63 Péter Váczy, ‘A h �ubériség szerepe Szent István királyságában’, Századok, 66,

1932, pp. 369–92 (374). 64 DRMH, i, pp. 2, 80 (Stephen I, 1). The text follows verbatim, however, canon

6 of the 847 Synod of Mainz and may have been inserted in the lawcodeafter Stephen’s death.

65 DRMH, i, pp. 3, 6, 9 (Stephen I, 6, 26; ibid., II, 2). 66 For this and what follows, see DRMH, i, p. 27 (Koloman, 20); Eszter

Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok, 65,1931, pp. 143–4

67 As with iobagiones/liberi Sancti Regis, reference to St Stephen was a shorthandwhich meant from time immemorial.

68 DRMH, i, pp. 34, 42, 43, (1222: 4; 1267: 6, 9)69 Perry Anderson, Passages from Antiquity to Feudalism, London, 1974, p. 232.

2 Origins of the Hungarian Nobility

1 DRMH, i, pp. 14, 18, 21 (Ladislas II: 11; ibid., III: 2; ibid., III: 12).2 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 423 (dated 1124–31).

188 Notes

3 Erik Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokráciafejl �odése, Budapest, 1986, p. 53; Bónis, H �ubériség és rendiség a középkorimagyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 124–32.

4 Gyula Kristó, ‘Keán, Szent István király ellenfele’, Acta Historica (Szeged), 98,1993, pp. 15–28; Zoltán Körde, ‘A magyarországi beseny �ok az Árpád-korban’, Acta Historica (Szeged), 90, 1990, pp. 3–21 (4–5). DNA tests suggesta substantial Slavonic admixture in even the oldest Hungarian families: seeKálmán Magyar’s essay, ‘Who is the Hungarian? What is the Hungarian?’,in (ed.) K. Magyar, A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei …,Kaposvár, 1993, pp. 167–73.

5 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 277 (the otherwise incomprehensiblecharter of Nezdinus, dated 1090–93).

6 Kornél Bakay, Castrum Kwszug. A k �oszegi fels �ovár és a milléniumi kilátó,K �oszeg, 1996, pp. 69–109; Erik Fügedi, Vár és társadalom a 13–14. századiMagyarországon, Budapest, 1977, pp. 147, 156; for other possible examples,see Erik Fügedi, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437),Budapest, 1986, p. 48.

7 Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’,Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72 (137).

8 Mon. Strig., i, p. 324. 9 Janos Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols,

Budapest, 1900-1, i, p. 143.10 Blágay család oklevéltára, pp. lxxvi, lxxxiv–v.11 Erik Fügedi, ‘Some Characteristics of the Medieval Hungarian Noble

Family’, Journal of Family History, 7, 1982, pp. 27–39 (28).12 Martyn Rady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, Slavonic and East

European Review, 77, 1999, pp. 295–308 (300–1).13 Magyarország története. Az elo�zmények és magyar történet 1242-ig, (ed.) Antal

Bartha, 2 vols, 2nd edition, Budapest, 1987, ii, p. 1036. 14 (ed.) Béla Köpeczi, Erdély története, 3 vols, Budapest, 1986, i, p. 288.15 Gyula Kristó, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest, 1988,

pp. 170–2.16 Kristó, A vármegyék kialakulása Magyarországon, pp. 156–7; Árpád-kori

történeti földrajz, iii, p. 396.17 Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979,

pp. 150–9; József Holub, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929, p. 95; the earliest such grant is circa 1156: RR, i, no 85.

18 RR, i, no 154: although the existing text of the Modrus donation is interpo-lated, its substance may be regarded as authentic; Frigyes Pesty, Az elt �untrégi vármegyék, 2 vols, Budapest, 1880, ii, pp. 225–9; Gyula Kristó, A feudálisszéttagolódás, pp. 153–5.

19 Imre Hajnik, Az örökös f �oispánság a magyar alkotmánytörténetben, Budapest,1888, pp. 3–5.

20 James Ross Sweeney, ‘The Decretal Intellecto and the Hungarian GoldenBull of 1222’, Album Elemér Mályusz, Brussels, 1976, pp. 88–97 (94–5).

21 Elemér Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’, Századok, 76, 1942,pp. 273–305, 407–34 (284–5).

22 Ilona Bolla, ‘A közszabadság a xi-xii században (A liber és libertas fogalam azÁrpád-korban’, Történelmi Szemle, 16, 1973, pp. 1–29 (16, 23).

Notes 189

23 Jen �o Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 106. 24 Mon. Strig., i, p. 316.25 Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, p. 107. 26 Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 83, 87.27 Blágay család oklevéltára, pp. xxi, liii–iv, lxxxvii, xcix, c, cv, cviii, 7–8, 18–20,

53–4; Lajos Thallóczy, Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetér �ol, Budapest,1905, p. 55.

28 Jen �o Sz �ucs, ‘A 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemességkialakulásához, Mályusz Elemér Emlékkönyv, 1984, pp. 341–94 (384–5).

29 RR, i, no 104.30 For this and much of what follows, see Péter Váczy, ‘A királyi serviensek és a

patrimoniális királyság’, Századok, 61–2, 1927–8, pp. 242–90, 351–414.31 For reasons completely unknown to me, there are no references to servientes

in the early thirteenth-century Várad Register. 32 Zimmermann-Werner, i, p. 7. 33 Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, p. 16; Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio

ungarischer Urkunden des 13. Jahrhunderts’, Mitteilungen des Instituts fürösterreichische Geschichtsforschung, 70, 1962, pp. 323–54 (338–41).

34 Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’, p. 297.35 Péter Váczy, ‘A népfelség elvének magyar hirdet �oje a xiii. században. Kézai

Simon mester’, Karolyi Árpád Emlaékkönyv, Budapest, 1933, pp 546–63.Kézai’s chronicle is now available in an English translation: Simonis de Kéza,Gesta Hungarorum. Simon of Kéza, the Deeds of the Hungarians, edited andtranslated by László Veszprémy, Frank Schaer, with a study by Jen �o Sz �ucs,Budapest and New York, 1999; Tripartitum, I: 3.

36 Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, p.100; Sz �ucs, ‘A 1267. évi dekrétum’, pp. 341–5.37 Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’, pp. 411–12.38 DRMH, i, p. 44 (1290: 3).39 Smiciklas, iii, pp. 375–6. 40 L. Bernát Kumorovitz, A magyar pecséthasználat története a középkorban,

Budapest, 1993 (first published, 1944), pp. 64–5. 41 PRT, i, p. 757.42 Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, pp. 62–3.43 Sz �ucs, ‘ A 1267. évi dekrétum’, pp. 379–80.44 Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, p. 132.45 Sz �ucs, ‘A 1267. évi dekrétum’, p. 360.46 Elemér Mályusz, Turóc megye kialakulása, Budapest, 1922, pp. 144–6.

3 Territorial Lordship

1 Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, p. 145.

2 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 45–56; János Karácsonyi, A magyarnemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest, 1900–1, i, pp. 361–71.

3 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 41–4, 90–9, 142–3, 178–80. 4 AO, iv, pp. 333–4.5 Oklevelek Temesvármegye, i, p. 40, 430.6 Ibid., i, pp. 107, 114–15, 135.

190 Notes

7 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred,Budapest, 1998, pp. 38–40.

8 Pál Engel, ‘Birtok- és családtörténet (Kisérlet egy 14. századi rekonstruk-cióra)’, in (ed.) Ferenc Glatz, Európa vonzásában. Emlékkonyv Kosáry Domokos80. születésnapjára, Budapest, 1993, pp. 23–36 (24).

9 To my knowledge, little research has been done on this. Marija Karbic in amost interesting essay on ‘Property and family in the nobilis communitasCampi Zagrabiensis’ indicates generational replacement at 20–25 years(forthcoming, [ed.] J.M. Bak, Nobility in Medieval Central Europe); for a laterperiod see Erik Fügedi, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása,Budapest, 1970, pp. 81, 208 (with English-language summary).

10 Károly Tagányi, ‘A földközösség története Magyarországon’, MagyarGazdasagtörténelmi Szemle, 1, 1894, pp. 199–238 (203, 223–6, 232).

11 Smiciklas, ix, pp. 316–17; see also, A Váradi Regestrum, (ed.) Kabos Kandra,Budapest, 1898, pp. 108–10.

12 István Szabó, A középkori magyar falu, Budapest, 1969, pp. 73–4.13 The earliest example of such sabotage is from 1133: Smiciklas, ii, pp. 40–1.14 Oklevelek Temesvármegye, i, p. 558–9.15 Smiciklas, iii, p. 10. 16 Krassó vármegye története, iii, pp. 90, 113, 134; Alsó-Szlavóniai okmánytár

(Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy,Sándor Horváth, Budapest, 1912, p. 172; Smiciklas, x, p. 120.

17 Dl. 3270; Oklevelek Temesvármegye, i, p. 462; on the baluanku, see AUO, viii,pp. 10, 174; ibid., xi, p. 547; Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 380.

18 Szabó, A középkori magyar falu, pp. 110–20. 19 AUO, i, 116, 118.20 Fügedi, The Elefánthy, p. 30.21 Szabó, A középkori magyar falu, p. 19.22 Oklevéltárl a Gróf Csáky család történetéhez 1229–1499, (ed.) László Bártfai

Szabó, Budapest, 1919, pp. 10–11. 23 Ferenc Maksay, ‘A sok nemes országa’, Mályusz Elemér Emlékkonyv, Budapest,

1984, pp. 277–96 (287–92).24 Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, pp. 146–7, 186.25 Ibid., pp. 144–59.26 Gyula Kristó, Csák Máté tartományúri hatalma, Budapest, 1973, pp. 158–9;

Lexikon, pp. 41–2, 446–7 (entries by István Draskóczy and Gyula Kristó). 27 Erik Fügedi, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest,

1986, pp. 53–4.28 Ibid., p. 72.29 Ibid., p. 75; Árpád-kori történeti földrajz, i, p. 638. 30 A Frangepán család oklevéltára, (eds) Lajos Thallóczy, Samu Barabás,

Budapest, 1910, pp. 188, 201, 251; Vladimir Mazuranic, Prinosi za HrvatskiPravno-Povjestni rjecnik, v, Zagreb, 1914, p. 682.

31 Gyula Kristó, A rozgonyi csata, Budapest, 1978, pp. 92–4.32 Gyula Kristó, Csák Máté tartományúri uradalom, pp. 201–2; Erik Fügedi, Vár és

társadalom a 13–14. századi Magyarországon, Budapest, 1977, pp. 134, 143–4.33 Fügedi, Castle and Society, p. 99. 34 For what follows, see Jen �o Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 109;

Árpád-kori történeti földrajz, i, pp. 579–676, especially pp. 579–82.

Notes 191

35 Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, ii, pp. 9, 91.36 DRMH, i, pp. 27, 30 (Koloman: 22, 50–5). 37 Ibid., i, pp. 14, 21 (Ladislas II: 11; ibid., III: 12).38 Ibid., i, p. 30 (Koloman: 51).39 For the Freiung in general, see Otto Brunner, Land and Lordship: Structures of

Governance in Medieval Austria, translated and with an introduction byHoward Kaminsky and James Van Horn Melton, Philadelphia, 1992, p. 211–13.

40 Diplomata Hungariae Antiquissima, pp. 267–8 (Somogyvár, 1091).41 Péter Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, A Bécsi Magyar Történeti Intézet

Évkönyve, 1, 1931, pp. 13–40 (14–16). 42 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 301. 43 DRMH, i, p. 21 (Ladislas III: 12); Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, pp. 21–8;

Antal Bartal, Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungariae, 1901, p. 353 (noted in DRMH, i, p. 88).

44 Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, p. 33; Biograd is sometimes referred to inHungarian literature as Dalmátfehérvár.

45 Ambrus Pleidell, ‘Egyházi és világi immunitas’, A Bécsi Magyar TörténetiIntézet Évkönyve, 4, 1934, pp. 42–55 (45).

46 Diplomata Hungariae Antiquissima, pp. 40, 119.47 DRMH, i, p. 49 (1290: 9); PRT, ii, p. 582. 48 Martyn Rady, ‘The German Settlement in Central and Eastern Europe in the

High Middle Ages’, (eds) Robert Bartlett, Karen Schönwalder, The GermanLands and Eastern Europe: Essays on the History of their Social, Cultural andPolitical Relations, Basingstoke, London and New York, 1999, pp. 11–47(39–40).

49 Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, pp. 26–7. 50 DRMH, i, p. 35 (1222: 5).51 DRMH, ii, pp. 6, 12 (1328; 1351: 18); in the early fifteenth century, a new

attempt was made to restrict landowners’ judicial authority to lesser crimes:ZsO, ii/2, nos 6934, 7735.

52 Szabó, A középkori magyar falu, pp. 91–4.53 For this and what follows, see György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori

magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 445–7. 54 Ibid., pp. 445–6; but the presumption of nobility with landownership may

be yet earlier, see Jen �o Sz �ucs, ‘A 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontoka köznemesség kialakulásához’, Mályusz Elemér Emlékkonyv, 1984, pp. 341–94 (355, 360).

55 Zala vármegye története. Oklevéltár, (eds) Imre Nagy, Dezs �o Véghely, GyulaNagy, 2 vols, Budapest, 1886–90, i, pp. 430–1; Sopron vármegye története.Oklevéltár, (ed.) Imre Nagy, 2 vols, Budapest, 1889–91, i, pp. 164–5.

56 DRMH, i, p. 45 (1290: 6). 57 Magyar Történelmi Tár, 2, 1856, p. 200.58 DRMH, i, p. 27 (Koloman: 20).59 Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’,

Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72 (152).60 Erik Fügedi, ‘Verba volant … Oral Culture and Literacy among the Medieval

Hungarian Nobility’, (ed.) J.M. Bak, Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles andBurghers in Medieval Hungary, London, 1986, Essay vi, pp. 1–25 (22).

192 Notes

61 Confiscation thus occurred on the grounds that the owners held the landsub taciturnitate et sine regia collatione: ZsO, i, nos 3098, 3378. Even estatesheld for a century were liable to escheat: ibid., i, no 2062; ibid., ii/2, no 7793; see also, Gábor Gyula, A megyei intézmény alakulása és m �uködéseNagy Lajos alatt, Budapest, 1908, pp. 125–6.

62 Tripartitum, I: 3–4; see back, pp. 1–2.

4 Authentication

1 V.H. Galbraith, Studies in the Public Records, 1948, p. 26, cited in M.T. Clanchy, From Memory to Written Record: England 1066–1307, 2nd

edition, Oxford and Cambridge, MA, 1993, p. 4. 2 István Hajnal, L’enseignement de l’écriture aux universités médiévales, 2nd

edition, Budapest, 1959, p. 20. 3 Smiciklas, xiii, pp. 79–83. 4 László Fejérpataky, Oklevelek II. István király korából, Budapest, 1895, p. 8. 5 DRMH, i, p. 18 (Ladislas III: 2). 6 B.L. Kumorovitz, ‘Die erste Epoche der ungarischen privatrechtlichen

Schriftlichkeit im Mittelalter (xi–xii. Jahrhundert)’, Études HistoriquesHongroises, 2 vols, Budapest, 1960, i, pp. 253–90 (261–8); László Fejérpataky,Kálmán király oklevelei, Budapest, 1892, pp. 3–5.

7 András Kubinyi, ‘Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a xii.század közepén’, Levéltári Közlemények, 46, 1975, pp. 60–121; Fejérpataky,Oklevelek II. István király korából, p. 34.

8 Frigyes Pesty, A perdönt �o bajvivások története Magyarországon, Pest, 1867, p. 128.

9 Franz Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter’,Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung,Ergänzungsband 9, 1915, pp. 395–558 (398).

10 Imre Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, Budapest, 1886,p. 6.

11 Hajnal, L’enseignement de l’écriture, p. 198. 12 Fejérpataky, Kálmán király oklevelei, p. 43; the village in which the witness

lived was often also noted: A Váradi Regestrum, edited by Kabos Kandra,Budapest, 1898, pp. 122, 124, 126, 131, etc.

13 For this and much of what follows, see Imre Hajnik, A magyar biróságiszervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899,pp. 154–9; Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, pp. 403–7.

14 ‘The Code of Stephan Dusan’, art. 56 ([ed.] Malcom Burr, Slavonic and EastEuropean Review, 28, 1949–50, pp. 198–217, 516–39 (209).

15 PRT, i, p. 591. 16 Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 399. 17 Thus the following twelfth-century inscription on a stone presently in the

Budapest Historical Museum: Bela rex batizavit filium Adelehardi dedit terramcum patri suo ospide super hoc pristaldus helia comes anno vii.

18 The psychological intimidation to which the pristaldus might be subjectedis evident from a verbatim fifteenth-century Croatian record: Blágay családoklevéltár, pp. 370–1.

Notes 193

19 DRMH, i, p. 40 (1231: 10).20 Simonis de Kéza, Gesta Hungarorum. Simon of Kéza, The Deeds of the

Hungarians, (ed. and trans. László Veszprémy, Frank Schaer with an intro-duction by Jen �o Sz �ucs), Budapest and New York, 1999, pp. 144–5 (Chapter69); László Fejérpataky, III. Béla oklevelei, Budapest, 1900, p. 29; see alsoJózsef Gerics, ‘Az irásbeli peticiók bevezetésér �ol szóló krónikahely mag-yarázatához’, in Gerics, Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a közép-korban, Budapest, 1995, pp. 240–3.

21 Tripartitum, II: 6 (12); Imre Szentpétery, Magyar oklevéltár, Budapest, 1930, p. 154.

22 RR, i, nos 23, 67, 72, 73, 74, 75, 78, 81, 82, 85, 117. 23 Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, p. 7.24 AO, ii, pp. 496–7. 25 Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, pp. 8–10; Eckhart,

‘Die glaubwürdigen Orte’, pp. 427–9; Martyn Rady, Medieval Buda: A Studyof Municipal Government and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary, Boulderand New York, 1985, pp. 62–8.

26 Imre Hajnik, A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában,Budapest, 1879, pp. 4–8.

27 Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 484; Gyula Prokopp, ‘Az esztergomiprimási levéltár xv. századi leltára’, Levéltári Közlemények, 37, 1966, pp. 112–38.

28 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 312; Oklevelek Temesvármegye, p. 429;Árpád-kori történeti földrajz, ii, p. 142; Sándor Horváth, ‘A liptói és turócziregistrum 1391’, Történelmi Tar, 1902, pp. 1–57, 194–230 (38–9).

29 Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, pp. 23–4; Eckhart,‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 489–90; Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza,Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, SándorHorváth, Budapest, 1912, p. 121; chapters often used an abbreviatedformula to confirm charters which they themselves had previously issued:non abrasum, non cancellatum, non vitiatum sed omni suspicione carentem, etc.

30 DRMH, i, p. 40 (1231: 10).31 Few pristaldi thus appear in the Várad Register with the honorific title of

comes. In Croatia, by contrast, pristaldi were frequently drawn from thenobility.

32 Litterae inquisitoriae issued by the chancellery thus commonly include thenames of nobles who might be employed as homines regii.

33 Alsó-Szlavóniai okmánytár, pp. 59–63; A zichi és vásonke �oi Gróf Zichy-családid �osb ágának okmánytára, 12 vols, Pest–Budapest, 1871–1931, iii, pp. 328–31;Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 395–97, 523, 553–5; Smiciklas, xv, pp. 309–10; Blágay család oklevéltára, pp. 197–9.

34 For this and much of what follows, see Hajnik, A magyar birósági szervezet ésperjog, pp. 284–306; József Holub, Zala megye története a középkorban, Zala,1929, 244–56.

35 E. Hurmuzaki, Documente privitóre la istoria romanilor, 19 vols, Bucharest,1887–1938, i/1, p. 678.

36 See, however, three otherwise unrelated cases all dating from the 1360s:Smiciklas, xiii, pp. 66–7; Alsó-Szlavóniai okmánytár, pp. 60–2; Dl. 70556(Bereg county); also, Holub, Zala megye története, p. 253. The view which

194 Notes

associates the per modum inquisition with the decline of county assembliespresided over by the palatine probably needs adjustment.

37 Krassó vármegye története, iii, pp. 249–50; additional iurati might be empan-elled as roving inquisitors: Smiciklas, xiii, pp. 70, 88.

38 Géza Istványi, ‘A generalis congregatio’, Levéltári Közlemények, 17 and18–19, 1939, 1940–41, pp. 50–83, 179–207 (78).

39 PRT, iii, p. 617, noted by Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 447.40 Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 278–82.41 ‘… dicentes … quod si iurarent ipsos fore debere periuros’: Smiciklas, viii,

p. 498; ibid, xii, p. 40; Krassó vármegye története, iii, p. 307.42 Smiciklas, ix, p. 343. 43 A zichi és vásonke �oi Gróf Zichy-család id �osb ágának okmánytára, i, p. 204: dis-

cussed by Imre Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, p. 3. 44 DRMH, iii, pp. 49, 109 (1486: 18). 45 György Bónis, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, (Ius Romanum Medii

Aevi, 5/10), Milan, 1964, p. 76.46 Ibid., pp. 38–9.47 Ibid., p. 91. 48 ZsO, ii/2, no 7324. 49 Ibid., i, nos 294, 2972, 3042, 3261, 3784, 5867; ibid., ii/2, no 5405. 50 Ibid., ii/1, nos 1734, 1994; ibid. ii/2, nos 6849, 7710; ibid., iii, no 1126. 51 Dezs �o Csánki, ‘Kuncz ispán majora Budán’, Századok, 40, 1906, pp. 685–725

(697). 52 ZsO, iii, no 142953 Tripartitum, I: 81.54 György Bónis, Középkori jogunk elemei, Budapest, 1977, p. 89. 55 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest,

1998, pp. 24–5; Antal Murarik, Az �osiség alapintézményeinek eredete, Budapest,1938, pp. 153–6; Bónis, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, pp. 97–9.

56 György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, nodate, p. 259.

57 The terminology followed here borrows from T.F.T. Plucknett (Concise Historyof the Common Law, 1936), cited in Gaines Post, Studies in Medieval LegalThought: Public Law and the State 1100–1322, Princeton, NJ, 1964, p. 188

58 Ferenc Kovács, A magyar jogi terminológia kialakulása, Budapest, 1964, p. 168; for örök, see also V. Costachel, Les immunités dans les principautésroumaines aux XIV-ème et XV-ème siècles, Bucharest, 1947, pp. 72–3.

59 Such Roman law compendia as made their way into Hungary, as forinstance by Jacob de Belvisio, Mincuccius or Raymundus Parthenopeius, areof fifteenth-century provenance: Emma Bartoniek, Codices Latini Medii Aevi,Budapest, 1940, pp. 54, 106, 321; for Parthenopeius, see also Rady, MedievalBuda, p. 123.

5 Conditional Nobles

1 Antal Fekete Nagy, ‘Az országos és particularis nemesség tagozódása aközépkorban’, Domanovszky Emlékkönyv, Budapest, 1937, pp. 159–84(160–1).

Notes 195

2 AUO, viii, p. 49, 321–2. 3 Gyula Kristó, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest, 1988,

pp. 296, 319. 4 AUO, xii, p. 286. 5 Joannes Kukuljevic, Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 2 vols,

Zagreb, 1862, i, p. 125; thus also, Smiciklas, xii, pp. 238–40.6 Kukuljevic, Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, i, pp. 87–8; C.A.

Macartney, The Habsburg Empire 1790–1918, London, 1971 (CorrectedEdition), p. 228.

7 Smiciklas, v, pp. 329–30.8 Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710,

(eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, p. 59.9 Smiciklas, iv, pp. 597, 613–15.

10 Iván Borsa, ‘A zágrábi püspökség prédiálisai a xv. század elején’, LevéltáriKözlemények, 66, 1995, pp. 19–27 (20).

11 György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, nodate, p. 348.

12 Borsa, ‘A zágrábi püspökség prédiálisai’, pp. 24–5.13 For this and much of what follows, see Bónis, H �ubériség és rendiség a közép-

kori magyar jogban, pp. 187–215. 14 ZsO, ii/1, no 470; ibid., ii/2, no 6118.15 Dl. 4985. 16 ZsO, ii/1, no 245.17 AO, ii, p. 537.18 Smiciklas, viii, p. 226; PRT, viii, p. 569. 19 Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, p. 212. 20 ZsO, iii, no 1937; see also, Mon. Strig., i, p. 603 (1272). 21 Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 211, 214; but see

also DRMH, iii, p. 71 (1467). 22 Árpád-kori történeti földrajz, i, p. 523. 23 Jen �o Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, pp. 39–47.24 Antal Fekete Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, Budapest,

1934, pp. 10–12; Bálint Ila, Gömör megye. A megye története 1773-ig,Budapest, 1976, p. 143.

25 Sándor Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, Történelmi Tár, 1902,pp. 1–57, 194–230 (31–32, 225).

26 Árpád-kori történeti földrajz, i, p. 45; Zimmermann-Werner, i, pp. 7–9. 27 Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, p. 261.28 Elemér Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’ Századok, 76, 1942,

pp. 273–305, 407–34 (280); Nagy, A Szepesség területi és társadalmikialakulása, pp. 264–5.

29 Mályusz, ‘A köznemesség kialakulása’, p. 279; Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, p. 17.30 Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, pp. 32–3, 37. 31 On John Litteratus, see Alexander Húscava, Ján Literát a liptóvske falzá,

Bratislava, 1936 (with German Zusammenfassung, pp. 181–9).32 Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, pp. 37, 218.33 Mályusz. Turóc megye kialakulása; Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum

1391’, p. 209.

196 Notes

34 Antal Fekete Nagy, ‘ Az országos és particularis nemesség tagozódása aközépkorban’, Domanovszky Emlékkönyv, Budapest, 1937, pp. 159–84(165–6).

35 RR, i, no 1041. 36 Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 362–3.37 ZsO, i, no 2543. 38 RR, i, no 1060; Smiciklas, v, pp. 53–5; AO, v, p. 228. 39 Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, p. 361–4.40 Ibid., p. 369; Mályusz, Turóc megye kialakulása, pp. 142–6; Antal Fekete

Nagy, Trencsén vármegye, Budapest, 1941, pp. 51–4.41 József Hradszky, A szepesi, tiz-lándsások széke vagy a ‘kisvármegye’ története,

L �ocse, 1895, p. 9. 42 Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, pp. 269–73, 278, 296–300.43 Paul Stephenson, ‘Manuel I Comnenus, the Hungarian crown and the

“feudal subjection” of Hungary, 1162–1167’, Byzantino-Slavica, 57, 1996,pp. 33–59 (57).

44 Ferenc Makk, The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungaryand Byzantium in the 12th Century, Budapest, 1989, p. 99; Deeds of John andManuel Comnenus by John Kinnamos, trans. Charles M. Brand, New York,1976, p. 85.

45 For Frangochorion, see György Györffy, ‘Das Güterverzeichnis des griechis-chen Klosters Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) aus dem 12.Jahrhundert’, Studia Slavica, 5, 1959, pp. 9–74 (10–14); Gyula Moravcsik, AzÁrpád-kori magyar történet bizánci forrásai, 2nd edition, Budapest, 1988, p. 168.

46 Petre Diaconu, Les Coumans au Bas-Danube aux XIe et XIIe siècles, Bucharest,1978, p. 98–9; the earliest Cuman attack on Hungary is frequently put at1068 but this is surely too early – Béla Kossányi, ‘Az úzok és kománoktörténetéhez a xi–xii. században’, Századok, 57–8, 1923–4, pp. 519–37 (532);R. L. Wolff, ‘The “Second Bulgarian Empire.” Its Origin and History to1204’, Speculum, 24, 1949, pp. 167–206.

47 Krassó vármegye története, iii, Budapest, 1882, p. 71; Diaconu, Les Coumansau Bas-Danube, p. 22; Gábor Lük �o, ‘ Havaselve és Moldva népei a x–xii.században’, Ethnographia – Népélet, 46, 1935, pp. 90–105 (92).

48 Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, p. 78; ConstantinC. Giurescu, A History of the Romanian Forest, Bucharest, 1980, pp. 44–5.

49 István Kniezsa, ‘Magyarország népei a xi–ik században’, Szent IstvánEmlékkönyv, ii, Budapest, 1938, pp. 365–472 (450); to use Anonymus’schronicle as anything other than a thirteenth-century romance is absurd –almost all accounts of early Romanian and Hungarian history which arebased on this fable are equally fabulous.

50 Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, p. 195; AdolfArmbruster, Romanitatea românilor. Istoria unei idei, Bucharest, 1993, pp. 32–5.

51 László Makkai, A milkói püspökség és népei, Debrecen, 1936, p. 15–17.52 For this and what follows, see Árpád-kori történeti földrajz, ii, pp. 97–124;

Walter Horwath, ‘ Die “Terra Loysta”’, Südost-Forschungen, 11, 1946–52, pp. 290–7.

Notes 197

53 Lajos Elekes, ‘A román fejl �odés alapvetése’, Századok, 74, 1940, pp. 278–313,361–404 (285).

54 Elekes, ‘ A román fejl �odés alapvetése’, pp. 284–85, 290–91.55 E. Hurmuzaki, Documente privitóre la istoria românilor, 19 vols, Bucharest,

1887–1938, i/1, p. 249–53.56 György Györffy, ‘Adatok a románok xiii. századi történetéhez és a román

állam kezdeteihez’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 1–25, 538–68 (538–9).57 Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979,

p. 144; Frigyes Pesty, A szörényi bánság és szörény vármegye története, 3 vols, Budapest, 1877–78, i, pp. 27–28. Elekes, ‘A román fejl �odésalapvetése’, p. 292, citing I.C. Filetti, ‘Banatul Olteniei si Craiovestii’,Arhivele Olteniei (undated offprint), pp. 18–21.

58 Stefan Pascu, Voievodatul Transilvaniei, 4 vols, Cluj, 1971–1989, iv. pp. 13–68; Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 379–90.

59 Frigyes Pesty, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, Budapest, 1876, pp. 4, 25, 53, 55–7, 73, 76, 82; Pesty, A szörényi bánság, iii, pp. 11, 17, 23–4, 33–4, 56–7, 61–4, 66–8, 93–5.

60 Pesty, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, pp. 52–3, 73–5; Pesty, Aszörényi bánság, iii, pp. 61–2.

61 Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, p. 386; EmericusLukinich, Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia, Budapest,1941, pp. 66–8, 250, 323.

62 Krassó vármegye története, iii, p. 13863 Dl. 9776.64 György Petrovay, ‘A máramarosi oláhok. Betelepedésük, vajdáik és

kenézeik’, Századok, 45, 1911, pp. 607–26 (623); Pesty, A szörényi bánság, iii,pp. 11, 66–8.

65 Oklevelek Temesvármegye, i, p. 374.66 Gunther Erich Rothenberg, The Austrian Military Border in Croatia,

1522–1747, Urbana, 1960, pp. 28–9; see also, Gunther E. Rothenberg, ‘TheOrigins of the Austrian Military Frontier in Croatia and the Alleged Treatyof 22 December 1522’, Slavonic and East European Review, 38, 1960, pp. 492–8.

67 Pesty, A szörényi bánság, iii, p. 9.68 Pesty, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, pp. 54–5; see also, ibid.,

pp. 67, 71–3; Pesty, A szörényi bánság, iii, pp. 81–2; Krassó vármegye története,iii, pp. 328, 395, 421–2.

69 Erdély története, (ed.) Béla Köpeczi, 3 vols, Budapest, 1986, i. p. 329–30, 333.70 Nagy, ‘Az országos és particularis nemesség tagozódása a középkorban’, p. 181.

6 The Kindred and the Quarter

1 Mon. Strig., i, p. 324. 2 Pál Engel, Gyula Kristó and András Kubinyi, Magyarország története

1301–1526, Budapest, 1998, p. 62.3 For such an example, see Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 563–4.4 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred,

Budapest, 1998, pp. 79–80.

198 Notes

5 Kálmán Haiczl, ‘A Kistapolcsányiak’, Turul, 46, 1932, pp. 20–51 (22–23);Alfréd Czobor, ‘A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláthága’, Turul, 49, 1935, pp. 5–23 (15–18).

6 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 145–7, 155, 191–3, 240–1, 371–4; Krassóvármegye története, iii, pp. 171, 235, 245, 302-3, 313, 335, 340–1, 361–2.

7 For some brief anthropological reflections on this phenomenon, see MartynRady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, Slavonic and East EuropeanReview, 77, 1999, pp. 295–308 (300–1).

8 On the meaning of avus, see Erik Fügedi, ‘The avus in the MediaevalConceptual Framework of Kinship in Hungary’, Studia Slavica, 25, 1979, pp. 137–42.

9 DRMH, i, pp. 34, 42–3, 46–7 (1222: 4; 1267: 6; 1290: 19). 10 József Holub, ‘A vásárolt fekv �o jószág jogi természete régi jogunkban’,

Emlékkönyv Károlyi Árpád, Budapest, 1933, pp. 246–54.11 Erik Fügedi, ‘A köznemesi klán szolidáritása’, Századok, 118, 1984,

pp. 950–73 (952–53); Fügedi, The Elefánthy, pp. 50–1.12 József Illés, A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában, Budapest, 1904,

pp. 59–66; see also Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon,Budapest, 1979, p. 149.

13 Pál Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, Történelmi Szemle, 39,1997, pp. 137–57 (141–3).

14 RR, i, nos 574, 805, 829, 875, 1284, 1285. 15 Illés, A törvényes öröklés rendje, p. 66.16 Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, p. 146–7; for a judgement

in Dalmatia by Sicilian customs, see Imre Hajnik, A magyar birósági szervezetés perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899, p. 134.

17 Fügedi, The Elefánthy, pp. 59–61.18 For much of what follows, see Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományrefor-

mja’, pp. 144–53. A summary of Engel’s conclusions may be found in Rady,‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, pp. 305–6.

19 An earlier example of nova donatio is from 1320 and involves the cession byCharles Robert to Lawrence son of Paul of the Zsombor kindred of a charterpermitting female inheritance to his lands: Oklevelek Temesvármegye, i, p. 21.

20 Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, p. 151; Tripartitum, I: 43. 21 Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, p. 147.22 Dl. 40467, AO, ii, p. 317; more generally, György Bónis, Einflüsse des römis-

chen Rechts in Ungarn, Milan, 1964, pp. 80–1.23 Dl. 6631; Fügedi, The Elefánthy, pp. 84–6.24 DRMH, ii, p. 9 (1351: proemium). 25 DRMH, ii, pp. 25, 181 (1397: 54); DRH 1301–1457, p. 141 (before 1382). 26 Even so, a brief statistical survey from Transylvania suggests that in the

thirteenth century only about a half of all property-sales recorded theconsent of neighbours: Erdélyi okmánytár, (ed) Zsigmond Jakó, i, Budapest,1997, nos 223, 227, 383, 432, 510, 537 (with consent); ibid., nos 214, 229,264, 299, 363, 489, 491 (without consent).

27 Some later examples are given in A kolozsmonostori konvent jegyz �okönyvei,(ed.) Zsigmond Jakó, 2 vols, Budapest, 1990, i, no 1494; ibid., ii, no 3706.

28 For this and almost all of what follows, see Martyn Rady, ‘The filial quarterand female inheritance in medieval Hungarian law’, … The Man of Many

Notes 199

Devices, Who Wandered Full Many Ways … Festschrift in Honor of János M.Bak, (eds) Balázs Nagy, Marcell Seb �ok, Budapest and New York, 1999, pp. 422–31.

29 DRMH, i, p. 34 (1222: 4).30 The provisions of the lex Falcidia fit exactly with the understanding of the

1222 Golden Bull that the father had the right of free testamentary disposi-tion; see also The Statesman’s Book of John of Salisbury, (ed. and trans.) JohnDickinson, New York, 1927, p. 262 (Policraticus, vi, 25). I am most gratefulto Péter Banyó for drawing my attention to this text.

31 Antal Murarik, Az �osiség alapintézményeinek eredete, Budapest, 1938, p. 173–6.

32 Fügedi, The Elefánthy, pp. 32–3; but see M.G. Kovachich, Formulae SolennesStyli, Pest, 1799, p. 126.

33 Tripartitum, I: 88; recent research by Péter Banyó suggests that roughly ahalf of all quarters were given in land (unpublished MA thesis, Departmentof Medieval Studies, Central European University, Budapest, 1999).

34 AO, ii, pp. 466–7.35 József Holub, ‘La “Quarta Puellaris” dans l’ancien droit hongrois’, Studi in

memoria di Aldo Albertoni, 3 vols, Padua, 1938, iii, pp. 275–97 (281). 36 Fügedi, The Elefánthy, p. 47. 37 For this and what follows, see Rady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy

kindred’, pp. 303-4.38 For this and what follows, see Fügedi, The Elefánthy kindred, pp. 53–62.39 József Holub, ‘Középkori fiúsitások’, Turul, 41, 1927, p. 84–8.40 Rady, ‘The filial quarter’, p. 427. 41 Fügedi, The Elefánthy kindred, p. 26.

7 Familiaritas

1 (Eds) Peter F. Sugar, Péter Hanák and Tibor Frank, A History of Hungary,London and New York, 1990, p. 47 (Pál Engel); ‘as the basis of the entiregovernmental and administrative structure’: Elemér Mályusz, ‘A magyarrendi állam Hunyadi korában’, Századok, 91, 1957, pp. 46–123, 529–602(53).

2 Discussed in Michael Hicks, Bastard Feudalism, London and New York,1995, pp. 14–16.

3 Gyula Szekf �u, Serviensek és familiarisok, Budapest, 1912, pp. 72, 77–8, 89, 121. 4 Elemér Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A h �ubériség és

rendiség problémája’, in (ed.) Imre Lukinich, Mátyás király Emlékkönyv, 2vols, Budapest, 1938, i, pp. 309–433 (331).

5 Iván Janits, Az erdélyi vajdák igazságszolgállátó és okleveladó m �uködése 1520-ig,Budapest, 1940, p. 59; Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiakkorában’, pp. 396, 409. A rather more subtle formulation is given in GyörgyBónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 56, 60–1, 311, 546.

6 For another interpretation, see Szekf �u, Serviensek és familiarisok, pp. 117–21. 7 A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, (eds) László Kredics, László

Solymosi, Budapest, 1993, pp. 45–7, 83.

200 Notes

8 Blágay család oklevéltára, pp. xcix, 43.9 AO, ii, pp. 403-04; ibid., vi, pp. 431, 517–18; Gyula Kristó, A feudális szét-

tagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, pp. 168–9.10 DRMH, i, p. 52 (1298: 12). 11 M.G. Kovachich, Scriptores rerum Hungaricarum minores, 2 vols, Buda, 1798,

ii, p. 15. 12 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred,

Budapest, 1998, p. 112. 13 A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, p. 90; András Kubinyi, ‘A

Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv, Budapest, 1990,pp. 53–147 (64).

14 Bónis, H �ubériség és rendiség, p. 239–40, 250; Bálint Ila, ‘A Szentgyörgyi ésBazini grófok birtokainak kialakulása’, Turul, 44, 1927, pp. 36–71 (67).

15 Dl. 47031; Dl. 58301; Dl. 63048.16 András Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok

szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikában’, Somogy Megye Múltjából. LevéltáriÉvkonyv, 4, Kaposvár, 1973, pp. 3–44 (23).

17 József Holub, ‘A f �oispán és alispán viszonyának jogi természete’, EmlékkönyvFejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211 (200).

18 AO, i, pp. 428–29; Simeon Ljubic, Commissiones et Relationes Venetae, i,Zagreb, 1876 (Monumenta Spectantia Historiam Slavorum Meridionalium, vi),pp. 99–100.

19 Krassó vármegye története, iii, pp. 352, 359–62, 364, 356–57, 367; Pál Engel,Magyarország világi archontológiája 1301–1457, Budapest, 2 vols, 1996, ii, p. 100.

20 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, p. 321.21 Joseph Held, Hunyadi: Legend and Reality, Boulder and New York, 1985,

p. 10. 22 Elemér Mályusz, Thuróczy János krónikája, Budapest, 1944, pp. 4–7. (I am

grateful to the late Professor Mályusz for giving me a copy of this work.) Seealso Pál Engel in János Thuróczy. Chronicle of the Hungarians, (trans.) FrankMantello, Bloomington, 1991, p. 6.

23 Vilmos Fraknói, Werb �oczi István életrajza, Budapest, 1899, pp. 13, 20, 32–3,50.

24 Kubinyi, A kaposújvári uradalom, pp. 29–30; József Bessenyei, Enyingi TörökBálint, Budapest, 1994, p. v.

25 György Bónis. A jogtudó értelmiség a Mohács el �otti Magyarországon, Budapest,1971, pp. 337–8.

26 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, 322.27 Pál Engel, ‘Honor, vár, ispánsag. Tanulmányok az Anjou-királyság kor-

mányzati rendszerér �ol’, Századok, 116, 1982, pp. 880–922 (894).28 Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom’, p. 29.29 Dl. 58301.30 Engel, ‘Honor, vár, ispánsag’, pp. 895–6. 31 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, pp. 326–7. 32 Gusztáv Wenzel, ‘Okmánytár Ozorai Pipó történetéhez’, Történelmi Tár,

1884, pp. 1–31, 220–47, 412–37, 613–27 (425); A Magyarország és Szerbiaközti összeköttetések oklevéltára 1198–1526, (eds) Lajos Thallóczy, AntalAldásy, Budapest, 1907, pp. 62–3, 86; Krassó vármegye története, iii, p. 365.

Notes 201

33 Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 223–5; Magyarország története 1526–1686,(ed.) Ágnes Várkonyi, 2 vols, 2nd edition, Budapest, 1987, i, p. 390.

34 AUO, xi, p. 335. 35 Ibid., viii, p. 321–2, noted by Szekf �u, Serviensek és familiarisok, p. 29. 36 Történelmi Tár, 1889, p. 415. 37 AO, i, pp. 428–9. 38 Gyula város oklevéltára (1313–1800), (ed.) Endre Veress, Budapest, 1938,

pp. 77–9; on the extensive estates belonging to the castle, see József Implom, Gyula város története 1214–1972, Gyula, 1973, p. 8.

39 András Kubinyi, ‘A kincstári személyzet a xv. század második felében’,Tanulmányok Budapest Múltjából, 12, 1957, pp. 25–49 (27).

40 Krassó vármegye története, iii, pp. 496–8; András Kubinyi, ‘A Jagelló-koriMagyarország történetének vázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (292).

41 DRMH, iii, p. 71 (1467: 1). 42 Bónis, H �ubériség és rendiség, p. 31043 Ágnes Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Budapest,

1988, p. 17. 44 Kubinyi, ‘A kincstári személyzet’, p. 29.45 Szekf �u, Serviensek és familiarisok, p. 97. 46 For this and what follows, see Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom’, pp. 3–44. 47 Dl. 37754; Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 224, 228. 48 Székely oklevéltár, (eds) Károly Szabó, Lajos Szadeczky, 7 vols, Kolozsvár,

1872–98, i, p. 277. 49 Szekf �u, Serviensek és familiarisok, p. 76.50 Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon, 65–6.51 DRMH, ii, p. 66, 95 (8 March 1435: 6; March 1443: 3); see also DRMH, i,

p. 75. 52 Bónis, H �ubériség és rendiség, p. 280.53 Szekf �u, Serviensek és familiarisok, p. 71. 54 Bónis, H �ubériség és rendiség, 296–7; András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori

Magyarország történetenek vázlata’, pp. 293–4.55 Szekf �u, Serviensek és familiarisok, pp. 49–50. 56 Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 250, 297. 57 Ibid., pp. 256–57. 58 AO, i, p. 342 Mon. Strig, i, p. 430. 59 For this and much of what follows, see Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 238,

266–79. 60 Ibid., p. 279. 61 Ibid., pp. 278–9. 62 Dl. 22183.63 Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 275–6. 64 Tripartitum, I: 69. 65 A Héderváry család oklevéltára, (eds) Béla Radvánszky, Levente Závodszky,

2 vols, Budapest, 1909–22, i, pp. 262–3. 66 Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 190, 268, 273, 278–9. 67 Erik Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia

fejl �odése, Budapest, 1986, p. 133.68 Bónis, H �ubériség és rendiség, pp. 163–68, 311–12, 526. 69 Zimmermann-Werner, ii, pp. 12–14.

202 Notes

70 Szekf �u, Serviensek és familiarisok, 78–84.71 The distinction between aula and curia is addressed by András Kubinyi, ‘A

Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv, Budapest, 1990,pp. 53–147 (62–63).

72 For this and much of what follows, Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon,pp. 34–77.

73 Ibid., p. 49. 74 Ibid., pp. 67–9. 75 Tibor Kardos, Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom

keletkezése, Budapest, no date, pp. 93–5; Fügedi, The Elefánthy kindred, pp. 69–70.

76 Codices Latini Medii Aevi, (ed.) Emma Bartoniek, Budapest, 1940, nos 17,91–94, 132, 191, 214–16, 317, 318, 334, 359, 395, 408, 431.

77 Küküllei János és a névtelen minorita krónikája, (trans.) László Geréb,Budapest, 1960, p. 35.

78 The text of the charter founding the Order is given together with a facsim-ile of the original in A magyar nemzet története, (ed.) Sándor Szilágyi, 10 vols,Budapest, 1895–98, iii, pp. 138–9.

79 Kurcz, A lovagi kultúra Magyarországon, pp. 135–7.80 Ibid., pp. 166–87; Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden

des 13. Jahrhundert’, Mitteilungen des Instituts für österreichischeGeschichtsforschung, 70, 1962, pp. 323–54 (338–41); Jen �o Sz �ucs, Az utolsóÁrpádok, Budapest, 1993, p. 101.

81 RR, i, no 1051. 82 Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio’, pp. 325, 339; on the narrationes of

Hungarian charters, see in particular, Elemér Mályusz ‘La chancellerie royaleet la rédaction des chroniques dans la Hongrie médiévale’, Le Moyen Âge, 75,1969, pp. 51–86, 219–54 (55–86).

83 Veszprémi regeszták, (ed.) L. Bernát Kumorovitz, Budapest, 1953, no 634; seealso a German verse, circa 1400, which opines that although theHungarians have good maces and long beards, and all wish to be counts, nitvil ritter ist under in: Károly Mollay, ‘XIV. századi német vélemény a magyarparasztról és a magyarországi nemesekr �ol’, Ethnographia, 68, 1957, pp. 356–7(357).

84 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, p. 330.85 Walter Ullmann, The Individual and Society in the Middle Ages, London, 1967,

pp. 8–9.

8 Offices and Honores

1 János Bak, Pál Engel and James Ross Sweeney in DRMH, ii, p. 253.2 Henrik Marczali, A magyar történet kútf �oinek kézikönyve, Budapest, 1901,

p. 228. 3 György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no

date, pp. 226–7.4 Pál Engel, ‘Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kor-

mányzati rendszerér �ol’, Századok, 116, 1982, pp. 880–922 (882). A moreprofitable analogy might be the fief-rente, except that this was only rarely

Notes 203

‘subinfeuded’: see Bryce D. Lyon, From Fief to Indenture, Cambridge, MA,1957, p. 84.

5 (Eds) Peter F. Sugar, Péter Hanák, Tibor Frank, A History of Hungary, Londonand New York, 1990, pp. 45, 55; Pál Engel, Társadalom és politika az Anjou-kori Magyarországon, Budapest, 1988, p. 7–8.

6 Erik Fügedi, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest,1986, pp. 75–6; Pál Engel, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya aZsigmond-korban (1387–1437), Budapest, 1977, p. 14.

7 DRMH, i, p. 9 (Stephen II: 2). 8 Sopron vármegye története. Oklevéltárr, 2 vols, (ed.) Imre Nagy, Sopron,

1889–91, i, p. 3. 9 Marczali, A magyar történet kútf �oinek kézikönyve, pp. 129–30.

10 Pál Engel, ‘A honor (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez)’,Történelmi Szemle, 34, 1981, pp. 1–19 (17).

11 DRMH, i, p. 35 (1222: 10). 12 Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, p. 901.13 Ibid., pp. 908–9.14 Erik Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h �ubér?’, Történelmi Szemle, 25, 1982,

pp. 482–509 (487–8); Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, p. 903.15 Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h �ubér?’, pp. 486–7.16 Ibid., pp. 487–8.17 Engel, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya, pp. 15, 116, 125.18 Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h �ubér?’, p. 487–8; (ed.) Sugar, A History of

Hungary, p. 45; the second figure, which is based on Pál Engel’s research, isalmost certainly an underestimate, for Engel does not take into account thevery large number of border-castles situated on the southern frontier:Fügedi, Castle and Society, p. 145.

19 Fügedi, Castle and Society, p. 125.20 The rapid erosion of the royal demesne is most graphically illustrated in the

end-plates of Pál Engel, Gyula Kristó, András Kubinyi, Magyarország története1301–1526, Budapest, 1998.

21 Engel, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya, pp. 174–5, 177, 183–4. 22 Ibid., pp. 38, 51, 79–81, 203–4. 23 Bálint Hóman, Gyula Szekf �u, Magyar történet, 5 vols, 3rd edition, Budapest,

1935–6, ii, pp. 433–4; András Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom és a Somogymegyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikában’, Somogy MegyeMúltjából. Levéltári Évkönyv, 4, Kaposvár, 1973, pp. 3–44.

24 Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527, (eds) Lajos Thallóczy,Sándor Horváth, Budapest, 1915, pp. cvi–vii, clvi.

25 Ibid., pp. clxv, clxxxiii; ‘Registrum omnium proventuum Regalium1494–95’, in Johann Christian von Engel, Geschichte des Ungrischen Reichsund seiner Nebenländer, i, Halle, 1797, pp. 17–181 (54, 60, 69, 74, 91–2, 97,121, 128–9, 162); Ludwig v. Schedius, ‘Etwas über den Zustand der ungr-ishen Finanzen im Anfänge des xvi. Jahrhunderts’, Zeitschrift von und fürUngarn, 3, 1801 (Pest), pp. 99–106 (102–3).

26 Engel, ‘A honor’, p. 8.27 Ibid., p. 9; Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h �ubér?’, pp. 494–5; see also DRMH,

ii, p. 215.

204 Notes

28 ‘A temesvári királyi uradalom 1372. évi számadásai’, given in Engel, ‘Honor,vár, ispánság’, pp. 917–20.

29 Krassó vármegye története, iii, pp. 498–514. 30 Engel, ‘A honor’, p. 10. 31 Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h �ubér?’, pp. 487–8.32 Krassó vármegye története, iii, p. 87; see also, Dl. 104928.33 Dl. 31214.34 Engel, ‘A honor’, pp. 12–13; Dl. 101919.35 DRMH, ii, pp. 95, 98, 113 (March 1443: 4; 18 April 1444: 2; 13 June 1446: 3).36 Dl. 66412; Dl. 64677 (discussed by Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, p. 883).37 Frigyes Pesty, A szörényi vármegyei hajdani oláh kerületek, Budapest, 1876,

pp. 13–14.38 József Holub, ‘A f �oispán és alispán viszonyának jogi természete’, Emlékkönyv

Fejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211 (200).39 József Holub, Zala vármegye története a középkorban, Zala, 1929, pp. 457–61;

Pál Engel, Magyarországi világi archontológiája 1301–1437, 2 vols, Budapest,1996, i, pp. 183–4.

40 Smiciklas, x, pp. 120, 155, 283, 495; ibid., xi, 45, 147, 269. 41 Székely oklevéltár, (eds) Károly Szabó, Lajos Szádeczky, 7 vols, Kolozsvár,

1872–98, i, pp. 211–14.42 DRMH, ii, p. 66 (8 March 1435: 6); for honor as a subordinate function, see

Emerich Lukinich, Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia,Budapest, 1941, pp. 245, 321; Krassó vármegye története, iii, p. 135.

43 Krassó vármegye története, iii, pp. 496–8. 44 Engel, ‘A honor’, p. 15; András Kubinyi, ‘A budai vár udvarbirói hivatala

1458–1541’, Levéltári Közlemények, 35, 1964, pp. 67–98. 45 Imre Hajnik, Az örökös f �oispánság a magyar alkotmánytörténetben, Budapest,

1888, pp. 39, 47, 49, 52, 55, 57–9, 62, 66, 68, 78, 84, 91, 92. 46 Engel, ‘A honor’, p. 15. 47 Sermones dominicales, (ed.) A. Szilády, ii, Budapest, 1910, p. 267, noted by

Engel, ‘A honor’, p. 13. 48 Simon of Kéza. The Deeds of the Hungarians, (ed and transl.) László

Veszprémy, Frank Schaer, Budapest and New York, 1999, pp. 148, 170, 174,182 (ch. 74, 91, 94, 97); Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyarjogban, pp. 315, 323.

9 Military Obligation

1 Péter Váczy, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság’, Századok,61–2, 1927–8, pp. 243–90, 351–414 (253).

2 ZsO, i, no 4187; ibid., i/2, no 7873; CJH, i, p. 802 (1522: 54).3 Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13.

Jahrhunderts’, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung,70, 1962, pp. 328–54 (339).

4 DRMH, ii, p. 141 (Propositiones 1432/33: 2); CJH, i, p. 814 (1523: 20). 5 Magyarország hadtörténete, 2 vols, (ed.) Érvin Liptai, Budapest, 1984, i, p. 97.6 ZsO, i, nos 4511, 4530, 5568, 6134.

Notes 205

7 Gyula Kristó, Az Anjou-kor háborúi, Budapest, 1988, p. 211.8 Magyarország hadtörténete, i, pp. 64, 97, 113; András Kubinyi, ‘The Road

to Defeat: Hungarian Politics and Defense in the Jagiellonian Period’, in(eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War andSociety in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 159–78 (167).

9 Elemér Mályusz, Az erdélyi magyar társadalom a középkorban, Budapest, 1988,pp. 23–24; József Illés, Az Anjou-kori társadalom és az adózás, Budapest, 1900,p. 54.

10 CJH, i, p. 792–94 (1522: 17).11 Attila Zsoldos, ‘Iobagio Castri Possessionem Habens. A várjobbágyi jogállás

anyagi hátterének kérdései’, Századok, 128, 1994, pp. 254–72 (263–4). 12 DRMH, i, pp. 34, 39 (1222: 3; 1231: 3).13 Jen �o Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, pp. 70, 74, 126; Lexikon,

pp. 574–5. 14 Illés, Az Anjou-kori társadalom és az adózás, p. 47; DRMH, ii, p. 11 (1351: 12).15 Bálint Hóman, A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly

Róbert korában, Budapest, 1921, p. 78. 16 DRH 1301–1457, p. 91 (Cameral contract of 1336: 5).17 DRMH, ii, p. 11 (1351: 12).18 DRH 1301–1437, pp. 216–17.19 DRMH, ii, p. 121 (25 March 1447: 36); see also ibid., ii, p. 233. Nobles of

Transylvania had been exempted from payment of the lucrum camerae asearly as 1366. The lucrum was replaced by the tributum fisci regalis in 1467from which nobles were also exempt: DRMH, iii, pp. 71–2 (1467 Registrum);but to confuse matters, see ibid., iii, p. 25 (1471: 11).

20 Magyarország hadtörténete, i, p. 51; CJH, i, p. 606 (1498: 21). 21 Ágnes Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Budapest,

1988, pp. 46–7.22 For this and much of what follows, see Kristó, Az Anjou-kor háborúi,

pp. 196–7.23 Pál Engel, Gyula Kristó, András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526,

Budapest, 1998, p. 59.24 Substantial uncertainty still surrounds the relationship in the fourteenth

century between the banderia of the counties and those fielded by the prin-cipal office-holders of the realm.

25 Magyarország hadtörténete, i, pp. 64–6.26 Kristó, Az Anjou-kor háborúi, pp. 205–6. 27 Magyarország hadtörténete, i, pp. 86–9. 28 Pál Engel, ‘Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1387–1437),

Századok, 128, 1994, pp. 273–87; Ferenc Szakály, ‘The Hungarian–CroatianBorder Defense System and its Collapse’, in (eds) Bak, Király, From Hunyadito Rákóczi, pp. 141–58.

29 DRMH, ii, p. 141 (Propositiones 1432/33: 1).30 Joseph Held, ‘Military Reform in Early Fifteenth Century Hungary’, East

European Quarterly, 11, 1977, pp. 129–39; András Borosy, ‘The MilitiaPortalis in Hungary before 1526’, in (eds) Bak, Király, From Hunyadi toRákóczi, pp. 63–80; Joseph Held, ‘Peasants in Arms, 1437–38 and 1456’, inibid., pp. 80–101.

206 Notes

31 Pál Engel, ‘Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban’,Századok, 119, 1985, pp. 941–1005 (997–1002).

32 CJH, i, pp. 604, 752 (1498: 17; 1518: 1). 33 Ibid., i, pp. 746, 836 (1518: 5; 1525: 34). 34 Borosy, ‘The Militia Portalis’, pp. 63–8.35 András Borosy, A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar had-

szervezetben, Budapest, 1971, pp. 25, 40. 36 Magyarország hadtörténete, i, pp. 66, 82, 113. 37 Elemér Mályusz, Kaiser Sigismund in Ungarn 1386–1437, Budapest, 1990,

p. 144.38 DRH 1458–90, p. 13 (Zsuzsa Teke); Erik Fügedi, ‘Mátyás király jövedelme

1475-ben’, (ed.) Gábor Bárta, Mátyás király 1458–90, pp. 41–61. 39 Kubinyi, ‘The Road to Defeat’, pp. 160–1.40 András Kubinyi, ‘A Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv,

Budapest, 1990, pp. 53–147 (60–1). 41 ‘Registrum omnium proventuum Regalium 1494–95’, in Johann Christian

von Engel, Geschichte des Ungischen Reichs under seiner Nebenländer, i, Halle,1797, pp. 17–181 (20–36, 41–5, 75, 77, 78, 91, 99, 127–30, 151, 154–6, 160,162); Ludwig von Schedius, ‘Etwas über den Zustand der ungrischenFinanzen im Anfänge des xiv. Jahrhunderts’, Zeitschrift von und für Ungarn,iii, Pest, 1801, pp. 99–106 (102–3); Kubinyi, ‘The Road to Defeat’, pp.161–4.

42 DRMH, ii, pp. 149–52 (Propositiones 1432/33: Divisio).43 CJH, i, p. 492 (1492: 20); later legislation accepted, however, that banderia

of only 50 warriors might be deployed: ibid., i, p. 830 (1525: 12). 44 Ibid., i, pp. 606–8 (1498: 20–2). 45 Jen �o Sz �ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 98. 46 Bódog Schiller, Az örökös f �orendiség eredete Magyarországon, Budapest, 1900,

pp. 31–3.47 András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’,

Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (288–9); Nándor Knauz, Az országos tanácsés az országgy �ulések története 1445–52, Pest, 1859, p. 9.

48 Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’, p. 289. 49 An early example is from 1421: Krassó vármegye története, iii, p. 296.50 Erik Fügedi, ‘The Aristocracy in Medieval Hungary (Theses)’, in (ed.) J.M. Bak,

Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London,1986, Essay iv, pp. 1–14 (14).

51 Engel, Kristó, Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, pp. 307–11; ErikFügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok, Budapest, 1986, pp. 380–87; GyörgyBónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 484–9.

52 Kubinyi, ‘The Road to Defeat’, pp. 163–4, 166; see also CJH, i, p. 746, 802(1518: 6; 1522: 52).

53 Ferenc Maksay, “A sok nemes országa”, Mályusz Elemér Emlékkönyv,Budapest, 1984, pp. 277–95 (290).

54 Engel, Kristó, Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, p. 316.55 ‘Registrum omnium proventuum Regalium 1494–95’, pp. 23–8, 31, 33, 36. 56 Tripartitum, I, 6. Although the so-called ‘armalist’ may well have been an

invention of Werb �oczy, armalists later accounted for 40 per cent of all

Notes 207

Hungarian nobles: István Rácz, Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848között, Budapest, 1988, p. 43; P.G.M. Dickson, Finance and Government underMaria Theresa 1740–80, 2 vols, Oxford, 1987, i, p. 106.

57 László Makkai, ‘Robot – summa – taxa’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 330–7 (332–3); Gusztáv Wenzel, A magyar és erdélyi magánjog rendszere, 2vols, Buda, 1863–4, i, pp. 273–5; István Szabó, Jobbágyok-parasztok.Értekezések a magyar parasztság történetéb �ol, Budapest, 1976, p. 240.

58 Péter Schimert, ‘The Hungarian Nobility in the Seventeenth and EighteenthCenturies’, in (ed.) H.M. Scott, The European Nobilities in the Seventeenth andEighteenth Centuries, 2 vols, London and New York, 1995, ii, pp. 144–82(148–9).

59 For this and what follows, Maksay, ‘A sok nemes országa’, pp. 289–92;Magyarország története 1526–1686, 2 vols, (ed.) Ágnes Várkonyi, 2nd edition,Budapest, 1987, i, p. 384.

60 In establishing overall figures, much depends here on the relationship ofhousehold-membership to population. Given the same multiplier, however,percentages and proportions remain unaffected.

61 Szabó, Jobbágyok-parasztok, p. 241.62 Jen �o Sz �ucs, ‘The Three Historical Regions of Europe: An outline’, Acta

Historica (Budapest), 29, 1983, pp. 131–84 (155).

10 Counties and Corporations

1 Howard Kaminsky and James Van Horn Melton, in Otto Brunner, Land andLordship: Structures of Governance in Medieval Austria, trans. Kaminsky,Melton, Philadelphia, 1992, p. xviii.

2 Susan Reynolds, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted,Oxford, 1994, pp. 34–5.

3 Ferenc Eckhart, A Szentkorona-eszme története, Budapest, 1941, pp. 68–9,71–2.

4 Ibid., p. 79. 5 A.J. Gurevich, Categories of Medieval Culture, London, 1985, p. 187; see

also, Emil Lousse, La société d’ancien régime, Louvain and Bruges, 1943, p. 129–30.

6 Antonio Marongiu, Medieval Parliaments: A Comparative Study, London,1968, pp. 52–3; Lousse, La Société d’ancien régime, pp. 160–1, 290–2.

7 See thus generally, H.M. Cam ‘The Theory and Practice of Representation inMedieval England’, (eds) E.B. Fryde, Edward Miller, Historical Studies of theEnglish Parliament, 2 vols, Cambridge, 1970, i, pp. 262–78 (277).

8 DRH 1458–1490, p. 34 (Zsuzsa Teke); Gaines Post, Studies in Medieval LegalThought: Public Law and the State 1100–1322, Princeton, NJ, 1964, pp. 8–9,384–5.

9 Eckhart, A Szentkorona-eszme, pp. 97, 104–8, 192–7, 207.10 DRH 1458–90, pp.36–8 (Zsuzsa Teke); Ernst H. Kantorowicz, The King’s

Two Bodies: A Study in Mediaeval Political Theology, Princeton, NJ, 1957,pp. 310–11.

11 György Bónis, H �ubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, nodate, p. 523.

208 Notes

12 Krassó vármegye története, iii, pp. 96–99; ZsO, i, no 5990; ibid., ii/1, no 5080;ibid., ii/2, nos 6672, 6787, 7105.

13 Ibid., iii, no 1125; Krassó vármegye története, iii, pp. 246–7, 254, 307;Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 294–5, 320, 404-6; Blágay család oklevéltára,pp. 382–4.

14 Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710,(eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, pp. 60–5.

15 Krassó vármegye története, iii, pp. 476–8.16 Dl. 18997; a similar attack in 1370 met with equal royal concern: Krassó

vármegye története, iii, pp. 94–5.17 Ibid, iii, pp. 56–7, 160–1, 234, 247, 258–9, 262, 363; Oklevelek

Temesvármegye, i, pp. 374–8, 623–4. 18 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred,

Budapest, 1998, p. 121. 19 Thus, the repeated robberies done by the castellan of Gyula castle in the

1460s, ([ed.] Endre Veress, Gyula város oklevéltára [1313–1800], Budapest,1938, pp. 17–23); or the vexed diversion of the Borza River in Krassó county(Krassó vármegye története, iii, 508, 558–9). The threat over the boundarymarkers is given in ibid., iii, p. 111.

20 Ibid., iii, p. 55; András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történeténekvázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (295).

21 Dl. 270205: discussed in Martyn Rady, Medieval Buda: A Study of MunicipalGovernment and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary, Boulder and NewYork, 1985, p. 151.

22 Zsigmond Jakó, ‘Az erdélyi vajdai kancellária szervezete a xvi. századelején’, Irás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez, Bucharest,1976, pp. 42–61 (47); . . . vix in una hominis [a]etate finaliter causa terminariposset: DRMH, iii, p. 43 (1486: 4).

23 Iván Bertényi, Az országbirói intézmény története a xiv. században, Budapest,1976, pp. 118–19; Imre Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád-és a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899, pp. 209–11.

24 DRMH, ii, p. 73 (8 March 1435: 17); ibid., iii, pp. 52, 107 (1486: 25–6).25 Zala vármegye közgy �ulési jegyz �okönyvek regesztái 1555–1711, (eds) Irén Bilkei,

Éva Turbuly, i, Zalaegerszeg, 1989, pp. 5–6; Alajos Degré, ‘Megyeiközgy �ulések a xvi–xvii. századi török háborúk korában’, in (eds) AlajosDegré, György Bónis, Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából,Budapest, 1971, pp. 35–52 (45–7).

26 Krassó vármegye története, iii, p. 306; Oklevelek Temesvármegye, i, p. 326.27 Krassó vármegye története, iii, pp. 364–5; Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 438,

518–19.28 ZsO, ii/2, nos 7426, 7735; DRMH, ii, p. 45 (31 August 1405: 10); József

Holub, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929, 229–30.29 Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 82–84; Gyula Gábor, A

megyei intézmény alakulása és m �uködése Nagy Lajos alatt, Budapest, 1908, pp. 151–57; Holub, Zala megye története, pp. 208–9.

30 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 135, 195.31 Krassó vármegye története, iii, pp. 245–6, 286–7, 302-04, 340–1. 32 DRMH, ii, p. 181. 33 Ibid, ii, p. 80 (12 March 1435: 7).

Notes 209

34 For this and a part of what follows, see Géza Istványi, ‘A generalis congrega-tio’, Levéltári Közlemények, 17, 1939, pp. 50–83; ibid., 18–19, 1940–1, pp. 179–207.

35 See back, pp. 72, 194–5.36 Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 303-6.37 Holub, Zala megye története, pp. 253–56; DRMH, iii, pp. 43, 107, 133 (1486:

2). 38 DRMH, ii, p. 48 (31 August 1405: 10). 39 Ibid., ii, pp. 80, 117 (12 March 1435: 7; 25 March 1447: 7). 40 DRH 1301–1457, p. 233. 41 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 278, 420. 42 Elemér Mályusz, ‘A magyar rendi állam Hunyadi korában’, Századok, 91,

1957, pp. 46–123, 529–602 (65–7).43 Later examples suggest, however, that village headmen might on occasions

be invited to attend sessions of the county: Degré, ‘Megyei közgy �ulések axvi–xvii. századi török háborúk korában’, p. 42; non-nobles otherwiseattended sessions until at least the 1460s: DRH 1458–90, p. 164.

44 József Holub, ‘A f �oispán és alispán viszonyának jogi természete’, EmlékkönvvFejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211 (206–8); Holub, Zala várm-egye története, pp. 148–9.

45 DRMH, i, p. 43 (1267: 8).46 See thus the preface to Andrew III’s decree of 1298: DRMH, i, p. 48. 47 DRMH, ii, p. 16. 48 Ibid., ii, p. 21 (October 1397: preface).49 The presence of noble representatives can only be established at the assem-

blies of 1397 and 1435. 50 Mályusz, ‘A magyar rendi állam’, p. 87; János M. Bak, Königtum und Stände

in Ungarn im 14.–16. Jahrhundert, Wiesbaden, 1973, p. 59; DRH 1458–90, pp. 14–17 (Zsuzsa Teke); András Kubinyi, ‘A királyi tanács köznemesiülnökei a Jagelló-korban, Mályusz Elemér Emlékkönyv, Budapest, 1984, pp.257–68.

51 Mályusz, ‘A magyar rendi állam’, pp. 86–8.52 Bak, Königtum und Stände, p. 53.53 Vilmos Fraknói, Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez, Budapest,

1899, p. 20; see also Eckhart, A Szentkorona-eszme története, p. 181.54 Mályusz, ‘A magyar rendi allam’, pp. 547–9.55 Bak, Königtum und Stände, pp. 49–50.56 DRMH, iii, pp. 73–5 (Articuli palatinales: 6).57 DRH 1301–1437, pp. 301–3, 334–7; Vilmos Fraknói, A magyar országgy �ulések

története, i, Budapest, 1874, pp. 51–5. 58 DRH 1458–1490, p. 109, 158. 59 Joseph Holub, ‘La répresentation politique en Hongrie au Moyen Âge’, Xe

Congrès International des Sciences Historiques. Études presentées à la CommissionInternationale pour l’Histoire des Assemblées d’États, Rome 1955, Louvain andParis, 1958, pp. 77–121 (105–6); see also, Horst Hasselsteiner, Joseph II. unddie Komitate Ungarns, Vienna, Cologne and Graz, 1983, pp. 76–9.

60 Cited in H.M. Cam, ‘The Theory and Practice of Representation’, p. 277.61 Holub, Zala vármegye története, p. 224.62 Ibid., pp. 478–4.

210 Notes

63 Tivadar Lehoczky, ‘Bereg-vármegyei királyi emberek’, Történelmi Tár, 1879,pp. 187–91.

64 Krassó vármegye története, iii, pp. 5, 50, 89, 127–8, 242, 355–6; OklevelekTemesvármegye, i, pp. 111, 142.

65 Krassó vármegye története, iii, p. 253.66 Ibid., iii, p. 308. 67 András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’,

Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (294).68 DRH 1301–1457, pp. 301–2; Dezs �o Csánki, Magyarország történelmi földrajza

a Hunyadiak korában, 5 vols, Budapest, 1890–1913, ii, p. 118; ibid., i, p. 501. 69 Ibid., ii, pp. 376–7.70 Ibid., i, pp. 629, 640; Dezs �o Szabó, A magyar országgy �ulések története II. Lajos

korában, Budapest, 1909, p. 133. 71 Csánki, Magyarország történelmi földrajza, i, pp. 690–9, 702. 72 Ibid., ii, pp. 84, 436. 73 Kubinyi, ‘A királyi tanács köznemesi ülnökei’, pp. 261–4.74 Erik Fügedi, The Elefánthy: the Hungarian Nobleman and his Kindred,

Budapest, 1998; see also my own comments, ‘Erik Fügedi and the ElefánthyKindred’, Slavonic and East European Review, 77, 1999, pp. 295–308.

75 László Péter, ‘Introduction’, in (ed.) Péter, Historians and the History ofTransylvania, Boulder and New York, 1992, pp. 1–51 (7–8); or thus the uni-versitas divitum et pauperum inter Capolna commorantes: OklevelekTemesvármegye, i, p. 601.

76 Holub, ‘La répresentation politique en Hongrie’, p. 118.77 Krassó vármegye története, iii, pp. 336, 350, 356–7; István Petrovics,

‘Temesvár és Nagyszeben’, in (ed.) László Koszta, Kelet és Nyugat között.Történeti Tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére, Szeged, 1995, pp. 401–12(410).

78 Simon Walker, The Lancastrian Affinity 1361–1399, Oxford, 1990, p. 261.

Conclusion

1 Or did it? For another view, see Bryce D. Lyon, From Fief to Indenture,Cambridge, MA, 1957, pp. 66, 149.

2 Susan Reynolds, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted, Oxford,1994, p. 478.

Notes 211

Works Cited

1. Unpublished sources

Hungarian National Archive, Budapest, Collectio Ante-Mohácsiana (Dl.).

2. Published primary sources

Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710,(Monumenta Hungarica Historica, 36), (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth,Budapest, 1912.

Anjou-kori okmánytár (Codex Diplomaticus Hungaricus Andegavensis), (ed.) ImreNagy, Gyula Nagy, 7 vols, Budapest, 1878–1920.

Árpád-kori új okmánytár (Codex Diplomaticus Árpádianus Continuatus), (ed.)Gusztáv Wenzel, 12 vols, Pest-Budapest, 1860–78.

A Blágay család oklevéltára 1260–1578 (Codex diplomaticus Comitum de Blágay),(Monumenta Hungarica Historica, 28), (eds) Lajos Thallóczy, Samu Barabás,Budapest, 1897.

Corpus Juris Hungaricae (Magyar törvénytár), (ed.) Dezs �o Márkus, i, Budapest,1899.

Decreta Regni Hungariae (Gesetze und Verordnungen Ungarns) 1301–1457, (eds)Ferenc Döry, György Bónis, Vera Bácskai, Budapest, 1976.

Decreta Regni Hungariae (Gesetze und Verordnungen Ungarns) 1458–1490, (eds)György Bónis, Ferenc Döry, Géza Érszegi, Zsuzsa Teke, Budapest, 1989.

Deeds of Frederick Barbarossa by Otto of Freising and his Continuator, Rahewin, (ed.and trans.) C.C. Mierow, New York, 1966.

Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, (ed. and trans.) CharlesM. Brand, New York, 1976.

Diplomata Hungariae Antiquissima, i, (ed.) György Györffy, Budapest, 1992.Erdélyi okmánytár, (ed.) Zsigmond Jakó, Budapest, 1997. Fraknói, Vilmos (ed.), A magyar országgy �ulések története, 7 vols, Budapest,

1874–81. Fraknói, Vilmos (ed.), Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez,

Budapest, 1899, p. 20.A Frangepán család oklevéltára 1133–1453 (Codex diplomaticus Comitum de

Frangepanibus), (Monumenta Hungarica Historica, 35), (eds) Lajos Thallóczy,Samu Barabás, Budapest, 1910.

Gyula város oklevéltára (1313–1800), (ed.) Endre Veress, Budapest, 1938. A Héderváry család oklevéltára, (ed.) Béla Radvánszky, Levente Závodszky, 2 vols,

Budapest, 1909–22. Horváth, Sándor (ed.), ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, Történelmi Tár, 1902,

pp. 1–57, 194–230.Hungarian Illuminated Chronicle. Chronica de Gestis Hungarorum, (ed.) Dezs �o

Dercsényi, Budapest, 1969.

213

Hurmuzaki, E, Documente privitóre la istoria românilor culese de Eudoxiu deHurmuzaki, 19 vols, Bucharest, 1887–1938.

III. Béla emlékezete, (eds) Gyula Kristó, Ferenc Makk, Ern �o Marosi, Budapest,1971.

Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527, (eds) Lajos Thallóczy, SándorHorváth, Budapest, 1915.

János Thuróczy. Chronicle of the Hungarians, trans. Frank Mantello, Bloomington,1991, p. 6.

A kolozsmonostori konvent jegyz �okönyvei, (ed.) Zsigmond Jakó, 2 vols, Budapest,1990.

Kovachich, M.G., Formulae Solennes Styli, Pest, 1799. Kovachich, M.G., Scriptores rerum Hungaricarum minores, 2 vols, Buda, 1798. Krassó vármegye története, (ed.) Frigyes Pesty, vols iii–iv (Oklevéltár), Budapest,

1882–83. Kukuljevic, Joannes (ed.) Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 2 vols,

Zagreb, 1862. Küküllei János és a névtelen minorita krónikája, (trans.) László Geréb, Budapest,

1960. Laws of the Medieval Kingdom of Hungary (Decreta Regni Medievalis Hungariae)

1000–1490, (eds) János M. Bak, György Bónis, Pál Engel, James Ross Sweeney,Leslie S. Domokos, Paul B. Harvey, 3 vols, Los Angeles, 1989–96.

Lukinich, Emericus (Imre) (ed.) Documenta historiam Valachorum in Hungariaillustrantia, Budapest, 1941.

A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198–1526,(Monumenta Hungarica Historica, 33), (eds) Lajos Thallóczy and AntalAldásy, Budapest, 1907.

Magyar Történelmi Tár, 25 vols, Budapest, 1855–78. Marczali, Henrik, A magyar történet kútf �oinek kézikönyve, Budapest, 1901. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, (eds) N. Knauz, L.C. Dedek, 3 vols, Esztergom,

1874–1924.Moravcsik, Gyula, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, 2nd edition,

Budapest, 1988.Oklevelek Temesvármegye és Temesvármegye történetéhez, iv (Okleveleki), (ed.)

Tivadar Ortvay, Pozsony, 1896. Oklevéltár a Gróf Csáky család történetéhez 1229–1499, (ed.) László Bártfai Szabó,

Budapest, 1919. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, (eds) László Erdélyi, Pongrác Sörös,

12 vols, Budapest, 1902–16. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica (Az Árpád-házi királyok

okleveleinek kritikai jegyzéke), (eds) Imre Szentpétery, Iván Borsa, vol 1 (3 parts),vol 2 (4 parts), Budapest, 1923–87.

Schedius, Ludwig von, ‘Etwas über den Zustand der ungrishen Finanzen imAnfänge des xvi. Jahrhunderts’, Zeitschrift von und für Ungarn, 3, 1801 (Pest),pp. 99–106.

Scriptores Rerum Hungaricarum, (ed.) Imre Szentpétery, 2 vols, Budapest, 1937–38. Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. Simon of Kéza, The Deeds of the Hungarians,

edited and translated by László Veszprémy and Frank Schaer with an intro-duction by Jen �o Sz �ucs, Budapest and New York, 1999.

214 Works Cited

Smiciklas, T. (ed.), Codex Diplomaticus Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, vols ii–xix, Zagreb, 1904–16.

Sopron vármegye története. Oklevéltár, 2 vols, (ed.) Imre Nagy, Sopron, 1889–91. Székely oklevéltár, (eds) Károly Szabó, Lajos Szadeczky, 7 vols, Kolozsvár,

1872–98. Történelmi Tár, Budapest, 1878–1911.Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, (eds) Franz

Zimmermann, Carl Werner, G. Müller, G. Gündisch, 5 vols, Hermannstadt –Bucharest, 1892–1975.

A Váradi Regestrum, (ed.) Kandra Kabos, Budapest, 1898.A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, (eds) László Kredics, László Solymosi,

Budapest, 1993. Veszprémi regeszták, (ed.) L. Bernát Kumorovitz, Budapest, 1953.Wenzel, Gusztáv (ed.), ‘Okmánytár Ozorai Pipó történetéhez’, Történelmi Tár,

1884, pp. 1–31, 220–47, 412–37, 613–27.Werb �oczy, István (Stephen), Tripartitum operis juris, (eds) Sándor Kolozsvári,

Kelemen Óvári, Budapest, 1897.Zala vármegye közgy �ulési jegyz �okönyvek regesztái 1555–1711, (eds) Irén Bilkei, Éva

Turbuly, i, Zalaegerszeg, 1989.Zala vármegye története. Oklevéltár, (eds) Imre Nagy, Dezs �o Véghely, Gyula Nagy,

2 vols, Budapest, 1886–90.A zichi és vásonke �oi Gróf Zichy-család id �osb ágának okmánytára (Codex diplomaticus

domus senioris Comitum Zichy), (eds) Imre Nagy, Iván Nagy, D. Véghely, E. Kammerer, P. Lukcsics, 12 vols, Pest – Budapest, 1871–1931.

Zsigmondkori oklevéltár, (eds) Elemér Mályusz, Iván Borsa, 4 vols, Budapest,1951–94.

3. Secondary sources

Adolf Armbruster, Romanitatea românilor. Istoria unei idei, Bucharest, 1993.Anderson, Perry, Passages from Antiquity to Feudalism, London, 1974.Anderson, Perry, Lineages of the Absolutist State, London and New York, 1979.Bak, János M., Königtum und Stände in Ungarn im 14.–16. Jahrhundert, Wiesbaden,

1973.Bakay, Kornél, Castrum Kwszug. A k �oszegi fels �ovár és a milléniumi kilátó, K �oszeg,

1996.Banyó, Péter, The Filial Quarter: Inheritance of Noblewomen in Medieval Hungary,

unpublished MA dissertation, Central European University, Budapest, 1999.Bartha, Antal, Hungarian Society in the 9th and 10th Centuries, Budapest, 1975.Bartoniek, Emma, Codices Latini Medii Aevi, Budapest, 1940.Bernert, Zsolt, ‘Palaeodemográfiai adatok a Kereki-Homokbánya

temet �onépességér �ol’, in (eds) György Pálfi, L. Gyula Farkas, Erika Molnár,Honfoglaló magyarság – Árpád-kori magyarság. Antropológia. Régészet. Történelem,Szeged, 1996, pp. 179–88.

Berrár, Jolan, N �oi neveink 1400-ig, Budapest, 1952.Bertényi, Iván, Az országbirói intézmény története a xiv. században, Budapest,

1976.

Works Cited 215

Bertényi, Iván, Kis magyar cimertan, Budapest, 1983.Bessenyei, József, Enyingi Török Bálint, Budapest, 1994.Bibó, István, Democracy, Revolution, Self-determination: Selected Writings, (ed.)

Károly Nagy, Boulder and New York, 1991. Bolla, Ilona, ‘A közszabadság a xi–xii. században (A liber és libertas fogalom az

Árpád-korban)’, Történelmi Szemle, 16, 1973, pp. 1–29.Bolla, Ilona, ‘A közszabadság lehanyatlása a xiii. században (A liber és libertas

fogalom az Árpád korban)’, Történelmi Szemle, 17, 1974, pp. 1–23. Bónis, György, ‘Szent István törvényeinek önállósága’, Századok, 72, 1938,

pp. 433–87.Bónis, György, H �ubériseg és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date

(c. 1944).Bónis, György, ‘Die Entwicklung der geistlichen Gerichtsbarkeit in Ungarn vor

1526’, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, 80 (KanonistischeAbteilung 49), 1963, pp. 174–235.

Bónis, György, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, (Ius Romanum MediiAevi, 5/10), Milan, 1964.

Bónis, György, A jogtudó értelmiség a Mohács el �otti Magyarországon, Budapest,1971.

Bónis, György, Középkori jogunk elemei, Budapest, 1977. Borosy, András. A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadsz-

ervezetben, Budapest, 1971. Borosy, András, ‘The Militia Portalis in Hungary before 1526’, in (eds) János

M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in LateMedieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 63–80.

Borsa, Iván, ‘A zágrábi püspökség prédiálisai a xv. század elején’, LevéltáriKözlemények, 66, 1995, pp. 19–27.

Borzsák, István, ‘A magyar Horatius’, in (ed.) Róbert Falus, Horatius, 1958, pp. 281–318.

Brunner, Otto, Land and Lordship: Structures of Governance in Medieval Austria,translated and with an introduction by Howard Kaminsky and James VanHorn Melton, Philadelphia, 1992.

Clanchy, M.T., From Memory to Written Record: England 1066–1307, 2nd edition,Oxford and Cambridge, MA, 1993.

Costachel, V., Les immunités dans les principautés roumaines aux XIV-ème et XV-ème siècles, Bucharest, 1947.

Csánki, Dezs �o, ‘Kuncz ispán majora Budán’, Századok, 40, 1906, pp. 685–725. Csánki, Dezs �o, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, 5 vols,

Budapest, 1890–1913. Csoma, József, A magyar nemzetségi czimerek, Budapest, 1904. Czobor, Alfréd, ‘A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláth ága’,

Turul, 49, 1935, pp. 5–23. Degré, Alajos, ‘Megyei közgy �ulések a xvi–xvii. századi török háborúk korában’,

in (eds) Degré, György Bónis, Tanulmányok a magyar helyi önkormányzatmúltjából, Budapest, 1971, pp. 35–52.

Diaconu, Petre, Les Coumans au Bas-Danube aux XIe et XIIe siècles, Bucharest,1978.

Duby, Georges, La société aux XIe et XIIe siècles dans la région mâconnaise, Paris,1953.

216 Works Cited

Eckhart, Franz (Ferenc) ‘Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter’,Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband9, 1915, pp. 395–558.

Eckhart, Ferenc, A szentkorona-eszme története, Budapest, 1941. Elekes, Lajos, ‘A román fejl �odés alapvetése’, Századok, 74, 1940, pp. 278–313,

361–404.Engel, Johann Christian von, Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner

Nebenländer, i, Halle, 1797.Engel, Pál, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban

(1387–1437), Budapest, 1977.Engel, Pál, ‘A honor (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez)’,

Történelmi Szemle, 34, 1981, pp. 1–19. Engel, Pál, ‘Honor, vár, ispánsag. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati

rendszerér �ol’, Századok, 116, 1982, pp. 880–922.Engel, Pál, ‘Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban’,

Századok, 119, 1985, pp. 941–1005. Engel, Pál, Társadalom és politika az Anjou-kori Magyarországon, Budapest,

1988.Engel, Pál, ‘Birtok- és családtörténet (Kisérlet egy 14. századi rekonstrukcióra)’,

in (ed.) Ferenc Glatz, Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80.születésnapjára, Budapest, 1993, pp. 23–36.

Engel, Pál, ‘Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1387–1437),Századok, 128, 1994, pp. 273–87.

Engel, Pál, Magyarország világi archontológiája 1301–1457, Budapest, 2 vols, 1996.Engel, Pál, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, Történelmi Szemle, 39,

1997, pp. 137–57.Engel, Pál, Gyula Kristó, András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526,

Budapest, 1998.Erdélyi, László, ‘Anonymus korának társadalmi viszonyai’, Történeti Szemle, 3,

1914, pp. 191–211.Erdélyi, László, ‘Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései’,

6 parts, Történeti Szemle, 3, 1914, pp. 517–561; ibid., 4, 1915, pp. 32–50,202–26, 334–52, 481–514; ibid., 5, 1916, pp. 39–63.

Erdélyi, László, A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408, Budapest, 1932. Fejérpataky, László, Kálmán király oklevelei, Budapest, 1892.Fejérpataky, László, Oklevelek II. István király korából, Budapest, 1895. Fejérpataky, László, III. Béla oklevelei, Budapest, 1900.Fraknói, Vilmos, Werb �oczi István életrajza, Budapest, 1899. Fügedi, Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Budapest, 1970.Fügedi, Erik, Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon, Budapest, 1977.Fügedi, Erik, ‘The avus in the Mediaeval Conceptual Framework of Kinship in

Hungary’, Studia Slavica, 25, 1979, pp. 137–42.Fügedi, Erik, ‘Some Characteristics of the Medieval Hungarian Noble Family’,

Journal of Family History, 7, 1982, pp. 27–39.Fügedi, Erik, ‘Királyi tisztség vagy h �ubér?’, Történelmi Szemle, 25, 1982,

pp. 482–509. Fügedi, Erik, ‘A köznemesi klán szolidáritása’, Századok, 118, 1984, pp. 950–73.Fügedi, Erik, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia fejl �odése,

Budapest, 1986.

Works Cited 217

Fügedi, Erik, ‘Verba volant … Oral Culture and Literacy among the MedievalHungarian Nobility’, in (ed.) J.M. Bak, Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles andBurghers in Medieval Hungary, London, 1986, Essay vi, pp. 1–25.

Fügedi, Erik,’The Aristocracy in Medieval Hungary (Theses)’, in (ed.) J.M. Bak,Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London,1986, Essay iv, pp. 1–14.

Fügedi, Erik, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest, 1986.Fügedi, Erik, ‘Mátyás király jövedelme 1475-ben’, in (ed.) Gábor Bárta, Mátyás

király 1458–90, Budapest, 1990, pp. 41–61. Fügedi, Erik, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest,

1998.Gerics, József, ‘Az irásbeli peticiók bevezetésér �ol szóló krónikahely magyaráza-

tához’, in Gerics, Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban,Budapest, 1995, pp. 240–3.

Giurescu, Constantin C., A History of the Romanian Forest, Bucharest, 1980.Göckenjan, Hansgerd, Hilfsvölker und Grenzwächter im mittelalterlichen Ungarn,

Wiesbaden, 1972.Guldescu, Stanko, History of Medieval Croatia, The Hague, 1964.Gurevich, A.J., Categories of Medieval Culture, London, 1985.Györffy, György, ‘Das Güterverzeichnis des griechischen Klosters

Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) aus dem 12. Jahrhundert’, StudiaSlavica, 5, 1959, pp. 9–74.

Györffy, György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 4 vols,Budapest, 1963–98, (of which vols 1–3 are 2nd edition, 1987; vol. 4 is 1st edition, 1998).

Györffy, György, ‘Adatok a románok xiii. századi történetéhez és a román államkezdeteihez’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 1–25, 538–68.

Györffy, György, István király és �muve, Budapest, 1977. Gyula, Gábor, A megyei intézmény alakulása és m �uködése Nagy Lajos alatt,

Budapest, 1908.Haiczl, Kálmán, ‘A Kistapolcsányiak’, Turul, 46, 1932, pp. 20–51.Hajdú, Péter, ‘Stilistisch motivierte und Gattungsbedingte Änderungen in den

uralischen Sprachen’, Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristorum Turku20.–27. VIII 1980, vol i, (ed) Osmo Ikola, Turku, 1980, pp. 57–85.

Hajnal, István, L’enseignement de l’écriture aux universités médiévales, 2nd edition,Budapest, 1959.

Hajnik, Imre, A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában, Budapest,1879.

Hajnik, Imre, A perdönt �o eskü és az el �ozetes tanúbizonyitás a középkori magyar per-jogban, Budapest, 1881.

Hajnik, Imre, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, Budapest, 1886.Hajnik, Imre, Az örökös f �oispánság a magyar alkotmánytörténetben, Budapest, 1888.Hajnik, Imre, A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi kirá-

lyok alatt, Budapest, 1899. Heckenast, Gusztáv, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban,

Budapest, 1970.Held, Joseph, ‘Military Reform in Early Fifteenth Century Hungary’, East

European Quarterly, 11, 1977, pp. 129–39.

218 Works Cited

Held, Joseph, ‘Peasants in Arms, 1437–38 and 1456’, in (eds) János M. Bak, BélaK. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and EarlyModern Hungary, New York, 1982, pp. 80–101.

Held, Joseph, Hunyadi: Legend and Reality, Boulder and New York, 1985. Hintze, Otto, ‘Typologie der ständischen Verfassung des Abendlandes’, in

Hintze, Staat und Verfassung. Gesammelte Abhandlungen zur allgemeinenVerfassungsgeschichte, (ed.) Gerhard Oestreich, Göttingen, 1970, pp. 120–39.

Holub, József, ‘A f �oispán és alispán viszonyának jogi természete’, EmlekkönyvFejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211.

Holub, József, ‘Középkori fiúsitások’, Turul, 41, 1927, p. 84–8.Holub, József, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929.Holub, József, ‘A vásárolt fekv �o jószág jogi természete régi jogunkban’,

Emlékkönyv Károlyi Árpád, Budapest, 1933, pp. 246–54.Holub, József, ‘La “Quarta Puellaris” dans l’ancien droit hongrois’, Studi in

memoria di Aldo Albertoni, 3 vols, Padua, 1938, iii, pp. 275–97. Holub, Joseph (József), ‘La représentation politique en Hongrie au Moyen Âge’,

Xe Congrès International des Sciences Historiques. Études présentées à laCommission Internationale pour l’Histoire des Assemblées d’États, Rome 1955,Louvain and Paris, 1958, pp. 77–121.

Hóman, Bálint, A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbertkorában, Budapest, 1921.

Hóman, Bálint, Gyula Szekf �u, Magyar történet, 3rd edition, 5 vols, Budapest,1935–6.

Hoppál, M. ‘Traces of Shamanism in Hungarian Folk Beliefs’, in (ed.) Hoppál,Shamanism in Eurasia, Göttingen, pp. 430–49.

Horwath, Walter, ‘Die “Terra Loysta”’, Südost-Forschungen, 11, 1946–52, pp. 290–7.

Hradszky, József, A szepesi, tiz-lándsások széke vagy a ‘kisvármegye’ története, L �ocse,1895.

Húscava, Alexander, Ján Literát a Liptóvske falzá, Bratislava, 1936.Ila, Bálint, ‘A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása’, Turul, 44,

1927, pp. 36–71.Ila, Bálint, Gömör megye. A megye története 1773-ig, Budapest, 1976, p. 143. Illés, József, Az Anjou-kori társadalom és az adózás, Budapest, 1900.Illés, József, A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában, Budapest, 1904.Implom, József, Gyula város története 1214–1972, Gyula, 1973. Istványi, Geza, ‘A generalis congregatio’, Levéltári Közlemények, 17, 1939,

pp. 50–83; ibid., 18–19, 1940–41, pp. 179–207.Jakó, Zsigmond, ‘Az erdélyi vajdai kancellária szervezete a xvi. század elején’,

Irás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdely történelméhez, Bucharest, 1976, pp. 42–61.

Janits, Iván, Az erdélyi vajdák igazságszolgállátó és oklevéladó m �uködése 1520-ig,Budapest, 1940.

Jánosi, Monika, Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged, 1996.Kantorowicz, Ernst H., The King’s Two Bodies: A Study in Mediaeval Political

Theology, Princeton, NJ, 1957.Karácsonyi, János, Szent István király oklevelei és a Szilveszter Bulla, Budapest,

1891, pp. 178–216.

Works Cited 219

Karácsonyi, János, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest,1900-1.

Karbic, Damir, ‘Defining the Position of Croatia during the Restoration of RoyalPower 1345–1361: An Outline’, in (eds) Balázs Nagy and Marcell Seb �ok, … TheMan of Many Devices who Wandered Full Many Ways…Festschrift in Honor ofJános M. Bak, New York and Budapest, 1999, pp. 520–6.

Kardos, Tibor, Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése,Budapest, no date.

Knauz, Nándor, Az országos tanács és az országgy �ulések története 1445–52, Pest,1859.

Kniezsa, István, ‘Magyarország népei a xi-ik században’, Szent István Emlekkönyv,(ed.) Jusztinián Serédi, 3 vols, Budapest, 1938, ii, pp. 365–472.

Köpeczi, Béla (ed.), Erdély története, 3 vols, Budapest, 1986.Korai magyar történeti lexikon (9–14. század), (eds) Gyula Kristó, Pál Engel, Ferenc

Makk, Budapest, 1994.Körde, Zoltán ‘A Magyarországi beseny �ok az Árpád-korban, Acta Historica

(Szeged), 90, 1990, pp. 3–21.Kossányi, Béla, ‘Az úzok és kománok történetéhez a xi–xii. században’, Századok,

57–8, 1923–4, pp. 519–37.Kovács, Ferenc, A magyar jogi terminológia kialakulása, Budapest, 1964.Kristó, Gyula, Csák Máté tartományúri hatalma, Budapest, 1973. Kristó, Gyula, A xi. századi hercegség története Magyarországon, Budapest, 1974.Kristó, Gyula, A rozgonyi csata, Budapest, 1978.Kristó, Gyula, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979.Kristó, Gyula, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest, 1988. Kristó, Gyula, Az Anjou-kor háborúi, Budapest, 1988.Kristó, Gyula, ‘Kean, Szent István király ellenfele’, Acta Historica (Szeged), 98,

1993, pp. 15–28.Kristó, Gyula, Hungarian History in the Ninth Century, Szeged, 1996. Kubinyi, András, ‘A kincstári személyzet a xv. század második felében’,

Tanulmányok Budapest Múltjából, 12, 1957, pp. 25–49.Kubinyi, András, ‘A budai vár udvarbirói hivatala 1458–1541’, Levéltári

Közlemények, 35, 1964, pp. 67–98. Kubinyi, András, ‘A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok

szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikában’, Somogy Megye Múltjából. LevéltáriÉvkönyv, 4, Kaposvár, 1973, pp. 3–44.

Kubinyi, András, ‘Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a xii.század közepén’, Levéltári Közlemények, 46, 1975, pp. 60–121.

Kubinyi, András, ‘The Road to Defeat: Hungarian Politics and Defense in theJagiellonian Period’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi toRákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York,1982, pp. 159–78.

Kubinyi, András, ‘A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban, MályuszElemér Emlekkönyv, Budapest, 1984, pp. 257–68.

Kubinyi, András, ‘A Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv,Budapest, 1990, pp. 53–147.

Kubinyi, András, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetenek vázlata’, Századok,128, 1994, pp. 288–319.

220 Works Cited

Kumorovitz, L.B., ‘Die erste Epoche der ungarischen privatrechtlichenSchriftlichkeit im Mittelalter (xi-xii. Jahrhundert)’, Études HistoriquesHongroises, 2 vols, Budapest, 1960, i, pp. 253–90.

Kumorovitz, L. Bernát. A magyar pecséthasználat története a középkorban,Budapest, 1993.

Kurcz, Ágnes, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhundert’,Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 70, 1962, pp. 323–54.

Kurcz, Ágnes, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Budapest, 1988.Lehoczky, Tivadar, ‘Bereg-vármegyei királyi emberek’, Történelmi Tár, 1879,

pp. 187–91.Lexikon des Mittelalters, Munich and Zurich, 11 vols, 1980–98.Lipták, Pál, Avars and Ancient Hungarians, Budapest, 1983, pp. 133–5.Longworth, Philip, The Making of Eastern Europe: From Prehistory to

Postcommunism, 2nd edition, Basingstoke and London, 1997, p. 282.Lousse, Émil, La société d’ancien régime, Louvain and Bruges, 1943. Lübke, Christian, Arbeit und Wirtschaft im östlichen Osteurópa, (Glossar zur früh-

mittelalterlichen Geschichte im ostlichen MittelEurópa, Beiheft 7), Stuttgart,1991.

Lük �o, Gábor, ‘Havaselve és Moldva népei a x–xii. században’, Ethnographia –Népélet, 46, 1935, pp. 90–105.

Macartney, C.A., The Magyars in the Ninth Century, Cambridge, 1930.Magyar nemzet története, (ed.) Sándor Szilágyi, 10 vols, Budapest, 1895–98.Magyar, Kálmán, A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei … , Kaposvár,

1993.Magyarország hadtörténete, (ed.) Érvin Liptai, 2 vols, Budapest, 1984. Magyarország története. Az el �ozmények és magyar történet 1242-ig, (ed.) Antal

Bartha, 2nd edition, 2 vols, Budapest, 1987. Magyarország története 1526–1686, (ed.) Ágnes Várkonyi, 2nd edition, 2 vols,

Budapest, 1987. Makk, Ferenc, The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungary

and Byzantium in the 12th Century, Budapest, 1989.Makkai, László, ‘Robot – summa – taxa’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 330–7. Makkai, László, A milkói püspökség és népei, Debrecen, 1936.Maksay, Ferenc, ‘A sok nemes országa’, Mályusz Elemér Emlékkönyv, Budapest,

1984, pp. 277–96.Mályusz, Elemér, Turoc megye kialakulása, Budapest, 1922.Mályusz, Elemér, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A h �ubériseg és

rendiség problémája’, in (ed.) Imre Lukinich, Mátyás Király Emlékkönyv, 2 vols,Budapest, 1938, i, pp. 309–433.

Mályusz, Elemér ‘A magyar köznemesség kialakulása’, Századok, 76, 1942, pp. 273–305, 407–34.

Mályusz, Elemér, Thuróczy János krónikája, (Értekezések a történeti tudományokköréb �ol, 26/3), Budapest, 1944.

Mályusz, Elemér, ‘A magyar rendi állam Hunyadi korában’, Századok, 91, 1957,pp. 46–123, 529–602.

Mályusz, Elemér, ‘1526 el �otti okleveleink forrásértéke’, Történelmi Szemle, 10,1967, pp. 416–29.

Works Cited 221

Mályusz, Elemér, ‘La chancellerie royale et la rédaction des chroniques dans laHongrie médiévale’, Le Moyen Âge, 75, 1969, pp. 51–86, 219–54.

Mályusz, Elemér, Az erdélyi magyar társadalom a középkorban, Budapest, 1988.Mályusz, Elemér, Kaiser Sigismund in Ungarn 1386–1437, Budapest, 1990.Marongiu, Antonio, Medieval Parliaments: A Comparative Study, London, 1968.Mezey, Alice, Ják – Szent György templom, no place of publication, 1999. Mitteis, Heinrich, The State in the Middle Ages: A Comparative Constitutional

History of Feudal Europe, (trans.) H.F. Orton, Amsterdam, Oxford and NewYork, 1975.

Mollay, Károly, ‘XIV. századi német vélemény a magyar parasztról és amagyarországi nemesekrol’, Ethnographia, 68, 1957, pp. 356–7.

Murarik, Antal, Az �osiség alapintézményeinek eredete, Budapest, 1938.Nagy, Antal Fekete, ‘Az országos és particularis nemesség tagozódása a középko-

rban’, Domanovszky Emlékkönyv, Budapest, 1937, pp. 159–84. Nagy, Antal Fekete, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, Budapest, 1934.Nagy, Antal Fekete, Trencsén vármegye, (Csánki, Magyarország történelmi földrajza,

4), Budapest, 1941.Pascu, Stefan, Voievodatul Transilvaniei, 4 vols, Cluj, 1971–1989.Pauler, Gyula, ‘Szent István alkotmánya’, Századok, 13, 1879, pp. 1–30, 101–25.Pesty, Frigyes, A perdönt �o bajvivások története Magyarországon, Pest, 1867.Pesty, Frigyes, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, Budapest, 1876.Pesty, Frigyes, A szörényi bánság és Szörény vármegye története, 3 vols, Budapest,

1877–8.Pesty, Frigyes, Az elt �unt regi vármegyék, 2 vols, Budapest, 1880.Péter, László, The Antecedents of the 19th Century Hungarian State Concept: A

Historical Analysis. The Background and Creation of the Doctrine of the HolyCrown, unpublished Oxford DPhil thesis, 1965.

Péter, László (ed.) Historians and the History of Transylvania, Boulder and NewYork, 1992.

Péter, László, ‘Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa?’, in (ed.) BélaPomogáts, Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyartanulmányok, Budapest, 1991, pp. 225–52.

Petrovay, György, ‘A máramarosi oláhok. Betelepedésük, vajdáik és kenézeik’,Századok, 45, 1911, pp. 607–26.

Petrovics, István, ‘Temesvár és Nagyszeben’, in (ed.) László Koszta, Kelet ésNyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére, Szeged, 1995, pp. 401–12.

Pleidell, Ambrus, ‘Egyházi és világi immunitas’, A Bécsi Magyar Történeti IntezétÉvkönyve, 4, 1934, pp. 42–55.

Pócs, Éva, Between the Living and the Dead: A Perspective on Witches and Seers inthe Early Modern Age, Budapest, 1999.

Post, Gaines, Studies in Medieval Legal Thought: Public Law and the State1100–1322, Princeton, NJ, 1964.

Prokopp, Gyula, ‘Az esztergomi primási levéltár xv. századi leltára’, LevéltáriKözlemények, 37, 1966, pp. 112–38.

Rácz, István, Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között, Budapest, 1988, p. 43.

Rady, Martyn, Medieval Buda: A Study of Municipal Government and Jurisdiction inthe Kingdom of Hungary, Boulder and New York, 1985.

222 Works Cited

Rady, Martyn ‘The German Settlement in Central and Eastern Europe in theHigh Middle Ages’, in (eds) Robert Bartlett, Karen Schönwälder, The GermanLands and Eastern Europe: Essays on the History of their Social, Cultural andPolitical Relations, Basingstoke, London and New York, 1999, pp. 11–47.

Rady, Martyn, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, Slavonic and EastEuropean Review, 77, 1999, pp. 295–308.

Rady, Martyn, ‘The filial quarter and female inheritance in medieval Hungarianlaw’, in … The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways …Festschrift in Honor of János M. Bak, (eds) Balázs Nagy, Marcell Seb �ok, Budapestand New York, 1999, pp. 422–31.

Reynolds, Susan, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted, Oxford,1994.

Rothenberg, Gunther E., ‘The Origins of the Austrian Military Frontier inCroatia and the Alleged Treaty of 22 December 1522’, Slavonic and EastEuropean Review, 38, 1960, pp. 492–8.

Rothenberg, Gunther Erich, The Austrian Military Border in Croatia, 1522–1747,Urbana, 1960.

Russell, J.C., Late Ancient and Medieval Population, Philadelphia, 1958. Schiller, Bódog, Az örökös f �orendiség eredete Magyarországon, Budapest, 1900.Schöpflin, George, Politics in Eastern Europe, London and Cambridge, MA, 1993.Sedlar, Jean, East Central Europe in the Middle Ages, Seattle and London, 1994.Stephenson, Paul, ‘Manuel I Comnenus, the Hungarian crown and the

“feudal subjection” of Hungary, 1162–1167’, Byzantino-Slavica, 57, 1996,pp. 33–59.

Sugar, Peter F., Péter Hanák and Tibor Frank (eds) A History of Hungary, Londonand New York, 1990.

Sweeney, James Ross, ‘The Decretal Intellecto and the Hungarian Golden Bull of1222’, Album Elemér Mályusz, Brussels, 1976, pp. 88–97.

Szabó, Dezs �o, A magyar országgy �ulések története II Lajos korában, Budapest, 1909. Szabó, István, A középkori magyar falu, Budapest, 1969.Szabó, István, Jobbágyok – parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéb �ol,

Budapest, 1976.Szakály, Ferenc, ‘The Hungarian–Croatian Border Defense System and its

Collapse’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: Warand Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 141–58.

Szekf �u, Gyula, Serviensek és familiarisok, (Értekezések a történeti tudományokköréb �ol, 23/3), Budapest, 1912.

Szentpétery, Imre, Magyar oklevéltan, Budapest, 1930.Sz �ucs, Jen �o, Az utolso Árpádok, Budapest, 1993, p. 106. Sz �ucs, Jen �o, ‘A 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség

kialakulásához, Mályusz Elemér Emlékkönyv, 1984, pp. 341–94.Sz �ucs, Jen �o, ‘The Three Historical Regions of Europe’, Acta Historica (Budapest),

29, 1983, pp. 131–84. Sz �ucs, Jen �o, ‘Theoretical Elements in Master Simon of Kéza’s Gesta Hungarorum

(1282–5)’, Études Historiques Hongroises, 2 vols, Budapest, 1975, i, pp. 243–7. Tagányi, Károly, ‘A földközösség története Magyarországon’, Magyar

Gazdaságtörténelmi Szemle, 1, 1894, pp. 199–238.Thallóczy, Lajos, Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetér �ol, Budapest, 1905, p. 55.

Works Cited 223

Váczy, Péter, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, Századok, 61–2,1927–8, pp. 243–90, 351–414.

Váczy, Péter, ‘A szimbolikus államszemlélet korai Magyarországon’, Minerva, 10,1931, pp. 100–45, 167–209.

Váczy, Péter, ‘A h �ubériség szerepe Szent István királyságában’, Századok, 66,1932, pp. 369–92.

Váczy, Péter (von), Die erste Epoche des ungarischen Königtums, Pécs, 1935. Váczy, Péter, ‘A királyság központi szervezete Szent István korában’, Szent István

Emlekkönyv, (ed.) Jusztinián Serédi, 3 vols, Budapest, 1938, ii, pp. 33–70. Váczy, Péter, ‘A népfelség elvének magyar hirdet �oje a xiii. században. Kézai

Simon mester’, Károlyi Árpád Emle kkönyv, Budapest, 1933, pp 546–63. Váczy, Péter, ‘Immunitas és Jurisdictio’, A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve,

1, 1931, pp. 13–40. Waldapfel, Eszter, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok,

65, 1931, pp. 136–67, 259–72. Wenzel, Gusztáv, A magyar és erdélyi magánjog rendszere, 2 vols, Buda, 1863–4.Wertner, Mór, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 2 vols, Temesvár,

1891–2. Wolff, R.L., ‘The “Second Bulgarian Empire.” Its Origin and History to 1204’,

Speculum, 24, 1949, pp. 167–206. Zsoldos, Attila, ‘Iobagio Castri Possessionem Habens. A várjobbágyi jogállás

anyagi hátterének kérdései’, Századok, 128, 1994, pp. 254–72. Zsoldos, Attila, ‘Visegrád vármegye és utódai’, Történelmi Szemle, 40, 1998,

pp. 1–32.

224 Works Cited

Index

225

Aba kindred 13, 23, 49; Amadé Aba,49–52, 54, 58

acquisita 26, 98, 104–6, 115admonitio 74adoption 77, 82aestimatio 104allod, allodial 3–5, 108Anderson, Perry 4, 5Andrew I (1046–60) 14Andrew II (1205–35) 32–3, 39, 41–2,

70, 145Andrew III (1290–1301) 113, 132Anonymus Chronicle 9, 12, 17, 23,

39, 128, 197appeals 57–8, 82, 165–6, 168arbitration 15, 166archers 150; English or Welsh, 148armalists 155–6, 207–8Árpád, Prince (before 895–907) 11,

13, 128Ars Notarialis 74, 75Arthurian romances 129Attila 39aula 36, 127–31, 135, 147, 203Avars 12aviticitas 97avus 97, 199

Babonic kindred (de Vodica) 30,34–5, 49, 113

bailiff 28, 65, 70–2, 81, 169, 174–5;see also homines regii et communes

Bak, János 172banderium, banderia 120, 147–57,

180, 206bans, banates 18, 49, 69, 92–4, 110,

117, 128, 135–7, 149, 153; see alsoBosnia, Bulgaria, Croatia, Jajce,Macsó, Slavonia, Szörény

barons 33, 38, 40, 69, 132, 153–5,159, 168, 171–2, 180; baronesnaturales, 154

bastard feudalism 7, 110–11

Bazarab 90, 92beard, pulling of 163; long, 203Béla I (1060–63), collapsing throne of

17Béla III (1172–96) 66–7, 69, 134;

income of, 17, 134Béla IV (1235–70) 37, 39, 40, 42, 53,

69, 70, 80–1, 85–8, 99, 130, 144Belgrade 90, 136–7beneficium 88, 124–6, 139, 181Bibó, István 5Bihar county 32, 48–9, 51–4, 136,

138–41, 176bloodfeud 15, 23bondsmen 20–1, 25, 44–5, 55Bónis, György 4, 76, 183border tariff (tricagesima) 171Borsa kindred 49, 53–4Bosnia 34, 92, 117, 137boundaries 47–8, 163brevis 167Buda 9, 127, 164Bulgaria 90, 92, 139Byzantium 12, 14, 90–1

canon law 74–7, 104, 181cartula sigillata 64castellans 51, 54, 114–19, 122, 128,

139–41castles 19, 21, 29, 32–3, 42, 48–54,

67, 80–1, 85–6, 88, 92–3, 112, 117,133–41, 148–9, 152, 168, 177;number of, 50, 133–4, 136–7, 152,204

castle-warriors 18–22, 23, 31, 35, 36,39, 41, 42, 46, 50, 64, 80, 82, 86,112, 118, 146, 187

castrenses 19–20, 32, 46, 48–9, 54,146

celatores iurium regalium 60, 109,193

chancellery, chancellor 38, 43, 47,66, 68, 71, 74, 114–16, 127, 130–1,

chancellery, chancellor – continued163–4, 166–7, 181; personalis, 116,163; rare humour of, 47

chansons de geste 128chapel, royal 64, 67chapters, ecclesiastical 33, 64,

67–70, 73–4, 76, 83, 122, 153, 160;see also loca credibilia

Charles Robert (1307–42) 51, 60, 68,92, 97, 100, 133, 135, 148

charters, volume of, 9–10, 67;language of, 10, 127; narrationes of,130, 144, 203; didactic function of,63, 129–30, 144; form of, 15, 63,68; confirmation of, 69–70, 194

chess board 45chirograph 69chivalry 126–31; orders of, 129;

chivalric courts, 74civil law see Roman lawclergy 15, 17, 25, 33, 47, 55–7, 64,

67, 74, 98, 104–6cognati 23, 26coinage 146collecta generalis 146comes capellae 64, 67comes curialis 19, 22, 113comes terrestris 82communal landownership 21, 23,

29, 45–7, 64, 67, 96, 100concealers of royal rights see

celatoresconditional nobles 3, 80–95, 144congregatio generalis see under

countiesconsent to sale 30, 88, 97, 103, 109,

199contracts 5, 20, 75, 119, 141, 143,

180, 182corporations 2, 41, 44, 111, 158–79,

181council, royal 153, 171–2, 176–7counties 7, 8, 18–20, 22, 32, 34–5,

39–44, 50, 70–1, 82, 84–6, 153–6,161–79, 182; assembly (congregatiogeneralis) , 42, 72, 84, 106, 119, 121,127, 162, 166–7, 170, 177, 210;‘royal’ into ‘noble’, 22, 34–5; sealsof, 41–2, 44; sedria (court), 41, 123,

140, 164–8, 174, 177; see alsohomines regii et communes,inquisitions, ispán, nuncii,szolgabirák

Croatia 10, 24, 31–2, 63, 65–6, 90,136, 153, 184

Csák kindred 45, 49–52, 176; MátéCsák, 49–54, 113

Csanád kindred 13, 45, 53, 92, 185Cumania 90–1Cumans 22, 90–1, 197curial nobles, curialists 85, 154–6

daughters’ inheritance 103–9, 200Davies, Norman 8defectus seminis 2, 3, 26, 30, 99, 102,

107, 109, 154de genere 23, 58, 96demesne, royal 13, 16–17, 30–7, 64,

80, 85–6, 133–6, 141, 152–3, 186,204

deposit boxes 69descensualis estates 25–6, 60descensus 18, 81diet 7, 8, 37–40, 119, 161, 170–3,

176–7; see also nunciidivision of land 29, 45–8, 67, 96Domesday, lost Hungarian 17, 64dominium 75–6, 108, 124, 137, 139,

142–3donation, royal 1–4, 25–6, 31, 36–7,

44, 60–4, 79, 85–7, 98–102, 107,124; private, 82–5, 88, 103–9, 106,123–6; see also ‘new donation’

donatio reservato usufructu 75dower, dowry 76, 103, 154Duby, Georges 6duel 74

Eckhart, Ferenc 16Elefánthy kindred 97, 102embezzlement 119, 123Engel, Pál 101, 204Esztergom 32, 66, 69, 84, 141evictio 74ewrii see guardsmenexchange of land 71, 82–3, 88,

102–3, 109ex scitu, ex auditu 72

226 Index

execution 58, 72expeditoria cautio 74

facultas conversandi 36–7familiares, familiaritas 7–8, 16, 79,

110–31, 139–42, 147–52, 155, 164,173–8, 179–81

familiares aulae 128Fehér county 45, 91, 114fences 47, 83feudum 142fidelity 4, 37, 39, 44, 60–1, 79, 80–3,

88, 94–5, 110–12, 117–26, 130,132–3, 142–4, 179–81

fiefs 4–6, 77–8, 126, 133, 143, 180–2filii iobagionum 22, 86–8, 180fines 83, 140, 144, 166forests 16, 18–19 , 45, 47, 85, 90,

133, 162Frangepán kindred 31, 49, 119Frangochorion 90Franks 12, 15, 19, 25, 90fratres condivisionales 109freemen 20–2, 32, 34–6, 39, 41–3,

46, 49, 54, 166Freising, Otto of 16–17, 186Fügedi, Erik 126, 177

generatio 22, 30, 96, 102genus 1, 22, 30, 39, 43, 96–7, 100Germans 17, 22–4, 29, 38, 85, 91Glagolitic script 184guardsmen 21–2genus 1, 22, 39, 43Golden Bull (1222) 26, 39, 40, 54,

57, 79, 134, 144, 146, 170, 200Gurevich, A.J. 159–61Gypsies 51, 163gyula 13, 19, 24, 91

haereditates, haereditaria 77, 105heraldry 12, 30, 129, 185hiders of royal rights see celatoresHighlands (Felvidék) 10, 11, 80,

85–9, 135Himfi kindred 10, 96–7, 115,

117–18, 139, 175Hintze, Otto von 4Holy Crown 2, 159, 183

homage 3, 6, 84, 94, 126, 180homagium 84, 154homines cuiusvis status et conditionis

169homines regii 70–2, 81, 175;

communes, 71, 175honores 7, 126, 132–43, 147–9,

152–3, 180, 205hospites 22, 56; hospites domestici, 29Hospitallers 92, 147household Freiung, 55, 192; private,

18, 20–1, 29, 33, 55, 79, 110–14,122, 187; royal, 15–21, 26–9, 33,35–40, 64–5, 111–12, 127–31, 147,179, 187;

Hunyadi, John 116, 128, 137, 172

Iharosfi kindred 34–5immunity 18, 33–4, 54–8impignoratio 76–7; see pledge in landinheritance 22–7, 46, 77, 88–9,

97–109, 112, 154inquisitions 41, 48, 70–3, 105, 130,

163–8, 175; communis inquisitio, 71;inquisitio generalis, 72, 166–7;inquisitio per modum congregationisproclamatae, 72, 92, 167–8, 195;inquisitio simplex, 71, 165

insurrectio 144–5iobagiones see peasantryiobagiones castri see castle-warriorsispán (comes) 19–22, 27–36, 41, 49,

51, 53, 57, 58, 64, 68, 71, 80–1,84–5, 88–9, 94, 110, 114–18, 121–2,125, 128, 132–40, 147–9, 153, 164,168–70, 174–7; perpetual ispánate,32, 81, 141, 143, 154; vice-ispán,41, 84, 114–18, 139–40, 164, 167,170, 174–6; vice-vice-ispán, 114

iudex curiae 49, 50; see also justiciariudex suspectus 115, 175iudex terrestris 22iudices nobilium see szolgabirákiuramenta horribilia 48iuvenes aulae 128

Jajce, banate of 117, 137Ják kindred 17, 23, 46, 99Jews 64

Index 227

jókszed�o 56judges 15, 22, 37, 55–6, 58, 65, 70,

74, 81–2, 89, 100jurymen see inquisitio generalisjusticiar (iudex curiae regis) 43, 49,

69, 71, 74, 87, 99, 116–17, 135–7,139, 142, 164

Kabars 12–13, 85Kán kindred 28, 49Kéza, Simon of (Kézai Simon) 39,

142, 190kindred 1, 3, 10, 12–13, 15, 22–9,

34–5, 43, 45–6, 49, 51, 59, 67, 77,88, 96–109, 156, 174–7, 179;attenuation of, 30, 97, 103, 106,109

knez, knezes 91–4, 138, 161, 180 knights 17, 67, 87, 127–31, 135, 203Knin 137, 184 Koloman (1095–1116) 17, 31–2, 55,

60, 64Komárom county 31, 43, 47, 84,

136, 139, 156Kossuth 87Krassó county 10, 45, 92, 97, 115,

117, 140, 175, 209krajnik 93Kubinyi, András 176

Ladislas I, king and saint (1077–95)14, 16, 28, 55–6, 65, 129

Ladislas IV (1272–90) 59Ladislas V (1453–57) 171language 10–12, 91, 127, 184leases 75–6lex Falcidia 104, 200Leopold II (1790–92) 85liber 20–1, 32; see also freemenliberi sancti regis 22Libri feudorum 77, 181libri traditionum 64litterae admonitoriae et evocatoriae 73litterae inquisitoriae et evocatoriae 73litterae introductionales 73litterae privilegiales 73litterae querimoniales 167livery of maintenance 113livery of seisin see statutio

loca credibilia 68–77, 118, 181Locsmánd 31, 80, 118, 134Louis I (1342–82) 40, 63, 101–2,

107–8, 133–5, 139, 145, 148–9, 162,171

Louis II (1516–26) 9lucrum camerae 146, 151–2, 168,

171, 206

Macsó, banate of 135Máramaros county 92–3, 133marriage, strategies of 46, 113, 115,

128, 154, 191Mary (1382–95) 102, 108, 152, 171Matthias Corvinus (1458–90) 116,

120, 137, 141, 151–4, 162–3, 167,171

mercenaries 50, 147–8, 151–4military organization 7, 16, 20–1, 25,

27, 29, 31, 37–9, 48, 50, 79–80, 82,85–9, 91–2, 111, 120–1, 144–57, 180

milites aulae 127, 135militia portalis 150–1, 154Mitteis, Heinrich 4, 5Modrus 31, 57, 189Mohács, battle of (1526) 9, 145Mongols, Mongol-Tatars, invasion of

1241 38, 42, 50, 64, 85, 99, 146,148

murder 58, 97, 162, 165

‘new donation’ 100–1, 107, 199Nezdinus 189‘ninth’ 54nobiles iobagiones, exercituantes 79,

81–2nobiles kneziales 93, 94nobiles praediales see praedialesnobleman definition of, 1–4, 27–30,

38, 41–4, 58–61, 79, 80, 84, 105,120, 155–6, 179–80; ennoblement,2–3, 35–8, 40–4, 50, 58–61, 89, 94,99, 105, 120, 127, 144, 155, 170,172; as an estate, 2, 37–40, 44,171–3; fidgeting of, 127; as fratresand amici, 177; number of, 48–9,155–7, 180; and peasants, 54–5,57–8, 60, 123, 130, 145, 165, 192;veri nobiles, 43, 79, 120

228 Index

nota infidelitatis 2–3, 109nova donatio see ‘new donation’novae institutiones 32nuncii 173

oaths 41, 48, 62–3, 71–3, 82,118–19, 132–3, 141, 167, 175, 177;see also iuramenta horribilia

oath-helpers 73–4office-holding 7, 8, 33–5, 38, 51, 54,

110, 132–43, 153, 182officialis 114, 122–3Oguz Ban 41ordeal 21, 62, 64, 65, 74örök, örökség 77, 195ország 16, 172outlawry (proscriptio) 58, 72, 106,

162, 165–7

palatine 17, 20–1, 40–2, 44, 49–51,54, 71, 113, 117, 135, 142, 165–7,172, 176–7, 195; Articles of 1486,172–3

Pannonhalma abbey 30, 56, 65parentela 30, 96–100, 103, 109parentes 15, 23patrimonium 16peasants (iobagiones) 4, 21–2, 32, 41,

46–7, 54, 57–60, 76, 93, 121–3, 130,138, 145–6, 150–6, 163–8, 180;peasant assessors, 58

Pechenegs 11–12, 22, 28, 36, 147,185

peculium (quasi) castrense 2per eum 101per se et personaliter 37, 48, 79, 86,

144–5perjury 73–4, 195perpetual county or lordship, see

under ispánPéter, László 5, 6, 183Pipo of Ozora (Ozorai Pipó, Filipo

Scolari) 118, 136pledge in land 3, 76–7, 109, 124plenitude of power 101, 107,

160population 8, 11, 156, 184, 208possessionatus 1, 59–60, 155, 180possessiones 59, 77

praediales 79, 81–5, 88, 93, 112,119–20, 124, 180

praedium 57, 82, 88praescriptio 75preemption 30, 125prefection 107–9pristaldus 65–7, 70, 71, 193–4Prokuj 13, 19, 91proprietas, proprietates 57, 75–7proprietory monasteries 19, 29–30,

33, 53, 69proscriptio see outlawryproximi 23, 26, 102, 109public notary 74

quinquagesima 93

reambulatio 47–8, 65, 70–3, 114regnum 2, 6, 16, 156, 159–61, 169,

172–4, 179; membra regni, 172rents 54, 75–6, 83renunciatio 75requisitio 72, 82, 166Reynolds, Susan 6, 158, 181robbery 57Roman law 4, 16, 74–7, 101, 181,

195Romanians see Vlachs, Wallachian

districtsRovisce (Rojcsa) 81–2royal presence 164

sale of land 30, 64, 71, 75–7, 83, 88,95, 97, 102–3, 109

Sarchas, judge 64; see alsoDomesday

Saxons 59, 94, 161Schöpflin, George 5seals 41–2, 44, 55, 64, 67–9, 73, 93,

159–60, 167, 173Secretum Secretorum 129seigneurial courts 58, 114, 165, 168Serbia 65, 118, 135, 149serviens, servientes 1, 36–44, 46, 49,

67, 86, 144, 146, 179, 190servitors, 110; see also castle-warriors,

castrenses, udvarniksservus 20, 21shamanism 11–12, 14, 26, 186

Index 229

shepherds 51, 163Sigismund (1387–1437) 87, 94, 102,

115, 122, 136, 141, 149–52, 162,166, 170

Slavonia 10–11, 18, 31, 34, 47, 49,51, 57, 80–4, 90, 113–14, 128,135–8, 162–3, 177, 184, 187

Slovakia see HighlandsSomogy county 34, 42, 73, 83, 121,

136, 168–9speculatores 22statutio 48, 72–3, 103, 106, 139Stephen I, king and saint (1000–38)

13–15, 19, 21, 23, 25–6, 29, 38, 59,60, 86, 134, 186, 188

Stephen III (1162–72) 134Stephen V (1270–72) 40, 48Stubbs, Bishop 173subinfeudation 4, 126, 204subsidium 151–2, 154–5summoning 56, 65, 70, 154; short

summons, see brevisSzekels 91, 94, 122, 140, 147–9,

161Szekf �u, Gyula 111, 123, 127Szepesség, Szepes county 22, 50, 80,

85–9, 141Szepes lancers 86–9, 180szolgabirák 41–2, 44, 69, 71–2, 84,

93, 164–7, 170, 174–5, 177Szörény (Turnu Severin), banate of

90–4, 128, 136, 139–40Sz �ucs, Jen �o 5

Tallóci brothers 115, 118, 136–7tárnoks 18, 20, 36–7tavernicus 113, 120, 128, 135, 142taxation 81, 112, 114, 116, 121,

138, 145–6, 150–2, 154–5, 171, 180;noble exemption from, 3, 39, 84,145–6, 150, 155, 180, 206

Temes county 45–6, 92–3, 97, 115,117, 140, 153, 175–6

Temesvár (Timisoara) 108, 138Templars 81, 147testament 25–6, 98, 104–7, 115, 200testimony 23, 61–74, 70–4, 77Teutonic Knights 91, 92, 147Thuróczy, John 116

tithe 54, 57, 146Törcsvár (Bran) 148totems 12, 26, 185towns 21–2, 57, 69, 138, 164–5Transylvania 11, 19, 22, 31, 49, 51,

53, 59, 86, 88–92, 114, 116, 137,140, 145, 148, 153, 161, 164, 184,199, 206

treasury 120–1, 137–8, 141, 152;provisor, 141

trespass 34, 47, 71, 83, 97, 162–3,166–9

tribal organization 11–14, 21, 26Turks 8–9, 10, 64, 149, 151, 162,

171Turóc county 43–4, 80, 85–7,

118Turopolje (Túrmez �o) 81

udvarniks 18, 20, 36–7, 42, 85Újlaki kindred 10, 116; Nicolas

Újlaki, 117, 120, 137Ullmann, Walter 131una et eadem libertas 2, 60, 123unicuique quod suum est 42universitas 22, 40–1, 44, 169usufruct, use 75–6, 124–5, 139usury 76Uzsai, John 74

Várad Register 55, 64, 190vassalage 6–7, 181; vassalus, 84Verbotsformel 55, 67villages 21, 23, 30–1, 34, 46, 48, 50,

82, 92, 114–15, 121, 132–4, 136–9,153, 176

vinculum 166Vlachs 90–1voevode 18, 49, 53, 69, 110, 114,

116, 118, 122, 135, 137, 140, 142,153; vice-voevode, 140

Vrana (Aurana) 137

Wallachian districts 92–3Werb �oczy, Stephen 1–3, 8, 39, 60,

66, 76, 104, 106, 108–12, 116–17,155, 172, 183

widows 76, 97, 103, 106, 154witnesses 64–5

230 Index

Wladislas I (1440–44) 168, 171Wladislas II (1490–1516) 152woodland see forests

Zách, Felicián 97Zagreb 66, 81–2, 114, 118, 136, 162

Zala county 41, 44, 59, 106, 115,117, 140, 149, 174

Zápolyai kindred 116–18, 137, 154,176

Zólyom county 85–6, 88–9zupans 24, 34, 81

Index 231