Ip Cisco Bonyolultabb Vlm Is

8/15/2019 Ip Cisco Bonyolultabb Vlm Is

1/33

HÁLÓZATOK HÁLÓZATI RÉTEGIP

A hálózati réteg

Röviden ismételjük át az eddig tanultakat, de érdekesség képen most egy programozószempontjából. A számítógép álózatok talán leggyakoribb alkalmazási !élja az, ogyegymástól távoli alkalmazói programok "és ezeken keresztül a #elasználók$ adatokat!seréljenek egymással. %udjuk, ogy a gépek közötti az adatmozgatás !sak bonyolult

programok segítségével oldató meg. A bonyolultság akkor válik áttekintet&vé, a azadatátvitelt mint komple' #eladatot tipikus rész#eladatokra bontjuk. A rész#eladatokra bontásratöbb megoldást is kidolgoztak, pl. (o( %)*+* modell, - - modell, stb. /zekben amodellekben a rész#eladatok rétegekben különülnek el egymástól. /gy adott réteg #eladatait

bizonyos protokollok szerint eljárva !élszer0 megoldani. A #eladat gyakorisága miattkialakítottak az operá!iós rendszerekben "-$ egy álózati alrendszert1, ami az egyesalkalmazások elyett megvalósítja a tipikus álózati protokollokat. Az Alkalmazás I azadatkap!solati réteg elérését biztosító pa!ket2 "vagy 3(-$ driverre támaszkodva képes 4A)keretekbe #oglalt adatokat mozgatni a saját számítógépe és más "4A) !ímmel$ megatározottkészülék"ek$ között. Az Alkalmazás I eközben nem #oglalkozik pl. a keretezés, aibadetektálás vagy a közegozzá#érési protokollok "pl. )-4A+)($ kérdéseivel. 5orlátot pl.akkor érzékel az Alkalmazás I #ejleszt&je, a egy másik álózatban lév& géppel szeretnekap!solatba lépni, mert az egyes "al$álózatokat összekap!soló routerek nem a 4A) !ím,anem az * !ím alapján végeznek #orgalom irányítást, azaz továbbítanak !somagokat.5orlátozatja ilyenkor a #ejleszt&t az is, ogy az adó által elküldött üzenetek megérkezésétsemmi sem garantálja, a #ejleszt&nek kell az esetleg elveszett üzenetek érzékelésér&l "szükségesetén pótlásáról$ gondoskodnia.

6a az el&bbi a iányosságokat szeretnénk megszüntetni, akkor vizsgáljuk meg az -modellt, ogy milyen rétegek protokolljaival b&vítse a programját.

- modell %)*+* modell

%eát az Alkalmazás I.2ben a programozó lemondott a álózati és szállítási réteg protokolljainak asználatáról "az -2ben meglév&t nem asználja, saját implementá!iót pedignem írt$, ezért nin!s esélye arra, ogy álózatok között generáljon #orgalmat és

összeköttetéses7 kap!solatra építse az alkalmazását.Az Alkalmazás II.2ben a programozó beépített a programjába álózati és szállítási

rétegbe tartozó rutinokat. Az ábrából nem derül ki, ogy milyen protokollokat implementált a8. és 9. rétegben. /gy kísérletez& és ráér& programozóról elképzelet&, ogy a már meglév&kelyett saját, pl. %)*+* rutinokat írjon, bár gyakorlati aszna ennek a rendszer alaposmegértésén kívül nemigen lenne. /lképzelet& az is, ogy saját protokollt #ejleszt ki aálózati és a szállítási réteg számára. 6a #eltételezzük azt, ogy ezek egyik ismert protokollalsem kompatíbilisak, akkor !sak saját álózataiban m0ködnek az adott protokollokat asználóalkalmazásai.

1 *l. :3(:-, ill. ;3*/

2elyett %>*/ jelleg0re !seréli a protokollt. /nnek érdekében olyan ;;) szint0 rutinokat kell asználnia,amelyek az adó és vev& között összeköttetéses kap!solatot valósítanak meg.

7??@. ?7. 79. 1 -zarka %.


2/33


Az Alkalmazás III. kap!sán már egy tipikus esetet látatunk. A programozó #elasználta azoperá!iós rendszer %)*+* rutingy0jteményét és ennek a szolgáltatásaira építette rá azalkalmazását8.

A továbbiakban mi is a %)*+*9 protokoll !saládot vizsgáljuk, amely az nternet ivatalos

protokollja és elterjedt a elyi álózatokban is. A %)*+* tervezésekor négy rétegbe sorolták aálózati alrendszer szolgáltatásait. Az alsó árom réteg realizá!ióját általában az operá!iósrendszer biztosítja, míg az alkalmazási rétegben a álózati alkalmazásokat megvalósító

programokat találjuk %/;3/%, B%*, stb. /zeket az operá!iós rendszerrel kapjuk "mint pl. a6%%* klienst azaz :/C böngész&t$, vagy más #orrásból kell beszerezni.

A T!P"IP #r$t$k$ll %erem leg&$'t$sa(( #r$t$k$ll)ai*

IP* nternet *roto!ol. Ka#+s$lat 'élk,li -+$''e+ti$'less. datagram továbbító protokoll,amely változó méret0 adat!somagok álózaton belüli vagy álózatok közötti átviteléezasználató. A kap!solat nélküliség azt jelenti, ogy nin!s kiegészít& in#ormá!ió #orgalom aküld& és !ímzett között a !somag megérkezésér&l vagy elvesztésér&l, ezért nem garantálja a

!somagok megérkezését, sorrendjének elyeségét, késleltetését. A szolgáltatás min&sége"Do-$ (est-e&&$r /eli%er0 jelleg0, azaz legjobb tudása szerint kézbesít, teát az adott pillanatban szabad erorrások #üggvényében biztosítja a szolgáltatást.T!P* %ransmission )ontrol *roto!ol. A álózat két !somópontja között kap!solat orientáltmegbízató adatmozgatást tesz leet&vé. A kap!solat orientáltságot az biztosítja, ogy avégpontok között az adatokon kívül azok nyilvántartását támogató szerviz in#ormá!ió istovábbításra kerül12P*


3/33


I'ter'et Pr$t$+$l -IP. (e%ezetés

Az ;82ban üzemel& * gyakorlatilag bármilyen #izikai és adatkap!solati réteg ";1 és;7$ #elett képes távoli számítógépek közötti adatátvitelre, amely során a protokoll által

asznált kétszi't5 logikai !ímmel "* !ímmmel$ biztosítja a hálózat$k és a hálózati+s$mó#$'t$k !ímezet&ségét. 5ét #& szolgáltatása a &regme'tálás "ezt kés&bb részletezzük$és az 6t%álasztás. Az 6t%álasztás &ela/ata, ogy az egyes adat!somagok !él #elé vezet&Gtjának következ& szakaszát kijelölje. /z a szakasz általában a következ& Gtválasztóig tart,illetve az utolsó Gtválasztó már a !ímzettez továbbítja a !somagot. Az Gtválasztás a !somag!ímzettjének logikai !ímét vizsgálja és !somag Gtvonalában érintett minden olyan álózatikészüléken lejátszódik, amelyikben legalább az ;12;8 rétegek szolgáltatása implementálvavan. "/zek tipikusan a számítógépek vagy más "!él$számítógépek router, kamera, nyomtató,tele#on, stb$. Az Gtválasztás alatt általában azt a #olyamatot értjük, ami egy eszközön akkor

játszódik le, amikor egy inter#észére olyan !somag érkezik, amelynek nem & a !ímzettje. /z a#olyamat megatározza, ogy a !somagot melyik inter#észen kell továbbküldeni, más

szavakkal melyik inter#észre kell kap!solni

H

. "Az egy inter#ésszel rendelkez& készülékeken is történikGtválasztás, még a nem is olyan IlátványosJ mint egy routeren.$ Az Gtválasztó természetesen az ;1, ;7szolgáltatásaira, pl. ki2és bekeretezésre is támaszkodik. A !somag továbbküldéséezasználandó inter#ész kiválasztása alapvet&en az Gn. r$7ti'g tá(lára épül. A routing táblatartalmát a álózat #elépítésének ismeretében kell megatározni. lyen az ismeretekkel arendszergazda és+vagy az * mellett m0köd&, Gn. irá'08tó -6t%álasztó. #r$t$k$ll$krendelkeznek, így ezek #eladata a routing tábla karbantartása. Az el&bbiek miatt az * az Gn.irá'08t$tt -irá'08tható. #r$t$k$ll$k közé tartozik. -zolgáltatása "amit általában ;92neknyGjt$ az, ogy az általa kezelt adategységet az Gn. IP +s$mag$t képes egy tetsz&leges álózattetsz&leges pontjára eljuttatni. /z a szolgáltatás megbízatatlan, összeköttetés mentes jelleg0,ami azt jelenti, ogy a !somag továbbítása közben a ugyan a legjobb tudása szerint jár el, denem garantálja azt, ogy a !somag !élba is ér. "/kkor még pl. a !somagok sorrend elyességétnem is említettem$. 6a egy adott alkalmazásnak megbízató kap!solatra van igénye, akkor az*2re támaszkodó %)*2t kell asználnia, mert az gondoskodik a !somagok elyes sorrendjér&lvagy az esetleg elveszett !somagok pótlásáról "ez külön #ejezet témája lesz$. Az * !somagGn. /atagram, azaz olyan adategység amiben megtaláljuk a küld& és a !ímzett "*$ !ímét.

Az IP /atagram -+s$mag. általá(a'*

* #ejlé! * adatok "pl. %)* szegmens$

6a az * !somag által szállított adatmez&t is részleteznénk, akkor például ezt látatnánk;;) #ej * #ejlé! %)* #ejlé! %)* adatok

;átató, ogy az ;8 is be!somagolja "e'+a#s7lati$'$ az ;9 adategységét a sajátjába. /z az * #ejlé! a #eltételeannak, ogy létrejöessen a !somag Gtja során az ;82;8 virtuális kommuniká!ió pl. a küld& tudatja az Gt soránérintett összes *2vel, ogy kinek küldi a !somagot vagy az )4* értesítesse a küld&t egy esetleges ibáról.

Az IP &e)lé+*

K/R- "9 bit$ 6;/3 "9 bit$ %o-K) "L bit$ %eljes ossz "1M bit$( "1M bit$ ? "1 bit$ (B "1 bit$ 4B "1 bit$ Brag ##set "18 bit$

%%; "L bit$ *roto!ol "L bit$ 6eader )e!ksum "1M bit$-our!e Address "87 bit$

(estination Address "87 bit$* ption "? vagy nN87 bit$

A(A%5 "nN L bit$

H /tt&l még nem a kap!soló "sFit!$ nev0 eszközr&l van szó, mert az ;72es, azaz 4A) !ímek alapjándolgozik.

7??@. ?7. 79. 8 -zarka %.


4/33


Az * !somag tartalmát "1M bitOegy sor a táblázatban$ balról jobbra aladva juttatjuk azadat!satornába. %eát el&ször a legnagyobb elyiérték0 bit "most signi#i!ant bit, 4-C$, kerüla vonalra. Bigyelmet érdemel a több bájtos egészek kezelése is, mert el&ször a nagyobb elyiérték0 bájt kerül avonalra. /z a *) asználóknak jelentet problémát, mert az ntel pro!esszorok számábrázolási me!anizmusával

ellentétes. ;együnk körültekint&ek ebben a kérdésben akkor is, a egy A*2n keresztül kerülünk kap!solatba az* !somag mez&ivel, akár mi magunk állítunk össze egy nyers "raF$ * !somagot. Az el&bbi problémaköregyébként a álózati és végponti bájtsorrend eltéréséb&l adódik "3etFork2byte2order ill. 6ost2byte2order$.

9ER: Az * melyik verziójáoz tartozik a datagram. Pelenleg ez "?1??$ az *v9 esetén.5ísérleti szakaszban van az Gn. *vM rendszer "?11?$ amely 87 bites * !ímek elyett 17L

biteseket asznál és még sok Gj szolgáltatása is van.HLE; Az * #ej ossza 87 bites szavakban megadva. 4inimális értéke H, mert a #ej els& Hszava mindig kötelez&. 4a'imális értéke 1H, mert a 6;/3 9 bitjén ma'.1H ábrázolató."%eát az * #ej ma'. M? bájtos leet. ;ásd még az IP OPTIO; mez&t.$ A HLE; segítségévelmegatározató az adatok kezdete az * datagramban. A HLE; értéke tipikusan H. "Agyakorlatban teát a 9ER: és HLE; alkotta bájt 9H6 értékkel rendelkezik.$

T$:!9 %ype o# -ervi!e. Részletezve a bitjeit< = = = = =

Pre+e/e'+e 2ela0 Thr$7gh#7t Relia(ilit0 !$st 3>Z

Az nternet megjelenésekor a routerek #& #eladata az volt, ogy a küld& és a !él állomásközött a datagramok Gtvonalát kijelöljék. /redetileg az Gtvonal kiválasztásában lenne szerepea %o-K) mez&nek, de a routerek QmanapságJ már nem így értelmezik ezeket a biteket.6elyette a szolgáltatás min&ség biztosításában "Dos$ van szerepe a biteknek, pl. a valós idej0Ko* #orgalom kezelésében. A routereken beállítató a bitek #igyelése és értelmezési módja."*l. a )-) routereken vagy a ;inu' kernel router szolgáltatásában is beállítató a %o-"K)$mez& #igyelése. ;ásd még a (-)* #ogalmát.$

*re!eden!e az adott datagram pre!eden!iája "prioritása$ árom biten. ";okálisan van jelent&sége.$ A prioritásoknövekv& értékük szerint? Routine 9 Blas override1 *riority H )R%)+/)*7 mmediate M nternetFork )ontrol8 Blas 3etFork )ontrol

*éldául egy )4* /!o !somag IRoutineJ, míg egy )4* %ime /'!eeded !somag InternetFork )ontrolJ prioritással rendelkezik

(elay O 1 esetén a datagram ala!sony késleltetést igényel.%rougput O 1 esetén nagy átbo!sájtóképesség0 vonalat kér a datagram.Reliability O 1 esetén a datagramoz nagy megbízatóságG átviteli utat rendeljen a router.)ost O 1 ala!sony költség0 átviteli utat rendeljen a datagramoz a router.-e!urity O 1,1,1,1 "az el&z& négy bit magas$ Az egyes #els&bb protokollok különböz& szolgáltatást kérnek, pl.

%)* "!ontrol$ O1,?,?,?, de a %)* "data$ O?,1,?,?4CS O ellen&rz& bit.

Tjabb rendszerekben az alsó két biten ")ost, 4CS$ egy Gn. /)3 "torlódásjelz&$ szolgáltatástrealizálnak, a az átvitelben érintett rendszerek ezt támogatják. Régebbi rendszerek ezt a két bitet ?2? értékreállították. /gy olyan adó amelyik támogatja az /)3 rendszert, ?21 vagy 12? érték0 bitekkel küldi el a !somagot.6a egy ilyen !somag továbbítása közben valamelyik router torlódást érzékel egy Gtvonalon, akkor 121 értéketállít be. /nnek atására a vev& kéri az adót az adás ritkítására.

Tel)es h$ssz az * datagram osszát adja meg bájtokban. A osszba az * #ejlé! is beleértend&. 4inimális értéke 71 bájt "7? #ejrész U 1 bájt adat$, ma'imális értéke MHH8H.TTL "%ime to ;ive$ az * datagram élettartamának korlátozására szolgál. 4inden datagramegy kezd& %%; értékkel rendelkezik. Amikor a datagram átalad egy routeren "op$, akkor a%%; mez& értékét !sökkenti a router * programja. "Régebben másodper!enként kellett!sökkenteni.$ Amikor egy datagram %%; értéke ?2ra !sökken, akkor a router eldobja adatagramot és egy )4* üzenettel értesíti err&l az * datagram #eladóját "az adó * !íme

7??@. ?7. 79. 9 -zarka %.


5/33


alapján$. /zzel a módszerrel elkerület&, ogy valamilyen iba miatt örökké keringjen egy2egy datagram az nterneten. ";A32on belül elég leet, pl. %%;OH, de az nterneten %%;O1??is javasolató kezd&értékként.$

Pr$t$+$l* Az * program demultiple'er #unk!ióját támogatja ez a mez&. Vltalában azt az ;9

"transzport$ rétegben implementált protokollt azonosítja, amelyik az adott * datagramgazdája. Az el&z& oldalakról már néány ilyen protokollt ismerünk, pl. %)*OM,


6/33


Hea/er !he+ks7m* Bejlé! ellen&rz& összeg. Az * ezzel ellen&rzi a vétel elyén, ogy az *#ejlé! "W$ épségben megérkezett2eX /gy router a %%; mez& megváltoztatása miatt mindigGjragenerálja az ellen&rz& összeget. Az adatokat majd a transzport protokoll ellen&rzi, lásd %)* és


7/33


3em!sak routernél #ordul el& a #regmentálás, mert el&idézéséez elég, pl. egy *3E2etasználnunk. "*l. PI;G D0%D L


8/33


O#ti$'

/lordulnak olyan #eladatok az * m0ködése során, amelyek nem oldatók meg a #ejrészkötelez& tartalmával. Az alábbi b&vítések viszonylag ritkán #ordulnak el&, ezért nem állandómez&i az * #ejrésznek azért, ogy a álózati sávszélességet ne #oglalják #eleslegesen. Az *

kiegészít& szolgáltatásai, az * #ejrész *%3 mez& tartalmán alapulnak. /z a mez& ? vagy87 bit többszöröse, de ma'imum 1?N87 bit. "Az * #ejlé! mérete ma'imum 1HN9 bájt leet.$. Az * implementá!iónak képesnek kell lennie az *%3 mez& #eldolgozására, de a

beállítási képesség nem kötelez&. Az op!iók elelyezése az *%3 mez&ben* #ejrész kötelez& mez&it követik

p!ió 1 /; *adding "kiegészítés$ 87 bitre

Amikor több op!ió szükséges

* #ejrész kötelez& mez&ip!ió1 p!ió 7

p!ió 8 /; *adding

Az op!ió listát az egy különleges op!ió az /; "/nd o# ptions ;ist$ zárja.

Az op!iók általános #elépítésep!ió típusa "L bit$ p!ió ossza "? vagy L bit$ p!ió adat "? vagy nNL bit$

Az O#+ió t8#7sa mez& #elépítése)B "1 bit$ ) "7 bit$ %ype "H bit$

!?= -!$#ie/ ?lag.* a !somag darabolásakor minden töredék #ejrészébe be kell2eelyezni az adott op!iót.

O! -O#ti$' !lass.*2 ?? Z Kezérlési !élG op!ió osztály2 1? Z ibakeresési és mérési !élG osztály2 a többi érték #enntartottT0#e* Az op!ió tényleges típusszáma. 3em részletezzük, de lásd az p!ió típusamez&nél.

O#+ió t8#7sa mezJ értékei "A gyakrabban asználatos op!iók.$• ? /nd o# ption ;ist "/gybájtos op!ió, mely az op!iólista végét jelzi$• 1 3o peration "/gybájtos op!ió, amely"ek$ töltelékként szerepel"nek$, ogy az igazi

op!iók szóatárra legyenek igazítva a gyorsabb #eldolgozás érdekében$• Re!ord Route• ML nternet %imestamp• 18? -e!urity "Az in#ormá!ió titkosságát jelzi, nem asználatos$• 181 ;oose -our!e [ Re!ord Route• 18M -tream denti#ier• 18 -tri!t -our!e [ Re!ord Route

Az $#+ió h$ssza mez& az adott op!ió teljes osszát tartalmazza bájtban megadva, a létezikegyáltalán ez a mez&.

Az $#+ió a/at mez& az egyes op!ióknál kerül ismertetésre.Pa//i'g* !élszer0en ? tartalmG bájtok, amelyek az * #ejrész op!ió mez&jét nN87 bitesre

egészítik ki.

7??@. ?7. 79. L -zarka %.


9/33


;éhá'0 $#+ió részletese'*

Re+$r/ R$7te $#+ió* -T0#e.

%ypeO 6osszO78 *ointer )ímlista

Aol a !ímlista* !ím 1* !ím 7üres\üres

A %ypeO el&tt valószín0leg egy %ypeO1 van. A pointer kezd&értéke ilyenkor 9, ogyaz els& * !ím elyére mutasson. Az op!ióval rögzítet& azoknak az Gtválasztóknak az *!íme, amelyeken az * !somag átalad. /zt az in#ormá!iót majd a !somag !éljában értékelikki. A !somag #orrása kibo!sát egy * !somagot, amelyben elyet biztosít az érintett

Gtválasztók * !ímének. A példában H Gtválasztónak van leet&sége arra, ogy saját * !ímét beírja a listába. A pointer mindig egy üres mez&re mutat. A 6ossz mez&ben egy konstans van,amelyb&l látszik, ogy ány * !ím beírására van leet&ség. A 6ossz mez& tartalma most 78,de általában 8 U 9N3, aol az 3 a rögzítend& * !ímek darabszáma. Az el&bbi op!ióttartalmazó * !somag

* #ej kötelez& részep!ió

/;* adat

I'ter'et Timestam# -T0#eM.Az egyes Gtválasztókon való átaladás id&pontjai rögzítet&k a !somagban. /gy2egyid&bélyeg 87 bites, amely az éj#él óta eltelt id&t mutatja ezredmásodper!ekben%ypeOML ;engt *ointer Fer#. Blag

* !ím 1Vtaladás 1

* !ím nVtaladás n

Az op!ió m0ködése a Blag mez& tartalmával #inomítató

2 Az id&bélyeg mellett az * !ímet is rögzítik az Gtválasztók 2 A #orrás #eltölti * !ímekkel az adatmez&t. 4ajd az így megadott !ím0 Gtválasztók

rögzítik az átaladás id&pontját2 )sak az átaladás id&bélyegét rögzítik

7??@. ?7. 79. @ -zarka %.


10/33


L$$se :$7r+e N Re+$r/ R$7te -L:RR. -T0#e= !él osztnak az 1Z7Z8Z9ZH Gtvonalon. Az AZból küldött!somag !él!íme kezdetben R1M. A -our!e Route ;ist pedig az R7, R8, R9, C !ímekb&l áll.

Az R1Zez érkez& !somagban az R1 megvizsgálja, ogy a pointer melyik listaelemre

mutat, ez most az 1. elem. A !somag !él!ímét ki!seréli az 1. elemben megadott * !ímre, majdsaját * !ímét írja be az 1. elem IelyéreJ. /zután a pointert a következ& elemre állítja.4inden érintett Gtválasztó asonló módon jár el, így a lista a !élpontba érkezéskor az érintettGtválasztókat tartalmazza. A lista módosulása a !somag Gtja során-zakasz )él!ím ;ista1 R1 R7 R8 R9 C7 R7 R1 R8 R9 C8 R8 R1 R7 R9 C9 R9 R1 R7 R8 CH C R1 R7 R8 R9

"Az adott szakasz !él!íméez érkez& !somagban a pointer az aláGzott lista elemre mutat.$

Az el&bbi ;oose "laza$ módszer megengedi a listában nem szerepl& Gtválasztók asználatát is.*l. a 92es Gtvonal ibája esetén az R8 ezt tudva RH #elé irányítja a !somagot, amely majd azR9 !ímét érzékelve az R9Znek továbbítja azt.

:tri+t :$7r+e N Re+$r/ R$7te -::RR. -t0#e=


11/33


Az IP +8mek szerkezete

Az * a különböz& álózatokban találató gépek közötti kap!solatot ivatott biztosítani. Akap!solatban érintett gépek között Gtválasztás segítségével találja meg a datagramok számáraaz Gtvonalat. Az * !ímek hierar+hik7s &elé#8tés5 bels& szerkezete segíti ennek a #eladatnakaz ellátását. 4inden, az nternetre kap!solódó gépnek van egy azonosítója, az * !íme. Anyilvános * !ímek kiosztását egy nternetet #elügyel& szervezet az nter3) "FFF.interni!.net$ellen&rzi és végzi. Az nter3) az * !ímeket szervezeteknek osztja ki. /gy2egy szervezet azáltala üzemeltetett gépek számának meg#elel& "osztályG$ * !ímet kap álózata "W$ részére. Az

* !ímek 9 bájtosak, azaz 87 bitesek. ]rásmódjukolyan, ogy a négy darab L bites!ímkomponensének de!imális értékét írjuk le. /z azGn. 2$tte/ 2e+imal ;$tati$' "((3$ alak, plL.19H.1?.89.8

Az p !ímek két #& részb&l állnak

A !ím hálózati része "pre#i', el&tag$ azonosítja azt, ogy az nternetet alkotó álózatok közüla !ímmel jelölt végpont mely álózatban van. A !ím %ég#$'t az$'$s8tó része pedig aztmutatja, ogy az nternet el&bbi álózatán belül melyik számítógépr&l van szó. Az * !ímekosztályuktól #üggetlenül 9 bájtosak és az els& bájtjuk mutatja, ogy az AE osztályok közülmelyikbe tartoznak "3etFork (O', 6ost (Oy$

!lass = (á)t F (á)t


12/33


is gyanGt #ogattunk, mert a bites álózat!ím 7O17L db álózat kialakítását tenné leet&vé,de ová lett két álózatX A választ az az általános szabály jelenti, ogy a 3etFork (2ben nemleet az összes bit egyszerre ? vagy 1, mert ezeknek spe!iális jelentése van a ? álózat!ím azaktuális álózatot jelenti. "/zzel Ggy ivatkozat valaki az aktuális álózatra, ogy nemismeri a számát.$ A tiszta 1 álózat!ímet az üzenetszórásoz asználják. A !ím 6ost (komponensében a tisztán ? és 1 értékek nem egy ost kijelölésére asználatosak, anem aálózatot azonosítják, illetve az üzenetszórásoz szükségesek.

4ssze&$glal%a az A $sztál06 álózatokról szóló tudnivalókat az nterneten 17M db AosztályG álózat leet, egyenként leg#eljebb 1M719 oszttal. Az A osztálynál az nternet!ím els& bájtja a _1..17M` tartományból kerület ki és ez azonosítja az adott álózatot. Aálózaton belül sok2sok gép leet, de a legkisebb oszt !ím a álózaton belül a ?.?.1 és alegnagyobb a 7HH.7HH.7H9. Az * !ímeket de!imálisan írják #el és az egyes bájtokat ponttalválasztják el egymástól. *éldaképpen az A osztályG !ímtartomány legkisebb és legnagyobb!ímét asználjuk az * !ímek szemléltetésére 1.?.?.1 és 17M.7HH.7HH.7H9@. A osztályG álózati!ímmel a legnagyobb "világméret0$ szervezetek rendelkeznek, pl.


13/33


4egkülönböztetik az ideiglenes és az állandó !soportok !ímeit. A multi!ast m0veletekezspe!iális protokollok kellenek, pl. E4*, *4, stb., de ugyanez vonatkozik a m0szerekre is,

pl. *3E elyett 4)A-% asználatos. A !soport!ím asználatát az Gtválasztó #elé is jelentenikell, s&t spe!iális irányító protokollok kellenek a multi!ast !ím0 !somagokoz 4-*B, *4,(K4R*.

*élda álla'/ó !soportok !ímeire "nternet Assigned 3umbers Autority$2 779.?.?.1 Az egy ;A32on lév& összes oszt. "A gép indulásakor már tagja ennek.$2 779.?.?.7 Az egy ;A32on lév& összes router 11

2 779.?.?.H Az egy ;A32on lév& összes -*B router.2 779.?.?.M Az egy ;A32on lév& összes kijelölt -*B router.2 779.?.?.17 (6)* szerver és átjátszó.2 [email protected]@7.?.? Z [email protected] *rivát !élra asználató multi!ast !ímtartomány. ;A32on belüli multi!ast !ímek. *l. a "(6)*2ez asonló$ 4A()A* szerver osztja ki.

Az i/eigle'es !soportokat létre kell ozni a asználatuk el&tt. Az egyes alkalmazásokmegkéretik a osztjukat, ogy lépjen be egy !soportba. /kkor a !soport jelen lesz a oszton.

4inden oszt "ill. 3)$ nyilvántartja, ogy milyen !soportoz tartoznak az adott pillanatbanaz alkalmazásai. A multi!ast routingot majd az irányító protokolloknál #ogjuk megvizsgálni.

E $sztál06 !ímtartományt jöv&beni #elasználásra tartják #enn 79?.?.?.?.279.7HH.7HH.7HH.

:#e+iális jelent&sége van a 17.=.=.= jelleg0 !ímeknek. Az ilyen !ímekre küldött *datagramok nem kerülnek ki a álózatra, Ggy érkeznek vissza a küld& protokolloz. /zt avissza!satolást tesztelésre leet #elasználni. /gy virtuális inter#észt is bevezettek avissza!satolásoz jelzésére, az Gn. l$$#(a+k inter#észt, amelynek * !íme, pl. 17.?.?.1. "/zegy virtuális inter#ész, ellentétben a osztban #izikailag is megtalálató, pl. /%6/R3/%kártyával.$ A lényeg teát az, ogy segítségével álózat nélkül is ki tudjuk próbálni a %)*2tvagy


14/33


asználatunk, lényeg a ;A32on belüli egyediség. *robléma akkor jelentkezet, a aálózatunk az nternetez kap!solódik "akár !sak ideiglenesen is$, mert leet, ogy van olyan

bels& * !ímünk, amit odakint az nterneten jogosan asználnak, viszont a miénk nem aznter3)2t&l kapott legitim szám. A megoldás az, ogy olyan !ímtartományból kell * !ímeketválasztani az ntranetünk osztjai számára, amelyeket az nterneten nem osztanak ki, mert aszabvány szerint #enntartják a ;A32ok bels& asználatára

A osztály 1?.?.?.? 2 1?.7HH.7HH.7HH "1?.?.?.?+L$C osztály 17.1M.?.? 2 17.81.7HH.7HH "17.1M.?.?+1M$) osztály [email protected].?.? 2 [email protected] "[email protected].?.?+1M$

/zeket az a !ímeket az nternet routerei nemengedik át, teát az ilyen * !ímeket asználó;A32ok egymást nem #ogják QmegtalálniJ aznterneten. Kiszont az el&bbi ;A32okat aznternettel összekap!soló routerek legális,nterneten asználatos !ímmel

rendelkezetnek és képesek ezen legális !ím#elasználásával, a bels& privát * !ímekkel

bíró osztok számára nternet elérést biztosítani. *l. egy * !ím mögött sok gépleet, lásd kés&bb a I!ím#ordítástJ.

Az ábrán két olyan ;A3 látató, amelyen belül a privát * tartományból választott arendszergazda * !ímeket. Az Rc'2el jelölt

gépek két2két álózati inter#ésszel rendelkez&17 routerek egy2egy /%6/R3/% inter#ész a;A32oz kap!solja a gépeket, míg egy2egy modem a tele#onvonal segítségével az nternetszolgáltatóoz18 "-*, nternet -ervi!e *rovider$ kap!solja az Rc' jel0 gépeket. Az -* a sajátnterneten él& * !ímtartományából ad egyet2egyet a bejelentkezett ügy#eleinek "pontosabbanitt az Rc' jel0 gépek 4 jel0 modemjei kapnak nterneten él& * !ímet.$ /zzel az * !ímmel amodemes kap!solat id&tartamára az nternet részévé válnak a Rc' jel0 gépek. A példa alapjánszámos #ogalom bevezetésére van leet&ség, melyek magyarázatára a kés&bbiekben sor kerül.

Az Rc' jel0 gépek különböz& álózatokat kap!solnak össze "a ;A3 és az nternet$, mert akét inter#észük más2más álózatoz kap!solódik. /zeket a álózatokat a álózat!ímük alapjánegy router képes megkülönböztetni.

A router #unk!ió kevés aoz, ogy a ;A3 gépei tudjanak kommunikálni az nterneten él&gépekkel, mert mint arra emlékszünk, olyan * !ímtartományból kaptak * !ímeket, amelyekaz nterneten nem élnek és ráadásul a routerek sem továbbítják a privát !ímtartományba es&* !ímekkel rendelkez& !somagokat. A ;A32ok Rc' jel0 gépe az, amelyik legális * !ímmelis rendelkezik "a modemes kap!solat alatt$, ezért képes kommunikálni az nternet gépeivel.Az Rc' jel0 gép a ;A32on belül a privát * !ímet kapott /%6/R3/% inter#ész segítségévelkommunikálat.A routeren egy spe !iális "!ím#ordító$ programot kell #uttatni aoz, ogy a;A3 gépei is teljes érték0 nternet eléréssel rendelkezzenek "amíg tart a modemes a kap!solataz -* gépével$. A #uttatandó program a 3A%2ok "3etFork Address %ranslator$ !saládjábatartozik amelyet kés&bb részletezünk.

17 /zek a gépek több álózatnak a részei, ezért QmultiomedJ gépeknek is nevezik &ket.18 *l. %2)4,


15/33


R$7terek -6t%álasztók.

A példánkban #eltételeztük, ogy a !égünk publikus nternet !ímmel szeretné a ;A3 .minden gépét ellátni, ezért ) osztályG !ímtartományt igényelt az nter3)2t&l. Az nter3)

válaszában Jaz utolsóJ ) osztályG !ímet regisztrálta19 !égünk részére 778.7HH.7H9.?. Azutolsó bájt ? értéke utalás arra, ogy valójában egy álózat !ímét kaptuk, amelynek!ímtartományán belül szabadon osztatjuk ki az * !ímeket. "Az ábrán látató konkurens !égC osztályG álózatot alakított ki... .$ /mlékeztet&ül a álózatunkban találató gépek * !íme akövetkez& tartományból kerület ki 778.7HH.7H9.1Z778.7HH.7H9.7H9, teát 7H9 darab gépnektudnánk közvetlenül * !ímet adni. 4iután megvan az * !ímtartományunk, jelöljük ki azegyes gépek "inter#észek$ * !ímét, de a #izikai "4A)$ !ímük #eljegyzése is asznos leet

H$st I'ter&ész IP +8m 3A! +8mRcA *pp? 778.7HH.7H9.1 9929H2H82H92??2??RcA /t? 778.7HH.7H9.7 ??2M12H72?A27@2)961 /t? 778.7HH.7H9.8 ??2M82HH2?92H@2?967 /t? 778.7HH.7H9.9 ??2M2H72?2M@2M968 /t? 778.7HH.7H9.H ??2M?2H2?L27@2)7

Az *2r&l tudjuk, ogy #eladata a datagramok !élba juttatása. /ez a datagramok Gtját ki kell jelölni. /z a #olyamat az Gtválasztás "routing$. Az algoritmust a álózati rétegbenimplementált program "rutin$ realizálja, amelynek az adatbázisát "routing tábla, #orFardingtable, !somagtovábbítási tábla$ nekünk kell beállítanunk és+vagy a routereken #utó irányító

protokollok "R*, -*B, stb.$ manipulálják. A routing táblát minden gépen egyedileg kell

beállítani a álózat ";A3$ sajátosságainak meg#elel&en. /gy tipikus routing tábla modell akövetkez& mez&kkel rendelkezik 2esti'ati$' -;etQ$rk. GateQa0 ;etmask I'ter&a+e

A routolás során az * rutin megatározza a datagram Gtjának következ& állomását és azt,ogy eez a datagramnak melyik inter#észen át kell távoznia az adott gépr&l. /zt követ&en azAR* #elderíti, ogy a 4A) rétegnek milyen #izikai !ímre "W$ kell eljuttatnia a 4A) keretbe#oglalt * datagramot. /zekb&l két #ontos dolog következik

• Az * a ;A32t és a :A32t asználja "pontosabban azok 4A) alrétegét$ az *datagram továbbítására, ezért kell #izikai "4A)$ !ímre továbbítani a datagramotW

• Az * datagram #eladója és !ímzettje a datagramban mindig ugyanaz marad. "Akivételekkel "3A% és a #orrás általi !somagirányító * op!ió$ most nem #oglalkozunk.$

19 3yilván a 3) magyar megbízottján ttp++FFF.ni!.u keresztül történt a !ím kiosztása. A regisztrá!ió biztosítja, ogy senki sem asználja ugyanezt a !ímtartományt, így az egyedül !égünké.

7??@. ?7. 79. 1H -zarka %.

http://www.nic.hu/http://www.nic.hu/


16/33


6ogyan választja ki a router a továbbításoz asználandó GtvonalatX "/zt én az Gtválasztásels& "látványos$ részének nevezem.$ 5övetkezzen két egyenérték0 magyarázat

1. A routoláskor az * Gtválasztó rutinja sorról2sorra alad a routing táblában és az éppentovábbítandó !somag !él * !ímét minden sorban bitenkénti A3( kap!solatba ozza az

adott sor ;etmask értékével. Az A3( kap!solat eredménye összeasonlításra kerül a sor2esti'ati$' mez&jében #eltüntetett álózat !ímmel és amelyik sorban megegyezik a kétérték, annak a YsornakY az inter#észén át kell továbbküldeni az * datagramot.

7. A routoláskor az * Gtválasztó rutinja sorról2sorra alad a routing táblában azt keresve,ogy melyik sorban találató az a álózat, amelynek !ímtartományába illeszkedik a!ímzett * !íme. A álózat kezd&!íme a 2esti'ati$' mez&ben találató, !ímtartományát

pedig a vele egy sorban lév& ;etmask 2ból leet megatározni. Amelyik sorban megvan akeresett !ímtartomány, annak a YsornakY az inter#észén át kell továbbküldeni az *datagramot.

5és&bbiekben majd elordul olyan eset, ogy a !ímzett * !íme több Gtvonalbejegyzés!ímtartományába is beleillik. /kkor ezek közül a legosszabb pre#i'szel "netmaszkkal$rendelkez& Gtvonalon kerül továbbításra a !somag. /z az Gn. +lassless -$sztál0 'élk,li.6t%álasztás lényege. A mára már elavult +lass&7ll Gtválasztást egy kés&bbi I Az útválasztásalapjai és CISCO IOS parancsok statikus útvonalak báll!tásához" #ejezetben ismertetem.

4egjegyzések

• *illanatnyilag osztály alapG álózat!ímeket találunk a (estination oszlopban. /bben az esetben !ím els&oktettjéb&l netmaszk nélkül is megatározató, ogy melyik osztályba tartozik. "*l. a 7782ból következik a) osztályG netmaszk.$ Az osztály alapG álózat!ímeket #elváltó rugalmasabb álózat!ímeknél a destinationegy szuperálózatot vagy alálózatot is jelölet, itt már nagyobb szerepe lesz a netmaszknak.

• A routing tábla egy sorát "bejegyzését gyakran Gtvonalnak$ is nevezik.

:zám7'kra azért hasz'$s az 6t%álasztás alg$ritm7sá'ak ismerete h$g0 a r$7ti'g tá(lákkit@ltésére és elle'Jrzésére ké#esek leg0,'k

Kizsgáljuk meg, pl. a ;A3 .2b&l a 68 routing tábláját2esti'ati$' GateQa0 ;etmask I'ter&a+e

778.7HH.7H9.? 2 7HH.7HH.7HH.? /t?17.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o?.?.?.? 778.7HH.7H9.7 ?.?.?.? /t?

A routing táblában azokat a álózatokat "2esti'ati$'$ találatjuk meg, amelyeket a routernekismernie kell. 6ivatalból ismeri azt, amelyikben van m0köd&képes inter#észe, de a többit máraz irányító protokoll vagy a rendszergazda ismerteti meg vele, azaz veszi #el a routingtáblájába. 6árom #éle bejegyzést különböztetetünk meg a routing táblában

1. 5özvetlenül "direkt módon$ eléret& egy adott álózat, a a álózat !ímtartományában vana 68 router valamelyik inter#észe. A példában ezt az esetet látjuk az els& sorban.

7. lyan álózatot is #el kell tüntetnünk, amelyik a #elügyeletünk alatt van ugyan, de a 68nem látja közvetlenül, !sak egy "vagy több$ routeren keresztül éreti el. lyenkor adestination és az inter#ész értelemszer0 kitöltése mellett a gateQa0 mez&be be kell írniannak a routernak az * !ímét, amelyen keresztül "teát indirekt módon$ elérjük aálózatotW Az indirekt elérés #eltétele, ogy a gateFay mez&be írandó routert azinter#észünknek 4A) szinten el kell tudnia érnie. %eát leg#eljebb ub, sFit!segítségével, a nin!senek közös médián. 4egjegyzés #elesleges itt a 72es kategóriában#eltüntetni azokat a álózatokat, amelyek a 82as tipusG bejegyzés Gtvonalán I#ekszenekJ.

8. A routing tábla bejegyzések armadik változata az alapértelmezett Gtvonal, amely szintén

indirekt jelleg0, de a további részleteire kés&bb térünk vissza.

7??@. ?7. 79. 1M -zarka %.


17/33


A 'etmask szerepének megértéséez elevenítsük #el, ogy a /esti'ati$' oszlopban álózatok!ímei vannak. A 'etmask oszlopban azt adjuk meg, ogy a routing tábla segítségévelirányítandó * !somag !él!ímének, ány bitjét kell összeasonlítani egy adott sorban az otttalálató álózat !ímmel "a mintaillesztés ány bitre terjed ki$. Az A osztályG álózat esetén L

bites a álózat!ím, így a netmaszk 7HH.?.?.? vagy pre#i'es alakban +L.A 'etmask konkrét megadása elyett, annak osszát tartalmazó táblázatok is vannak, bár ez módszer számításigényesebb. "Az el&bb az A3( egyik operandusát készen kapta a gép, míg itt ki kell számítani az operandust$.Az el&bbi routing tábla ebben a másik alakban

Pre&iD ;eDth$# I'ter&a+e 3$/e778.7HH.7H9.?+79 2 /t? (ire!t

17.?.?.?+L 2 ;o (ire!t?.?.?.?+? 778.7HH.7H9.7 /t? ndire!t

A #re&iD a !ím álózati komponensének bitekben mért osszát atározza meg "79 bites vagy L bites, stb.$. A'eDth$# "következ& Gtválasztó$ mez& azt mutatja, ogy a !élt közvetlenül érjük el, vagy egy routersegítségével. /zt redundáns módon a 3$/e is leírja.

Kisszatérve a konkrét routing táblára, el&ször minden 682oz közvetlenül !satlakozó1H

álózatoz kell egy netmaszkot1M készíteni. 4ost !sak egy álózat van, a 778.7HH.7H9.? !ím0."/rre kap!solódik rá a 68 /t? jel0 inter#észe, ami röviden a 68 egyetlen /%6/R3/%kártyáját jelöli.$

A megoldásoz még az * !ím szerkezetét is idézzük #el

3etFork ( 6ost ( tt konkrétan 778.7HH.7H9. ?

1. * !ím példa

778.7HH.7H9.9Az els& példa egy álózaton belüli !ím. 5özvetlen "direkt$Gtválasztás.

3etmaszk 7HH.7HH.7HH.?A !ím 6ost ( komponensét nullázza a netmaszk, el&állítvaezzel a álózat !ímet. A 3etFork ( komponens nem

változik.Az -eredménye

778.7HH.7H9.? A routing tábla destination mez&jében #elvettük ezt az értéket.

7. * !ím példa

19H.78H.?.8

A második példában a konkurens !ég álózatából vizsgálunkegy !ímet. 3in!s olyan inter#észünk, amelyik közvetlenülkap!solódna arra a álózatra, ezért majd !sak a tábla gateFaysorában, egy ?.?.?.? netmaszkkal tudunk inter#észt rendelniaz adott * !ím0 datagramoz. "5özvetett "indirekt$Gtválasztás.$

3etmaszk 7HH.7HH.7HH.?Az -

eredménye 19H.78H.?.?A 68 !sak egy álózatot lát, teát letudtuk az ilyen szemlélettel elkészített sorokat a routingtáblában. A routing táblák több spe!iális1 sora közül most még kett&t említünk meg.

Az els& a loopba!k ";o$ eszközöz tartozó sor, amely minden 17.'.'.' * !ím0datagramot erre a virtuális eszközre irányít. -egítségével a 682ra telepített %)*+* rendszeregy része a #izikai álózat nélkül is ellen&rizet&, pl. a 17.?.?.1 * !ímmel.

1H 61, 67, 68 az általuk ismert álózat közvetlenül érik el. 5özvetett Gtválasztásról kés&bb lesz szó.1M A netmaszk mindig azé a álózaté, amelyikre az adott inter#ész !satlakozik.1 A broad!ast és multi!ast !ímzés0 datagramokat is kezelnünk kell, pl. az * broad!ast domain kijelöléséez.

7??@. ?7. 79. 1 -zarka %.


18/33


A második az alapértelmezett átjárót "/e&a7lt r$7ter %ag0 /e&a7lt gateQa0$ jelöli akövetkez& szemlélet alapján. Az * sorról sorra alad a routing táblában és a (estination seolsem egyezik meg az A3( kap!solat végeredményével. /z azt jelenti, ogy a 68 nem ismeriazt a álózatot, amelyikben a !él * !íme találató. Kalószín0, ogy az nterneten van a!ímzett. 5üldjük el teát a ;A32unk routerének az * datagramotW 6ozzunk ?2val "spe!iálisnetmaszkkal$ A3( kap!solatba minden bájtot a !él * !ímében, majd a (estination2ba a?.?.?.?. értéket írjuk be várató eredményként. ")sak egy ilyen Gn. /e&a7lt r$7ter1L sor leeta routing táblában.$ 4ás megközelítésben a gateQa0 "ill. 'eDth$#$ mez& azt atározza meg,ogy a !somag továbbításáoz az AR* az * !somagban szerepl& !él!ímez tartozó 4A)!ímet kérdezze2e le, vagy az itt megadott router 4A) !ímét.

ndirekt továbbítás esetén elterjedten asználják az Gn. pro'y AR* eljárást. /kkor a routing táblábannem adják meg a következ& Gtválasztó * !ímét "gateFay mez&$, !sak a következ& Gtválasztó #elé vezet&inter#észt jelölik meg1@. /kkor az inter#észen kimen& AR* kérésre az inter#észen át eléret& router #og válaszolnisaját 4A) !ímével, legalábbis akkor, a látja azt a álózatot aol a !él van és az oda küldött saját AR* kérésével#elderítette a !él 4A) !ímét

/zzel az adott gépen "68$ #utó * rutin be#ejezte a routolási tevékenységét, mert

megatározta, ogy a ;A32on belül ová kell küldeni az * datagramát. Celátató, ogy a61, 67 gépek routing táblája is megegyezik a most megismert táblázattal, ezért azokat különnem tárgyaljuk.

Az RcA router routing táblája és értelmezése(estination EateFay 3etmask nter#a!e

778.7HH.7H9.? 2 7HH.7HH.7HH.? /t?17.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o?.?.?.? [email protected]? ?.?.?.? *pp?

− /ls& sor jelentése ugyanaz, mint 61, 67, 68 esetén minden olyan ost, amelyiknek *!íme a ;A32unk !ímtartományába JesikJ, az /t? inter#észen keresztül éret& el.

− 4ásodik sor jelentése sem változott a routeren7? telepített %)*+* rendszer egy része a#izikai álózat nélkül is ellen&rizet&, pl. a 17.?.?.1 * !ímmel.

− 6armadik sor az RcA router nem tudja, ogy a vizsgált * !ímez tartozó álózat oltalálató. "A vizsgált !él * !ím a destination mez&kben megadott álózatok közül azegyiknek sem része. 4ásképpen egyik álózat !ímtartományába sem illik bele.$lyenkor egy olyan routerre küldjük a datagramát, amelyik remélet&leg sokkal többálózatot ismer. "*l. az /%6/R3/% ;A3 .2t biztosan ismeri.$ RcA router egymodem segítségével kap!solódik az -*, nterneten lév& [email protected]? * !ím0modeméez. A routerünk modemének, mint inter#észnek 71 a jele *pp? a ;3


19/33


4egjegyzések6a #eltételezzük, ogy a négy modem #i' * !ímmel rendelkezik, akkor nin!s olyan nagyszükség a (6)* protokollra, bár más paraméterek aktualizálása miatt jól jöet. Kan arra isleet&ség, ogy a routerek külön szerviz protokoll segítségével kommunikáljanak egymással"R*, ill. -*B szerint$ a routing táblák aktualizálása érdekében.

4ssze&$glalás* A routolás után kaptunk egy * !ímet és egy inter#észt, amelyre, ill.amellyel küldeni kell az * datagramát. %eát a datagram továbbításáoz megvan a #eladó *és 4A) !íme, valamint a !él * !íme is ismert, mert az * #ejlé!ben megadott * !ímreküldjük a datagramát akkor, a valamelyik inter#észünk a !él "al$álózatára !satlakozik, ill.egy router * !ímére küldjük akkor, a egyik inter#észünk sem látja k@z%etle',l a !élt. Az *!ím nem elég a datagram továbbításáoz, mert az inter#észek #izikai "4A)$ !ímmeldolgoznakW A #izikai !ímet az * nem ismeri, mert m0ködése logikai !ímeken alapszik, ígymost az * !somag Gtjának következ& állomásáoz77 tartozó logikai !ím megatározásával atudománya végetért. A datagram következ& állomásának * !ímét átadja a %)*+*keretprogramnak, amely az AR* "Address Resolution *roto!ol$ segítségével az állomás *

!íméez tartozó 4A) !ímet megatározza. ]gy már semmi akadálya annak, ogy akeretprogram az ;;) protokollnak átadva a datagramot elküldje azt a megadott gépre.6a a megadott gép * !íme azonos az * datagramában megadott * !ímmel "ez az

"al$álózaton belülre szánt * datagramnál következik be$, akkor az * a beérkezettdatagramot átadja a transzport rétegnek további #eldolgozásra, majd innét az alkalmazásirétegbe kerülve QasznosulJ78. 6a egy routerez érkezik a datagram, de a datagram *#ejlé!ében nem a router * !íme van, anem más * !ím, akkor a router Jnem adja ki Jaz *rétegb&l az alkalmazási réteg #elé, anem az * programmal Gjra JroutoltatjaJ a saját routingtáblája alapján. "tt látszik, ogy egy sima :@= még több álózati inter#ész esetén sem router,mert nem tudja egyik inter#észér&l a másikra ka#+s$l'i a beérkez&, de nem neki !ímzett *datagramot, ezért eldobja azt.$

A álózati inter#észek két Q#ajtájátJ asználja álózatunk. Az üzenetszórás jelleg0 /%6/R3/% inter#észesetében #ontos szerepe van az AR* asználatának, ogy eld&ljön az, ogy "sok leetséges /%6/R3/% inter#észközül$ a 4A) szinten kivel kell kommunikálni. A két pont közötti kap!solatot megvalósító *** inter#észesetében a média kizárólag egy2egy inter#észt köt össze, így az AR* bizonyos esetekben #elesleges leet.

A #unk!iók szétválasztását érzékelteti, ogy a routing táblákban !sak logikai "*$!ímek vannak. * szinten elvonatkoztatunk attól a #izikai álózattól, amelyen #ut a rendszer.Az AR* táblában "!a!e$ a #izikai !ímek mellett * !ímek is találatók "kap!soló mez&k$.

3ás$/ik #él/a*

)égünk #elvásárolta a konkuren!iát és a két ;A32t össze kell kötnünk. /ddig aznterneten keresztül érettük el egymás gépeit, de most a megnövekedett ;A32ok közötti

#orgalom miatt miért #izetnénk többet az -*2nekX *éldául a 68268 gépek szomszédosirodákban vannak, ráadásul a #iókban találtunk két /%6/R3/% kártyát a meg#elel&osszGságG


20/33


A saját álózatunkban egy 6) kártyáoz kell * !ím6ost nter#ész * !ím 4A) !ímRcA *pp? 778.7HH.7H9.1 9929H2H82H92??2??RcA /t? 778.7HH.7H9.7 ??2M12H72?A27@2)961 /t? 778.7HH.7H9.8 ??2M82HH2?92H@2?967 /t? 778.7HH.7H9.9 ??2M2H72?2M@2M968 /t? 778.7HH.7H9.H ??2M?2H2?L27@2)7

H< Eth= FF< Eth= =F


21/33


68 "Az Gj router szerepben.$(estination EateFay 3etmask nter#a!e778.7HH.7H9.? 2 7HH.7HH.7HH.? /t?19H.78H.?.? 19H.78H.?.M 7HH.7HH.?.? /t117.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o?.?.?.? 778.7HH.7H9.7 ?.?.?.? ppp?

6C8 "Az Gj router szerepben.$(estination EateFay 3etmask nter#a!e778.7HH.7H9.? 778.7HH.7H9.M 7HH.7HH.7HH.? /t119H.78H.?.? 2 7HH.7HH.?.? /t?17.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o?.?.?.? 19H.78H.?.7 ?.?.?.? ppp?

;áttuk, ogy az * datagramok Gtjuk során routerr&l2routerre aladnak. Ttvonaluk követésérekülönböz& szo#tver m0szerek állnak rendelkezésünkre a "látszólag$ egyszer0 konzolalkalmazásoktól kezdve "pl tra+erteDe$, a gra#ikus nyomkövet&kig "pl. %is7alr$7te$.40ködésükr&l többet az )4* #ejezetben tudatunk meg.

4érés KisualRoute programmal

7??@. ?7. 79. 71 -zarka %.


22/33


A +8mzési re'/szer &e)lJ/ése I* &iD méret5 alhálózat$k

A tisztán osztály alapG !ímzés "1@L121@LH$ nem biztosított kell& rugalmasságot, ezért1@LH2t&l szabványosították a hálózat$' (el,li #i' méret0 alálózatok "Bi'ed ;engt -ubnet4asking, B;-4$ kialakítását7H. Az alálózatok kialakítása a #elosztandó !ímtartománytulajdonosának atáskörébe tartozik és kívülr&l a #elosztás nem érzékelet&. Alálózatokkialakításáoz a következ& körülmények vezetetnek %udjuk, ogy pl. az /%6/R3/% álózatokban a node szám korlátozott. /gy 4A)

broad!ast domain2ben ma'. 1?79 node leet és nekünk a vagy C osztályG !ímünk van. Anagy broad!ast tartományok azért átrányosak, mert a broad!ast üzenetekkel mindengépnek kell #oglalkoznia. A #enti számnál maradva egy broad!ast !ím0 4A) keret eseténszéls&séges estben 1?78 gép agyja abba a munkáját a keret #eldolgozásának idejére,ráadásul ebb&l 1?77 #eleslegesen. "


23/33


%eát az eddigi álózati !ímünk és pre#i'ünk 778.7HH.7H9.?+79. Az ilyen ) osztályGálózatokban a 6ost ( L bites yyyyyyyyf. 4ost próbaképpen ennek két &elsJ (it)ét "amimost legyen a b1 és b?$ át!soportosítjuk a 3etFork (2ez b1 b?yyyyyyf és ezt a változást a

netmaszkkal "pre#i'szel$ is követnünk kell.

)ímzéskor a b1 b? bitek négy#éle állapotban leetnek, ennek meg#elel&en a következ&táblázatban négy Gj "al$álózat !ím van az eredeti egy álózat!ím elyett.

b1 b? Tj alálózat!ímek. "Az ábrákon 3etFork 3umber 33.$ 3etmaszk ? ? 778.7HH.7H9.? 7HH.7HH.7HH.1@7? 1 778.7HH.7H9.M9 7HH.7HH.7HH.1@71 ? 778.7HH.7H9.17L 7HH.7HH.7HH.1@71 1 778.7HH.7H9.1@7 7HH.7HH.7HH.1@7

Régebbi álózati te!nológiák nem engedélyezték az els& és utolsó alálózat asználatát. /zt a következ&számításokban még #igyelembe is vesszük, de a mai gyakorlatban már nin!s értelme ennek a korlátnak. A:7('etZer$ "most ??$ asználatakor a 778.7HH.7H9.?+7M álózat !íme megegyezne az eredeti 778.7HH.7H9.?+79

álózat !ímével ami megzavarja7M

a +lass&7l módon m0köd& routert7

. Az AllO'es :7('et "most 11$asználatakor pedig az alálózaton belüli broad!ast !ím azonos lenne az eredeti álózaton belüli broad!ast!ímmel. "A tiltás nem vonatkozott azokra az esetekre, amikor a rendszergazda kézzel állította be a routingtáblákat, azaz nem asznált irányító protokollokat. /gyébként a régebbi Gn. osztály alapG irányító protokollok"ER*, R* v1$ az osztály alapG álózatokat támogatták, de még az ilyen #i' méret0 alálózatokat tartalmazókörnyezetben sem okoztak problémát.$

A osztok azonosítására 7M27 !ímet asználatunk a négy "ill. most létreozató kett&$alálózaton belül. A #enti álózatoz ez kevés, mert látatóan árom alálózattal rendelkezik.Konjunk be még egy bitet a álózat!ímek kialakításába

(F (= ( ) alhálózat+8mek* ;etmaszk ;etmaszk a #re&iD alak(a'? ? ? %ilos 2

? ? 1 778.7HH.7H9.87 7HH.7HH.7HH.779 +7? 1 ? 778.7HH.7H9.M9 7HH.7HH.7HH.779 +7? 1 1 778.7HH.7H9.@M 7HH.7HH.7HH.779 +71 ? ? 778.7HH.7H9.17L 7HH.7HH.7HH.779 +71 ? 1 778.7HH.7H9.1M? 7HH.7HH.7HH.779 +71 1 ? 778.7HH.7H9.1@7 7HH.7HH.7HH.779 +71 1 1 %ilos 2

;átató, ogy at darab Gj "al$álózat!ímet sikerült kialakítani. Kizsgáljuk meg a 3etFork (és 6ost ( viszonyát FF


24/33


H$st I'ter&ész IP +8mRc:A3 *pp? 778.7HH.7H9.MH

Rc cCc /t? 778.7HH.7H9.MM6C1 /t? 778.7HH.7H9.M6C7 /t? 778.7HH.7H9.MLRc cCc /t? 778.7HH.7H9.M@Rc cAc /t1 778.7HH.7H9.886A1 /t? 778.7HH.7H9.896A7 /t? 778.7HH.7H9.8H6A8 /t? 778.7HH.7H9.8M6A9 /t? 778.7HH.7H9.8Rc c)c /t7 778.7HH.7H9.@6)1 /t? 778.7HH.7H9.@L6)7 /t? 778.7HH.7H9.@@

Az eg0es gé#ek r$7ti'g tá(lá)a*A :A3 másik "az ábrán nem látató$ végén egy, az nternet Qgerin!éezJ közelebbi router

[email protected]? * !ím0 *** inter#észéez kap!solódik a álózatunk. /zen router routingtáblája tartalmazza az utalást a mi álózatunkra, az alábbi sorral "részlet a routing táblából$2esti'ati$' GateQa0 ;etmask I'ter&a+e

778.7HH.7H9.? 2 7HH.7HH.7HH.? ppp8?ig0el),k meg azt h$g0 i''e' 6g0 t5'ik 'i'+s alhálózat a LA;(a' Tehát azalhálózat$k 'em látsza'ak az I'ter'etrJl az$k a hálózat (el,g0ét ké#ezik

Kiszont a álózatunkon belül az "al$álózati maszkok #ontos in#ormá!iót ordoznak, merteltérnek az els& oktett alapján azonosítató természetes maszktól. A természetes maszkalapján nem tudnánk megkülönböztetetni egymástól a (estination bejegyzéseinek egy részét.R$7ter I*

2esti'ati$' GateQa0 ;etmask I'ter&a+e 3eg)eg0zés*

778.7HH.7H9.87 778.7HH.7H9.M@ 7HH.7HH.7HH.779 /t? /zt az alálózatot az Rc látjaközvetlenül, ezért Rc #elé küldjük.

778.7HH.7H9.M9 2 7HH.7HH.7HH.779 /t?/zt az alálózatot az Rc látjaközvetlenül.

778.7HH.7H9.@M 778.7HH.7H9.M@ 7HH.7HH.7HH.779 /t?/zt az alálózatot az Rc látjaközvetlenül, ezért Rc #elé küldjük.

17.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o

?.?.?.? [email protected]? ?.?.?.? *pp?

A álózatunk minden alálózatán próbálkoztunk, de Ggy látszik, ogyküls& * !ímet vizsgáltunk. %alán az -*routere ismeri majd ezt a !ímet. *l. a akonkuren!ia ;A32jából való !ím, akkor

az -* tudja, ogy RcC2ez kellküldenie.

R$7ter II*2esti'ati$' GateQa0 ;etmask I'ter&a+e 3eg)eg0zés*

778.7HH.7H9.87 2 7HH.7HH.7HH.779 /t1 /zt az alálózatot az Rcközvetlenül látja.

778.7HH.7H9.M9 2 7HH.7HH.7HH.779 /t? /zt az alálózatot az Rcközvetlenül látja.

778.7HH.7H9.@M 2 7HH.7HH.7HH.779 /t7 /zt az alálózatot az Rcközvetlenül látja.17.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o

?.?.?.? 778.7HH.7H9.MM ?.?.?.? /t?

6a nem a mi álózatunkból való a !ím,

akkor az Rc segítségével tudjuktovábbküldeni az -* routerére. %eátRc2re küldjük.

7??@. . 79+ 79 -zarka %.


25/33


6)7 nev0 gép2esti'ati$' GateQa0 ;etmask I'ter&a+e778.7HH.7H9.@M 2 7HH.7HH.7HH.779 et?

17.?.?.? 2 7HH.?.?.? lo?.?.?.? 778.7HH.7H9.@ ?.?.?.? et?

6C1 nev0 gép2esti'ati$' GateQa0 ;etmask I'ter&a+e 3eg)eg0zés*778.7HH.7H9.87 778.7HH.7H9.M@ 7HH.7HH.7HH.779 /t? Az Rc látja közvetlenül.778.7HH.7H9.M9 2 7HH.7HH.7HH.779 /t? A 6C1 látja közvetlenül.778.7HH.7H9.@M 778.7HH.7H9.M@ 7HH.7HH.7HH.779 /t? Az Rc látja közvetlenül.

17.?.?.? 2 7HH.?.?.? ;o

?.?.?.? [email protected] ?.?.?.? /t?4int az Rc de#ault routersorában

A +8mzési re'/szer &e)lJ/ése II* 9aria(leLe'gth :7('et 3aski'g -9L:3.

Az azonos méret0 alálózatok asználatakor #elmerült, ogy különösen a pontZponttípusG kap!solatok esetén sok * !ímet pazarol el a módszer. *l. az ábrán az R1ZR7 közöttikap!solat két * !ímének kedvéért a többivel megegyez& méret0 alálózatot kell létreozni,melyben a rendelkezésükre álló !ím tartományból több * !ím van lekötve #eleslegesen.

A probléma #eloldására 1@LZben bevezették a 9aria(leLe'gth :7('et 3aski'g "K;-4$eljárást, melyben az alálózatok mérete pontosabban az igényekez igazítató -skálázható.A skálázatóság azt jelenti, ogy különböz& álózat méretek mellett is atékony marad a!ímzés "!ímkiosztás$. /z a routerek szempontjából nézve azt jelenti, ogy egy Gtvonal

bejegyzéssel az igényeknek meg#elel& méret0 álózat éret& el. A gyakorlatban ez Ggynyilvánul meg, ogy egy adott !ímtartományt különböz& méret0 alálózatokra osztatunk.-ok gépes alálózat esetén rövid a netmaszk, viszont két gépes "inter#észes$ alálózatokban"pl. pontZpont kap!solatban$ a ma'imális a netmaszk +8?.

= #él/a* =SS=SM=S"F hálózat alhálózat$kra $sztása 9L:3 mó/szerrel

7??@. ?7. 79. 7H -zarka %.


26/33


Az IP +8mek ki$sztását a leg'ag0$(( méret5 hálózat$kkal +élszer5 kez/e'i ma)/alhálózat$'ké't a k@%etkezJket kell meghatár$z'i*

1. ány darab * !ím szükséges az alálózatban7. az alálózat számára le#oglalt !ímtartomány mérete

8. az alálózat számára le#oglalt !ímtartomány kezdete és vége9. az alálózat alálózati maszkja

;W


27/33


Az eredmény össze#oglalásaHálózat IP +8m /( ;etmaszk !8mtart$má'

3:8 M7U7 +7M 1@@[email protected]@.?21@@[email protected]@.M8

3:9 H1U7 +7M 1@@[email protected]@.M921@@[email protected]@.17

3:1 17U7 +7L 1@@[email protected]@.17L21@@[email protected]@.198 3:7 7U7 +8? 1@@[email protected]@.19921@@[email protected]@.19

K;-4Zet támogató te!nológiák esetén eltekintetünk attól a megszorítástól, ogy a tisztán ? vagy 1 tartalmGalálózati !ímkomponenst nem asználjuk, teát akár 1 bites alálózati maszk is elképzelet& vagy, pl. 8 biten Melyett akár L alálózatot kialakítatunk.

F #él/a /bben is látató, ogy a K;-4 estében lényegében alálózatokat alálózatokra bontunk. )sak azok az alálózatok osztatók tovább, amelyekben még nin!s oszt. Bigyeljükmeg, ogy a #elosztandó álózat !íme egyben össze#oglaló !ím is leet

=


28/33


A +8mzési re'/szer &e)lJ/ése III* $sztál0$k 'élk,li +8mzésFM -!I2R.

A K;-4 egy hálózat$' (el,l asználat különböz& osszGságG netmaszkokat ésGtvonal összevonásra is képes. A )(R álózatok összevonására "szuper álózatok$ ill. ezek

terjesztésére képes. Az internet #ejl&dése során két kellemetlen tenden!iára #igyeltek #el aálózat #elügyel&i. Az els& jelenség a szabad * !ímek roamos #ogyása. /z odáig vezetett,ogy szinte el#ogytak a C osztályG !ímek, mert sok szervezet kevésnek tartotta a ) osztályGálózat!ímez Qrendelet&J 7H9 db osztot, ezért inkább C osztályG !ímet igényelt. Agyakorlat azt mutatta, ogy ez a !ímtartomány viszont már tGl nagynak bizonyult számukra,mert !sak néány száz vagy ezer gépet üzemeltettek a leetséges MHH89 elyet. A vizsgálatokasonló eredményre vezettek az QAJ osztályG !ímmel rendelkez& álózatoknál is. /bb&l azt akövetkeztetést vonták le, ogy nagyon pazarló az osztályokon alapuló !ímzés.A másodikaggasztó jelenség a routing táblák roamos nagyobbodása volt, amely különösen az nternetgerin!éez közeli routerek esetében volt meg#igyelet&. 6a visszaemlékezünk a routingtáblákra, akkor észreveetjük, ogy a routernek minden rajta keresztül eléret& álózatoz

egy bejegyzésre van szüksége a routing táblájában. "-zeren!sére a osztokat egyenként nemkell ismernie.$ A routing tábla méretére káros atásG az is, a egy szervezetnek C osztályGálózati !ím iányában, pl. 9 darab ) osztályG !ímet kell kiosztani, mert ilyenkor a routingtáblában 9 bejegyzés tartozik az adott szervezetez7@. A nagyméret0 routing tábla a keresgélésa lassGságán kívül más átránnyal is jár. A különböz& routerek ugyanis kommunikálnakegymással a routing táblák karbantartása érdekében. A nagy routing tábláknál nagymennyiség0 szerviz !élG adatmozgásra van szükség a routerek között. /z a asznossávszélességet is !sökkenti és az így nagyobb valószín0séggel bekövetkez& átviteli zavarok aálózat m0ködésében is zavart okozatnak.

6a megvizsgáljuk a routerek elelyezkedését és a routing tábláját, akkor látszik, ogyminél közelebb van egy router a gerin!ez, a routing táblájában annál több a bejegyzés. Azábra #iktív példájában az /< routernek ismernie kell az A,C,),(,/,B,E,6 álózatokozvezet& Gt legalább els& állomását, viszont a 6


29/33


Az 1@@82ban szabványosított Gn. osztályok nélküli !ímzés esetén ezek a káros jelenségekkisebb mértékben jelentkeznek ezért érdemes megvizsgálnunk, ogy az * !ím szerkezete,ogyan alakul az Gj módszerrel

pppppppp.pppppppp.ppp ??????.????????;eng& pre#i'

A pre#i' itt is tulajdonképpen a netmaszkot elyettesíti, azaz kijelöli az * !ím álózatikomponensét. Az osztályokon alapuló !ímzésnél a pre#i' L, 1M, 79 bites leetett, viszontebben az esetben nin!s ilyen megkötés. *éldául egy szervezet 1??? gépet szeretne * !ímmelellátni. /ez C8? osztályG álózat!ímet lu'us lenne igényelni, 9 darab ) osztályG álózati !ím

pedig 9 bejegyzéssel jár a routing táblában

[email protected]?.17L.? "11??????.??1111??.1???????.????????$ ) osztályG !í[email protected]?.17@.? "11??????.??1111??.1??????1.????????$ ) osztályG !í[email protected]?.18?.? "11??????.??1111??.1?????1?.????????$ ) osztályG !í[email protected]?.181.? "11??????.??1111??.1?????11.????????$ ) osztályG !ím

Az osztály nélküli !ímzésnél a szervezet kap egy álózati !ímet és egy pre#i'et "[email protected]?.17L.? "11??????.??1111??.1???????.????????$ szupernet !íme7HH.7HH.7H7.? "11111111.11111111.111111??.????????$ pre#i'[email protected]?.181.7HH "11??????.??1111??.1?????11.11111111$ broad!ast !ím

A táblázat els& #elében a négy ) osztályG álózat!ímet látatjuk, amelyek helyett a !$sztál06 +8mek aggregá+ió)á%al egy olyan Gn. supernet jön létre, amelyben a [email protected][email protected]?.181.7HH !ímtartomány asználató. 4ég egyszer kiemelnénk azt, ogy a szupernet!íme [email protected]?.17L.? és a pre#i' 7HH.7HH.7H7.?. 4ás írásmóddal [email protected]?.17L.?+77, teát a

3etFork ( "másnéven pre#i'$ 77 bites és a 6ost ( 1? bites. -zükség esetén a kapottszupernetet a szervezeten belül tovább leet osztani alálózatokra "osszabb pre#i'ekkel$, de

ez már a szervezet belügye.Bigyeljük meg, ogy amikor a álózati maszk IosszabbJ volt, mint a álózati !ím, akkoralálózatokat oztunk létre, most amikor rövidebb, akkor pedig szuperálózatot. Az osztályokesetén a pre#i'ek statikus atárokat jelöltek az osztályok között *cA+L, *cC+1M, *c)+79.Az Gj módszerben a pre#i' az igényelt álózati !ímtér méretének meg#elel&en állítató be. Amegoldás el&nye, ogy a routing táblába több bejegyzés elyett egy kerület, !sökkentveezzel a routing tábla méretét "ez különösen a #els& ierar!ia szint0 routereknél érzékelet&$.4ásképpen #ogalmazva egy bejegyzéssel több álózatot "pontosabban most már egyszupernet2et$ kezel a routerW /nnél a megállapításnál még két szempontot kellmegemlítenünk. /l&ször azt, ogy szuperálózattá !sak !ím#olytonos álózatok szervezet&k.4ás szavakkal meg#ogalmazva akkor atékony az osztályok nélküli !ímzés, a egy szervezet

az -* !ímtartományának egy részletét kapja. A második lényeges szempont, ogy ezek aálózatok #izikailag "#öldrajzilag$ egy irányban legyenek a routert&l. /zek olyan #eltételek,amelyeket a !ímkiosztás során eddig nem vettek #igyelembe, ezért ezek teljesítésekörülményes lesz. /gy példát említünk #öldrajzi szempontok megjelenésére az * !ímekkiosztásakor. 1@@82tól a ) osztályG !ímek #öldrajzi szempontok szerint osztatók ki. /zzel azGj kiosztással egy routing tábla sorba 87N1?M * !ímet s0rítettek be.1@9.?.?.? Z [email protected] /urópa1@L.?.?.? Z 1@@.7HH.7HH.7HH szak Amerika7??.?.?.? Z 7?1.7HH.7HH.7HH 5özép és (él Amerika7?7.?.?.? Z 7?8.7HH.7HH.7HH Vzsia7?9.?.?.? Z 778.7HH.7HH.7HH tartalék

8?A @?2es évek elején gyakorlatilag el#ogytak az A ill. C osztályG !ímek.

7??@. ?7. 79. 7@ -zarka %.


30/33


/lméletileg a leng&pre#i'es aggregá!ióval az is leet&vé válik, ogy egy A vagy C osztályGálózati !ímen az eddigi egy elyett több szervezet osztozzon, ezáltal pillanatnyilagkiasználatlan * !ímeket leet a álózaton aktivizálni.

A )(R esetén Gj problémák is megjelennek• több #öldrészen dolgozó szervezeteket ogyan leet optimálisan * !ímmel ellátniX• egy #öldrész egy területét ogyan leet megkülönböztetni a többit&lX

A )(R asználatáoz osztály nélküli Gtválasztó protokollok szükségesek.

Az * !ímek kimerülésének lassítására a korábban megismert !ím#ordítási te!nika81 "3A%$ isleet&ség, de az igazi megoldást az *vM "*ng$ bevezetése jelenti.

A Wi'/$Qs $#erá+iós re'/szerek IP hálózati alre'/szeré'ek (eáll8tása

A álózati inter#észek * kon#igurá!ióját a következ& lépésekkel állítatjuk be

Kálasszuk ki a kívánt álózati kap!solatot "inter#észt$, 2ez most a KA Rine\2, majdI*ropertiesJ gomb. A %)*+* protokoll kiválasztása után megint I*ropertiesJ. A megjelen&ablakban beállítatjuk kézzel az inter#ész * !ímét, netmaszkját és az alaértelmezett átjárót,

vagy amint az a következ& ábrán látató, automatikus beállítást kérünk. A (3- szerver *!ímét szintén kézzel vagy automatikusan leet beállítani. Amint azt a kés&bbiek során majdmegismerjük, az automatikus beállítás a álózatban eléret& (6)* szerver segítségévelleetséges

/gy inter#ész * beállításainak ellen&rzése

81 %eát egy ) osztályG álózat!ím mögött több mint 7H9 gép is leetW

7??@. ?7. 79. 8? -zarka %.


31/33


5arakteres #elületen az *)3BE +A;; paran!!sal kapunk asonó tájékoztatást.

t%$'al -r$7ti'g. tá(lák létreh$zása és kar(a'tartása

Vltalában az operá!iós rendszerekben az Gtválasztás az * implementá!ió #eladata és ebben azGtválasztó "routing$ táblára támaszkodik. Cizonyos operá!iós rendszerekben arendszergazdának kézzel kell létreoznia a szükséges Gtválasztó táblázatokat. A :@=, =*rendszerek azonban a álózati inter#észek és azok * tulajdonságai alapján automatikusangenerálja a táblázatot. "=* alatt az is engedélyezet&87, ogy a R* Gtválasztó protokoll

jelzései alapján a routing tábla aktualizálódjon egy távolabbi "!él$álózatban lezajlott változásután.$ :indoFs =*2n az Gtválasztó tábla a RO1TE nev0 * segédprogrammal "konzol

paran!!sal$ manipulálató. A routing tábla megjelenítéséez szükséges lépések

A konzolon megvizsgálató a gép routing táblája

87 FFF. s$&tQare$'li'e .u+art8HL+ri# U#igyelesUFindoFsU'pUalatt.tml

7??@. ?7. 79. 81 -zarka %.

http://www.softwareonline.hu/art3578/rip+figyeles+windows+xp+alatt.htmlhttp://www.softwareonline.hu/art3578/rip+figyeles+windows+xp+alatt.htmlhttp://www.softwareonline.hu/art3578/rip+figyeles+windows+xp+alatt.htmlhttp://www.softwareonline.hu/art3578/rip+figyeles+windows+xp+alatt.htmlhttp://www.softwareonline.hu/art3578/rip+figyeles+windows+xp+alatt.htmlhttp://www.softwareonline.hu/art3578/rip+figyeles+windows+xp+alatt.html


32/33


RO1TE B&C B#C B#ara'+sC B+élC Bmask netmaszk C Bát)áróC Bmetri+ költségC

2 & %örli az Gtvonal táblából az összes bejegyzést. 6a más paran!!sal együtt asználjuk,akkor ez ajtódik végre el&ször.

2 # 6atására a gép bekap!solásakor is érvényes lesz az Gtvonaltábla így #elvett sora "nem#elejti el a gép$.

2 *aran!s négy#éle leet2 a// egy Gtvonal #elvétele a táblába.2 +ha'ge /gy Gtvonal módosítása a táblában.2 /elete /gy Gtvonal törlése.2 #ri't Az Gtvonal tábla kiírása. "# paraméterrel !sak az állandó bejegyzések jelennek

meg.$2 +él A !élálózatot adatjuk meg, pl. [email protected].?.?2 mask álózati maszk, pl. mask 7HH.7HH.7HH.?2 át)áró az Gtvonaloz tartozó átjáró, pl. [email protected]@2 metri+ "mérték$ azonos Gtvonalak közötti különbséget #ejezi ki. %öbb leetséges Gtvonal

közül az kerül kiválasztásra, amelyik metri! értéke "költsége$ kisebb. /gy adottrendszert&l #ügg, ogy egy Gtvonal milyen jellemz&i "pl. sebesség$ alapján számolja amértéket.

>route print

Kapcsolatlista:0x1 MS TCP Loopback interface0x2 ...00 60 2 0a 2! c" #ealtek #TL$02!%&S' PC( )t*ernet a+apter , PacketSc*e+uler Miniport&kt- /tonalak:l3ati c4l l3ati 5as3k t7r Kapcsolat Metrika0.0.0.0 0.0.0.0 1!2.16$.0.100 1!2.16$.0.1 80 (1)129.0.0.0 2.0.0.0 129.0.0.1 129.0.0. 1 (2)

1!2.16$.0.0 2.2.2.0 1!2.16$.0.1 1!2.16$.0.1 80 (3)1!2.16$.0.1 2.2.2.2 129.0.0.1 129.0.0.1 80 (4)1!2.16$.0.2 2.2.2.2 1!2.16$.0.1 1!2.16$.0.1 80 (5)22".0.0.0 2"0.0.0.0 1!2.16$.0.1 1!2.16$.0.1 80 (6)2.2.2.2 2.2.2.2 1!2.16$.0.1 1!2.16$.0.1 1 (7)&lap4rtel5e3ett t7r: 1!2.16$.0.100

llan+ /tonalak:incs

3it h$%a k,l/ "#orrás ttps++FFF.neta!ademia.net+tudastar+de#ault.asp'XupidOLLH$ a sorok végén egysorszámot elyeztem el, ogy az adott sor #unk!iója követet&bb legyen.

1. sor !élálózat ismeretlen elyen, kiküldi a álóra a (e#ault EateFay2re7. sor loopba!k QálózatJ, a 17.'.'.' !ímre küldötteket beküldi az -2be8. sor !élálózat a saját álózatom, kiküldi a álóra9. sor !él a saját inter#észem, beküldi az -2beH. sor broad!ast a saját álózaton, kiküldi a álóraM. sor multi!ast, kiküldi a álóra. sor globális * broad!ast, kiküldi a álóra4etri! :indoFs 7???2nél a 3) álózata 1 QköltséggelJ éret& el

=* IAutomati! 4etri!J módszert asznál aol a link sebességét&l #ügg, pl.7?? 4bpsO1?, L?4bps..7??4bpsO7?, stb.

7??@. ?7. 79. 87 -zarka %.

https://www.netacademia.net/tudastar/default.aspx?upid=7885https://www.netacademia.net/tudastar/default.aspx?upid=7885


33/33


A Wi'/$Qs $#erá+iós re'/szer mi't IP r$7ter

:indoFs rendszerekben az Gtválasztás alap #unk!iója már egy álózati inter#ész installálásaután üzemel, megjelenik a routing tábla az * beállítások során megadott adatok alapján. 6atöbb álózati inter#ész van a gépben, akkor a valódi router #unk!ió "* BorFarding$, azaz

egyik inter#észr&l a másikra történ& !somag kap!solás is eléret& lesz, a következ& registry bejegyzés segítségével

:indoFs 7???+=*[HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Services\Tcpip\Parameters "IPEna#le$outer"%"&"

:indoFs @L+4/[HKEY LOCAL MACHINE\S'stem\CurrentControlSet\Services\()*\MSTCP "Ena#le$outin+"%"&"

4egjegyzés a az h*/nableRouterh "vagy h/nableRoutingh$ nem létezik az adott registry kul!s alatt, akkormanuálisan is létreozató Regedit.e'e program Y/ditY+3eF men0pontjában egy Gj (:R( típusG bejegyzést kelllétreozni a meg#elel& névvel. ":@L2nál karakteres érték.$

A :indoFs szerver operá!iós rendszerek Gtválasztási beállításaival kés&bb #oglalkozunk.

Kér/ések Az * a különböz& álózati modellek melyik rétegeiben találatóXAz alkalmazások számára, mi biztosítja az * szolgáltatásaitX4elyek az * #&bb szolgáltatásaiX4ilyen szolgáltatás min&séget biztosít az *X6ány bites az * v9 !ím, milyen bels& szerkezete vanX*re#i', netmaszk, ((3, %%;, AR*, RAR*, )4*, %)*,

Ip Cisco Bonyolultabb Vlm Is

Documents

Transcript of Ip Cisco Bonyolultabb Vlm Is