0–6

m

6–3

0 m

Az

emb

er á

tlag

os

test

mag

assá

ga

1,6

6 m

A Y

ujia

ng

falu

bel

i Fén

yes

Hol

d ko

mm

unáb

an é

lt

Zen

g J

inlia

n (1

964

–8

2) m

agas

sága

a

hal

álak

or, 1

982.

fe

bruá

r 13-

án

elvé

gzet

t m

érés

ta

nús

ága

szer

int

2,4

8 m

vol

t.

Az

orvo

stör

téne

t ál

tal i

smer

t le

gmag

asab

b fé

rfi R

ober

t P

ersh

ing

Wad

low

(US

A) v

olt.

194

0. j

úniu

s

27-é

n vé

gzet

t m

érés

ala

pján

2,

72 m

mag

asra

nőt

t. Ö

téve

sen

már

16

3 ce

nti v

olt,

a 2

,45

m-t

pe

dig

17 é

vese

n ér

te e

l, s

ezze

l –

nem

meg

lepő

mód

on –

ő

szám

ít m

inde

n id

ők

legm

agas

abb

tin

édzs

e­ré

nek

is. M

indö

ssze

22

éves

ko

rába

n hu

nyt

el, t

esté

t eg

y 3,

28 m

hos

szú

kopo

rsób

an

tem

etté

k el

. A 6

6. o

ldal

on

több

et is

meg

tudh

atsz

err

ől a

ne

m m

inde

n nap

i fér

firól

!

Egy

feln

őtt

zsir

áf

(Gir

affa

cam

elop

ard

alis

) b

ika

átla

gos

mag

assá

ga

4,6

–5,5

m. M

ind

en

idők

leg

mag

asab

b

pél

dán

ya e

gy

Geo

rge

nev

ű m

aszá

j (G

. c.

tip

pel

skir

chi)

bik

a vo

lt,

kile

ncé

ves

korá

ra

5,8

mét

eres

re n

őtt

meg

.

A 6

,15

m m

agas

sto

opid

-ta

ller n

yerg

ében

Ric

hie

Tr

imbl

e (U

SA

) el t

udn

a n

ézn

i a

leg

mag

asab

b zs

iráf

fej

e fö

lött

. A b

rin

ga n

emcs

ak

nag

y, d

e m

űköd

őkép

es is

, R

ich

ie 2

013

. 12.

26

-án

Los

An

gele

sben

(K

alif

orn

ia, U

SA

) ug

yan

is 1

00

mét

ert

teke

rt

a gé

ppel

.

A H

úsv

ét-s

zig

et (R

apa

Nu

i) k

őszo

bra

i – m

oai –

kö

zül a

még

ma

is á

lló

leg

mag

asab

b p

éld

ány

9,8

m-e

s. A

74

,39

ton

nás

al

ak A

hu

Te P

ito

Kurá

ban

ta

lálh

ató,

a

Par

o n

evet

vi

seli.

Ted

Sie

ber

t és

csa

pat

a, a

S

and

Scu

lptu

re C

omp

any

(US

A) k

ét h

ét a

latt

ép

ítet

te m

eg a

vilá

g le

gm

agas

abb

hom

okvá

rát

a m

iam

i (F

lori

da,

US

A) V

irg

inia

Ke

y st

ran

don

, 20

15

októ

ber

ében

. A v

ár

mag

assá

ga

13,9

7 m

vol

t.

A leg

mag

asab

b…SZUPERLATÍVUSZOK

Mel

yik

nagy

obb?

A leg

mag

asab

b h

óem

ber

vag

y a

legm

agas

abb d

inos

zauru

sz?

A leg

nag

yob

b ó

ceán

járó

haj

ó va

gy a

leg

mag

asab

b s

zob

or?

S m

ekko

ra v

agy

te,

hozz

ájuk

kép

est?

Biz

tos,

hog

y ki

sebb

a leg

mag

asab

b f

érfi

nál

, de

vaj

on m

ekko

ra

vagy

a leg

mag

asab

b k

uty

ához

kép

est?

Mos

t m

egtu

dhat

od!

Hú

svét

i cso

kito

jás

10

,39

m

Az

olas

z To

sca

kész

ítet

te e

l az

t a

10,3

9 m

mag

as

csok

itoj

ást,

am

elye

t

a co

rten

uov

ai

(Ola

szor

szág

) Le

Acc

iaie

rie

bev

ásár

lókö

zpon

tban

m

uta

ttak

be

és m

érte

k le

20

11. á

pri

lis 1

6-á

n.

A g

igás

zi t

ojás

ke

rüle

te 1

9,6

m,

töm

ege

ped

ig 7

,2

ton

na

volt

.

Hom

okvá

r

13,9

7 m

Nő

2,4

8 m

Férfi

2

,72

m

Em

lős

4,6

–5,5

m

Az

otse

gói

Doo

rlag

csa

lád

Zeu

s n

evű

ném

et d

ogjá

nak

(2

00

8–2

014

) mar

mag

assá

ga

a 20

11. o

któb

er 4

-én

vég

zett

m

érés

kor

1,11

m v

olt.

Ku

tya

1,11

m

30

–10

0 m

200

8 fe

bruá

rjáb

an a

mai

ne-

i B

eth

el (U

SA

) lak

ói 3

7,21

m

mag

as h

óem

ber

t (p

onto

sabb

an

hóa

sszo

nyt,

miv

el

Oly

mpi

ának

nev

ezté

k el

) ép

ítet

tek.

A n

yurg

a h

ölgy

ka

rjai

lucf

enyő

ből

, sz

empi

llái s

íléce

kből

ké

szül

tek.

Egy

47,3

9 m

mag

as

mág

lyát

kés

zíte

ttek

el é

s g

yújt

otta

k m

eg a

nor

vég

iai

Slin

nin

gsb

ålet

ben

, 20

16. j

ún

ius

25-é

n. A

mág

lyát

hár

om h

ónap

i m

un

káva

l kéz

zel r

aktá

k m

eg.

Hu

fu (v

agy

Kh

eops

z) G

ízáb

an

(Egy

ipto

m) á

lló p

iram

isa

a m

aga

nem

ében

a le

ghat

alm

asab

b a

vilá

gon

. A

Nag

y P

iram

iské

nt is

ism

ert

épít

mén

y m

agas

sága

elk

észü

ltek

or, k

b. 4

500

év

vel e

zelő

tt e

lért

e a

146,

7 m

-t, a

z er

ózió

és

a ro

ngá

láso

k h

atás

ára

már

a 13

7,5

m-r

e cs

ökke

nt.

195

7-b

en a

US

CG

C E

astw

ind

jég

törő

legé

nysé

ge e

gy

hat

alm

as jé

gheg

yet

figye

lt

meg

Grö

nla

nd

tól n

yuga

tra.

A

jégh

egy

víz

fele

tti m

agas

ságá

t 16

7 m

-re

bec

sült

ék.

200

9 és

20

16 k

özöt

t a

Roy

al

Car

ibbe

an h

árom

Oas

is

oszt

ályú

óce

ánjá

rót

bocs

átot

t ví

zre,

a v

ízfe

lszí

ntől

szá

mít

ott

mag

assá

guk

72 m

. Eze

k a

vilá

g le

gnag

yobb

sze

mél

yszá

llító

haj

ói,

54

00

uta

s és

238

4 fő

s sz

emél

yzet

fé

r el r

ajtu

k.

Jég

heg

y

167

m

Zás

zlór

úd

17

1 m

A d

zsid

dai

(Sza

úd-

A

ráb

ia) A

bd

ulla

h ki

rály

té

ren

áll e

gy

171

m

mag

as z

ászl

órú

d, a

cs

úcs

án e

gy

49,3

5 m

h

ossz

ú –

maj

dn

em

akko

ra, m

int

egy

olim

pia

i ú

szóm

eden

ce –

zá

szló

lob

og.

Pir

amis

14

6,7

m

Óce

ánjá

ró h

ajó

72

m

Kar

ácso

nyfa

67

,36

m

195

0 d

ecem

ber

ében

a

seat

tle-

i (W

ash

ing

ton

, U

SA

) Nor

th g

ate

Mal

lban

ú

j kar

ácso

nyfá

t ál

lítot

tak:

a

telje

sen

feld

íszí

tett

d

ug

lász

feny

ő (P

seu

dot

sug

a m

enzi

esii)

mag

assá

ga

a

bes

zám

olók

sze

rin

t el

ér-

te a

67,

36

mét

ert.

Hóe

mb

er

37,

21

m

Mág

lya

4

7,3

9 m

1994

-ben

Okl

ahom

ában

(US

A) b

ukka

ntak

az

okra

a d

inos

zaur

uszm

arad

vány

okra

, am

elye

kről

úgy

tar

tják

, hog

y a

vala

ha

a Fö

ldön

él

t le

gnag

yobb

ter

met

ű ál

lath

oz t

arto

ztak

. A

Sau

rop

osei

don

18

m m

agas

vol

t –

akko

ra, m

int

egy

nég

yszi

ntes

ház

–, é

s 6

0 t

onn

át n

yom

ott.

Din

osza

uru

sz

18 m

A T

avas

zi (

hel

yese

n a

Forr

ás-)

Bu

dd

ha-

tem

plo

mn

ak (L

ush

an

meg

ye, H

enan

ta

rtom

ány,

Kín

a) 1

27,6

4 m

mag

as. 2

00

9. 0

9.

1-jé

n sz

ente

lték

fel

, és

ug

yan

ebb

en a

z év

ben

, d

ecem

ber

2-á

n m

érté

k m

eg. A

szo

bor

töb

b m

int

760

0-s

zor

nag

yob

b,

min

t eg

y át

lag

os

term

etű

feln

őtt.

Szo

bor

12

7,6

4 m

Fa

(élő

) 11

5,5

4 m

100

–50

0 m

Heg

y

10 2

05

m

Bár

az

Ever

est

a te

ng

ersz

int

fele

tti l

egm

agas

abb

heg

ycsú

cs (8

84

8 m

), a

le

gm

agas

abb

nak

még

is a

h

awai

i (U

SA

) Mau

na

Kea,

a

Feh

ér-h

egy

sz

ámít

: ten

ger

ala

tti

tala

pzat

ától

a c

súcs

áig

10 1

05

m-e

s,

de

csu

pán

420

5 m

láth

ató

a

vízf

elsz

ín f

ölöt

t.

A d

ubaj

i (E

AE

) Bur

dzs

Kal

ifa

(Kal

ifa-

toro

ny) 2

010

. jan

uár

4-e

i áta

dása

óta

bir

toko

lja

a vi

lág

legm

agas

abb

épül

etén

ek c

ímét

. A 8

28 m

m

agas

, 16

0 s

zint

es t

oron

y eg

yben

a le

gmag

asab

b,

embe

r ált

al a

lkot

ott,

sz

áraz

föld

ön á

lló

épít

mén

y is

.

> 5

00

m

Víz

esés

9

79 m

A C

arra

o fo

lyó

ven

ezu

elai

sz

akas

zán

talá

lhat

ó S

alto

A

ng

el (A

ng

el-v

ízes

és),

a v

ilág

leg

mag

asab

b, 9

72 m

-es

víz e

sése

, azo

nb

an 8

07

m-n

yi

szak

aszo

n eg

ybef

üg

gőe

n h

ulli

k a

mél

ybe

a ví

z.

A v

ízes

ést

az a

mer

ikai

p

ilótá

ról,

Jim

mie

An

gel

ről

(meg

h. 1

956

. dec

emb

er

8.)

nev

ezté

k el

, aki

193

3.

nov

emb

er 1

6-á

n ír

t ró

la a

re

pü

lőn

apló

jáb

an –

jólle

het

a

ven

ezu

elai

fel

fed

ező

Ern

esto

S

ánch

ez la

Cru

z m

ár 1

910

-ben

te

tt r

óla

említ

ést.

Ép

üle

t

82

8 m

Ép

ítm

ény

14

32

m

Ha

„mag

assá

g”

alat

t az

t a

távo

lság

ot é

rtjü

k, a

men

nyiv

el

egy

szer

keze

t a

Föld

fel

- sz

íne

fölé

em

elke

dik

, akk

or

a M

exik

ói-ö

böl

ben

álló

M

agn

olia

ola

jfú

róto

rony

sz

ámít

a le

gh

atal

mas

abb

épít

mén

ynek

a v

ilág

on;

mag

assá

ga

a te

ng

erfe

nék

től a

z ú

szó

pla

tfor

m c

súcs

áig

143

2 m

.

„Hyp

erio

n” e

gy

mam

utf

enyő

(S

equ

oia

sem

per

vire

ns)

, a

mag

assá

ga

a 20

06

szep

tem

ber

ében

a m

érés

nél

a

115

,54

m-t

ért

e el

. A f

át

Ch

ris

Atk

ins

és M

ich

ael T

aylo

r (U

SA

) fed

ezte

fel

a k

alif

orn

iai

Red

woo

d N

emze

ti P

arkb

an

200

6. 0

8. 2

5-é

n. „

Hyp

erio

n”

maj

dn

em k

étsz

er a

kkor

a,

min

t a

leg

mag

asab

b ka

rács

ony

fa.

Az

Észa

ki-t

enge

ren

, Nor

végi

a pa

rtja

ihoz

köz

eli T

roll

A

olaj

fúró

472

m m

agas

(ebb

ől

303

mét

er a

víz

fels

zín

alat

t ta

lálh

ató)

, a t

ömeg

e pe

dig

kb. 6

83

60

0 t

. A T

roll

A m

egép

ítés

éhez

15

Eiff

el-

toro

nyh

oz is

ele

gend

ő ac

élt,

és

ann

yi b

eton

t, a

men

nyib

ől

215

00

0 c

salá

di h

áz a

lapj

át

lehe

tne

elké

szít

eni.

Ez a

z ép

ítm

ény

tová

bbá

min

den

idők

legn

ehez

ebb

embe

r al

kott

a tá

rgya

, mel

yet

elm

ozga

ttak

– a

mik

or a

je

lenl

egi h

elyé

re v

onta

tták

.

Ola

jfú

ró t

oron

y

472

m

Ker

ékp

ár

6,1

m

Moa

i (ál

ló)

9,8

m

Tölt

sd le

ezt

a p

osz

tert

: gui

nnes

swor

ldre

cord

s.co

m/2

018