SZUPERLATÍVUSZOK - Guinness World Records · 2018-09-29 · bika volt, kilencéves korára A 5,8...
Transcript of SZUPERLATÍVUSZOK - Guinness World Records · 2018-09-29 · bika volt, kilencéves korára A 5,8...
0–6
m
6–3
0 m
Az
emb
er á
tlag
os
test
mag
assá
ga
1,6
6 m
A Y
ujia
ng
falu
bel
i Fén
yes
Hol
d ko
mm
unáb
an é
lt
Zen
g J
inlia
n (1
964
–8
2) m
agas
sága
a
hal
álak
or, 1
982.
fe
bruá
r 13-
án
elvé
gzet
t m
érés
ta
nús
ága
szer
int
2,4
8 m
vol
t.
Az
orvo
stör
téne
t ál
tal i
smer
t le
gmag
asab
b fé
rfi R
ober
t P
ersh
ing
Wad
low
(US
A) v
olt.
194
0. j
úniu
s
27-é
n vé
gzet
t m
érés
ala
pján
2,
72 m
mag
asra
nőt
t. Ö
téve
sen
már
16
3 ce
nti v
olt,
a 2
,45
m-t
pe
dig
17 é
vese
n ér
te e
l, s
ezze
l –
nem
meg
lepő
mód
on –
ő
szám
ít m
inde
n id
ők
legm
agas
abb
tin
édzs
eré
nek
is. M
indö
ssze
22
éves
ko
rába
n hu
nyt
el, t
esté
t eg
y 3,
28 m
hos
szú
kopo
rsób
an
tem
etté
k el
. A 6
6. o
ldal
on
több
et is
meg
tudh
atsz
err
ől a
ne
m m
inde
n nap
i fér
firól
!
Egy
feln
őtt
zsir
áf
(Gir
affa
cam
elop
ard
alis
) b
ika
átla
gos
mag
assá
ga
4,6
–5,5
m. M
ind
en
idők
leg
mag
asab
b
pél
dán
ya e
gy
Geo
rge
nev
ű m
aszá
j (G
. c.
tip
pel
skir
chi)
bik
a vo
lt,
kile
ncé
ves
korá
ra
5,8
mét
eres
re n
őtt
meg
.
A 6
,15
m m
agas
sto
opid
-ta
ller n
yerg
ében
Ric
hie
Tr
imbl
e (U
SA
) el t
udn
a n
ézn
i a
leg
mag
asab
b zs
iráf
fej
e fö
lött
. A b
rin
ga n
emcs
ak
nag
y, d
e m
űköd
őkép
es is
, R
ich
ie 2
013
. 12.
26
-án
Los
An
gele
sben
(K
alif
orn
ia, U
SA
) ug
yan
is 1
00
mét
ert
teke
rt
a gé
ppel
.
A H
úsv
ét-s
zig
et (R
apa
Nu
i) k
őszo
bra
i – m
oai –
kö
zül a
még
ma
is á
lló
leg
mag
asab
b p
éld
ány
9,8
m-e
s. A
74
,39
ton
nás
al
ak A
hu
Te P
ito
Kurá
ban
ta
lálh
ató,
a
Par
o n
evet
vi
seli.
Ted
Sie
ber
t és
csa
pat
a, a
S
and
Scu
lptu
re C
omp
any
(US
A) k
ét h
ét a
latt
ép
ítet
te m
eg a
vilá
g le
gm
agas
abb
hom
okvá
rát
a m
iam
i (F
lori
da,
US
A) V
irg
inia
Ke
y st
ran
don
, 20
15
októ
ber
ében
. A v
ár
mag
assá
ga
13,9
7 m
vol
t.
A leg
mag
asab
b…SZUPERLATÍVUSZOK
Mel
yik
nagy
obb?
A leg
mag
asab
b h
óem
ber
vag
y a
legm
agas
abb d
inos
zauru
sz?
A leg
nag
yob
b ó
ceán
járó
haj
ó va
gy a
leg
mag
asab
b s
zob
or?
S m
ekko
ra v
agy
te,
hozz
ájuk
kép
est?
Biz
tos,
hog
y ki
sebb
a leg
mag
asab
b f
érfi
nál
, de
vaj
on m
ekko
ra
vagy
a leg
mag
asab
b k
uty
ához
kép
est?
Mos
t m
egtu
dhat
od!
Hú
svét
i cso
kito
jás
10
,39
m
Az
olas
z To
sca
kész
ítet
te e
l az
t a
10,3
9 m
mag
as
csok
itoj
ást,
am
elye
t
a co
rten
uov
ai
(Ola
szor
szág
) Le
Acc
iaie
rie
bev
ásár
lókö
zpon
tban
m
uta
ttak
be
és m
érte
k le
20
11. á
pri
lis 1
6-á
n.
A g
igás
zi t
ojás
ke
rüle
te 1
9,6
m,
töm
ege
ped
ig 7
,2
ton
na
volt
.
Hom
okvá
r
13,9
7 m
Nő
2,4
8 m
Férfi
2
,72
m
Em
lős
4,6
–5,5
m
Az
otse
gói
Doo
rlag
csa
lád
Zeu
s n
evű
ném
et d
ogjá
nak
(2
00
8–2
014
) mar
mag
assá
ga
a 20
11. o
któb
er 4
-én
vég
zett
m
érés
kor
1,11
m v
olt.
Ku
tya
1,11
m
30
–10
0 m
200
8 fe
bruá
rjáb
an a
mai
ne-
i B
eth
el (U
SA
) lak
ói 3
7,21
m
mag
as h
óem
ber
t (p
onto
sabb
an
hóa
sszo
nyt,
miv
el
Oly
mpi
ának
nev
ezté
k el
) ép
ítet
tek.
A n
yurg
a h
ölgy
ka
rjai
lucf
enyő
ből
, sz
empi
llái s
íléce
kből
ké
szül
tek.
Egy
47,3
9 m
mag
as
mág
lyát
kés
zíte
ttek
el é
s g
yújt
otta
k m
eg a
nor
vég
iai
Slin
nin
gsb
ålet
ben
, 20
16. j
ún
ius
25-é
n. A
mág
lyát
hár
om h
ónap
i m
un
káva
l kéz
zel r
aktá
k m
eg.
Hu
fu (v
agy
Kh
eops
z) G
ízáb
an
(Egy
ipto
m) á
lló p
iram
isa
a m
aga
nem
ében
a le
ghat
alm
asab
b a
vilá
gon
. A
Nag
y P
iram
iské
nt is
ism
ert
épít
mén
y m
agas
sága
elk
észü
ltek
or, k
b. 4
500
év
vel e
zelő
tt e
lért
e a
146,
7 m
-t, a
z er
ózió
és
a ro
ngá
láso
k h
atás
ára
már
a 13
7,5
m-r
e cs
ökke
nt.
195
7-b
en a
US
CG
C E
astw
ind
jég
törő
legé
nysé
ge e
gy
hat
alm
as jé
gheg
yet
figye
lt
meg
Grö
nla
nd
tól n
yuga
tra.
A
jégh
egy
víz
fele
tti m
agas
ságá
t 16
7 m
-re
bec
sült
ék.
200
9 és
20
16 k
özöt
t a
Roy
al
Car
ibbe
an h
árom
Oas
is
oszt
ályú
óce
ánjá
rót
bocs
átot
t ví
zre,
a v
ízfe
lszí
ntől
szá
mít
ott
mag
assá
guk
72 m
. Eze
k a
vilá
g le
gnag
yobb
sze
mél
yszá
llító
haj
ói,
54
00
uta
s és
238
4 fő
s sz
emél
yzet
fé
r el r
ajtu
k.
Jég
heg
y
167
m
Zás
zlór
úd
17
1 m
A d
zsid
dai
(Sza
úd-
A
ráb
ia) A
bd
ulla
h ki
rály
té
ren
áll e
gy
171
m
mag
as z
ászl
órú
d, a
cs
úcs
án e
gy
49,3
5 m
h
ossz
ú –
maj
dn
em
akko
ra, m
int
egy
olim
pia
i ú
szóm
eden
ce –
zá
szló
lob
og.
Pir
amis
14
6,7
m
Óce
ánjá
ró h
ajó
72
m
Kar
ácso
nyfa
67
,36
m
195
0 d
ecem
ber
ében
a
seat
tle-
i (W
ash
ing
ton
, U
SA
) Nor
th g
ate
Mal
lban
ú
j kar
ácso
nyfá
t ál
lítot
tak:
a
telje
sen
feld
íszí
tett
d
ug
lász
feny
ő (P
seu
dot
sug
a m
enzi
esii)
mag
assá
ga
a
bes
zám
olók
sze
rin
t el
ér-
te a
67,
36
mét
ert.
Hóe
mb
er
37,
21
m
Mág
lya
4
7,3
9 m
1994
-ben
Okl
ahom
ában
(US
A) b
ukka
ntak
az
okra
a d
inos
zaur
uszm
arad
vány
okra
, am
elye
kről
úgy
tar
tják
, hog
y a
vala
ha
a Fö
ldön
él
t le
gnag
yobb
ter
met
ű ál
lath
oz t
arto
ztak
. A
Sau
rop
osei
don
18
m m
agas
vol
t –
akko
ra, m
int
egy
nég
yszi
ntes
ház
–, é
s 6
0 t
onn
át n
yom
ott.
Din
osza
uru
sz
18 m
A T
avas
zi (
hel
yese
n a
Forr
ás-)
Bu
dd
ha-
tem
plo
mn
ak (L
ush
an
meg
ye, H
enan
ta
rtom
ány,
Kín
a) 1
27,6
4 m
mag
as. 2
00
9. 0
9.
1-jé
n sz
ente
lték
fel
, és
ug
yan
ebb
en a
z év
ben
, d
ecem
ber
2-á
n m
érté
k m
eg. A
szo
bor
töb
b m
int
760
0-s
zor
nag
yob
b,
min
t eg
y át
lag
os
term
etű
feln
őtt.
Szo
bor
12
7,6
4 m
Fa
(élő
) 11
5,5
4 m
100
–50
0 m
Heg
y
10 2
05
m
Bár
az
Ever
est
a te
ng
ersz
int
fele
tti l
egm
agas
abb
heg
ycsú
cs (8
84
8 m
), a
le
gm
agas
abb
nak
még
is a
h
awai
i (U
SA
) Mau
na
Kea,
a
Feh
ér-h
egy
sz
ámít
: ten
ger
ala
tti
tala
pzat
ától
a c
súcs
áig
10 1
05
m-e
s,
de
csu
pán
420
5 m
láth
ató
a
vízf
elsz
ín f
ölöt
t.
A d
ubaj
i (E
AE
) Bur
dzs
Kal
ifa
(Kal
ifa-
toro
ny) 2
010
. jan
uár
4-e
i áta
dása
óta
bir
toko
lja
a vi
lág
legm
agas
abb
épül
etén
ek c
ímét
. A 8
28 m
m
agas
, 16
0 s
zint
es t
oron
y eg
yben
a le
gmag
asab
b,
embe
r ált
al a
lkot
ott,
sz
áraz
föld
ön á
lló
épít
mén
y is
.
> 5
00
m
Víz
esés
9
79 m
A C
arra
o fo
lyó
ven
ezu
elai
sz
akas
zán
talá
lhat
ó S
alto
A
ng
el (A
ng
el-v
ízes
és),
a v
ilág
leg
mag
asab
b, 9
72 m
-es
víz e
sése
, azo
nb
an 8
07
m-n
yi
szak
aszo
n eg
ybef
üg
gőe
n h
ulli
k a
mél
ybe
a ví
z.
A v
ízes
ést
az a
mer
ikai
p
ilótá
ról,
Jim
mie
An
gel
ről
(meg
h. 1
956
. dec
emb
er
8.)
nev
ezté
k el
, aki
193
3.
nov
emb
er 1
6-á
n ír
t ró
la a
re
pü
lőn
apló
jáb
an –
jólle
het
a
ven
ezu
elai
fel
fed
ező
Ern
esto
S
ánch
ez la
Cru
z m
ár 1
910
-ben
te
tt r
óla
említ
ést.
Ép
üle
t
82
8 m
Ép
ítm
ény
14
32
m
Ha
„mag
assá
g”
alat
t az
t a
távo
lság
ot é
rtjü
k, a
men
nyiv
el
egy
szer
keze
t a
Föld
fel
- sz
íne
fölé
em
elke
dik
, akk
or
a M
exik
ói-ö
böl
ben
álló
M
agn
olia
ola
jfú
róto
rony
sz
ámít
a le
gh
atal
mas
abb
épít
mén
ynek
a v
ilág
on;
mag
assá
ga
a te
ng
erfe
nék
től a
z ú
szó
pla
tfor
m c
súcs
áig
143
2 m
.
„Hyp
erio
n” e
gy
mam
utf
enyő
(S
equ
oia
sem
per
vire
ns)
, a
mag
assá
ga
a 20
06
szep
tem
ber
ében
a m
érés
nél
a
115
,54
m-t
ért
e el
. A f
át
Ch
ris
Atk
ins
és M
ich
ael T
aylo
r (U
SA
) fed
ezte
fel
a k
alif
orn
iai
Red
woo
d N
emze
ti P
arkb
an
200
6. 0
8. 2
5-é
n. „
Hyp
erio
n”
maj
dn
em k
étsz
er a
kkor
a,
min
t a
leg
mag
asab
b ka
rács
ony
fa.
Az
Észa
ki-t
enge
ren
, Nor
végi
a pa
rtja
ihoz
köz
eli T
roll
A
olaj
fúró
472
m m
agas
(ebb
ől
303
mét
er a
víz
fels
zín
alat
t ta
lálh
ató)
, a t
ömeg
e pe
dig
kb. 6
83
60
0 t
. A T
roll
A m
egép
ítés
éhez
15
Eiff
el-
toro
nyh
oz is
ele
gend
ő ac
élt,
és
ann
yi b
eton
t, a
men
nyib
ől
215
00
0 c
salá
di h
áz a
lapj
át
lehe
tne
elké
szít
eni.
Ez a
z ép
ítm
ény
tová
bbá
min
den
idők
legn
ehez
ebb
embe
r al
kott
a tá
rgya
, mel
yet
elm
ozga
ttak
– a
mik
or a
je
lenl
egi h
elyé
re v
onta
tták
.
Ola
jfú
ró t
oron
y
472
m
Ker
ékp
ár
6,1
m
Moa
i (ál
ló)
9,8
m
Tölt
sd le
ezt
a p
osz
tert
: gui
nnes
swor
ldre
cord
s.co
m/2
018