V. évfolyam 1. szám 2009. március Veerrsseennyyttüükköörr · Vj-89/2008. Citibank Zrt. annak...
48
V. évfolyam 1. szám 2009. március V V e e r r s s e e n n y y t t ü ü k k ö ö r r n n M M i i l l l l i i á á r r d d o o s s b b í í r r s s á á g g ú ú t t é é p p í í t t é é s s i i k k a a r r t t e e l l l l é é r r t t n n M M e e g g t t é é v v e e s s z z t t õ õ k k o o z z m m e e t t i i k k a a i i r r e e k k l l á á m m o o k k n n A A z z Í Í t t é é l l õ õ t t á á b b l l a a b b í í r r s s á á g g k k i i s s z z a a b b á á s s i i e e l l v v e e i i n n V V e e n n d d é é g g c c i i k k k k e e k k a a h h i i v v a a t t a a l l i i r r a a j j t t a a ü ü t t é é s s r r õ õ l l , , u u t t á á n n z z á á s s r r ó ó l l é é s s a a t t ú ú l l z z ó ó á á r r a a z z á á s s r r ó ó l l Gyógyszertári piacnyitás Szamosi Katalin nyerte el a Versenykultúráért díjat
Transcript of V. évfolyam 1. szám 2009. március Veerrsseennyyttüükköörr · Vj-89/2008. Citibank Zrt. annak...
V. évfolyam 1. szám 2009. március
VVVV eeee rrrr ssss eeee nnnn yyyy tttt üüüü kkkk öööö rrrr���� MMMM iiii llll llll iiii áááá rrrr dddd oooo ssss bbbb íííí rrrr ssss áááá gggg
úúúú tttt éééé pppp íííí tttt éééé ssss iiii kkkk aaaa rrrr tttt eeee llll llll éééé rrrr tttt
���� MMMM eeee gggg tttt éééé vvvv eeee ssss zzzz tttt õõõõkkkk oooo zzzz mmmm eeee tttt iiii kkkk aaaa iiii rrrr eeee kkkk llll áááá mmmm oooo kkkk
���� AAAA zzzz ÍÍÍÍ tttt éééé llll õõõõ tttt áááá bbbb llll aaaabbbb íííí rrrr ssss áááá gggg kkkk iiii ssss zzzz aaaa bbbb áááá ssss iiiieeee llll vvvv eeee iiii
���� VVVV eeee nnnn dddd éééé gggg cccc iiii kkkk kkkk eeee kkkk aaaa hhhh iiii vvvv aaaa tttt aaaa llll iiii rrrr aaaa jjjj tttt aaaa üüüü tttt éééé ssss rrrr õõõõ llll ,,,,uuuu tttt áááá nnnn zzzz áááá ssss rrrr óóóó llll éééé ssss aaaa tttt úúúú llll zzzz óóóó áááá rrrr aaaa zzzz áááá ssss rrrr óóóó llll
Gyógyszertári piacnyitás
Szamosi Katalinnyerte el
a Versenykultúráért díjat
Az Országgyûlés 2009. március 23-ánelfogadta a pénzügyi közvetítõrendszerfelügyeletét érintõ egyes törvények mó-dosításáról szóló törvényt, amely – töb-bek között – újraszabályozza a bankokegyoldalú hitelszerzõdésmódosítási gya-korlatát. A téma évek óta napirenden van:a Gaál Gyula miniszterelnöki megbízottjelentése, a Várhegyi bizottság, a PSZÁF2006. novemberi ajánlásai, a GVH lakossá-gi és kisvállalkozói hitelekkel kapcsolatoságazati vizsgálata, nagyjából egybehang-zóan javasolták a mai parttalan egyoldalúszerzõdésmódosítási gyakorlat – elsõ kör-ben banki önszabályozás keretében tör-ténõ – megváltoztatását.
Miután a jelzések ellenére a banki gya-korlat nem változott, és az önszabályozáslehetõségével sem éltek a hitelintézetek,a problémák kezelése érdekében a szabá-lyozás eszközéhez kellett nyúlni. A GVHezt a verseny erõsítésének szándékávalszorgalmazta. Azt várjuk a módosítások-tól, hogy lényegesen megnõ a verseny in-tenzitása, és ezzel a bankokra ható haté-konysági kényszer. A módosítások követ-keztében a lakossági kölcsön és lízingszer-zõdéseknél a jelzáloglevéllel finanszíro-zott hitelek kivételével az adósok a mosta-ni hirdetményes, 15 napos „alig lehetõ-
ség” helyett egyéni értesítéssel, 60 naposreagálási idõt kapnak arra, hogy a számuk-ra kedvezõtlen kondícióváltozások ese-tén – ami nagyon fontos: kilépési költsé-gek nélkül – más terméket vagy más ban-kot választhassanak. Remélhetõleg ha-marosan az ilyen döntéseket nagyban se-gítõ, minden hitelterméket áttekinthetõ-en összehasonlíthatóvá tevõ honlap állmajd rendelkezésre a PSZÁF gondozásá-ban, sõt hamarosan magánvállalkozásokrévén is teremtõdnek ilyen információs le-hetõségek.
Az árazási szabály is változik: adott ka-mat-, díj- vagy költségelemre vonatkozómódosítás hátterében a körülményekolyan megváltozásának kell állnia, amelyok-okozati kapcsolatban van a módosíta-ni kívánt szerzõdéses feltétellel. A módo-sítás célja, hogy kizárja a kölcsönszerzõ-désekben általánosnak tekinthetõ, indok-lás nélküli vagy üzletpolitikára hivatkozóváltoztatásokat. A szabályozási környezetmegváltozására adott reakcióként megkell jelenniük a változó kamatozású ter-mékeknek is, amelyeknél ez a világos éselõre megismerhetõ ok-okozati összefüg-gés vagy a konkrét szerzõdésben, vagy azannak részévé tett Általános SzerzõdésiFeltételekben megjelenik.
Egyszerûen szólva, a piacszerzés vagymegtartás érdekében versenyképes ter-mékeket kell a lakosság és a mikrovál-lalkozások számára kínálni, mert folyama-tos lesz a megmérettetés.
A GVH a módosítást jó irányban tett el-mozdulásként értékeli, a törvénymódosí-tás következményeként egyes hitelter-mékek esetében egyértelmûen csökkenta banki ügyfelek kiszolgáltatottsága apénzintézetekkel szemben. A GVH szeret-te volna, ha a módosítás más banki termé-kekre is kiterjedne, ha a kis- és középválla-latok is ebben az elbánásban részesülné-nek, ha az állami támogatás bankhoz kö-töttsége helyett annak hordozhatóságá-val is erõsödne a verseny, s ha a jelzálogle-véllel finanszírozott hiteleknél is beépül-ne a kamatperiódusokhoz kötött váltás le-hetõsége. Ezek most nem történtek meg.
Célunk, hogy a szabályozóváltozástólvárt magatartásváltozást folyamatosan fi-gyelemmel kísérjük.
NAGY MÁRTA
A GVH ELNÖKHELYETTESE
2
Elõszó
Pár lépés elõre
A Versenykultúra Központa GVH honlapjánA verseny- és fogyasztói kultúra fejlesztése érdekében fejti ki tevékenységét a Versenykultúra Központ (VKK).A www.gvh.hu honlapon a nyitólapon található VKK logóra kattintva hasznos információkhoz lehet jutnimunkájáról, rendezvényeirõl, meghirdetett pályázatairól és az általa támogatott programokról. A kiadványok ésa Versenytükör eddig megjelent valamennyi száma is megtalálható itt, letölthetõ formátumban.
Tartalom
3
Elõszó
A GVH döntései
Az elmúlt három hónapdöntései
Jogsértõ a MÚOSZ honortáblája
Jogsértõ reklámok a kozmetikai termékekpiacán
Újabb útépítõkartelltszámolt fel a GVH
GVH bírság az FHB-nek
Reklámkampányt vállalta Raiffeisen
Bírság a Penny MarketKereskedelmi Kft.-nek
Tárgyalóteremben történt
Egyetemi kartell: ismét döntött a Fõvárosi Bíróság
Elsõfokú bírósági ítélet a biztosítókartellügyében
Jogerõs ítélet az MBI,az Union és a K&H ügyben: a FõvárosiÍtélõtábla „bírságközleménye”
Nem korlátozta az árukszabad mozgását a GVH
Versenypártolás
A gyógyszertári piac-nyitás a várt hatásokkal járt
Követendõ példák
Hatékony érdekvédelem– szigorú korlátok között
A GVH hírei
Alkotmányos a közleménykiadásijogkör
A cégvezetõk személyes felelõsségénekkérdése
Az elmúlt három hónapban indultversenyfelügyeletieljárások
A Versenykultúra Központ hírei
Jubileumát ünnepli a GVH tanulmányipályázata
A VersenykultúraKözpont 2009. évi tervezett munkájáról
Szamosi Katalin nyerte el a Versenykultúráért díjat
,,VersenyjogMagyarországon és az EU-ban’’ – pályázati kiírás
Interjú
InterjúSzamosi Katalinnal
Az OECD-Magyar Budapesti Versenyügyi
Regionális Oktatási Központ(ROK) munkájából
Szeminárium a versenyhatóságok és a pénzügyi felügyeletiszervek kapcsolatáról
Versenyjogi szemináriumeurópai bíróknak
Nemzetközi színtér
A ciprusi versenyhatóságról
Versenyjogi fejlemények
Elemzések
Vida Sándor:A farmernadrág fazonjának utánzása a német bíróság elõtt
Máttyus Ádám:Az Európai Bizottsághelyszíni kiszállásárairányadó szabályozása
Balogh Virág:Elsõ tapasztalatok az új fogyasztóvédelmiszabályozás tükrében
Pintér Gyõzõ:A túlzó árazás megállapításánakelmélete
Könyvismertetés
Nagy Csongor István: Kartelljogikézikönyv
Versenyjogi jogsértésekesetén érvényesíthetõmagánjogi igények –Szerk.: Boytha Györgyné
William W. Lewis: A termelékenység ereje
Visszapillantó
A gazdasági verseny jogikérdései – az 1960-70-esévekben
A GVH tevékenysége számokban
Elõzetes statisztikai adatok44447777
44446666
44445555
44444444
44443333
33338888
33336666
33335555
33332222
33330000
22228888
22227777
22227777
22226666
22225555
22224444
22223333
22223333
22222222
22221111
22221111
11118888
11115555
11114444
11112222
11110000
11110000
9999
8888
7777
6666
5555
5555
4444
2222
A GVH döntései
4
Az elmúlt három hónap döntéseiA Versenytanács az elmúlt hónapokban 23 versenyfelügyeleti eljárásban hozott döntést. Az alábbi áttekintés nem tartalmazzaazokat a döntéseket, amelyeket a Versenytanács a vizsgáló végzésével szemben benyújtott jogorvoslati kérelemre hozott meg.
Gazdasági erõfölénnyel, jelentõs piaci erõvel való visszaélés
Vj-42/2008. LÉTHÉ Temetkezési Kft., Dorogi Szent Borbála Szakkórház ésSzakorvosi Rendelõ Kht.
megszüntetés
Vj-91/2008. Provera Beszerzési Kft., Magyar Hipermarket Kft., Csemege-Match Kereskedelmi Zrt., Profi Magyarország Kereskedelmi Zrt.
megszüntetés kötelezettségvállalással
Vj-93/2008. Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. megszüntetés kötelezettségvállalással
Vj-94/2008. Metro Kereskedelmi Kft. megszüntetés kötelezettségvállalással
Versenyt korlátozó megállapodás
Vj-130/2006. Strabag Építõ Zrt., EGÚT Egri Útépítõ Rt., Swietelsky Építõ Kft.,COLAS Dunántúli Zrt., HE-DO Útépítõ, Kereskedelmi ésSzolgáltató Kft.
a Strabag Építõ Zrt., az EGÚT Egri Útépítõ Rt., a COLAS DunántúliZrt. és a HE-DO Útépítõ, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eseténjogsértés megállapítása, bírság kiszabása (a Strabag Építõ Zrt.:1 milliárd 700 millió Ft, EGÚT Egri Útépítõ Rt.: 1 milliárd 200 millió Ft,COLAS Dunántúli Zrt.: 6 millió Ft)
Vj-36/2008. Magyar Újságírók Országos Szövetsége jogsértés megállapítása, kötelezettségek elõírása, bírság ki-szabása (3 millió)
Vj-42/2008. LÉTHÉ Temetkezési Kft., Dorogi Szent Borbála Szakkórház ésSzakorvosi Rendelõ Kht.
megszüntetés
Vj-57/2008. Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. jogsértés megállapítása, a jogsértõ magatartás további foly-tatásának megtiltása
Összefonódás
Vj-73/2008. Hospinvest Zrt., Heves Megyei Önkormányzat Markhot FerencKórház-Rendelõintézet
annak megállapítása, hogy az adott ügylethez nem szükséges aGVH engedélye
Vj-131/2008. Agrofert Holding a.s., Milkagro a.s. engedélyezés
Vj-144/2008. Agrofert Holding a.s., Agropol Group a.s. engedélyezés
Vj-146/2008. Strabag SE, Cemex Austria AG engedélyezés elõzetes feltétellel
Vj-151/2008. Hídtechnika, Hídépítõ, Karbantartó és Szigetelõ Kft., AdeptusMérnöki, Építõipari és Kereskedelmi Zrt.
engedélyezés
Vj-161/2008. Pápai Hús Élelmiszer Feldolgozó 1913 Kft., Pápai Hús ÉlelmiszerFeldolgozó Zrt. „fa”
annak megállapítása, hogy az adott ügylethez nem szükséges aGVH engedélye
Vj-2/2009. Motherson Sumi Systems Ltd., Samvardhana Motherson FinanceLtd. & Associates, Visiocorp Holding Hungary Kft.
engedélyezés
Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
Vj-116/2007. L’Oréal Magyarország Kozmetikai Kft. jogsértés megállapítása, a jogsértõ magatartás további foly-tatásának megtiltása, bírság kiszabása (150 millió Ft)
Vj-48/2008. HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztõ Kft. jogsértés megállapítása, a jogsértõ magatartás további foly-tatásának megtiltása, bírság kiszabása (5 millió Ft)
Vj-79/2008. Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. megszüntetés
Vj-89/2008. Citibank Zrt. annak megállapítása, hogy adott magatartás nem minõsült afogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak
Vj-102/2008. Földhitel- és Jelzálogbank Nyrt. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (10 millió Ft)
Vj-107/2008. Egészségfarm Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (1 millió Ft)
Vj-118/2008. Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. megszüntetés
Vj-117/2008. Bakker-Holland Hungary Virágküldõ Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (5 millió Ft)
Vj-133/2008. Penny Market Kereskedelmi Kft. jogsértés megállapítása, bírság kiszabása (100 millió Ft)
A GVH döntései
5
Jogsértõa MÚOSZ honortáblájaA GVH Versenytanácsa határozatábanazért rótt ki 3 millió forint versenyfelü-gyeleti bírságot a Magyar Újságírók Or-szágos Szövetségére (MÚOSZ), mert azaz újságírói, szerkesztõi, fotós, rádiós,televíziós, tervezõi, karikaturista tevé-kenységekre vonatkozóan tett közzéajánlott szolgáltatási minimumdíjtéte-leket (honortábla).
Az ajánlott áraknak a vállalkozások tár-sadalmi szervezete általi közzététele – ki-kényszeríthetõség hiányában is – azértversenyjogsértõ, mert azok következté-ben más árak érvényesülhetnek a piacon,mint azok hiányában. Az ajánlott árakugyanis valamennyi érintett vállalkozásszámára a bizonyosság egy megfelelõ fo-kát nyújtják abban a vonatkozásban, hogya piacon milyen árszint érvényesüljön, il-letve elõreláthatóan miként fog alakulni apiaci szereplõk jövõbeni árazási politikája.Az ajánlott árak orientáló hatását figye-lembe véve a vállalkozások egyéni költsé-geitõl, teljesítményétõl, szolgáltatásaikminõségétõl függetlenül, indokolatlanulegységesülhetnek az árak, s így ezáltalszûkül a verseny tere.
Vállalkozások szakmai szövetsége általközzétett, a piacon érvényesítendõ árakravonatkozó ajánlás a szolgáltatást igénybevevõk irányába is negatív hatást fejthet ki.Egyrészt a díjtételek alkalmasak arra, hogyazt sugallják a szolgáltatást igénybe ve-võknek, hogy az ajánlott árak a piacon ér-vényesülõ indokolt árakat tükrözik, s hogya szolgáltatás önköltsége és szellemi érté-ke az ajánlott ár közelében van. Másrésztaz ismertté váló ajánlott díjak azt a képze-tet kelthetik a keresleti oldalon, hogy egy-részt nem érdemes más szakembert ke-resni a mindenütt azonos vagy hasonlómértékû díjakra tekintettel, vagy azt ered-ményezhetik, hogy annak a szakember-nek a munkáját, aki esetleg mégis alacso-nyabb díjat érvényesít – mint olcsóbbszolgáltatást – szakmailag nem megfele-lõnek vélik.
Az Európai Bizottság és a tagállami ver-senyhatóságok is számos esetben hoztakmarasztaló döntést ajánlott minimumdíj-tételeknek a szakmai szövetségek általiközzététele miatt. Tették ezt azért, mert
empirikus kutatások támasztják alá, hogya minimum árszintnek a szakmai szövet-ségi ajánlásban való meghatározása alkal-mas arra, hogy a piaci árakat mestersége-sen feljebb húzza. Márpedig ez kizárólag aszolgáltatásokat nyújtóknak hasznos, afogyasztók széles rétegei számára viszontegyértelmûen káros.
A MÚOSZ magatartásához hasonló jog-sértés miatt marasztalta el a közelmúltbana GVH a Magyar Ingatlanszövetséget (Vj-1/2008), mert az az ingatlanközvetítõi, va-lamint az értékbecslõi szolgáltatásra vo-natkozóan tett közzé ajánlott minimum-díjtételeket.
Szintén ajánlott szolgáltatási díjtételekközzététele miatt indult versenyfelü-gyeleti eljárás a Magyar Országos Fog-technikus Ipartestület (Vj-51/2008), a Ma-gyar Orvosi Kamara (Vj-99/2008), a Mezõ-gazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsé-ge (Vj-135/2008), valamint a Magyar Nö-vényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Ka-mara (Vj-143/2008) ellen. Ezekben azügyekben még nem született versenyta-nácsi határozat.
Jogsértõreklámoka kozmetikaitermékekpiacánA Versenytanács megállapította, aL’Oréal Magyarország Kozmetikai Kft.2007. január 1. és 2007. július 18. kö-zött a fogyasztók megtévesztésére al-
kalmas magatartást tanúsított egyestermékei kapcsán adott tájékoztatá-saival. A Versenytanács megtiltottaegyes termékek jogsértõ tájékoztatásttartalmazó csomagolásának továbbialkalmazását, és 150 millió forint bír-ság megfizetésére kötelezte a vállalko-zást.
Az igen szerteágazó, több termék szá-mos reklámját érintõ ügy kapcsán kieme-lendõ, a L’Oréal Magyarország Kozmeti-kai Kft. több reklámjában általánosanmegfogalmazott, kategorikus, így min-den fogyasztónak feltétel nélkül szólóígéreteket fogalmazott meg termékei-vel, azok hatásával kapcsolatban, azt azüzenetet közvetítve, hogy az adott ered-mény bármely fogyasztó esetében biz-tonsággal elvárható. Ha egy vállalkozáskategorikus reklámállítást fogalmazmeg, akkor az állítás valóságnak valómegfelelését a vállalkozásnak a reklámközzétételének idõpontjában tudnia kellbizonyítani. A bizonyításnak arra figye-lemmel kell történnie, hogy az állításnaktudományosan elfogadott hatékonyságivizsgálatok eredményein kell alapulnia,a reklámban közölt állítás megalapozá-sára hivatkozott eredménynek a vizsgáltszemélyek 100%-ához igen közel esõ ré-szére kell igaznak lennie, s a kijelentésmegalapozását célzó vizsgálatnak – areklám által elért fogyasztók szempont-jából – átlagosnak mondható személyiés tárgyi körülmények között, elfogad-ható nagyságú mintán kell történnie.Amennyiben egy hatást minden fenntar-tás, illetve megszorítás nélküli ígéretkéntfogalmaz meg a vállalkozás, akkor a Tpvt.alkalmazása körében jogsértõ, ha a fo-gyasztók egy nem elhanyagolható részeesetén az ígért hatás bekövetkezése nemvárható.
Ha egy vállalkozás kozmetikai termé-kének népszerûsítése során a készítményvalamely kedvezõ tulajdonságának ha-tását százalékosan (vagy más hasonlómódon) kívánja bemutatni, akkor ezt úgykell tennie, hogy a fogyasztó elõtt világo-san ismert legyen, a reklámban hivatko-zott vizsgálati eredmény egy szubjektívvagy egy objektív hatékonysági vizsgá-lat eredménye-e (szubjektív hatékonysá-gi vizsgálat esetén a vizsgálati alanyoksaját szubjektív szempontjukból mikéntértékelik a terméket, szubjektív értéke-lést adva a termékrõl). Elvárás továbbá,hogy a reklámállítások teljesen össz-hangban legyenek a vizsgálati eredmé-nyekkel és a vizsgálat lefolytatásának kö-
A GVH döntései
6
rülményeivel. E körben is követelmény,hogy az állítás valóságnak való megfele-lését a vállalkozásnak a reklám közzété-telének idõpontjában tudnia kell bizo-nyítania, tekintettel arra is, hogy a kije-lentés megalapozását célzó vizsgálatnaka reklám által elért fogyasztók szempont-jából átlagosnak mondható személyi éstárgyi körülmények között, elfogadhatónagyságú mintán kell történnie (pl. atesztelésben részt vevõ személyek ese-tében ne érvényesüljenek a termék min-dennapi használata során nem érvénye-sülõ feltételek). A fentiekbõl következõ-en a fogyasztói döntések tisztességtelenbefolyásolására alkalmas az a tájékozta-tási gyakorlat, amikor az eljárás alá vontoly módon használja fel a szubjektív ha-tékonysági vizsgálatok eredményeit atermék népszerûsítésére, hogy a reklámüzenetébõl a fogyasztók számára nemderül ki egyértelmûen, szubjektív haté-konysági vizsgálatok eredményei kerül-nek közlésre.
Újabbútépítõkartelltszámolt fela GVHKözel 3 milliárd forint bírságot szabottki kartellezés miatt a GVH három útépí-tõ vállalkozásra. A Strabag Zrt. vala-mint az Egút Zrt. a Heves és Nógrád me-gyei útépítésekre kiírt közbeszerzési
pályázatok elnyerése érdekében kö-tött versenykorlátozó megállapodást,a Colas Dunántúli Zrt. pedig egy Hevesváros által útépítésre kiírt tenderen ját-szott össze a He-Do Kft.-vel. Mindkétügyben érintett volt a He-Do Kft., ám avállalkozás mégsem kapott bírságot,mert az engedékenységi politika kere-tében segített a GVH-nak feltárni akartellt.
A GVH a Strabag Építõ Zrt., az Egút EgriÚtépítõ Zrt. és a He-Do Útépítõ, Kereske-delmi és Szolgáltató Kft., a SwietelskyÉpítõ Kft., illetve a Colas Dunántúli Zrt. el-len a gazdasági versenyt korlátozó meg-állapodás tilalmának megsértése miattfolytatott eljárást. A versenyhatóság vizs-gálata 2006. szeptember 18-án kez-dõdött, amikor a GVH munkatársaielõzetes értesítés nélkül helyszíni szem-lét tartottak a Strabagnál, az Egútnál és a
He-Donál. Az eljárás végül 2009. január29-én zárult le.
Határozatában a GVH megállapította,hogy a Strabag Zrt., a – Colas csoporthoztartozó – Egút Zrt., valamint a He-Do Kft. agazdasági verseny korlátozására alkal-mas magatartást tanúsított. A három vál-lalkozás 2002. és 2006. között számos He-ves és Nógrád megyei út- és hídépítési, il-letve felújítási közbeszerzési pályázatkapcsán felosztotta egymás között a pia-cot és rögzítette beadási árait. A tenderekösszértéke közel egymilliárd forint volt. AGVH külön jogsértésként értékelte, hogya Colas Dunántúli Zrt. és a He-Do Kft. ver-senykorlátozó magatartást tanúsítottak,amikor a Heves Város Önkormányzata ál-tal Heves Vásártér út útépítési munkáikapcsán kiírt tenderhez kötõdõen rögzí-tették a beadási áraikat. Mindezek alap-ján a versenyhatóság a Strabag Zrt.-re 1,7milliárd forint, az Egút Zrt.-re 1,2 milliárdforint bírságot szabott ki. A Colas Dunán-túli Zrt. az elkülönült, és jóval kisebb sú-lyú jogsértésért 6 millió forint bírságot ka-pott. A GVH határozata értelmében a sú-lyos és ismételt jogsértést elkövetõ kar-tellezõk különösen magas bírságokra szá-míthatnak.
A He-Do Kft.-vel nem szabott ki bírsá-got a GVH, mivel a cég az eljárás során azún. engedékenységi politika keretébenegyüttmûködött a versenyhatósággal.Ezen együttmûködés révén a versenyha-tóság olyan információkhoz jutott hozzá,amelyek révén a fent ismertetett komplexjogsértés bizonyíthatóvá vált. Mint azt amost lezárt eljárás is mutatja, megfelelõ-en mûködik a kartellek feltárását elõsegí-tõ engedékenységi politika, hiszen általasúlyos, több százmillió forintnyi bírságtól
Fotó
: MTI
Fotó
: MTI
A GVH döntései
7
mentesült a hatósággal együttmûködõvállalkozás.
A GVH határozata szerint a három el-marasztalt vállalkozás egyfajta átfogóterv keretében Heves és Nógrád me-gyékben a 2002–2006 közötti idõszak-ban folyamatos jelleggel egyeztetettegymással az adott területen a közútke-zelõ vállalkozások, illetve egyes önkor-mányzatok által kiírt tendereken valóegyüttmûködésrõl, ennek kapcsán rög-zítették beadási áraikat, továbbá felosz-tották egymás között a piacot. Ezt a jog-sértést a GVH – korábbi, a versenyható-ságok határozatainak felülvizsgálatátvégzõ bíróságok által megerõsítettekalapján – a legsúlyosabb versenyjogsér-tésnek tekinti.
A kiszabott bírság összegének meg-határozása során a GVH figyelemmelvolt a jogsértéssel érintett tenderekösszértékére, ám szükségesnek tartotttovábbi – a bírságot növelõ, súlyosító –szempontokat is figyelembe venni. Ezekkörében kiemelendõ az a körülmény,hogy a Strabag Zrt., illetve a Colas cso-porthoz tartozó Egút Zrt. tekintetében aversenyhatóság már több – a feltárt jog-sértés befejezõdéséig, azaz 2006. évigmindösszesen négy – alkalommal ismegállapította, hogy a jelen eljárásbanfeltárttal azonos jellegû, jogsértõ össze-játszást tanúsított.
A többszörösen ismétlõdõ jogsértést ajoggyakorlat különös ismétlésnek nevezi.Ilyen esetben a vállalkozás rövid idõn be-lül hasonló, vagy ugyanolyan jellegû jog-sértést követ el több alkalommal. A GVHmegítélése szerint a különös és többszö-rös ismételt jogsértést jelentõs súlyosítótényezõként szükséges értékelni. Ezzelegyébként a versenyhatóság határozataitfelülvizsgáló bíróságok is egyetértenek.Mindezek alapján egyértelmû, hogy a vál-lalkozások számára nem kifizetõdõ az is-mételt jogsértés, hiszen az érte kiszaban-dó bírság összege jelentõsen megemel-kedhet.
Mindezen túl a GVH a kiszabandó bír-ság mértéke tekintetben szükségesnektartotta mérlegelni, hogy az az adott vál-lalkozások – illetve vállalkozáscsoportok –méretéhez, árbevételéhez igazodóanolyan súlyú legyen, amely a jövõbeni jog-sértésektõl kellõ mértékben elrettenti azérintetteket.
A Swietelsky Kft. kapcsán az eljárás so-rán nem került elõ olyan bizonyíték, amelya jogsértésben való részvételét bizonyí-totta volna, így a GVH vele szemben meg-szüntette az eljárást.
GVH bírságaz FHB-nekA FHB Jelzálogbank Nyrt. (FHB) lakás-hitel termékeihez nyújtott hitelfedeze-ti életbiztosításról 2004 és 2006 közöttadott egyes tájékoztatásai alkalmasakvoltak a fogyasztók megtévesztésére –állapította meg a GVH. A pénzintézetemiatt 10 millió forint bírság megfize-tésére köteles.
A GVH 2008 nyarán indított eljárást azFHB ellen. A bank 2004 és 2006 között köz-zétett hirdetéseiben lakáscélú hiteleihezingyenes hitelfedezeti életbiztosítást kí-nált. (A hitelfedezeti életbiztosítások apénzintézetek által nyújtott kölcsönökegyik sajátos biztosítékának minõsülnek.Esetükben a biztosító arra vállal kötele-zettséget, hogy az adós halála esetén a hi-telezõ részére megfizeti az adós még fenn-álló tartozásának összegét.) 2004. június 1-jét követõen a bank üzletszabályzatábanrögzítették, hogy „a hitelfedezeti életbiz-tosítás teljes futamidõ alatti fenntartásáraaz FHB nem vállal kötelezettséget. A hitel-fedezeti életbiztosítás megszüntetését azFHB üzleti stratégiájában, eredményessé-gében bekövetkezett, illetõleg egyéb lé-nyeges változások indokolhatják”.
A GVH szerint a pénzügyi szolgáltatásokesetében kiemelkedõen fontos a fogyasz-tók pontos, megfelelõ tájékoztatása. An-nál is inkább, mert – éppen a termék sajá-tosságai következtében – az értékesítésifolyamatban a felek közötti bizalomnak ismeghatározó szerepe van. A fogyasztók
ismereteinek a banki szolgáltatások terü-letén lévõ hiányosságai, valamint a pénz-ügyi szervezetek szakmai hozzáértéseiránti kényszerû bizalom igen hangsúlyos-sá teszi a fogyasztókat tájékoztató vállal-kozások versenyjogi felelõsségét. Miutána szolgáltatás – jellegébõl adódóan – a fo-gyasztói oldalt részben kiszolgáltatottá te-szi, alappal várható el a vállalkozásoktól ateljes, alapos, korrekt, megbízható tájé-koztatás. Csak így kerülhet a fogyasztóolyan helyzetbe, hogy megalapozottanhozzon döntést az adott banki szolgálta-tás esetleges igénybevételérõl.
Kiemelendõ továbbá, ha a reklámozóbármiféle tényközlésbe belebocsátkozik,akkor a reklámnak a fogyasztói döntéstmegalapozó lényeges, releváns informá-ciókat tartalmaznia kell. A fogyasztóugyanis a megjelenõ, illetve elhangzó in-formációkat értékeli, és adott esetbennem méri fel azt, hogy a tájékoztatás nemteljes körû. Ilyenkor a reklámozóé a fele-lõsség, hogy a reklám terjedelmi korlátaiközött meghatározza az átlagfogyasztószámára a tájékozott fogyasztói döntésmeghozatalához elengedhetetlenülszükséges minimális információk körét.
A versenyhatóság véleménye szerintjelen esetben a fogyasztók számára a kü-lönbözõ vállalkozások és termékek közöt-ti választás során lényeges körülménynekminõsül, hogy a kínált lakáshitelter-mékhez a hitelezõ ingyenes hitelfedezetiéletbiztosítási terméket is ad. Ezt igazolja,hogy az FHB az ingyenes életbiztosításnyújtását 2004 és 2006 között rendszere-sen szükségesnek ítélte reklámjaibanmegjeleníteni, illetve, hogy a reklámok azingyenességet hangsúlyozták, márpedigaz ebbõl eredõ költségmegtakarítás nyil-
Fotó
: MTI
vánvalóan hatással bír a fogyasztói dönté-sekre. Ezzel összefügg az a körülmény is,hogy egyes bankok megkövetelik a hitel-fedezeti életbiztosítás megkötését,amelynek költsége befolyással bír a ver-senytársak közötti választás során.
Az FHB reklámjai alapján tehát a fo-gyasztók azt hihették, hogy ha a bank általkínált hitelterméket választják, akkor ez-zel együtt a futamidõ végéig egy életbiz-tosítási fedezetben is részesülnek, ame-lyért nem kell fizetniük. Csakhogy az FHBüzletszabályzata értelmében a bank nemvállalt kötelezettséget az ingyenes hitel-fedezeti életbiztosítás futamidõ végéigtartó fenntartására. 2008 tavaszán meg isszûnt az ingyenes életbiztosítási fedezetigénybevételének lehetõsége.
A bank magatartása alkalmas volt a fo-gyasztók megtévesztésére, így a GVH 10millió forint bírságot szabott ki az FHB-valszemben. A bírság összegének meghatá-rozásakor súlyosító körülménynek bizo-nyult, hogy a megtévesztõnek minõsített2004 és 2006 közötti hirdetések hosszúidõn keresztül elérhetõek voltak, a fo-gyasztók széles köréhez juthattak el, és ajogtévesztõ magatartás a fogyasztóthosszú idõre fogva tartó ügyletekkel ösz-szefüggésben valósult meg. A GVH azon-ban enyhítõ körülményeket is figyelembevett. A bank a reklámok egy része eseté-ben elismerte felelõsségét, s e körben ígé-retet tett a fogyasztói sérelmek orvoslásá-ra. Az FHB azt vállalta, hogy azon fogyasz-tók, akik 2004. június 2. és 2006. december31. között kötöttek kölcsönszerzõdést éskorábban még nem csatlakoztak, 2009.február 1. és 2009. március 31. között le-hetõséget kapnak arra, hogy csatlakozza-
nak az eljárás alá vont tulajdonában állóFHB Kereskedelmi Bank Zrt. által már ko-rábban kialakított és mûködtetett (azAllianz Hungária Biztosító Zrt.-vel kötöttszerzõdésen alapuló) csoportos hitelfede-zeti biztosításhoz. A csatlakozást választóügyfelek 2009. évben megfizetendõ biz-tosítási díjának 50 százalékát az FHB ma-gára vállalja. A bank jelezte, hogy 2009. ja-nuár 1-jét követõen honlapja fõoldalán, il-letve 2009. február 1-jétõl az aktuális kon-díciókat tartalmazó hirdetményben is sze-repelteti fenti tartalmú akcióját, továbbáazt két országos napilapban két alkalom-mal közzé is teszi.
Reklám-kampánytvállalta RaiffeisenKötelezettségvállalással zárult aRaiffeisen Bank Zrt. ellen indítottversenyfelügyeleti eljárás. A bank vál-lalta, hogy ismeretterjesztõ kampánytfolytat annak érdekében, hogy a fo-gyasztók tájékozottabbak legyenek alakás- és egyéb hiteltermékekkel kap-csolatban, erre tekintettel a GVH nemállapított meg jogsértést.
A GVH észlelte, hogy a Raiffeisen BankZrt. lakáscélú felhasználásra kínált „jelzá-
loghitel jövedelemigazolás nélkül” elne-vezésû termékével kapcsolatos tájékozta-tásaival valószínûsíthetõen a fogyasztókmegtévesztésére alkalmas magatartástfolytatott. A vizsgálat elindulását követõ-en a Raiffeisen kötelezettséget vállalt. En-nek értelmében: a lakáshitel, illetve egyébhiteltermékekkel kapcsolatos fogyasztóitájékozottság javítása érdekében oktatócélú, a fogyasztók számára közérthetõ for-mában megfogalmazott ismeretterjesztõkampányt folytat, továbbá ennek része-ként az ügyfelek szerzõdéskötés elõtti tá-jékoztatását átalakítja.
Az ismeretterjesztõ kampány fõ témái:– Melyek a lakáshitelekhez, illetve
egyéb hiteltermékekhez kapcsolódó leg-fontosabb fogalmak? Melyek ezen fogal-mak lényegi elemei? Mi a jelzáloghitel, mi-lyen típusai vannak?
– Melyek a lakáshitelek, illetve egyéb hi-teltermékek esetén a pénzügyi intézmé-nyek által jellemzõen felszámításra kerülõdíjtételek?
– Mit jelent a teljes hiteldíjmutató? Mi acélja a teljes hiteldíjmutató fogyasztó ré-szérõl történõ megismerésének? Melyeka teljes hiteldíjmutató számításának, köz-zétételének alapvetõ szabályai?
– Mi a futamidõ, a kamatperiódus és atürelmi idõ? Mit kell mérlegelnie a fo-gyasztónak a kedvezménnyel érintett (ak-ciós) termékek választásánál?
Az oktató kampány üzeneteit a banktöbb úton is igyekszik eljuttatni a fogyasz-tókhoz.
Nyomtatott sajtó:– „Hitel kisokos” elnevezésû kiadványt
jelentet meg a fenti témák alapján meg-határozott tartalommal, a lakáshitelek-hez, illetve egyéb hiteltermékekhez kap-csolódó sajtóorgánumok révén „behú-zás” formájában.
Online média:– figyelemfelkeltõ bannerkampányt
folytat, mely egy olyan oldalra mutat, ahola vállalásban meghatározott kérdésekrevonatkozóan kap részletes tájékoztatást afogyasztó,
– online site-okon tematikus rovat-szponzorációs megjelenéssel hívja fel a fi-gyelmet a fentiekben meghatározott kér-désekre,
– a Raiffeisen internetes portálján a vál-lalásban meghatározott kérdésekre vo-natkozó információkkal kiegészített „Hi-tel Kisokost” jelentet meg.
Fiókos megjelenések:– a „Lakáshitel kisokos” mappa kibõví-
tése a jelenlegi (állami kamattámogatásúhitelek tájékoztató, hiteligényléshez szük-
A GVH döntései
8
Fotó
: MTI
A GVH döntései
9
séges dokumentumok tájékoztató) mel-lett a vállalásban meghatározott kérdé-sekre vonatkozó információkkal,
– a jövedelemigazolás nélküli ingatlan-fedezetes hitelek, az ingatlanfedezetes hi-telek, valamint a fedezet nélküli személyikölcsön igénylõlapokon külön hely biztosí-tása annak jelölésére, hogy a felvett hitel-akciós ajánlat volt-e, ill. hogy az akció mi-lyen típusú kedvezményeket tartalmazott.
Egyéb megjelenések:– 2007-ben szintén ügyféloktatási cél-
lal, a fogyasztók pénzügyi ismereteinekbõvítése érdekében sugárzott TÖMÖRprofesszor miniprogramnak megfelelõstruktúrájú és tartalmú miniprogramoktámogatása.
A Raiffeisen vállalta továbbá az ügyfe-lek szerzõdéskötés elõtti fogyasztóbaráttájékoztatása érdekében, a hirdetett ter-méktulajdonságokhoz kapcsolódó felté-telek beépítésével bõvíti a költségmente-sen elérhetõ internetes és fióki elõszûrõalkalmazásokat és rendszereket oly mó-don, hogy a módosított alkalmazásokbanfeltüntetésre kerül az elsõ és a második ka-matperiódusra vonatkozóan is a kamat,kezelési költség, és havi törlesztõrészlet.
A versenytörvény értelmében, ha az el-járás alá vont kötelezettséget vállal arra,hogy magatartását összhangba hozza aversenytörvény rendelkezéseivel és a köz-érdek hatékony védelme e módon bizto-sítható, akkor a GVH az eljárást végzésselmegszünteti egyidejûleg kötelezõvé te-heti a vállalás teljesítését anélkül, hogy avégzésben megállapítaná a törvénysértésmegvalósulását vagy annak hiányát. Mi-vel a GVH szerint a Raiffeisen vállalásai afenti elvárásoknak megfeleltek, a verseny-hatóság az eljárást jogsértés megállapítá-sa nélkül végzéssel lezárta.
Bírsága Penny MarketKereskedelmiKft.-nekA Versenytanács határozatában meg-állapította, a Penny Market Kereske-delmi Kft. 2008. augusztus 1. és októ-ber 11. között egyes általa forgalma-zott termékek akciós árairól, illetõlegaz általa kínált kedvezmény mértéké-
rõl az akciós újságjaiban, a plakátjainés a nyomtatott sajtóban megjelentreklámjaiban adott tájékoztatásokkala fogyasztók megtévesztésére alkal-mas magatartást, illetve kereskedelmigyakorlatot tanúsított, ezért 100 millióforint bírságot fizetett.
Egy terméknek lényeges, a fogyasztóidöntés szempontjából alapvetõ tulajdon-sága az érte fizetendõ ár. A fogyasztói dön-tési folyamatban ugyancsak lényeges kö-rülménynek minõsül, hogy a fogyasztók-kal (reklámok révén vagy más módon) kö-zölt akciós áron történõ vásárlás esetén afogyasztó részesül-e árkedvezményben, sha igen, akkor az akció idõtartama alattivásárlás milyen mértékû megtakarításttesz lehetõvé a nem akciós áron történõvásárláshoz képest. A két lényeges, adottesetben a kereskedelmi kommunikáció-ban is megjelenített (egyébként is szoro-san összefüggõ) körülményt a kereskedel-mi kommunikációban összekapcsolja az avállalkozás által követett gyakorlat, ami-kor a fogyasztóval ismertetésre kerül az ak-ciós ár és a nem akciós („régi”) ár. Ezzel a fo-gyasztó tájékoztatást kap egyrészt azadott termékért az akció idõtartama alattfizetendõ árról, másrészt arról, hogy mek-kora a megtakarítása, ha az adott terméketaz akció idõtartama alatt vásárolja meg.
Megtévesztõ magatartásnak minõsül,ha az adott vállalkozás ténylegesen nemaz általa valamely formában, így példáulaz akciós újságban meghirdetett áron ér-tékesíti az adott terméket, hanem annáldrágábban (a fogyasztónak az üzletbenaz elõzõleg közöltnél magasabb árat kellfizetnie), illetve ha a fogyasztó ténylege-sen nem a közölt akció elõtti ár és az akci-
ós ár közötti különbségben megnyilvánu-ló árkedvezményben részesül, s így nemvalósul meg az ígért megtakarítás (pl. azakciót megelõzõen nem alkalmazta a ked-vezmény alapjaként feltüntetett nem ak-ciós árat).
A Gazdasági Versenyhivatal által aPenny Market Kereskedelmi Kft. esetébenlefolytatott versenyfelügyeleti eljárás so-rán bizonyítást nyert, hogy a fogyasztók-nak egyes termékek esetében a PennyMarket üzletek pénztárainál ténylegesennem azt az árat kellett megfizetniük,amely a kommunikációs eszközökön fel-tüntetésre került, hanem annál magasabbárat, s ezáltal az ezen termékek esetében(az akciós és az akció elõtti ár feltüntetésé-vel) ígért engedmény mértéke sem feleltmeg a valóságnak. Egyes termékeknél ezazt eredményezte, hogy jelentõs számúüzletben (volt eset, amikor 141 üzletben)történt eltérés a meghirdetett áraktól.
A 2008. szeptember 1-je után tanúsítottmagatartás esetében a fogyasztókkalszembeni tisztességtelen kereskedelmigyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. sz.törvény megsértése került megállapításra.
Amikor a Versenytanács 100 millió fo-rint bírság megfizetésére kötelezte a vál-lalkozást, súlyosbító körülményként érté-kelte, hogy a Penny Market KereskedelmiKft. igen durva, a fogyasztók által fizeten-dõ árat érintõ jogsértést követett el, a fo-gyasztóknak közvetlen kárt okozva. A vál-lalkozás továbbá különös visszaesõnekminõsül, hiszen a Vj-198/2007. számúügyben azonos magatartás miatt már jog-sértést került vele szemben megállapítás-ra. Figyelembe vette a Versenytanács to-vábbá azt is, hogy a jogsértés sok, 146 ter-méket érintett.
Fotó
: MTI
Tárgyalóteremben történt
10
Egyetemi kartell: ismét döntött a Fõvárosi BíróságA Gazdasági Versenyhivatal (GVH)Versenytanácsa még 2006. nyaránkihirdetett határozatában állapí-totta meg, hogy az ISH Kft., az SAPMagyarország Kft. és az IBM Ma-gyarország Kft. öt magyarországiegyetem által, gazdálkodás irányí-tási, illetve kórházi informatikairendszerek tárgyában kiírt közbe-szerzési eljárások1 együttes elnye-rése érdekében versenykorlátozómódon mûködött együtt.
A versenyfelügyeleti eljárás feltárta,hogy a hazai informatikai piac három je-lentõs szereplõje, az ISH Kft., az SAP Ma-gyarország Kft. és az IBM MagyarországKft., megállapodott egymással az adottévben kiírt egyetemi projektek együtteselnyerése érdekében, s errõl titkos „team-ing” megállapodást kötöttek. A megbízá-sok biztos elnyerése érdekében verseny-korlátozásra alkalmas módon hangoltákössze magatartásukat azáltal, hogy
– nyerési esélyüket növelõ párhuzamosajánlatokat tettek,
– két egyetem esetében közösen befo-lyásolták a pályázatok megfogalmazását,továbbá
– a jelentõsebb versenytársak távoltar-tását célzó tárgyalásokat folytattak.
A GVH szerint e három magatartás al-kalmas volt az egyetemi tenderenkéntfolyó verseny befolyásolására, s nem jár-tak olyan hatékonysági vagy egyéb elõn-nyel, amelyre tekintettel az általános tila-lom alóli mentesülés szóba kerülhetettvolna.
A súlyos versenyjogi jogsértésértISH Kft.-t 130 millió Ft., az SAP Magyar-ország Kft.-t 690 millió Ft., az IBM Ma-gyarország Kft.-t pedig 690 millió Ft.versenyfelügyeleti bírság megfizeté-sére kötelezte a Versenytanács.
A Fõvárosi Bíróság 2007. február 20-ánkihirdetett, a GVH határozatát részben
megváltoztató ítéletében megállapította,hogy a vállalkozások között piacfelosztás-ra vonatkozó megállapodás jött létre.Nem látta ugyanakkor bizonyítottnak aFõvárosi Bíróság, hogy a három vállalko-zás a Synergon távol tartása érdekébenversenyellenesen összehangolta volnamagatartását, ezért kb. 10 %-kal csökken-tette a kiszabott bírságokat. Ennek meg-felelõen az ISH Kft. 117 millió Ft, az SAP Ma-gyarország Kft. 620 millió Ft., az IBM Ma-gyarország Kft. pedig 620 millió Ft. bírságmegfizetésére köteles.
A Fõvárosi Ítélõtábla 2007. november28-án hirdetett döntésében hatályon kí-vül helyezte a Fõvárosi Bíróság ítéletét, ésúj eljárás lefolytatását rendelte el.
A Fõvárosi Bíróság 2009. január 12-én meghozott ítéletében teljes egészé-ben elutasította a felperesek keresetét,és így helybenhagyta a GVH határoza-tát.
A GVH Versenytanácsa 2006 de-cemberében született határozatá-ban megállapította, hogy a ver-seny korlátozására alkalmas ma-gatartást tanúsított
a) a Gépjármû Márkakereskedõk Or-szágos Szövetsége az Allianz Hungária
Biztosító Rt., illetve a Generali-Providencia Biztosító Zrt. által a 2003., a2004. és a 2005. évben a márkakereske-dések esetében alkalmazott javítói óra-díjakról szóló megállapodások tárgyá-ban hozott döntéseivel,
b) az Allianz Hungária Biztosító Rt. aGépjármû Márkakereskedõk OrszágosSzövetségével, illetve az egyes márka-kereskedésekkel az Allianz Hungária
Biztosító Rt. által a 2004. és a 2005. év-ben a márkakereskedések esetében al-kalmazott javítói óradíjakról szóló, a ja-vítói óradíjak mértékét az Allianz Hun-gária Biztosító Rt. biztosításainak érté-kesítésében elért teljesítménnyel össze-kapcsoló megállapodások megkötésé-vel,
c) a Generali-Providencia Biztosító Zrt.az egyes márkakereskedésekkel az általa a
1 Az ELTE Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatósága, a Semmel-weis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudo-mányegyetem Gazdasági és Mûszaki Fõigazgatósága és aDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Cent-rum 2004. folyamán írtak ki közbeszerzési eljárást informati-kai rendszereik modernizálása érdekében. Az öt projekt el-térõ nagyságrendû volt, összességében több mint nettó 13milliárd Ft értéket képviselt.
Elsõfokú bírósági ítéleta biztosítókartell ügyében
Tárgyalóteremben történt
11
2004. és a 2005. évben a márkakereskedé-sek esetében alkalmazott javítói óradíjak-ról szóló, a javítói óradíjak mértékét aGenerali-Providencia Biztosító Zrt. bizto-sításainak értékesítésében elért teljesít-ménnyel összekapcsoló megállapodásokmegkötésével,
d) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és aMagyar Peugeot Márkakereskedõk Bizto-sítási Alkusz Kft. az általuk 2000. október 4.és 2005. március 9. között megkötött, aMagyar Peugeot Márkakereskedõk Bizto-sítási Alkusz Kft. magatartásának verseny-korlátozó módon történõ befolyásolásárairányuló megállapodásokkal,
e) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és aMagyar Opelkereskedõk Bróker Kft. az ál-taluk 2002. április 16. és 2005. március 21.között megkötött, a Magyar Opel-kereskedõk Bróker Kft. magatartásánakversenykorlátozó módon történõ befo-lyásolására irányuló megállapodásokkal,
f) az Allianz Hungária Biztosító Rt. és aPorsche Biztosítási Alkusz Kft. az általuk2002. április 24. és 2005. március közöttmegkötött, a Porsche Biztosítási AlkuszKft. magatartásának versenykorlátozómódon történõ befolyásolására irányulómegállapodásokkal,
g) a Generali-Providencia Biztosító Zrt.és a Magyar Peugeot MárkakereskedõkBiztosítási Alkusz Kft. az általuk 2000. ok-tóber 11. és 2005. március 1. között meg-kötött, a Magyar Peugeot Márkakereske-dõk Biztosítási Alkusz Kft. magatartásánakversenykorlátozó módon történõ befo-lyásolására irányuló megállapodásokkal,
h) a Generali-Providencia Biztosító Zrt.és a Magyar Opelkereskedõk Bróker Kft. azáltaluk 2001. december 21. és 2005. au-gusztus 10. között megkötött, a Magyar
Opelkereskedõk Bróker Kft. magatartásá-nak versenykorlátozó módon történõ be-folyásolására irányuló megállapodások-kal,
i) a Generali-Providencia Biztosító Zrt.és a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. az álta-luk 2002. január 21. és 2005. augusztus 31.között megkötött, a Porsche Biztosítási Al-kusz Kft. magatartásának versenykorláto-zó módon történõ befolyásolására irányu-ló megállapodásokkal.
A GVH a jogsértõ magatartások továbbifolytatását a határozat kézhezvételétõlmegtiltotta. Emellett kötelezte az AllianzHungária Biztosító Rt.-t 5319 millió forint,a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t1046 millió forint, a Gépjármû Márkake-reskedõk Országos Szövetségét 360 mil-lió forint, a Magyar Peugeot Márkakeres-kedõk Biztosítási Alkusz Kft.-t 13,6 millióforint, a Magyar Opelkereskedõk Bróker
Kft.-t 45 millió forint, a Porsche BiztosításiAlkusz Kft.-t 30,7 millió forint bírság meg-fizetésére.
A versenyhatóság döntése ellen azérintettek – a Porsche Biztosítási Alkuszkivételével – bírósághoz fordultak. Az el-sõ fokon eljáró Fõvárosi Bíróság négytárgyalási napot követõen 2009. január25-én részben megváltoztatta a GVHhatározatát2. Helybenhagyta a GVH ha-tározatának a), b) és c) részeit, míg a d),e), g) és h) részeit teljes egészében, az f)és i) pontokat pedig az Allianz és aGenerali tekintetében hatályon kívül he-lyezte és új eljárás lefolytatását rendelteel. A bíróság tehát nem látta bizonyított-nak, hogy a biztosítók és az alkuszcégektiltott versenykorlátozó megállapodástkötöttek volna. Mivel a Fõvárosi Bíró-ság a GVH határozatában felróttegyik jogsértést nem találta megala-pozottnak, így értelemszerûen az ejogsértésért kiszabott részét a bírság-nak mellõzte, ezáltal csökkentve azügyben kirótt bírságokat. Végül azAllianz Hungária Biztosító Rt. 4. 970millió forint, a Generali-ProvidenciaBiztosító Zrt. 880 millió forint, a Gép-jármû Márkakereskedõk OrszágosSzövetsége 360 millió forint bírság fi-zetésére kötelezett. A Porsche Bizto-sítási Alkusz Kft.-re kiszabott bírságnem változott, mivel a vállalkozásnem élt jogorvoslattal a GVH határo-zata ellen.
2 Az ítélet még nem áll rendelkezésre írásban, ezért nincsmód a döntés indokolásának részletes ismertetésére.
Fotó
: MTI
Fotó
: MTI
Tárgyalóteremben történt
12
A GVH eljárásának tárgya annakmegállapítása volt, hogy a háromeljárás alá vont vállalkozás (az MBINemzetközi Marketing Tanácsadóés Biztosításközvetítõ Kft., azUnion Biztosító Zrt. és a Kereske-delmi és Hitelbank Rt.) a fogyasz-tói döntések tisztességtelen befo-lyásolására alkalmas módon ad-tak-e tájékoztatást a fogyasztók-nak az „MBI Befektetési Jövõszám-la” elnevezésû biztosítási termék-rõl, illetõleg az e termék révénmegnyíló hitellehetõségrõl.
A 2000. szeptember 19-tõl értékesítetttermékrõl a fogyasztók 2002. május 31-igazt a tájékoztatást kapták, hogy a biztosí-tási szerzõdés megkötése által a késõbbi-ekben lehetõség nyílik kedvezményes hi-telfelvételre is, a konstrukció mögött állóbanki háttérnek köszönhetõen. Aversenyfelügyeleti eljárás során ugyanak-kor megállapítást nyert, hogy a konstruk-ció mögött nem állt semmilyen banki hát-tér. 2002. január 1-jétõl 2002. május 31-iga tájékoztatás kiegészült a – Union Bizto-sítóval a hitelezés tárgyában megállapo-dást nem is kötött – K&H által kibocsátott„banklevéllel”, amely ismertette, hogy apénzintézet milyen feltételekkel kész hi-telt nyújtani az életbiztosítással rendelke-zõknek, miközben erre nem is volt kidol-gozott banki konstrukció, illetõleg a„banklevélben” közölt államilag támoga-tott hitel nyújtására a banknak nem is voltlehetõsége.
A fentiek alapján a GVH 2006. szeptem-ber 7-én megállapította, az MBI Nemzet-közi Marketing Tanácsadó és Biztosítás-közvetítõ Kft. és az Union Biztosító Zrt.2000. szeptember 19-tõl 2002. május 31-ig, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. pedig2002. január 1-jétõl május 31-ig az „MBIBefektetési Jövõszámla” elnevezésû biz-tosítási termékhez kapcsolódó hitellehe-
tõséggel kapcsolatban a fogyasztók meg-tévesztésére alkalmas magatartást tanú-sítottak.
Jogsértõ magatartásáért az MBI Nem-zetközi Marketing Tanácsadó és Biztosí-tásközvetítõ Kft.-re 72 millió forint, azUnion Biztosító Zrt.-re 24 millió forint, aKereskedelmi és Hitelbank Rt.-re pedig 3millió forint versenyfelügyeleti bírságotvetett ki a Versenytanács. Az MBI-velszemben kiszabott bírság összegénekmegállapítása során a GVH figyelemmelvolt arra, hogy a vállalkozás esetébenmár a harmadik alkalommal kerül megál-lapításra jogsértés hasonló ügyben. AGVH tekintettel volt a termék sajátossá-gaira is, így különösen arra, hogy az élet-biztosítási szerzõdéseket legalább 20 év-re kötötték, ezáltal hosszú távú hatástgyakorolva a piacra. A GVH számításbavette azt is, hogy az MBI milyen mértékûbevételhez jutott az általa megkötöttéletbiztosítási szerzõdések után azUnion által fizetett igen magas mértékûjutalékból.
A Fõvárosi Bíróság 2007. szeptemberiítéletében a jogsértés tekintetében eluta-sította a felperesi kereseteket, azonban azMBI-re kiszabott bírságot 10 millió forint-ra csökkentette, mivel úgy látta, hogy aTpvt. 78. §-ának (l) bekezdése szerint ki-szabható bírságmaximumból kiindulva ésaz MBI és az Union felperesek azonos ará-nyú felelõsségét alapul véve a bírságösz-szegeknél megmutatkozó belsõ arányta-lanságra tekintettel a versenyhatóságnem végzett okszerû mérlegelést. Kifej-tette, hogy amennyiben a bírságösszegcsökkentésének irányába ható enyhítõkörülmények fennállnak, akkor a törvényimaximum szerinti összegben a bírság jog-szerûen nem szabható ki. Ezt meghaladó-an az Union felperes esetében enyhítõ kö-rülményként értékelt tényezõket – az ala-csony piaci részesedést, valamint a 2002.május 27-i keltezésû banki levél kézbesí-tését követõen tanúsított magatartást –az MBI felperes esetében is figyelembe ve-endõnek tartotta.
A Fõvárosi Ítélõtábla a felperesek kere-setét teljes egészében elutasította. Az íté-let érdekessége, hogy a Fõvárosi Ítélõtáb-la elvi jelleggel is kifejtette véleményét abírságolással, a bírság összegének meg-határozásával kapcsolatban az alábbiakszerint.
Az Ítélõtábla szerint a Tpvt. 78. §-ának(3) bekezdésében írt rendelkezés a ver-senyhatóság és a bíróságok számára azt akötelezettséget jelenti, hogy a felek általfelajánlott bizonyítás keretei között a bír-ságkiszabás során figyelembe jövõ vala-mennyi (tehát nemcsak az e törvényhely-ben exemplifikatív módon meghatáro-zott) alanyi és tárgyi tényezõt felderítsék,és azokat a jogkövetkezmények alkalma-zásakor értékeljék. E feltárandó bírságki-szabási tényezõket nyilvánvalóan nem le-het egyszer s mindenkorra, végleges ér-vénnyel meghatározni.
Jogerõs ítélet az MBI, az Unionés a K&H ügyben:a Fõvárosi Ítélõtábla „bírságközleménye”
A törvény elõtti egyenlõség alapel-vének [Alkotmány 57. § (1) bek.] az egy-séges jogalkalmazás felel meg és ebbebeletartozik, hogy a szankcionálást – abüntetés -jellegû bírság kiszabását – be-folyásoló körülmények értékelése nemutasson feltûnõ és indokolatlan elté-réseket.
A bírságkiszabást befolyásoló körülmé-nyeket nem általánosságban, nem elvon-tan, nem mechanikusan – a GVH bírság-közleménye szerinti számszaki adatokmatematikai mûveletekkel való kezelésé-vel –, hanem a konkrét ügy tényeire vo-natkoztatva kell értékelni, és megindokol-ni. Valamely, általában súlyosítónak vagyenyhítõnek tartott tényezõt akkor lehet akonkrét ügyben is ilyenként értékelni, haaz indok, amely miatt annak súlyosítóvagy enyhítõ hatása van, az adott ügybenis megállapítható. A bírságkiszabási körül-ményeket egymással egybevetve, össze-függésükben kell értékelni. Nem a szá-muk, hanem az adott esetben meglevõhatásuk a döntõ a bírság összegénekmeghatározásánál. A bírságot befolyáso-ló tény nyomatéka annál nagyobb, minélnagyobb mértékben áll fenn az indok,amely miatt az adott körülménynek eny-hítõ vagy súlyosító hatása van. Azonos je-lentõségû enyhítõ és súlyosító körülmé-nyek egymás hatását semlegesíthetik. Le-hetséges, hogy a súlyosító körülmények-nek együttesen vagy közülük egynekolyan nagy nyomatéka van, hogy az aszemben álló körülmények hatását telje-sen kioltja, és az enyhítõ körülményekmellett is sor kerülhet a maximális össze-gû bírság [a Tpvt. 78.§-ának (1) bekezdéseszerinti, a jogsértést megállapító határo-zat meghozatalát megelõzõ üzleti évbenelért nettó árbevétel tíz százalékának] ki-szabására.
Szem elõtt kell tartani a szankcionálássorán az egyéni és az általános megelõ-zés szempontjait. Az elõbbi követelményazt jelenti, hogy az adott szankció alkal-mazása folytán az eljárás alá vont újabbjogsértéstõl való tartózkodása legyen el-érhetõ. Az egyéni visszatartás nem feltét-lenül jelenti az eljárás alá vont értékrend-jének kedvezõ irányú változását, mertmegvalósul akkor is, ha az újabb jogsér-téstõl csupán az újabb szankció kiszabá-sának lehetõsége miatt tartózkodik.Megfelelõen megválasztott fajtájú ésmértékû szankciókkal emellett vala-mennyi piaci szereplõ magatartása meg-határozott irányba befolyásolható. A jog-hátrány ezen utóbbi, általános visszatar-tó hatása akkor kedvezõ, ha az abban ki-
Tárgyalóteremben történt
13
Enyhítõ körülmények Súlyosító körülmények
a) Huzamosabb ideje végzett jogszerû tevékenység
b) A tevékenységet a vállalkozás nem sokkal a jogsértés elkövetése elõttkezdte meg
c) Más piaci szereplõráhatására vagy befolyásaalatt elkövetett jogsértés
d) Felróhatóság hiánya
e) Adatszolgáltatás, és jogsértés beismerése
f) Káros következmények elhárítása, jóvátétel
g) A jogsértéssel általában együtt járó következményeknél enyhébb következmények
h) Jogsértéssel elért elõny hiánya
i) A jogsértés elkövetésétõl számított hosszabb idõ eltelte
a) Ismételt jogsértés
b) Korábbi eljárás kötelezettségvállalással megszüntetése
c) A jogsértés elkövetése alatt más versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban a vállalkozás ellen
d) Bizalmi jellegû termékkel összefüggésben elkövetett jogsértés
e) Kezdeményezõ, vezetõ, másokat jogsértésbe vivõ szerep
f) Többes elkövetés
g) Felróható magatartás
h) Több elkövetési magatartással megvalósítás
i) Elkövetés nagyfokú intenzitása
j) Idõben elhúzódó jogsértés
k) A jogsértéssel általában együttjáró következményeknél súlyosabb következmények
l) A jogsértõ magatartással elért elõny
m) A jogsértéssel érintett fogyasztói kör,illetve a piac átlagosat lényegesen meghaladó nagysága, kiterjedtsége
n) Az érintett fogyasztói kör sérülékenysége
o) A jogsértések elszaporodottsága
Végül a Fõvárosi Ítélõtáblaaz alábbi enyhítõ és súlyosító körülményeket3 azonosította:
3 Jelen cikk terjedelmi okokból nem tér ki az egyes körülmények pontos meghatározására, a kivételekre, és a körülményekenbelüli súlyozásra.
fejezõdõ etikai megítélés a társadalomtagjaiban a pozitív, kívánatos értékrendmegszilárdulásának folyamatához járulhozzá.
Az eljárás alá vontak szankcionálásánaka GVH határozatán belüli belsõ arányossá-ga sem az azonos mértékû, de még az azo-nos arányú szankcióban sem fejezõdhetki, mert a belsõ arányosság a jelen eset-ben – és általánosságban is – az eljárás alá
vontak által elkövetett cselekménnyel, azabban való közrehatással, és az erre figye-lemmel is értékelt enyhítõ és súlyosító kö-rülményekkel való arányosságot jelenti.Tévedett az elsõfokú bíróság akkor is, ami-kor a felpereseknek a GVH által megállapí-tott azonos mértékû versenyjogi felelõs-ségébõl lényegében arra következtetett,hogy velük szemben azonos arányú bírsá-got kell kiszabni.
Tárgyalóteremben történt
14
A Sopro Hungária Kft.-vel szem-ben – a fogyasztói döntések tisz-tességtelen befolyásolása tárgyá-ban – hozott határozat (Vj-126/2004.) bírósági felülvizsgála-ta során a Legfelsõbb Bíróság elvidöntésében kimondta, hogy a fo-gyasztót megtévesztõ jelöléshasználatának tilalma nem sérti azáruk szabad mozgásának alap-elvét, és nem ütközik a Római Szer-zõdés 3. cikk (1) bekezdés a) pont-jába, illetve a 23. és 28. cikkeibe.
A Sopro Hungária Kft. felperes – többekközött – építõkémiai anyagok kis- és nagy-kereskedelmével foglalkozó gazdaságitársaság, amely több termékcsoporttalvan jelen az érintett piacon. A felperes fle-xibilis ragasztó, a flexibilis gyorsragasztó,a flexibilis fehér ragasztó termékei csoma-golásán a „No. 1.” jelzést szerepeltette,ezeket termékkatalógusában és szórólap-jain a csomagolás ábrázolásával ismertet-te, és a 2004. április 20–24. között megren-dezett C. Szakipari Kiállításon a standja fe-lett elhelyezett reklámoszlopon a feltûnõNo. 1. megjelölést, márkanév nélkül, önál-lóan alkalmazta.
A GVH alperes a 2004. november 25-énkelt határozatában megállapította, hogya felperes a tisztességtelen piaci magatar-tás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:Tpvt.) 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütkö-zõ, a fogyasztók megtévesztésére alkal-mas magatartást tanúsított azzal, hogy afenti, háromféle vékony ágyazó habarcscsomagolásán, szórólapján, katalógusá-ban és az építõipari szakkiállításon a No. 1.jelölést alkalmazta, ezért e magatartásfolytatását megtiltotta, a felperesselszemben bírságot nem szabott ki. A hatá-rozat indokolása szerint a felperes a No. 1.felirattal azt sugallja a fogyasztóknak,hogy a termékei valamilyen tekintetbenelsõ számúak anélkül, hogy közölné mi-lyen szempontból tekinti elsõnek a termé-két. A kifogásolt közlést mindig a fogyasz-tók szempontjából kell értelmezni, és afelperes magatartását nem menti az a hi-vatkozása, hogy a kifogásolt jelölés a ter-mékelnevezésnek alkotó eleme. Az alpe-res annak tulajdonított még jelentõséget,hogy a kifogásolt jelölést a végfogyasztók
is széleskörûen megismerhették, így az adöntésüket befolyásoló tájékoztatássáválhatott.
A felperes keresetet nyújtott be az alpe-res határozatának felülvizsgálata iránt,melyet az elsõfokú bíróság elutasított. Abíróság egyetértett az alperes azon meg-állapításaival, hogy a No. 1. jelzés haszná-latából a többi felperesi termék típusjel-zéseivel összevetve arra lehetett követ-keztetni, hogy az minõségi jelzõre utal, ésez nyilvánvalóan megtévesztõ, mert a No.1. felirat kiemelése valamiféle különleges,azonban a felperes által nem igazolt, tulaj-donságot sugallt. Az elsõfokú bíróságmegállapította továbbá, hogy az alpereshatározata nem valósít meg aránytalan ésszükségtelen korlátozást az áruk szabadmozgását deklaráló közösségi jogi elõírá-sa alapján. A felperes nem igazolta, hogy ahatározat folytán bekövetkezõ, a felperestterhelõ átcsomagolás költségvonzataaránytalan terhet róna rá, és ezért az alpe-res döntése számára aránytalan következ-ménnyel járna. Az alperes a No. 1. feliratmegtévesztõ hatását vizsgálta, ebbõl aszempontból közömbös, hogy az vala-mely terméknév része-e, mert a felperesezt a megjelölést eltérõ színnel és méret-tel jelenítette meg. Így annak külön értel-mezést adott. Az így kiemelt No. 1. kifeje-zés a fogyasztói döntések befolyásolásáraalkalmas volt. Az elsõfokú híróság megál-lapította továbbá, hogy az alperes határo-zata nem ellentétes a felperes által hivat-kozott közösségi jogesetekkel sem.
A felperes fellebbezése folytán eljártFõvárosi Ítélõtábla – mint másodfokú bí-róság – az elsõfokú bíróság ítéletét helyesindokai alapján helybenhagyta.
A jogerõs ítélet ellen a felperes nyújtottbe felülvizsgálati kérelmet, melyben kértea jogerõs ítélet „megváltoztatását” és ke-resetének helyt adó határozat hozatalát.Kérte annak megállapítását, hogy No. 1.terméknév használatával jogsértést nemkövetett el, és a terméknév használatanem eredményezte a fogyasztók megté-vesztését. Álláspontja szerint a jogerõsítélet sérti a Római Szerzõdés 3. cikkéneka) pontját, a 23. cikkét, 28. cikkét, és az árukszabad mozgásának alapelvét. Az árukszabad mozgása a Római Szerzõdés 30.cikke szerint csak akkor korlátozható, haaz taxatíve meghatározott esetekre vo-natkozik, és a korlátozás szükséges és ará-nyos. A perbeli esetben – állítása szerint –
ez a kivétel nem áll fenn, az alperesi és ajogerõs ítéleti döntés folytán az áruk sza-bad mozgásának korlátozása bekövetke-zik, az aránytalan következményekkel jár,az áruforgalom szabadsága sérül. A felpe-res szerint bíróság a Római Szerzõdés 30.cikkében foglalt kimentési szabályt nemvizsgálta; a felperes a termékeit az Euró-pai Unió több tagállamában ezzel a ter-méknévvel forgalmazza, a többi ország-ban ezt az elnevezést nem kifogásolták, ésversenyjogsértõnek sem találták, így ál-láspontja szerint a határozat az áruforga-lom szabadságának sérelme nélkül nemhajtható végre.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmé-ben a jogerõs ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsõbb Bíróság ítéletében meg-állapította, hogy a felperes felülvizsgálatikérelme alaptalan, a felperes által hivat-kozott Római Szerzõdés 3. cikk (1) bekez-dés a) pontját, az áruk szabad mozgásá-nak alapelvét az alperes határozata nemsértette meg. A felperes által hivatkozott28. cikkbe nem ütközik az az alperesi hatá-rozati elõírás, amely megtiltja a No. 1. jelö-lés alkalmazását az „e magatartás folyta-tásának megtiltásával”. A megtévesztõ je-lölés alkalmazását a Tpvt. 8. § (2) bekezdésa) pontja tilalmazza. A megtévesztõ jelö-lés használatának tilalma nem azonos afelperes által hivatkozott, a Rómaí Szerzõ-dés 28. cikkében említett az áruk behoza-talára vonatkozó mennyiségi korlátozás-sal, vagy azzal azonos hatású intézkedés-sel. A felperes által hivatkozott tanulmánymaga mondja ki a „K. és M.” ügyben ho-zott döntést idézve, hogy az ún. termékér-tékesítési körülményekre nem vonatkozika Római Szerzõdés 28. cikke. Ezzel össze-függésben a C. ügyben és az M. ügybenhozott döntés szerint a megtévesztés ál-talános tilalmán alapuló döntés kihat atagállamok közötti kereskedelemre, ha atilalom miatt a vállalkozás arra kényszerül,hogy a termékeit egyedül az adott tagál-lamban eltérõ jelölés alatt forgalmazza, ésezzel járulékos csomagolási, címkézésiköltsége merül fel. Ezzel összefüggésbena 28. cikkben megfogalmazott tilalom fel-merülhet, azonban az adott tagállam jo-gosult fogyasztóvédelmi intézkedésekmegtételére, és csupán a megtévesztõ jel-zés használatának tilalma nem jelentiegyúttal, hogy az adott termék forgalma-zását korlátozná és így a 28. cikk rendelke-zésébe ütközne.
Nem korlátozta az áruk szabad mozgását a GVH
Versenypártolás
15
Az Országgyûlés Egészségügyi Bi-zottságának elnöke felkérte aGVH Elnökét arra, hogy a gyógy-szertári piacnyitás kétéves ta-pasztalatait foglalja össze. A GVH2009. februárjában az alábbi ösz-szefoglalót adta át a Bizottságtagjai számára:
A GVH tapasztalatai szerint a piacnyi-tást követõen elindult piaci folyamatokaz elmúlt két évben szinte teljes mérték-ben a várt hatásokkal jártak:
1. A nagyobb forgalmú – korábbansok esetben kifejezetten extraprofito-kat biztosító, vagy a fogyasztói általá-nos bevásárlási szokások átalakulásafolytán kínálattal lefedetlenül maradt,befektetési szempontból biztos meg-térülést jelentõ – helyszíneken (pl. be-vásárlóközpontok, forgalmas közleke-dési csomópontok, egészségügyi in-tézmények, prosperáló települések,településrészek) nyíltak meg legha-marabb az új gyógyszertárak. Ez a fo-lyamat szétterült, de változatlanul akisebb megtérülési kockázatot jelen-
tõ helyszínek maradtak a befekteté-sek, új patikanyitások földrajzi pont-jai.
2. Nem nyíltak gyógyszertárak olyanhelyeken, amely korábban sem azértmaradt „ellátatlan”, mert az effektív (la-kosságszámhoz kötött) korlát akadá-lyozta az alapítást, hanem mert a gazda-ságos üzemméret szintje alatt volt azadott földrajzi piac akár az elérési útvo-nalak hossza, akár a terület alacsonynépsûrûsége okán. Az ilyen helyszíne-ken már a liberalizációt megelõzõ évek-ben is területi jellegû külön támogatá-sok biztosították a gyógyszertárak fenn-maradását.
3. Az intenzívebb versenynek kitettföldrajzi körzetekben nõttek a nyitvatar-tási idõk, nõtt a többlet egészségügyiszolgáltatásokat nyújtó gyógyszertárakszáma, bõvült az ilyen jellegû kínálat.
4. Javultak, de nem a várt mértékben agyógyszertáron kívüli hozzáférés lehetõ-ségei. Ezt azonban már akkor lehetettprognosztizálni, amikor közismertté vál-tak a piacralépési feltételek (kijelöltgyógyszerek köre, egyéb üzletekre vonat-kozó árusítási feltételek). Részben maga a
törvény, részben a miniszteri rendeletmegtérülési szempontból szigorú feltéte-leket szabott, illetve a kínálható gyógy-szerkör szegényes maradt. Ebbõl követ-kezõen a frekventált helyeken lévõ,egyébként is folyamatos nyitva tartású,nagy forgalmú helyek (pl. benzinkutak),vagy rokon termékeket (pl. drogéria) kíná-ló kereskedelmi üzletek, inkább reklámo-zási, vagy választékbõvítõ, mintsem egy-szerû megtérülési várakozások alapjánterjesztették ki a tevékenységüket erre atermékkörre. Riasztóan hatottak ugyan-akkor a meghirdetett feltételek a potenci-álisan még érdeklõdõ, ámde alacsonyabbtõkeerõvel rendelkezõ üzletkörökben (pl.vidéki kisebb boltok).
5. A tulajdonosi alapú koncentrációs fo-lyamatok, bár valamelyest meggyorsul-tak, a versenyhatások szempontjábólmég csupán alig érzékelhetõ változáso-kat hoztak. A korábbi vezetõ patikalánc pi-aci súlya összevásárlásokkal alig növeke-dett az elmúlt években. Sok esetben a ko-rábbi rejtett érdekeltségek nyilvánossáválása kelt olyan képzetet, mintha egyesföldrajzi körzetekben megváltozott volnaa piaci szerkezet. A GVH által e területenfolytatott fúzió ellenõrzési munkateherszintje alig tért el a korábbi években is ta-pasztalttól, s esetinek mondható.
6. A gyógyszer gyártók és nagykeres-kedõk tulajdonosi szerepvállalása eddigalig jelent meg, de várhatóan ez csupánidõleges. A növekvõ verseny következté-ben az alkalmazkodásra képtelenebbgyógyszertárak eladósodottsága, csõd-veszélybe kerülése növekedett. Ez egy-részt más kockázatkezelésre készteti a hi-telezõ nagykereskedelmi vállalatokat,másrészt várhatóan erõsíteni fogja anagykereskedelmi vállalatok tulajdono-si, irányítási befolyásra való ösztönzött-ségét. Tekintettel arra, hogy már tíz évvelezelõtt is jellemzõ volt az, hogy az elsõhelyen beszállító nagykereskedõkre ju-tott a patikai beszerzések akár 80-90%-ais, s ez a tendencia azóta sem változott,valószínûsíthetõ, hogy a középtávon anagy- és kiskereskedelmi szint közöttivertikális integráció felgyorsul.
Fotó
: MTI
A gyógyszertári piacnyitás a várt hatásokkal járt
Versenypártolás
16
7. A szerzõdésen alapuló stratégiai be-szerzési társulások, koordinációs megál-lapodások súlya ehhez képest nagyság-rendileg más eredményt mutat, köszön-hetõen a két – duopolista helyzetû –nagykereskedelmi csoport aktivitásának.A két szövetséghez csatlakozott patikák– számuk alapján – lefedik a kiskereske-delmi piac mintegy 40 %-át. A két versen-gõ szövetség, mind az arculatépítésben,mind a kereskedelmi jellegû akciózásbanúttörõ szerepet töltött be eddig. E verti-kális – részben versenykorlátozó eleme-ket is tartalmazó – megállapodásokatvizsgálta a GVH, de érdemi versenyaggá-lyok még – részben a szerzõdések tartal-ma, részben a csatlakozott gyógyszertá-rak száma alapján – nem voltak azonosít-hatók. Ezek a vertikálisan szervezõdõ lán-cok e növekvõ szakaszukban sokkal in-kább az élénkülõ verseny megtestesítõi-nek mutatkoztak.
8. A beszerzési szövetségek, kisebbláncok kialakításában más – új – piaci sze-replõk is megjelentek amellett, hogy va-lamelyest megnõtt a gyógyszerészek,gyógyszertár tulajdonosok által már ko-rábban létrehozott szervezetek piaci ak-tivitása is. Az alulról szervezõdõ szövet-ségek növekedése azonban lassúnakmutatkozik, vélelmezhetõen e területenmind a tudás, mind a tõke, esetleg az ösz-tönzöttség is kevés ahhoz, hogy e folya-matok felgyorsulását lehessen várni. Anagykereskedelem ez irányú gyors rea-gálása, menedzsmentismeret, tõke- ésinformációs elõnye behozhatatlannaktûnik.
9. Nincsen megbízható információ ar-ról, hogy a helyi szolgáltatási piacokonbekövetkezõ mozgások érdemi koncent-rációnövekedéssel jártak volna. Ahol lát-hatóak ilyen folyamatok (pl. Csongrádmegye), ott a helyi piacokon bekövetke-zõ koncentrációnövekedések a már mû-ködõ gyógyszertárak tulajdonosai általvégrehajtott gyógyszertárnyitások kö-vetkezményei. Vélelmezhetõ, hogy az ekörben érvényesülõ összevásárlási tila-lommal, a felvásárlásokkal történõ terü-leti koncentrációnövekedésnek sikerültelejét venni.
10. Megjelentek a gyógyszertárak tu-lajdonosai között – bár még nem túlnagy, de egyre növekvõ arányban – az or-vosok. Ennek hosszú távon nem kis ve-szélye van, mert torzítja az orvosi érde-keltséget, háttérbe szoríthatja az orvos-
szakmai szempontokat a gyógyszer ren-delési döntések során. (Az orvosok tulaj-donosi, vagy egyéb anyagi érdekeltségijellegû szerepvállalása, ösztönzöttségé-nek torzulása nem csupán a gyógyszer-tárak, de más az egészségügyi szolgálta-tásokhoz kapcsolódó piacok – orvos-technikai eszközök, laboratóriumi, másdiagnosztikai szolgáltatások stb. – ese-tén kimutatható veszélyekkel jár.)
11. A gyógyszertárak piaci viselkedésetöbb tekintetben is megváltozott. Erõ-sebb lett a reklámozásban, marketing te-vékenységben megnyilvánuló verseny,de megjelent az árverseny is mind a nemvényköteles termékek, mind a támoga-tott termékek körében. E folyamatokhozrészben hozzájárult a GVH szakmai ka-marák elleni fellépése is, amely a reklá-mozási tilalmak feloldását már korábbanelindította. A növekvõ marketing ver-seny – a megdöbbenés mellett – táma-dásoknak tette ki az úttörõ szerepet vál-lalókat, amely több panaszban és beje-lentésben is testet öltött a GVH felé is.Mindeddig érdemi fogyasztóvédelmivagy versenyjogi probléma (pl. fogyasz-tó megtévesztés) nem jellemezte ezeketa marketing akciókat.
12. Beindult néhány internetes –gyógyszereket is – forgalmazó portálmûködése, vagy más egészségügyi ter-mékeket korábban is forgalmazówebáruház felvett a kínálatába gyógy-szereket. Ezek még nem gyakorolnak ér-
zékelhetõ kereslet elszívó hatást tekin-tettel arra, hogy általában is alacsonymég a részaránya az ilyen kiskereskedel-mi csatornáknak.
13. A fokozódó marketing aktivitásnem csupán az árengedményes akciók-ban jelent meg, de olyan – más kereske-delmi ágazatokban már szokásosnak szá-mító – üzleti módszerek megjelenésévelis járt, mint például a fogyasztói hûség ki-alakítását ösztönzõ kedvezményrend-szerek.
14. Elmaradt néhány hasznos – más or-szágban megszokottnak számító – kap-csolódó kereskedelmi szolgáltatás (pl.házhoz szállítás) kialakulása. Ennek az amagyarázata, hogy a kiskereskedelemmás ágaiban is kezdeti fázisban van ezek-nek a szolgáltatásoknak a kialakulása,ami részben összefügg az érintett fo-gyasztói rétegek fizetõképes keresleté-nek hiányával, más fogyasztói prioritása-ival, vásárlói szokásaival. Egyúttal azon-ban azt is jelzi, hogy a verseny intenzitá-sa még nem érte el azt a szintet, hogy en-nek a – többletköltségeket is okozó –kapcsolódó szolgáltatásnak a kínálatátkikényszerítse, érzékelhetõ szintre hozza(pl. reklámozással).
15. A gyógyszertárakban a gyógysze-rek választékát tekintve nincsenek meg-bízható információk. A választékot érin-tõ kritikák lehetnek megalapozottak,azonban azok oka – különösen a támo-
Fotó
: MTI
Versenypártolás
17
gatott gyógyszerek körében – nem any-nyira a liberalizációban, mint inkábbegyéb, azon kívüli okokban keresendõ.
A piacnyitás elõtt a patikákban a támo-gatott gyógyszerek árainak mozgásávalösszefüggõen rendszeres anomáliák vol-tak (áremelkedések elõtt fogyasztói olda-lon felvásárlások szemben a gyógyszer-tárak készlet-felhalmozási ösztönzöttsé-gével, árcsökkentési hírek elõtt elhalasz-tott vásárlások stb.). A támogatási árdön-tések, árcsökkentések rendszeresebbéválása önmagában is készletezési problé-mákat okozott mind a nagy - mind a kis-kereskedelem szintjén. Az ehhez való al-kalmazkodás részben többlet kockáza-tokkal, illetve -költségekkel járt. Ezek egyrészét át lehetett hárítani a vásárlókra(próbavásárlások jelzik, hogy nem történtmeg az olcsóbb generikum kiadása, vagyaz azzal történõ helyettesítés, hanem ép-pen ellenkezõ irányú helyettesítés tör-tént a gyógyszertárban), más része azon-ban óhatatlanul veszteséget jelenthetett.Nagy a valószínûsége, hogy – lévén a be-tegek ezirányú informáltsága gyenge,helyzete kiszolgáltatottabb, a gyógyszer-tári érdekeltség erõs abban, hogy e koc-kázatok nagyobb részét a fogyasztókraterhelje – a változások költsége nagyobbarányban hárult inkább a fogyasztókra,mint a gyógyszertári vállalkozásokra.
16. A fogyasztók, vásárlók információ-hoz jutása változatlanul nehézségekbeütközik. A gyógyszertárakban alig javulta gyógyszerekrõl szerezhetõ informáci-ókhoz való hozzáférés lehetõsége. Válto-zatlanul tipikus, hogy nincsenek árlisták,vagy legfeljebb a nem gyógyszertermé-kek katalógusai hozzáférhetõek egyeshelyeken. Az új gyógyszertárak nagyobbhányada is a hagyományos officinás el-rendezést követi, s kevés helyen – jellem-zõen inkább a bevásárlóközpontokban –vannak szabad polcos árusítási módok anem gyógyszerkörbe sorolt termékek te-kintetében. Az ilyen helyszíneken javulta választék, az árak áttekinthetõsége,összehasonlíthatósága, nagyobb lehetõ-ség van a megfelelõ ár–-érték arányú ter-mékek kiválasztására (pl. kötözõ- és fer-tõtlenítõk, vitaminkészítmények stb.).Ugyancsak megfigyelhetõ ilyen hatás adrogéria jellegû elárusító helyeken agyógyszerek tekintetében is. Ez egysze-rûbbé teszi a fogyasztói döntési helyze-tet, nagyobb lehetõséget biztosít tényle-ges megtakarítások elérésére is.
Összességében az elmúlt két évgyógyszertári piacnyitással összefüggõ
eseményei a GVH álláspontja szerint tel-jes egészében a reális várakozások men-tén alakultak. A gyógyszertári ellátásnem dõlt össze, a piacra való belépésekszáma dinamikusan bõvül, a piacról valókilépések száma és helyszínei nem adnakokot aggodalomra. A lakosság gyógy-szertárakhoz való hozzáférése mind ki-szolgálási hely, mind elérési idõ szem-pontjából javult. Mindez olyan helyzet-ben következett be, amikor a gyógyszerkiskereskedelem dinamikája nemhogynõtt, de inkább a piac zsugorodása kö-vetkezett be a gyógyszer-gazdaságossá-gi törvény támogatási rendszert érintõszigorító rendelkezéseinek következté-ben. Ez önmagában is jelzi a piacnyitás-nak, s az annak nyomán bekövetkezõ ver-seny erõsödésének hatékonysági tarta-lékokat feltáró szerepét.
Az irreális várakozások (falusi gyógy-szertárak számának gyarapodása, fiatalgyógyszerészek tulajdonossá válása)nem teljesültek. Ez azonban csupán aztjelzi, hogy a gazdaságilag nem megala-pozott várakozások eleve hamisak vol-tak. A piac törvényei léteznek és érvénye-sülnek.
A GVH véleménye szerint a gyógyszer-gazdaságossági törvény patikai liberali-zációt szabályozó rendelkezései bevál-tak. Nem csupán az alkotmányosságiakadályokat sikerült maradéktalanul tel-jesíteni, de a piacnyitástól várt elõnyök isbekövetkeztek. Az eddigi valóságos ese-mények alapján nincsen semmi érdemiok ezeknek a szabályoknak a felülvizsgá-latára. A fogyasztói érdekek nem sérül-tek, bár kétségtelenül bekövetkezett az,hogy a piaci szereplõk számára nagyobba piaci kockázat és az alkalmazkodásikényszer. A piacnyitásnak azonban ép-pen ez volt a célja: tûnjenek el a szükség-telen, indokolatlan piacralépési korlátok,a járadékvadászat, a társadalmi holtte-
her veszteség, erõsödjön a versenynyo-más, hogy az ösztönözzön a fogyasztóiigények jobb kiszolgálására, növekedjena fogyasztói jólét.
Eddig a piacról történõ kilépések szá-mossága és helyszínei sem adnak okotérdemi aggodalmakra, egyúttal a kon-centrációnövekedés módja és mértékesem aggasztó. A piaci szereplõk viselke-dése is pozitív irányba változott, javult azodafigyelés a betegekre, azok kiszolgálá-sának körülményeire, minõségére. Az újbelépõk megjelenése nyomán élénkülõverseny jótékony hatásai egyértelmûentapasztalhatóak, a piacszûkülés dacáraegyértelmûen javuló tendenciák látha-tóak. A piaci struktúrát, piaci viselkedéstilletõen a versenyjog általános szabályai– kiegészülve néhány speciális rendelke-zéssel – alkalmasak a piaci problémák ke-zelésére.
Egészségpolitikai célokból bizonyosfinomhangolásoknak, esetlegesen – agyógyszertári érdekeltségre, a fogyasz-tói tájékozódás javítására ható – alacso-nyabb szintû jogszabályokkal elrendez-hetõ kiigazításoknak nem látjuk törvényiakadályát, sõt magunk is több alkalom-mal indítványoztunk ilyeneket, demagában a törvényben nem látunkolyan szabályt, amely sürgõs változtatástigényelne.
Tekintettel arra, hogy a liberalizációnyomán bõvülõ kínálatban, élénkebbkiskereskedelmi versenyben felértékelõ-dik a társadalombiztosító vevõi, finanszí-rozói szerepe és potenciálja a gyógyszer-tári szolgáltatások vásárlása tekinteté-ben, adott a lehetõség arra, hogy a keres-kedelmi jellegû „külön szolgáltatások”(vénykezelés, adatellenõrzés) helyett,az egészségbiztosító az egészségpoliti-kai szempontból fontosabb szolgálta-tások vásárlásában mutasson nagyobbaktivitást.
A bagatell jellegû egészségügyi panaszok öngyógyításában valógyógyszerészi tanácsadás, a beteg complience javítását segítõ króni-kus beteg gondozás, -ellenõrzés, -szûrés, stb. azok a területek, ame-lyekkel az egészségügyi ellátó rendszer magasabb ellátási szintjeit agyógyszerészi tanácsadás, gyógyszertári gondozói munka segítheti.A gyógyszerészi szakmai tudásba történõ egyéni és társadalmi befek-tetés nagyobb hatékonysággal hasznosulhat, több jóléti elõnnyeljárhat ilyen módon. Ez csökkentheti a társadalombiztosítás költsé-geit, növelheti a gyógyító munka hatékonyságát és hatásosságát.
Követendõ példák
18
Elõzõ lapszámunkban a Coca-Cola versenyjogi kézikönyve is-mertetésével indult cikksoroza-tunk, mellyel a hazai gazdaságiszféra egy-egy szereplõjét, illet-ve annak versenyjogi legjobbgyakorlatait mutatjuk be. Nemtitkolt célunk a pozitív példákfelsorakoztatása, ily módon ishozzájárulva a hazai verseny-kultúra erõsítéséhez. Az alábbi-akban egy szakmai-érdekvédel-mi szervezetet és annak belsõszabályzatát imertetjük, külö-nös tekintettel arra a speciálisjogi helyzetre, mely a verseny-társ gazdasági vállalkozások ál-tal létesített szakmai szerveze-tek, egyesülések jellemzõje.
A Magyar Márkaszövetséget 1995-benhozta létre 21, napi fogyasztási cikketgyártó vállalat. A szervezetnek jelenleg 60hazai és multinacionális tagvállalata van,ezek összesített 2008-as forgalma meg-haladta az 1300 Mrd forintot, közvetlen al-kalmazottaik száma mintegy 20 000 fõretehetõ. A tagok több mint 80%-a rendel-kezik magyarországi termelõi kapacitá-sokkal, ezzel jelentõsen hozzájárulva a ha-
zai munkahelyteremtéshez; több cég pe-dig Magyarországot tette meg gyártásavagy K+F tevékenysége regionális vagyuniós központjává.
Hasonló, az FMCG-iparág (FMCG: fastmoving consumer goods – gyorsan forgófogyasztási cikkek) érdekképviseletét el-látó szervezet mûködik a kontinens szintevalamennyi nemzeti piacán, ilyen példáula több mint száz éve alapított németor-szági Markenverband, vagy éppen a legfi-atalabb, a 2002-ben alakult oroszRusBrand. Az egyes nemzeti szövetségekuniós föderációja a brüsszeli AIM, melyösszességében mintegy 1800 vállalatotvalamint 450 milliárd euró forgalmat rep-rezentál. A Magyar Márkaszövetség aktívtagja az AIM-nek, ezen a platformon ke-resztül vesz részt az iparágat érintõ uniósszabályozások véleményezésében, alakí-tásában. Az elmúlt években ilyen volt pél-dául a tisztességtelen kereskedelmi gya-korlatokra, az audiovizuális médiaszolgál-tatásokra, vagy az élelmiszerek jelölésérevonatkozó szabályozás, illetve ezek átté-tele a hazai joganyagba.
Alapszabálya szerint a szövetség leg-fontosabb célja a márkaiparág érdekei-nek támogatása, a tisztességtelen piacimagatartás elleni fellépés, a szabályozásiés üzleti környezet javítása. Ezért a szö-vetség szakmai állásfoglalásokkal ösztön-zi az iparág számára kiemelt fontosságúszakmapolitikák és szabályozások kialakí-tását, elsõsorban a védjegyjog, fogyasz-tóvédelem, versenyjog, gazdasági rek-lámtevékenység és kereskedelempoliti-ka terén. A minisztériumokkal, hatósá-
gokkal való együttmûködés részben hi-vatalos együttmûködési megállapodáso-kon, részben a szabályozási elképzelések,tervek folyamatos monitorozásán és vé-leményezésén alapul. Az üzleti-szabályo-zási környezet javításán túlmenõen, aszövetség akár jogi úton is kész fellépniaz iparág érdekeinek védelmében, így be-jelentéssel élve több alkalommal is kez-deményezett verseny-felügyeleti eljárásta Gazdasági Versenyhivatalnál, vagy tettrendõrségi büntetõfeljelentést termék-hamisítás vagy védjegyjog megsértésemiatt.
A Magyar Márkaszövetség megalakulá-sa óta nagy fontosságot tulajdonít a ver-senyjog alakulásának és alkalmazásának.Ezt elsõsorban az iparágra jellemzõ üzletimodellek és üzleti gyakorlatok speciálisversenyjogi vonatkozásai indokolják. Aszövetség szakértõi több témával kiemel-ten is foglalkoznak, tanulmányok, felmé-rések, állásfoglalások, lobbi-anyagok fel-dolgozásával és készítésével. Ilyen témákpéldául a vevõi erõ, a nagyméretû kiske-reskedelmi láncok és a beszállítók aszim-metrikus alkupozíciója, a veszteséges vi-szonteladás elmélete és gyakorlata, a pia-ci részesedés viszonylagossága a küszöb-értékek meghatározásakor (upstream vs.downstream piacok); a beszerzési társulá-sok szerepe az ellátási láncban; a kereske-dõ, mint a gyártó versenytársa (privatelabel konfliktus).
A Gazdasági Versenyhivatallal valóegyik elsõ kapcsolatfelvételre 2002-benkerült sor, amikor a szövetség tájékoztatá-sul és véleményezésre eljuttatta a hivatal-
Hatékony érdekvédelem – szigorú korlátok között
Követendõ példák
19
nak a Helyes Üzleti Gyakorlatok Alapelveielnevezésû belsõ etikai szabályzatát.2007-ben került sor a GVH fogyasztóiügyekben alkalmazott bírságolási politi-kájának, közleménytervezetének vélemé-nyezésére, ennek alkalmából találkozott aszervezet vezetõsége a Versenytanács ésa hivatal több tagjával és tisztviselõjével.A szövetség folyamatos és konstruktívpárbeszédre törekszik a hivatallal, így aversenypártolás, a hazai versenykultúrafellendítése jegyében tavaly három kon-ferencia szervezésében is közremûködöttaz új fogyasztóvédelmi szabályozások té-májában, ezeken a GVH képviselõi elõ-adást tartottak.
A Márkaszövetség nemcsak az érdek-védelmi tevékenysége miatt tulajdonítnagy jelentõséget a versenyjognak, ha-nem a mindennapi gyakorlati munkájá-ban is, mint adott esetben konkurenstagvállalatokból álló szakmai szervezet.Ugyanis több olyan tagja is van, melyekegymásnak versenytársai: vagy azért,mert ugyanazokat a termék-kategóriá-kat forgalmazzák; vagy azért, mertugyanazon kereskedelmi partnernél ver-sengenek egymással a belistázás, polc-hely és termékelhelyezés kapcsán. Ezérta szervezet bármiféle tevékenységérevonatkozik a magyar és európai verseny-jog, mely tiltja a verseny kiiktatását, kor-látozását, vagy torzítását célzó magatar-tást.
Fentiek miatt a szövetség egy nagyonszigorú belsõ Versenyjogi Szabályzattalrendelkezik. A Szabályzat egyrészt vázoljaa versenyjog legfontosabb elõírásait,másrészt ezen elõírásoknak való megfele-léshez nyújt irányelveket.
A Versenyjogi Szabályzat kiemeli, hogya szövetség és tagvállalatai tevékenysé-gét egyaránt szabályozza a közösségi és ahazai versenyjog. Ennek hangsúlyozása-ként a tagok számára a Szabályzat átemelia közösségi alapító szerzõdés vonatkozó
cikkét, amelyben foglaltakat a szükségesmértékig meg is magyarázza a tagvállala-tok részére.
Így a közösségi alapító szerzõdés 81.cikkelye szerint „tilos minden olyan válla-latok közötti megállapodás, vállalati tár-sulások döntése [decisions by associa-tions of undertakings] és összehangoltmagatartás, amely alkalmas a tagállamokközötti kereskedelem befolyásolására, ésamelynek célja vagy hatása a közös pia-con belüli verseny akadályozása, korláto-zása vagy torzítása”. A magyar versenytör-vény 11. szakasza hasonló tilalmat fogal-maz meg.
„Döntésnek” minõsülhetnek a szak-mai szervezet szabályai, a tagokat köte-lezõ döntések, de még az ajánlások is.Lényegében bármi belefér a „döntés”fogalmába, ami pontosan tükrözi a szer-vezet szándékát a tagok magatartásá-nak koordinálására. Bármely, a szakmaiszervezet keretei között történõ megál-lapodás versenyjogi elemzés tárgya le-het, akár mint szervezeti határozat, akármint a tagvállalatok közötti megállapo-dás.
Rámutat a Szabályzat arra is, hogy nem-csak azok a megállapodások vagy határo-zatok minõsülhetnek törvényellenesnek,melyekre írásos bizonyíték van. Az ún.„úriemberi megállapodások”, hallgatóla-gos beleegyezések, és bizonyos esetek-ben még a párhuzamos magatartások iselítélendõek, amennyiben akár cél, akárhatás jelleggel, de a gazdasági versenytbefolyásolják.
A szövetség tevékenysége gyakran járkét vagy több versenytárs együttmûkö-désével, ezért teljes mértékben biztosíta-ni kell a versenyjogi szabályoknak valómegfelelést. Bármilyen ártalmatlannak istûnhet egy cselekedet önmagában, de aversenyjogi hatóságok szemében akáregy olyan cselekvési minta része is lehet,ami viszont már jogsértõ.
Ez a következõket jelenti a gyakorlat-ban:
� A szövetség aktivitásaiban valórészvétel önkéntes, egyetlen tag-vállalat sem szankcionálható, haezekben nem tud részt venni;
� Üzletileg érzékeny információkatnem szabad megosztani vagy meg-vitatni. Ez magába foglalja többekközött a következõket:
� Árinformációk, például az aktu-ális, számlázott vagy kifizetettárak, vagy az árazási politika, il-letve bármi, aminek köze vanköltségekhez, engedmények-hez, vagy visszatérítésekhez.
� Promóciós megállapodásokvagy tevékenységek;
� Termelési volumenek vagy ka-pacitások;
� Kereskedelmi megállapodásokrészletei;
� Termék vagy üzleti tervek;
� Beszállítókra vagy vevõkre vo-natkozó nem nyilvános infor-mációk, ilyen például az, hogy atagok melyik vevõvel keresked-nek, milyen kondíciókkal keres-kednek, illetve milyen tárgyalá-sokat folytatnak;
� Piaci részesedések;
� Eladások (mennyiségben és ér-tékben is).
� Bármiféle megbeszélés a tagok kö-zött az árakról, illetve az ármeghatá-rozó komponensekrõl, kedvezmé-nyekrõl, marzsokról, költségekrõl,jövõbeli árpolitikáról, szállítási kon-díciókról, vevõi kapcsolatok érzé-keny adatairól szigorúan tilalma-
Követendõ példák
20
zott. Az áregyeztetésen túlmenõentörvényellenes a kereskedõ szabad-ságát korlátozó viszonteladási árakmeghatározása is. A szállítók kizáró-lag jogilag nem kötelezõ ajánlást te-hetnek a viszonteladási árakra, ki-zárva bármiféle nyomásgyakorlástvagy szerzõdéses kötelezettséget;
� A tagok közötti kommunikáció nemvezethet semmiféle megállapodás-hoz vagy beleegyezéshez a földrajzipiacot illetõen, és nem vezethet boj-kotthoz, vagy egy üzleti partner kol-lektív visszautasításához. Illegálismegállapodás hiányában, pusztánpárhuzamos cselekvéssel is kiala-kulhat „összehangolt magatartás”Azt a védekezést, miszerint a ver-senytársak kizárólag a külsõ ver-senykörnyezetre reagáltak, vagyazt, hogy ezen magatartásuk csakvéletlenszerû volt, objektív módonszükséges bizonyítani.
� A tagok átadhatnak a szövetségnekolyan történeti adatokat, melyekszükségesek valamilyen közösmunkához; de ezeket nem szabadmás tagoknak kiadni, és nem lehet-nek alkalmasak az adatszolgáltatóbeazonosítására. A tesztek és azadatgyûjtések szakmai protokolljá-nak kialakítását és végrehajtásánakmonitorozását külsõ tanácsadóvalkell megoldani.
� A megbeszéléseket az elõzetesenkialakított és a tagoknak kiküldött
napirend alapján kell lefolytatni,elégséges idõt hagyva a tagvállalatijogászoknak a napirend elõzetes el-lenõrzésére, ha ez szükséges. Amegbeszélésekrõl közvetlenül azesemény után összefoglalót kell ké-szíteni, melyet a belsõ jogi ellenõr-zés után az összes résztvevõnek elkell küldeni. Ha bárki bármikor ag-gályosnak tart egy magatartást,gyakorlatot versenyjogi szempont-ból, akkor azonnal értesítenie kell aszövetség fõtitkárát, valamint szük-ség esetén a szövetség külsõ jogta-nácsosát.
� A szövetség tagjai semmilyen tekin-tetben sincsenek korlátozva dönté-seikben az üzleti magatartásukat il-letõen. A tagok minden cselekede-te önkéntes. Minden egyes tag tel-jesen szabadon hozza meg egyéniüzleti döntéseit.
� Ha bármely résztvevõ úgy érzi, hogya bizottság vagy a csoport megbe-szélése megengedhetetlen tartal-múvá kezd válni, akkor azt a témátszüneteltetni kell a jogi tanácsadóvéleményének kinyilvánításáig.
� Ha valaki legitim forrásból (pl. szak-mai sajtó, rendezvény, függetlenharmadik fél, vevõ, média, stb.) juthozzá valamilyen információhoz,akkor tanácsos az információ forrá-sát megtartani, az eredet bizonyítá-sára. Rá kell vezetni magára a doku-mentumra, vagy külön jegyzetre aforrás nevét és dátumát, így késõbbnem érheti a szövetséget, illetvetagjait az a vád, hogy jogellenes mó-don tettek szert rá.
Végezetül a Szabályzat felhívja a figyel-met a házon belüli e-mailen, telefononfolytatott, valamint ügyvédekkel történõkommunikáció megfelelõ kezelésénekfontosságára. A házon belül tárolt jogi ta-nácsnak minõsülõ dokumentumok min-den egyes oldalán világosan meg kell je-lölni, hogy egy ügyvédi kamara tagjátólszármazik, és az ügyvédi titoktartás köré-be tartozik.
Fotó
: MTI
A Magyar Márkaszövetség és valamennyi tagvállalata elkötelezett
amellett, hogy a szövetség céljai és feladatai, alapelvei és gyakorla-
tai teljes mértékben megfeleljenek a versenyjogi elõírásoknak. Csak
így lehet biztosítani, hogy a szakmai és érdekvédelmi tevékenység
egyszerre legyen hatékony és jogszerû. Külön kiemelendõ, hogy az
iparág érdekvédelmi területén – legjobb tudomásunk szerint – egye-
dül a Magyar Márkaszövetség rendelkezik speciális versenyjogi sza-
bályzattal és végrehajtási gyakorlattal. Ezt a kvázi versenyelõnyt a
szövetség a továbbiakban még tréningekkel és képzésekkel is igyek-
szik megerõsíteni. Ezzel együtt is fontosnak tartják, hogy minél több
szakmai szervezet, egyesülés, kamara készítse el a saját speciálisan
versenyjogi szabályzatát, kódexét, ezzel is átláthatóbbá és profesz-
szionálisabbá téve a hazai üzleti és érdekvédelmi szférát.
A GVH hírei
21
Az Alkotmánybíróság 1392/B/2007.AB határozata szerint nem sérti a jog-biztonság követelményét és így nemalkotmányellenes a Tpvt. azon felha-talmazó rendelkezése, mely szerint aGVH elnöke és a Versenytanács elnökeközleményt adhat ki, illetve amely az
engedékenységi politika megvalósítá-sa érdekében közlemény kiadását írjaelõ.
A Tpvt. 36. § (6) bekezdése szerint a GVHelnöke a Versenytanács elnökével együt-tesen a GVH jogalkalmazási gyakorlatá-nak alapjait ismertetõ közleményt adhat
ki. A közleménynek kötelezõ ereje nincs,rendeltetése a jogalkalmazás kiszámítha-tóságának növelése.
A közleményeket a GVH honlapján publi-kálja, szükség szerint frissítve azok tartal-mát.
Versenyjogot érintõ AB döntések
Alkotmányos a közleménykiadási jogkör
A köztársasági elnök indítványára azAlkotmánybíróság 2009. február 23-án –kisebbségi álláspont megfogalmazásamellett – megállapította, hogy a Tpvt.módosításáról szóló, az Országgyûlés ál-tal 2008. június 2-i ülésnapján elfogadotttörvény (a továbbiakban: Tpvtm.) 15. §-a, mert több szempontból nem felel megaz Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerin-ti tisztességes eljárás követelményei-nek. A GVH határozata elleni jogorvosla-ti eljárásnak a nemperes eljárás kereteiközé szorítása, a tényállás egyes lénye-ges elemeinek kizárólag közigazgatási
nemperes eljárás keretében történõmegállapítása összességében elzárja azérintett természetes személyeket attól,hogy a határozatban foglalt megállapí-tásokat érdemben vitassák, megfelelõeljárás keretében, bizonyítás felajánlá-sával cáfolják; noha személyes felelõssé-gük tisztázására az alapeljárásban semkerül sor.
A vizsgált rendelkezés szerint, ha egyes,a Tpvt.-be ütközõ jogszabálysértések té-nyét bírság kiszabása mellett jogerõs ésvégrehajtható versenyfelügyeleti, illetvebírósági határozat megállapítja, a marasz-
talt gazdasági társaság vagy szövetkezetvezetõ tisztségviselõivel szemben továb-bi szankciót kell alkalmazni. A GVH egyújabb határozatban a cégnyilvántartásalapján megállapíthatta volna, hogy a jog-szabálysértéssel érintett idõszakban kikvoltak a gazdasági társaság vezetõ tiszt-ségviselõi, majd kimondva, hogy e szemé-lyek ilyen posztot két évig nem tölthetnekbe. A megállapító döntéssel szemben köz-igazgatási nem peres eljárás, az eltiltódöntésrõl szóló határozattal szembennemperes eljárás keretében lett volna he-lye jogorvoslatnak.
A cégvezetõk személyes felelõsségének kérdése
Fotó
: MTI
A GVH hírei
22
A 2008. december–2009. február idõszakbanindult egyes versenyfelügyeleti eljárások
A Gazdasági Versenyhivatal Vj-152/2008. ügyszámon eljárást indított aNemzetközi COD Rák Információs ésPrevenciós Kutatási Központ Közala-pítvánnyal és a COD Kutatás-fejlesztésiTudományos Kft.-vel szemben a tisztes-ségtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmá-nak és a fogyasztói döntések tisztességte-len befolyásolása tilalmának feltételezettmegsértése miatt, mivel készítményénekbetegségmegelõzõ, illetve gyógyító ha-tást tulajdonított és ezzel olyan élettaniváltozások elõidézését ígérte, amelyek ki-zárólag gyógyszerként törzskönyvezettkészítményektõl lenne várható. (2008. de-cember 5.)
A GVH Vj-156/2008.ügyszámon eljárástindított a KIKA Lakberendezési Kft.-velszemben a fogyasztókkal szembeni tisz-tességtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-mának és a fogyasztói döntések tisztes-ségtelen befolyásolása tilalmának feltéte-lezett megsértése miatt. A vállalkozáshonlapján, továbbá szórólapjain „Cashand carry alacsony áron azonnal elvihetõ”szlogen alatt akciót hirdetett. Az akcióstermékek egy része azonban már az ak-ciók elsõ napján sem állt minden áruház-ban rendelkezésre, így azok – a hirdetet-tekkel ellentétben – nem voltak azonnalelvihetõek. (2009. január 7.)
A GVH VJ/0001/2009 ügyszámon eljá-rást indított a JÉCSAI Kereskedelmi ésSzolgáltató Kft. ellen a gazdasági erõfö-lénnyel való visszaélés tilalmának feltéte-lezett megsértése miatt. A Szigetszent-miklósi Református Egyházközség tulaj-donában álló, köztemetõi funkciót is ellá-tó temetõt üzemeltetõ a temetõüzemel-tetéssel összefüggésben, valamint a te-metkezési szolgáltatókkal szembeni díjal-kalmazása kapcsán tanúsított magatartá-sával valószínûsíthetõen megsértette aTpvt. 21. §-át. (2009. január 23.)
A GVH eljárást indított az MTM-SBS Te-levízió Zrt.-vel és az Interaktív Televí-ziós Mûsorkészítõ Kft.-vel szemben a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelenkereskedelmi gyakorlat tilalmának felté-telezett megsértése miatt. A TV2 televí-ziós csatornán 2008. év õszétõl sugárzottMegasztár 4 címû tehetségkutató mûsorélõ adásaiban a szavazatok küldésére buz-dító felhívás tévesen azt a képzetet kelt-hette a fogyasztókban, hogy csupán, illet-
ve elsõsorban a szavazataikon múlik a ver-senyzõk továbbjutása. A tisztességtelenkereskedelmi gyakorlat tilalmának meg-sértése miatt a versenyhatóság jár el, ha akereskedelmi gyakorlat a gazdasági ver-seny érdemi befolyásolására alkalmas. Atörvény értelmében a gazdasági versenyérdemi érintettsége minden egyéb körül-ményre tekintet nélkül fennáll, ha a keres-
kedelmi gyakorlat országos mûsorszol-gáltatást végzõ mûsorszolgáltatón ke-resztül valósul meg. (2009. február 3.)
A GVH Vj-141/2008. ügyszámon eljárástindított a Viasat Hungária Mûsorszol-gáltató Zrt., valamint a ViasatBroadcasting UK Limited ellen a gazda-sági erõfölénnyel való visszaélés tilalmá-nak feltételezett megsértése miatt. Erõfö-lény fennállta esetén visszaélésnek minõ-sülhet, hogy a Viasat megkülönbözteti ká-beltelevíziós ügyfeleit, egyes vállalkozá-soknak szinte ingyen, míg másoknak ház-tartásonkénti 80–150 Ft-ért kínálja aViasat3 mûsorát. Továbbá, mûsordíját je-lentõsen és indokolatlanul megemelte aszolgáltató a 2008. évben. Végezetül, aGVH információi szerint a Viasat3 mûsortovábbításával kapcsolatos szerzõdésekmegkötését attól teszi függõvé az eljárásalá vont, hogy az újonnan alapított TV6csatorna terjesztésére is szerzõdéstkössenek a kábelszolgáltatók. (2009. feb-ruár 23.)
A GVH Vj-149/2008. számon elõzetesértesítés nélküli helyszíni szemlével ösz-szesen tizenöt fénymásoló berendezésekforgalmazásával foglalkozó vállalkozás el-len indított eljárást. A versenyhatósággyanúja szerint a cégek kartellbe tömö-rülve indultak a Központi Szolgáltatási Fõ-igazgatóság által 2008. július 11-én kiírtközbeszerzési tenderen. A GVH rendelke-zésére álló adatok alapján alaposan felte-hetõ, hogy a közbeszerzési kiírás elsõnégy – gyártói – kategóriájában nyertesvállalkozások az adott kategórián belülvalamint a négy kategória között is elõze-tesen megállapodtak abban, hogy milyenegymáshoz közeli árszinten adják be aján-lataikat, illetve, hogy mely vállalkozás,mely kategóriában fog elindulni. (2009.február 23.)
A közlemények a jelzett napon a GVHhonlapján: www.gvh.hu/ Szakmai felhasz-nálóknak/Induló eljárások rovatban jelen-tek meg
§
A Versenykultúra Központ hírei
23
2009 során immár tizedik alkalommal, aGVH VKK szervezésében pedig harmad-szor hirdeti meg a hivatal egyetemi és fõ-iskolai hallgatók számára „Versenyjog Ma-gyarországon és az EU-ban” elnevezésûországos tanulmányi pályázatát. A feladata versenytörvény 2005. évi módosításá-val, a hivatal versenykultúra fejlesztõ sze-repének törvényi beiktatását követõenkerült a Versenykultúra Központhoz. AGVH VKK a pályázat lebonyolítását a ko-rábban kidolgozott rendszer szerint vég-zi, ugyanakkor a pályázók visszajelzései éstapasztalatai alapján folyamatosan törek-
szik annak frissítésére. Ennek keretébenkerült sor idén a pályázati értékelõ lap át-alakítására, illetve annak bevezetésére,hogy a pályázók megismerhessék a be-adott pályamunkáik értékelését. Az aktu-ális témák között vannak visszatérõ terü-letek, mint például a vevõi erõ szabályo-zása vagy az erõfölénnyel való visszaéléskülönbözõ vetületei, de olyan új témakö-rökkel is találkozhatnak az érdeklõdõk,mint a klaszterek vagy az információs, il-letve a viselkedési közgazdaságtan a fo-gyasztói döntéshozatali folyamatban. AGVH VKK fontosnak tartja felkelteni a fel-
törekvõ fiatal generáció érdeklõdését aversenyjog, a versenypolitika és a ver-senyjogi értelemben vett fogyasztóvéde-lem témái iránt, így annak érdekében,hogy a 10. évfordulóra minél több pályá-zat érkezzen, 2009-ben nem csupán pa-pírformátumban, hanem elektronikusanis eljuttatta az egyetemek, fõiskolák veze-tõinek, tanulmányi osztályainak a pályá-zati felhívást.
A pályázati felhívás a 25. oldalonolvasható, valamint megtalálható a GVHVKK honlapján – www.versenykultura.hu.
Jubileumát ünnepli a GVH tanulmányi pályázata
A Versenykultúra Központ 2009. évi tervezett munkájáról
A Gazdasági Versenyhivatal Verseny-kultúra Központja (GVH VKK) 2009 febru-árjában hozta nyilvánosságra éves mun-katervét. Ez a korábbi évekhez hasonló-an épül fel, azonban az anyagi korlátokratekintettel néhány munkatervi pont a ko-rábbiakhoz képest szûkebb tartalommalszerepel, vagy kimaradt. A vállalható fel-adatok kiválasztása során a GVH VKK el-sõsorban a korábban már elõkészített,vagy megkezdett feladatait, illetve azegyüttmûködés keretében vállalt elköte-lezettségeit vette figyelembe. Jelen cik-künkben 2009 fõbb feladatait foglaltukössze, a GVH VKK munkaterve teljes ter-jedelemben elérhetõ honlapunkon(www. versenykultura.hu).
Massimo Motta 2007 õszén megjelen-tetett Versenypolitika és William W.Lewis 2009 elején megjelentetett A ter-melékenység ereje c. könyveihez hason-lóan a GVH VKK támogatásával elõrelát-hatólag 2009 végén jelenik meg RichardWhish: Competition Law címû könyvelegfrissebb (hatodik) kiadásának magyarnyelvû fordítása, amelynek elõkészítésemár 2008-ban megkezdõdött. A GVH VKKa szóba jöhetõ szakkönyvek kiválasztá-sakor több szempontot vesz figyelembe.Richard Whish áttekintõ képet ad a ver-senyjog és versenypolitika általános jel-legû aktuális kérdéseirõl, valamint tartal-mazza azokat a fontos jogeseteket is,amelyek a nemzetközi gyakorlatnak isalapjait jelentik. A kiadványt a GVH VKKáltal megcélzott felhasználói csoportok-
hoz hasonló felhasználói körök forgatjákEurópa-szerte.
A GVH VKK feladatai közé tartozik a ko-rábbi tájékoztató, ismeretterjesztõ kiad-ványainak aktualizálása, illetve esetlege-sen új kiadványok elkészítése. 2008 év vé-gén elkészült az „Amit a GVH-ról tudnikell” címû kiadvány magyar, valamint an-gol nyelvû verziója. Ugyanakkor 2009 so-rán a korábban kiadványok útján közzé-tett információkat a GVH VKK elsõsorbana tömegkommunikáció csatornáin kíván-ja eljuttatni az érdeklõdõkhöz, tehát aGVH VKK a tavalyi évhez hasonlóan to-vábbra is meg kíván jelenni a különbözõtömegkommunikációs csatornákon. Is-meretes, hogy számos gazdasági témájú,illetve fogyasztóvédelmi irányultságúszaklapban, magazinban kerültek nyilvá-nosságra a hivatallal kapcsolatos informá-ciók a korábbiakban is. A hivatal munka-társai nagy segítségére voltak a GVH VKK-nak e feladat megvalósításában, amely-hez ezúton is köszönjük minden közremû-ködõ kolléga segítségét!
A GVH VKK saját szervezésû szakmairendezvényeivel is hozzájárul a versenyközgazdasági és jogi kérdéseivel foglalko-zó szakemberek tájékozottságának növe-léséhez, illetve lehetõséget teremt az ak-tuális versenyjogi témák szakmai megvi-tatására. Idén is folytatja 2007-ben meg-kezdett, Versenyjogi beszélgetések dél-idõben elnevezésû rendezvénysorozatát,amelynek idõpontjairól honlapján tájé-koztatja az érdeklõdõket. Továbbá nagy
örömünkre szolgál, hogy 2009 tavaszánMagyarországra látogat az Európai Bizott-ság versenypolitikai biztosa, Neelie Kroes.A ritka lehetõséggel élve a GVH VKK szak-mai konferenciát szervez, amelyen elõre-láthatólag a biztos asszony is részt vesz.
Az elõzõekhez hasonlóan folytatja aGVH VKK a „Versenykultúra felmérések”címû projektjét, illetve 2009 során ismétmeghirdeti „Versenyjog Magyarországonés az EU-ban” elnevezésû tanulmányi pá-lyázatát.1
A GVH és az ágazati felügyeleti hatósá-gok között az elmúlt években kötöttegyüttmûködési megállapodások, noha aközéppontban a jogalkalmazási kérdésekálltak, kitértek a versenykultúra fejleszté-se érdekében szükséges együttmûködés-re is. A GVH VKK a meglévõ együttmûkö-dési megállapodásain túl szorosabbra kí-vánja fûzni a szakmai együttmûködésttöbb ágazati felügyeleti hatósággal, másszervekkel, szervezetekkel, illetve a ver-senyjoggal, versenypolitikával foglalkozótudományos-oktatási élet kulcsszereplõi-nek számító egyetemekkel, egyetemiszervezetekkel. Ezek az együttmûködésimegállapodások teremtik meg a közösszakmai munka és a közös tudományosprojektek kereteit.
Végezetül tájékoztatjuk az érdeklõdõ-ket, hogy nem kerülnek meghirdetésre a
1 A pályázati felhívás elérhetõ a GVH VKK honlapján.
A Versenykultúra Központ hírei
24
GVH VKK pályázati felhívásai. 2006-2007-ben, illetve 2008-ban négy kategóriábanlehetett pályázni a GVH VKK-hoz pénz-ügyi támogatásért: szakmai konferenciá-kon való részvételhez, illetve szakmai ren-dezvények szervezéséhez; meghatáro-zott szakmai kutatásokhoz; egyéb tudo-
mányos és oktatási projektek megvalósí-tásához; valamint fogyasztóvédõ civilszervezeteknek a tudatos fogyasztói kul-túra elõsegítéséért végzett munkájuk-hoz. A GVH VKK 2006-2007 során közel 60pályázatot támogatott megközelítõleg250 millió Ft-tal, míg tavaly mintegy 50
pályázatot tartott támogatásra érdemes-nek hozzávetõlegesen 150 millió Ft érték-ben. A fentiekbõl látszik, hogy a pályázatirendszernek magas a költségigénye,amelyet a GVH VKK idén nem tud finan-szírozni, így a pályázati felhívásokat nemhirdeti meg.
Szamosi Katalin nyerte el a Versenykultúráért díjatVoszka Éva kutató és BoythaGyörgyné oktató után idén együgyvéd, Szamosi Katalin, a MagyarVersenyjogi Egyesület elnökenyerte el a Gazdasági Versenyhiva-tal (GVH) Versenykultúra Központ-ja által 2006-ban alapított Ver-senykultúráért díjat.
A versenytörvény értelmében a GVHfeladata a versenyfelügyeleti eljárások ésa versenypártolás mellett a versenykultú-ra fejlesztése is. Ennek megfelelõen a ha-tóság komoly erõfeszítéseket tesz annakérdekében, hogy a magyar társadalomminél szélesebb rétegeihez jussanak el apiaci verseny szabályaival, a versenyható-ság mûködésével kapcsolatos ismeretek.A GVH ugyanis felismerte, hogy csak ak-kor születhetnek versenybarát jogsza-bályok, ha a döntéshozók tisztában van-nak a gazdasági verseny elõnyeivel. A vál-lalkozások csak akkor képesek jogkövetõmagatartást folytatni, ha pontosan isme-rik a versenyjogi elõírásokat. Ahhoz pedig,hogy a verseny elõnyeit maguk a fogyasz-tók is élvezhessék, tudatában kell lenniük,hogy mindig választhatnak a versengõvállalkozások között. A jó minõségû ter-méket olcsón elõállító gyártót vásárlásuk-kal „jutalmazva” maguk is segíthetik a tisz-tességesen versengõket az elõrejutásban.
E feladatának ellátásában szép szám-mal akadnak segítõi a hatóságnak. Ezenszakemberek áldozatos munkáját szeret-né elismerni a GVH Versenykultúra Köz-pontja a 2006-ban alapított Versenykultú-ráért Díj odaítélésével. Elsõként VoszkaÉva, a Magyar Tudományos Akadémiadoktora, a Pénzügykutató Rt. tudomá-nyos fõmunkatársa lett díjazott, majdBoytha Györgyné, a Pázmány Péter Katoli-kus Egyetem Jog- és Államtudományi Ka-rának címzetes egyetemi docense, illetveaz ugyanitt mûködõ Versenyjogi Kutató
Központ Bizottságának elnöke, a GVHegykori elnökhelyettese részesült az elis-merésben. 2008-ban Szamosi Katalin ügy-véd, a Versenyjogi Egyesület elnöke lett adíjazott.
Az 1993-ban alakult Magyar Versenyjo-gi Egyesület közhasznú egyesület célja ahazai és különösen Európai joggyakorlatismertetése, a versenykultúra népszerûsí-tése és a hazai verseny-feltételek javítása.Az Egyesület aktívan részt vesz a Verseny-törvénnyel kapcsolatos kodifikációk elõ-készítésében és bírósági versenyügyekelemzésében. Szamosi Katalin az egyesü-let alapítása óta vezetõségi tagja, 2000 ótapedig annak elnöke.
Személyében olyan szakember kapta adíjat, aki esetenként konkrét versenyfelü-gyeleti eljárásban az eljárás alá vont ügy-fél oldalán lát el jogi képviseletet. A ver-senyjog alkalmazásának egyik szépsége,és persze nehézsége is abban rejlik, hogya versenytársaknak esetleg kényelmetlen,de jogszerû „nyerõ” magatartások és a tör-vénybe ütközõ piaci magatartások világo-san elkülönüljenek egymástól. Aversenyfelügyeleti munka minõségeszempontjából sokat segít, ha a másik ol-dalon is olyan szakemberek dolgoznak,
akik nem formális védekezõ szerepbengondolkodnak, hanem érzik a normaki-alakítás fontosságát, súlyát. Szamosi Kata-lin a GVH számára egy ilyen partner, akár ahatóság mellett, akár ellene képvisel.
Szamosi Katalin a szakma és a GVHmegbecsülésére azért különösen érde-mes, mert a versenyjog mûvelésébenmessze nem szorítkozik a megfizetettképviseleti munkákra, hanem fáradhatat-lanul, szakmai képességeit bevetve a nemfizetett közéletben, társadalmi munkábanis sokat vállal, sokat teljesít. Vezetõkéntmozgatója a Versenyjogi Egyesületnek,amely a legfontosabb civil fórum a GVHéletében, biztos segítség a törvénymódo-sításokban, elvi kérdések vagy akár egye-di jogesetek megvitatásában. Megnyug-tató, hogy ezeket a munkákat a nemzet-közi versenyjogi közéletben is a Verseny-jogi Egyesület és személyesen SzamosiKatalin is végzi. A visszajelzések szerintmagas minõségû szakmai megjelenésükezeken a fórumokon Magyarországot fej-lett versenykultúrájú országnak ismertetiel és hozzájárulást tudnak adni a nemzet-közi jogfejlõdéshez is.
(A díjazottal készített interjú a 26. oldalonolvasható.)
A Versenykultúra Központ hírei
25
2009-ben az alábbi témákhoz kapcsolódó jeligés pályamun-kák beérkezését várjuk:
1. A kartellek által okozott károk számszerûsítése2. A vevõi erõ szabályozási megközelítése Magyarországon
(más EU-tagállamokban, illetve az azok mögött rejlõ közgazda-sági érvek)
3. A túlzó árazás (excessive pricing), mint erõfölénnyel valóvisszaélés értelmezése és kezelése a magyar/nemzetközi ver-senyhatóságok gyakorlatában
4. A tovább eladási ármegkötés (RPM, resale price mainte-nance) empirikus vizsgálata
5. A nagy hipermarketek piaci és jóléti hatása6. A GVH lezárt ügyeinek utólagos értékelése egy-egy téma-
körben vagy piacon (pl.: kábeltelevízió, könyv, gyógyszerpiac,stb.)
7. Az elhallgatás útján történõ megtévesztés, a Tpvt. és azUCP alapján történõ elbírálás azonosságai és különbségei
8. Üzletfelek megtévesztése a GVH gyakorlatában9. Az UCP irányelv átültetésének tapasztalatai az EU-
tagországokban, illetve a magyar megoldástól való eltérések ésa következtetések
10. A fogyasztói döntéshozatali folyamat bemutatása, ele-mei az információs közgazdaságtan és/vagy a viselkedési köz-gazdaságtan (behavioral economics) eredményeinek felhasz-nálásával
11. A kötelezettségvállalás (commitment) alkalmazásánakösszehasonlítása az EU-ban és Magyarországon
12. A hirdetési gyakorlat korlátozásának hatása a versenyre,és versenyjogi megítélése a szabályozott szakmákban
13. A közös erõfölény megállapíthatósága – elmélet és jogal-kalmazási gyakorlat
14. A klaszterek versenyjogi vonatkozásai15. Az átállási költségek és a hálózati hatás összefüggései és
kapcsolatuk a versennyel1
Terjedelem: legfeljebb 60 000 karakter (lábjegyzetek, vég-jegyzetek, tartalom- és irodalomjegyzék, valamint szóközöknélkül számítva). A terjedelmi határ túllépése pontlevonássaljár (minden megkezdett 1000 karakter túllépés esetén 1 pontlevonás jár).
Leadási határidõ: 2009. május 1. (postai bélyegzõ szerint)Eredményhirdetés: 2009. júniusábanA pályamunkák díjazása:1. hely 250 000 Ft2. hely 180 000 Ft3. hely 120 000 FtA pályadíj adóköteles jövedelem.
A pályázati feltételekkel kapcsolatban további felvilá-gosítás a Gazdasági Versenyhivatal
Versenykultúra Központjának munkatársától, dr. Tölgyes Ka-tinkától [tel: (1) 472-8949, e-mail: [email protected]]kérhetõ.
A résztvevõk, meghirdetésA pályázatra az ország egyetemei és fõiskolái nem-posztgra-
duális hallgatóinak jelentkezését várjuk. A verseny ily módon ér-tett „zártkörûségének” biztosítása érdekében azt kérjük a hallga-tóktól, hogy a beadott pályamunkákat a témáért az intézmény-nél illetékes személy (pl. tanszékvezetõ vagy témavezetõ) aláírá-sával lássa el, vagy iskolalátogatási igazolást nyújtsanak be.
Lehetõség van arra, hogy legfeljebb két – a fenti feltételek-nek megfelelõ – pályázó közös pályamunkát adjon be. Ebbenaz esetben (helyezéstõl függõen) a pályadíj fele-fele aránybanilleti a pályázókat.
A pályamunkát írók számára biztosítjuk a GVH könyvtáránakhasználatát. Idõpontot egyeztetni Rutkai Ágnes könyvtárossala (1) 472-8992-es telefonszámon lehet.
A pályamunkák benyújtásaA pályamunkákat a hallgatóknak kinyomtatva két példány-
ban és elektronikusan Word dokumentum formátumban, jel-igével jelölt borítékban, postai úton kell megküldeniük a Ver-senykultúra Központnak (1245 Budapest 5., Pf.: 1036), de szemé-lyesen is át lehet adni a GVH postabontójában (1054 Budapest,Alkotmány u. 5. fsz.). A pályamunka nem tartalmazhatja a hallga-tó és tanintézménye nevét, a név helyett a jeligét kell feltüntet-ni, valamint a kinyomtatott pályamunkát nem kell aláírni. A pá-lyamunkát tartalmazó borítékon belül, ugyanazzal a jeligével je-lölt, külön lezárt borítékban kell feltüntetni a pályázó nevét, ér-tesítési címét, telefonszámát, e-mail címét és az egyetem/fõis-kola nevét, a látogatott évfolyam számát, a témáért felelõs tanárigazolását vagy az iskolalátogatási igazolást arról, hogy a pályá-zó adott intézmény (nem-posztgraduális) hallgatója.
A pályázatok értékelésének módjaA verseny szervezésérõl, a pályamunkák pártatlan értékelé-
sérõl a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjagondoskodik. A pályamunkákat értékelõ bizottságban a Gaz-dasági Versenyhivatal munkatársai vesznek részt, akik egysé-gesített szempontrendszer alapján bírálják el a dolgozatokat. Aplagizáló, vagy tartalmilag értékelhetetlen dolgozatok kizárás-ra kerülnek. Az értékelési szempontok között, a szokásos tudo-mányos igényességû formai-szerkesztési követelmények mel-lett kiemelten fontos az újdonságtartalom, a jogesetekre valótámaszkodás. A pályamunkák értékelése az eredményhirdetéstkövetõen megismerhetõ.
Az eredményhirdetés helyérõl és idejérõl a Versenykultú-ra Központ írásban értesíti a pályázókat. Az elsõ három he-lyezett dolgozatát a Versenykultúra Központ a honlapján(www. versenykultura.hu) közzéteszi.
Pályázati kiírásA Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja
„Versenyjog Magyarországon és az EU-ban”címmel országos pályázatot hirdet a magyar és a közösségi versenyjog tárgyában egyetemek és fõiskolák
nem-posztgraduális hallgatói részére
1 Átállási költség például, amikor jól ismert mobiltelefonunkat egy másik gyártó készülé-kére cseréljük, és meg kell tanulnunk kezelni annak menürendszerét. Hálózati hatás érvé-nyesül, amikor döntésünkben figyelembe vesszük, hány fogyasztója van már rajtunk kí-vül az adott terméknek / szolgáltatásnak. A pályamunka elemezze a két hatás viszonyát ésértékelje hatását a versenyre, álláspontját érvekkel támassza alá.
Interjú
26
Interjú Szamosi Katalinnal, a Versenykultúráért díj 2008. évi díjazottjával
– Közel két évtizede a versenyjog kiemel-kedõ mûvelõje. Honnan ered ez a hosszúkapcsolat?
– Valóban, az elsõ versenytörvény(1990. évi LXXXVI. törvény) kodifikációjaóta dolgozom ezen a jogterületen. Ügy-védjelöltként ismerkedtem meg e szakte-rülettel: már akkor is fõ tevékenysége voltez a Versenyjogi Egyesületnek, ahol ma isdolgozom, csakúgy mint egy akkor szin-tén formálódóban lévõ terület, a szellemitulajdonjogok joga. Erre a korszakra, minta hõskorra tekintek vissza, az akkor kidol-gozott rendszert a késõbbi törvénymódo-sítások inkább csak finomították.
– Véleménye szerint az elmúlt évtizedek-ben hogyan változott a versenykultúra?
– Ismerethiányos helyzetbõl indultunk,nemhogy versenyjogról, de a versenyrõlis kevés tapasztalatuk volt a vállalatoknak.Sokat lendített ugyanakkor, hogy a GVH akezdetektõl kezdve törekedett arra, hogyne csak hatóságként járjon el, de neveljenis, terjessze a versenyjogi ismereteket.
– A Versenykultúra Központ hozott vala-mi változást?
– A GVH VKK 2006-os létrehozása to-vább erõsítette a GVH versenykultúrátépítõ szerepvállalását: egy jól mûködõ pá-lyázati rendszert teremtett és figyelmetfordít arra is, hogy az eredmények, a meg-született tanulmányok a gyakorlati élet-ben is hasznosuljanak. A tanulmányok ter-jesztését a ,,beszélgetések délidõben’’ ke-retén belül és a GVH VKK honlapján valóközreadását is nagyon hasznosnak tar-tom.
– A versenykultúra fejlõdéséért az ön ál-tal vezetett Versenyjogi Egyesület is sokattett…
– Igen, a Magyar Versenyjogi Egyesület1993-as megalakulása óta a versenyjog-gal foglalkozók talán legfontosabb szak-mai fóruma. A nekem ítélt Versenykultú-ráért díj az egyesület aktív tagjainak mun-káját minõsíti. Büszke vagyok arra, hogyebben a lelkes csapatban, ilyen kitûnõ em-berekkel dolgozunk együtt. Sok mindentelértünk: havonta szervezünk rendezvé-nyeket és magas szakmai színvonalukokán a Nemzetközi Versenyjogi Egyesületéves konferenciáin is mindig megbecsü-lés övezi a magyar jelentéseket. Jelenleg46 egyéni és 25 jogi személyiségû tagunk
van, utóbbiak közt nemcsak ügyvédi iro-dák, de távközléssel, médiával foglalkozócégek is találhatóak. Jó hangulatú, de nemzártkörû társaság ez, kapuink nyitva állnakminden további érdeklõdõ elõtt is.
– A GVH-ra visszatérve: hogyan tehetnemég többet a versenykultúráért a hivatal?
– A GVH közleményeinek, tájékoztatói-nak a hivatal honlapján való közreadásakevés, a kiadványokat el kell juttatni minéltöbb szakmai szervezethez, érdekképvi-selethez. A szélesebb körben nyomtatás-ban közreadott információk, a Versenytü-kör, a Világgazdaságban megjelentetettGVH-oldal nagyon hasznos az ismeretek-nek a kis- és középvállalkozásokhoz valóeljuttatásában, itt látok további lehetõsé-geket. Ezekbõl pontosabb információkatis megtudnak, mint azokból a rövid hírek-bõl, amelyek csak azt közlik, hogy a GVHmennyi bírságot vetett ki éppen.
– Mint versenyjogsértéssel vádolt vállala-tokat képviselõ ügyvéd, talán érthetõ, hogyönnek nem tetszenek a GVH magas bírsá-gai...
– A bírságnak fontos elrettentõ, nevelõszerepe van, de a túlzott bírságok már ve-szélyeztethetik a cégek további eredmé-nyes mûködését. Különösen a mai nehéz,gazdasági válság sújtotta piacon lenne ér-demes elmozdulni a GVH jelenlegi gya-korlatától, és egy a körülményekre érzé-kenyebb, és az eljárás alá vont cég adottjogsértõ magatartásán túli összes körül-ményt figyelembevevõ bírságot alkal-mazni. Ez a fellebbezések számát is csök-
kenthetné. A bírságpolitikánál érdemesazt is mérlegelnie a GVH-nak, hogy pl. egyadott reklámjogi jogsértésnek minõsítettmagatartás, mely Európa más országai-ban nem von maga után versenyhatóságieljárást, vajon segíti-e az ún. nevelõ ha-tást, vagy nem veszélyezteti-e túlzottan amagyarországi cég versenyképességét.
– A fellebbezések során a bíróságok szin-te mindig a GVH-nak adnak igazat, talán akiszámítható bírságpolitikának is vannakelõnyei, és néha a más országokétól vala-mennyire eltérõ magyar tájékoztatással islehet gond. De ha elfogadjuk, hogy nem abírságokra kellene koncentrálnia a GVH tá-jékoztatásának, akkor mire?
– A szûkszavú sajtóközlemények he-lyett a jogsértésre kellene összpontosíta-ni, újra és újra egyértelmûvé kell tenni,hogy a bírság csak eszköz, a versenypoliti-ka fõ célja a verseny tisztasága. És egy-egymagatartást azért marasztal a hivatal,mert az a fogyasztóknak, sõt az egész pi-acnak rossz. „Nem rád, hanem érted ha-ragszom” – szólhatna a mottó.
– Hogyan képzeli el a versenykultúra ál-lapotát és munkáját a közeljövõben, illetve10 év múlva?
– Rövid távon az ügyvédi érdeklõdésnövekedésére számítok: az ügyvédi rek-lámtilalmat támadó GVH eljárás, illetveennek folyamatban lévõ bírósági felül-vizsgálata talán megmozgatja az ügyvéditársadalmat, és több ügyvéd kerül közvet-len, vagy közvetett kapcsolatba a verseny-joggal. A gazdasági válság hatására pedigmás egyesületekhez hasonlóan a MagyarVersenyjogi Egyesületnek is meg kell küz-denie azzal, hogy az egyik elsõ takarékos-sági intézkedés, amivel a tagok, magán-személyek és vállalatok élnek: a különbö-zõ szervezeti tagságok megszüntetése.Most sokan gondolják úgy, hogy a gazda-sági nehézségekért a piac a felelõs. De idõ-vel újra nyilvánvaló lesz, hogy a tisztessé-ges verseny elõrelendíti a gazdaságot,míg a verseny indokolatlan korlátozásagátolja a fejlõdést. Személyesen pedig 10év múlva is szeretnék ott lenni a GVH évesünnepségén.
Munkájához gratulálunk, és szeretettelvárjuk.
PÁLVÖLGYI BALÁZS ÉS TÖLGYES KATINKA
A ROK munkájából
27
Szeminárium a versenyhatóságokés a pénzügyi felügyeleti szervek kapcsolatáról
Az OECD-Magyar Budapesti Verseny-ügyi Regionális Oktatási Központ (ROK)2008. december 8–11. között szemináriu-mot rendezett célországai1 versenyható-ságai, valamint a pénzügyi szektor fel-ügyeleti szervei számára. Ilyen jellegû ösz-szevont szemináriumot minden évbenegy alkalommal, más-más területet érintõtémák feldolgozására szervez a ROK. Arendezvény két központi témáját az Euró-pai Bizottság MasterCard ügyben hozottdöntése, valamint a SEPA (Single EuroPayment Area) alkalmazása alkotta. Ter-mészetesen szerepeltek a programban apénzügyi szektort érintõ egyéb aktuáliskérdések, a pénzügyi felügyeleti és a ver-senyhatóságok közötti együttmûködésfontosabb kérdései is.
A rendezvényen huszonhat nemzetiszakértõ vett részt tizennégy kelet-euró-pai és balkáni állam hatóságainak képvi-seletében. A szakértõi elõadásokon túl a
résztvevõ hatóságok esettanulmányait ismeghallgatták a résztvevõk, összesen hétnemzeti beszámoló hangzott el. A szemi-nárium keretében egy hipotetikus esetta-nulmány, nevezetesen egy bankfúzió isbemutatásra került.
Az elõadói panelt Dovile VAIGAUS-KAITE (DG-Comp), Borda Ágnes és Hor-váth Anna (PSZÁF), Máger Andrea (GVHVersenytanács), Patrick GREENE és Haris
IRSHAD (OFT – Egyesült Királyság) ManuelCABUGUEIRA (Autoridade da Concor-ren-cia – Portugália), valamint Joao AZEVEDO(OECD) alkották.
A résztvevõktõl kapott visszajelzésekalapján a rendezvény hasznos és sikeresvolt. A szakértõi elõadásokat, az elõadókteljesítményét és a szervezést kiválónakítélte a hallgatóság. A ROK 2008-as prog-ramsorozata ezzel az eseménnyel zárult le.
Versenyjogi szeminárium európai bíróknakAz OECD Magyar Budapesti Verseny-
ügyi Regionális Oktatási Központ (ROK)2009. február 13-14-én immár ötödszörrendezte meg hagyományosnak számítóeurópai versenyjogi bíróknak szóló sze-mináriumát az OECD Versenyügyi Rész-legének közremûködésével. A korábbihasonló rendezvényekhez képest – mintpéldául az EK-szerzõdés 82. cikkének be-mutatásáról szóló 2008. november21–22-én megtartott szeminárium – aROK ezúttal szûkebb résztvevõi csopor-tot célzott meg, mivel a kiscsoportosmunkát kívánta az elõtérbe állítani. Azeseményre 16 országból 36 bíró érkezett(novemberben 22 országból 56 bíró). Arésztvevõk többsége ezúttal is olyan or-szágot képviselt, melyben a versenyfel-ügyelet a jogalkalmazás viszonylag új te-rülete és legfeljebb két évtizedes múlttalrendelkezik. Sok résztvevõ a korábbi bí-rói szemináriumok legalább egyikén isjelen volt már.
A rendezvény elnöki tisztét ezúttal is –hasonlóan az elõzõekhez – Andreas Reindl(Fordham University, New York) látta el. Azelõadók között rajta kívül Giada Ceridono(Olasz Versenyhatóság), IngeborgSimonsson (Stockholmi Városi Bíróság),Joao Azevedo (OECD, Versenyügyi Rész-leg) foglaltak helyet, míg a GVH-t CsorbaGergely képviselte. Horst Butz a Düssel-dorfi Területi Bíróság képviseletében a tár-gyalási szimulációt vezette. Az elõadók ve-zették le a kiscsoportos esettanulmányokfeldolgozását is, mely megbeszélések so-rán a résztvevõknek arra is lehetõségüknyílt, hogy szûkebb körben részleteseb-ben is megvitassák egy-egy szakértõvel azelõadások során elhangzottakat.
A szeminárium középpontjában a kü-lönféle versenykorlátozó megállapodásokálltak. Az EK 81. cikk keretei között taglalthorizontális megállapodások elemzése, azinformációcsere és a közvetett bizonyítékhasználatának tanulmányozása különös
hangsúlyt kapott az elõadások során. Deszó esett a vertikális korlátozásokról és atagállamok közötti kereskedelem érintett-ségének kérdéskörérõl is. Kartellek ezúttalnem képezték a szeminárium programját.A viszonylag szûken meghatározott téma-választás elsõsorban arra szolgált, hogy ahorizontális és a vertikális gyakorlat közöt-ti különbségeket és egyezõségeket mé-lyebben megismerjék a résztvevõk.
A bírósági tárgyalóteremben zajló hi-potetikus esetismertetés egy korábban le-zárt ügyet rekonstruált. A tárgyaló feleketa jogász és közgazdász elõadók képvisel-ték, a bírák pedig a hallgatóság soraibólverbuválódtak.
A szeminárium fõ célja természetesen is-mét az volt, hogy a versenyjogot és közgaz-daságtant mint egységes eszközrendszertismerhessék meg a bírák, hiszen elsõdle-ges fontosságú, hogy a bíróságok és a ver-senyhatóságok egymás munkáját ismerjékés folyamatosan nyomon kövessék.
1 Albánia, Azerbajdzsán, Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Bul-gária, Horvátország, Grúzia, Macedón Köztársaság, Moldo-vai Köztársaság, Montenegró, Románia, Oroszországi Föde-ráció, Örményország, Szerbia és Ukrajna
Nemzetközi színtér
28
A Ciprusi Köztársaság területén az 1990óta fennálló „Versenyvédelmi Bizottság”(Commission for Protection of Competition– CPC vagy Bizottság) látja el a versenyha-tósági teendõket, melyet a 207/89. számú,a verseny védelmérõl szóló törvény ho-zott létre. A kormánytól függetlenül mû-ködõ CPC elsõdleges célja a gazdasági nö-vekedést és tisztességes versenyt biztosí-tó piac megteremtése ill. fenntartása. Ahatóság mûködési költségének fedezetéta központi költségvetés biztosítja. A CPCországos hatáskörû szerv, nincsenek terü-leti irodái.
Az 1989-es versenytörvényt korábbantöbb alkalommal módosították, ám márnincs hatályban, mivel 2008. április 18-ánhatályba lépett az új versenytörvény. Azúj jogszabály jelentõs lépést jelentett egymég hatékonyabb ciprusi hatóság felépí-tése felé, mivel az új törvény – egyebekmellett – olyan hatáskörökkel ruházta fela CPC-t, amelyek az ország Európai Unió-hoz való csatalakozása óta hiányoztak.Így a verseny védelmérõl szóló 13(I)/2008-as törvény tovább szélesítette azEK-Szerzõdés 81. és 82. cikkének megfe-lelõ alkalmazásáért felelõs CPC hatáskör-ét. Emellett a másik meghatározó ver-senyjogi jogszabály az összefonódásokellenõrzésérõl szóló 22 (I)/1999-es tör-vény.
A CPC az elnökbõl és a négy bizottságitagból áll, akik mindegyike teljes munka-idõben segíti a hatóság mûködését. A
CPC elnöki tisztét jelenleg CostakisChristoforou (lásd a mellékelt fotót) töltibe. Az elnök személye a legfõbb összekö-tõ kapocs a Bizottság és a Szolgálat kö-zött. Az elnököt Cipruson a kormánynakmegfelelõ szerv a Miniszterek Bizottságanevezi ki 5 éves idõtartamra. A Verseny-védelmi Bizottság tagjai a KereskedelmiMinisztérium javaslatára, szintén 5 évesterminusra kapják megbízatásukat,azonban nem minõsülnek köztisztvise-lõnek. A Bizottság határozatait kollektí-ven hozza, többségi szavazással. Azegyes ügyekre nincsenek kijelölt bizott-sági tagok, de legalább három tag foglal-kozik egy üggyel, akik egyike mindig azelnök.
A CPC-nek nincsenek versenypártolásiés versenykultúra fejlesztési funkciói, jól-lehet, meglehetõsen ritkán, informális vé-leményeket ad egyes jogszabály terveze-tekrõl. Fogyasztóvédelmi kérdésekkel aKereskedelmi Minisztérium, az állami tá-mogatással a Gazdasági Minisztériumfoglalkozik.
A Bizottság munkáját a CPC Szolgála-ta segíti, mely a bizottsági utasításokalapján az eljárások lefolytatásáért és an-nak meghatározásáért felelõs, hogymegsértették-e a versenytörvényt. Az el-járások indulhatnak mind panasz alap-ján, mind hivatalból. A Szolgálat emel-lett titkársági funkciókat is ellát, azazösszegyûjti a Bizottság számára a hatás-körének gyakorlásához szükséges infor-
mációkat. Tehát aSzolgálat az eljárá-sokban a vizsgála-ti szakasz lebo-nyolításáért felel,míg a Bizottság hozza meg az ügyzáródöntéseket. A Szolgálat jelenleg 8 fõbõlvalamint 2 tanácsadóból áll, munkájukat7 fõs adminisztratív személyzet támo-gatja.
A ciprusi hatóság eljárásai tehát panaszalapján vagy hivatalból, összefonódás en-gedélyezésénél pedig kérelemre indul-hatnak. A hivatalból indított ügyeket a Bi-zottság kezdeményezi, míg panasz ese-tén a Szolgálat kezdeményezi az eljárást.A panaszost mindig értesíteni kell a külön-bözõ eljárási lépésekrõl. Az ügyindításmindig közigazgatási határozattal indul.Az eljárásokra vonatkozó határidõket azáltalános közigazgatási eljárásokról szólótörvény határozza meg, igaz, hogy ezenjogszabály szerint azonban az eljárásokat„ésszerû idõn belül” kell lezárni. A Szolgá-lat rendelkezik az ügy felderítéséhez szük-séges adatszerzési jogosítványokkal,melynek keretében „hajnali rajtaütése-ket” is végezhet, és adatokat kérhet benemcsak az ügyben érintett felektõl, ha-nem az eljárásban érdekelt harmadik fe-lektõl is. A 2008-as versenytörvény értel-mében a CPC a rendõrség közremûködé-sét is kérheti a helyszíni vizsgálatok során,valamint lehetõség van zár alá vételre is. Ahelyszíni vizsgálatok során a hatóság kér-déseket is tehet fel az adott vállalkozástisztviselõinek, akik a válaszadás megta-gadása esetén büntetõjogi szankcióvalsújthatók. A hatóságnak természetesenlehetõsége van „hagyományos” szóbelimeghallgatásra is.
Az eljárások határozattal zárulnak(amelyet megelõz a kifogásközlés kibo-csátása, amire a felek észrevételeket te-hetnek), ezeket a Közlönyben közzé kelltenni, és a hivatal honlapján is közzéte-hetõk. A vállalkozások a határozat közlé-sét követõ 75 napon belül bíróságon tá-madhatják meg a döntést. A határozat-ban a hatóság bírságot szabhat ki vagymás szankciót (korrekciós intézkedést) isalkalmazhat, és az új törvény értelmébenmód van kötelezettségvállalásra is a vál-lalkozások részérõl. Egyes versenyjog-sértések a büntetõjog hatálya alá tartoz-nak, jóllehet ilyen eljárásra még nem volt
A ciprusi versenyhatóságról
Nemzetközi színtér
29
A ciprusi hatóság 2007 õszén„twinning light” néven pályáza-tot hirdetett hatóságuk szakmaihátterének megerõsítése érde-kében. A pályázat keretébenvégzendõ szakmai program el-végzésének lehetõségét a Gaz-dasági Versenyhivatal nyerte el.A program keretében 2008 feb-ruárjától október végéig a ma-gyar szakemberek átvilágítottáka CPC szervezetét és javaslatokatdolgoztak ki a belsõ eljárásrend,a hatékonyabb munkavégzés ésa hosszú távú stratégia célok ki-dolgozásának elõsegítésére. Aprogram ideje alatt sor kerültszámos workshopra illetve elõ-adásra, olyan témákban, mintpéldául a versenypolitika alkal-mazása a liberalizált ágazatok-ban, a közösségi versenyjogvagy a fúziókra vonatkozó szabá-lyok gyakorlati alkalmazása. Vé-gül a program lehetõvé tette,hogy a ciprusi kollégák a helyszí-nen tanulmányozzák a magyarversenyhatósági gyakorlatot.(lásd errõl: Versenytükör 2008/1.szám 14. o.)
példa. Ilyen esetben a CPC-nek nincs ha-tásköre eljárni. A bírság a magyar és szá-mos más európai megoldáshoz hasonló-an az adott vállalkozás megelõzõ üzletiévben elért árbevételének tíz százaléká-ig terjedhet.
A CPC tagja az Európai Versenyhálózat-nak (ECN) és az ICN-nek (InternationalCompetition Network) is. Fontos megje-gyezni, hogy míg 2008-ban az EurópaiVersenyhatóságok (ECA) éves találkozójaBudapesten volt, 2010-ben Ciprus lesz aházigazdája az ECA éves találkozójának. Atalálkozó célja a versenyhatóságok köztiegyüttmûködés javítása illetve a nemzetiés közösségi versenyjog hatékony érvé-nyesítése.
A CPC-rõl további információk találha-tók a http://www.competition.gov.cyhonlapon.
3,8 millió eurós versenyhatóságibírság a mobiltávközlési szektorban
Cipruson az utóbbi évek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ver-senyjogi ügye volt, amikor 2008-ban a Ciprusi Legfelsõbb Bíróság az eljá-rási szabályok megsértése miatt megsemmisítette a CPC 2006 januárjá-ban hozott döntését, amely alapján az 3,8 millió euróra büntette a táv-közlési piac inkumbensét (CYTA), a mobiltávközlés piacon tanúsított visz-szaélõ magatartása miatt.
Amikor az Areeba távközlési szolgáltató belépett a mobiltávközlési pi-acra, megállapodást kívánt kötni a ciprusi közszolgáltatóval, a CYTA-val(Cyprus Telecommunications Authority) egyes szolgáltatásokra vonat-kozóan, mindaddig, amíg ki nem építi saját távközlési hálózatát. A felekazonban nem tudtak megegyezni a hálózat használati díjaiban, ígyügyükben az elektronikus kommunikációt és postai szolgáltatást szabá-lyozó biztoshoz fordultak, aki megállapította, hogy a CYTA milyen mó-don állapítsa meg az általa az Areeba-ra kiszabandó díjakat. Az Areebaemellett azonban a versenyhatósághoz fordult, mivel állítása szerint aCYTA visszaélt erõfölényével, és egyben ideiglenes intézkedések megho-zatalát kérte a versenyhatóságtól, amely el is rendelte azokat.
A CPC határozatában egyrészrõl megállapította, hogy a CYTA visszaélterõfölényével, azzal, hogy olyan indokolatlanul magas belépési korláto-kat teremtett, amivel torzította a versenyt, ezért csaknem 3,8 millió eurósbírságot szabott ki a CYTA-ra.
Az Areeba azon kifogását, hogy a CYTA jogellenes árprés alkalmazásá-val igyekezett õt megfelelõ profit megszerzésétõl távol tartani, a ver-senyhatóság elutasította. Ezután az Areeba jogorvoslatért fordult a Leg-felsõbb Bírósághoz a CPC ezen döntésének megsemmisítése érdekében.A fellebbezés sikeres volt, ugyanis a Bíróság megsemmisítette a verseny-hatósági döntést az eljárási szabályok megsértése miatt. Mint a Legfel-sõbb Bíróság kifejtette: a CPC döntése köz- és magánvállalkozásokat isérintett, amelyekre a közszféra – ideértve az önkormányzatokat – közve-tett vagy közvetlen hatást gyakorolhatott, így a CPC döntésében biztos-ként nem vehetett volna részt egy polgármester.
Nemzetközi színtér
30
Az Európai Bizottság 2008. december3-án közzétette az erõfölénnyel való visz-szaéléssel kapcsolatos útmutatóját, mely-ben jogalkalmazási prioritásait rögzíti azEK-szerzõdés (EKSz.) 82. cikkét érintõ jog-sértésekre vonatkozóan. Az útmutató azolyan magatartások elleni fellépést helye-zi elõtérbe, ahol az erõfölényes vállalko-zás kiszorító magatartása tehetõ felelõsséa fogyasztókra gyakorolt káros hatásért.
Az Európai Bizottság nyilvános kon-zultációt kezdett a horizontális együtt-mûködési megállapodások jelenlegirendszerérõl, különös tekintettel a sza-kosítási és a kutatási és fejlesztési meg-állapodásokat érintõ csoportmentes-ségi rendeletekre és a horizontálisiránymutatásra. A felülvizsgálat célja,hogy felmérje, a fent említett szabá-lyok hogy mûködtek a gyakorlatban.
Az Európai Bíróság a Kanal 5 Ltd. és TV 4AB kontra Föreningen Svenska Ton-sättares Internationella Musikbyrå (STIM)upa (C-52/07. sz. ügy, 2008. december 11.]üggyel kapcsolatos elõzetes döntéshoza-tali eljárásában közös jogkezelõk által szá-mított díjakkal kapcsolatosan döntött a82. cikk alkalmazásáról.
December 5-én a Bizottság közzétet-te a RWE által felajánlott kötelezettség-vállalásokat, és a vállalások észrevéte-lezésére hívta fel az érintetteket. A bi-zottsági eljárás az RWE erõfölénnyelvaló visszaélését vizsgálja a német gáz-piacon, elsõsorban a gázszállítási piactekintetében. Az érdekelteknek egyhónapjuk volt hozzászólásaik megté-telére. Pozitív fogadtatás esetén a Bi-zottság az 1/2003-as rendelet 9. cikkeszerinti döntést hoz, és kötelezõvé te-szi a kötelezettségvállalásokat az RWEszámára.
Az Elsõfokú Bíróság végzésében szá-mos beavatkozást engedélyezett a Micro-soft ügyben, amelyben a vállalkozásra el-járási jogsértés miatt kiszabott bírságotperesítette a cég. Így az eljárásban résztvehet az IBM, az Oracle és a Red Hat az Eu-rópai Bizottság, míg két további vállalko-zás a Microsoft érdekében.
2008. december 2-án hatályba lépettBulgária új versenyszabályozása, ame-
lyet az olasz versenyhatóság patroná-lása mellett alakítottak ki.
Több mint 130 millió euró bírságot sza-bott ki a Bizottság öt vállalkozáscsoportra(Bridgestone, Dunlop Oil & Marine/Continental, Trelleborg, Parker ITR,Manuli), mivel azok megsértették az EKSz.81. cikkét. Az érintett vállalkozások 1986 és2007 között fennálló kartellben vettekrészt, melynek keretében rögzítették a ten-geri átfejtõ tömlõk árait, összejátszottakajánlattételekben, felosztották a piacot éstitkos üzleti információkat cseréltek ki.
Január 15-én a Bizottság kifogásköz-lést juttatott el a Microsofthoz, melyszerint az Internet Explorer internetböngészõ kapcsolása a domináns hely-zetben lévõ Windows operációs rend-szerhez tiltott árukapcsolást valósítmeg, ami az EKSz. 82. cikkének sérel-mét jelentheti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizs-gálatot indított annak megállapítására,hogy a magyar kormány és a MOL MagyarOlaj- és Gázipari Nyrt. közötti megállapo-dás nem sérti-e az EK-szerzõdésben fog-lalt állami támogatási szabályokat. A meg-állapodás értelmében a MOL mentesül aszénhidrogének kitermelésébõl szárma-zó bevételek után fizetendõ bányajáradé-kok közelmúltban történt emelése alól.
A Bizottság indoklással ellátott véle-ményt küldött húsz tagállamnak, köz-tük Magyarországnak, mivel azok mégnem tájékoztatták a Bizottságot azenergiaszolgáltatásról szóló irányelvátültetését szolgáló intézkedéseikrõl.
A Bizottság 2009. január 28–30-a közöttbejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokatvégzett nagyfeszültségû tenger alatti ká-belek gyártóinál az EK-Szerzõdés 81. cik-kének felételezett megsértése miatt.
Az Európai Bizottság január 7-énmegerõsítette, hogy tisztviselõi 2008.
október 21-én rajtaütést tartottaktöbb tagállam számos okoskártya-chip(smart card chip) gyártójának telephe-lyein. Ezeket a chipeket használják pél-dául SIM-kártyák, bankkártyák és sze-mélyi igazolványok gyártásához.
Az Elsõfokú Bíróság a T-457/08 R. szá-mú ügyben elutasította az Intel ideigle-nes intézkedésre vonatkozó kérelmét. AzIntel azt szerette volna elérni, hogy a ki-egészítõ kifogásközlésre adható reakció-jának határidejét megváltoztassák. Azalapügy tárgya az Intel feltételezett erõfö-lénnyel való visszaélése, mellyel megpró-bálta kiszorítani versenytársát, az AMD-taz x86-os processzorok (CPU-k) piacáról.
Az Egyesült Államokban az ország újelnöke Barack Obama ChristineVarney-t választotta a DoJ antitrösztszekciójának vezetésére. Az 53 évesasszony korábban a Federal TradeCommission biztosa volt, jelenleg pe-dig a Hogan & Hartson LLP ügyvédi iro-dában partner, és olyan ügyfeleknekadott tanácsot antitröszt -ügyekben,mint az AOL, a Gateway, a DoubleClick,a MySpace, az eBay, a Netscape, a DowJones stb.
Az Egyesült Államokban elõször börtö-nöztek be a Sherman Act megsértéséértnégy – tajvani nemzetiségû – vezetõ tiszt-ségviselõt. A vezetõ tisztségviselõk a vi-lágméretû LCD-kijelzõvel kapcsolatoskartellben részes vállalkozások vezetõivoltak és bûnösnek vallották magukat azenyhébb börtönbüntetés érdekében.
Lengyelországban a versenyható-ság fellebbezett a bírósági ítélet ellen,amely novemberben megsemmisítet-te a többoldalú bankközi jutalékokrólszóló szerzõdések miatt 20 bankot ma-rasztaló határozatot.
Ausztráliában a Trade Practices Act 1974módosításával a kartellekkel szembenifellépés során lehetõvé kívánja tenni akormány a büntetõjogi szankciókat.
Az Egyesült Királyságban aCompetition Commission 2008. de-cember 17. napján közzétett elõzetesjelentése alapján úgy tûnik, hogy a Bri-tish Airways Authority meg kell, hogyváljon a Gatwick és Stansted londoni ésaz edinburghi repülõterektõl.
A francia Competition Council négy olaj-ipari vállalkozás (Chevron, Exxon Mobil,Royal Dutch Shell és Total) leányvállalata-it 41,1 millió euró bírsággal sújtotta, mivel
Versenyjogi fejlemények*
* Készült a Versenyjogi Kutatóközpont közremûködésével.Szerkesztette: Szilágyi Pál és Hajós Ádám.
Nemzetközi színtér
31
azok összejátszottak annak biztosítására,hogy azonos mértékben részesüljenek azAir France bizonyos kerozinbeszerzései-bõl.
A francia versenyhatóság 11 acél-brókert és kereskedõt rekord összeg-ben, 575,4 millió euró értékben bírsá-golt kartellezés miatt.
Németországban 4,5 millió euróra bír-ságolták az amerikai Mars vállalkozást, mi-vel az a német hatósági engedély meg-szerzése elõtt végrehajtotta az összefo-nódást, miután az Egyesült Államokbanmár megszerezte azt. Szintén a németBundeskartellamt bírságolta meg a Druckund Verlagshaus kiadó és nyomdaiparivállalkozást, 4,1 millió euróra, mivel az aFrankfurt City Gazette kiadóval engedélynélküli összefonódást hajtott végre. Ez há-rom hónap alatt a második ilyen ügy volt.
Spanyolországban 815 ezer és 615ezer euróra büntettek két közös jogke-zelõt (AGEDI és AIE) gazdasági erõfö-lénnyel való visszaélés miatt. A jogsér-tés abban állt, hogy a közös jogkezelõkegyes televíziókkal szemben diszkri-minatív módon léptek fel, mivel lénye-gesen magasabb díjat szabtak meg atárgyalások során, mint a TVE köztele-vízió esetében 1990 és 2002 között.
Csehországban a versenyhatóság éstöbbek között a Harry Pottert kiadóAlbatros vállalkozás között megállapodásjött létre, amelynek következtében a ki-szabott bírságot 50%-kal csökkentették.A kifogásolt magatartás többek között azvolt, hogy a kiadó különbözõ vertikálismegállapodásokkal igyekezett megaka-dályozni, hogy a szupermarket láncoknakszállítsanak a Harry Potter könyvekbõl, mi-vel a gyakorlat szerint az utóbbi áruházaka könyvesboltok rovására nem tartják beaz ajánlott árakat, hanem kedvezménye-ket biztosítanak.
A holland versenyhatóság elnöke isellenzi azt a törvényjavaslatot, amely akis- és középvállalkozások számáramegengedné a piacfelosztást ill. az ár-rögzítést, amennyiben az érintett vál-lalkozások együttes piaci részesedésenem haladja meg a 10%-ot. A jelenlegiszabályok szerint ez a küszöb 5%.
A párizsi kereskedelmi bíróság a FranceTelecomot arra kötelezte, hogy válassza leaz internet elõfizetésérõl az interaktív elsõosztályú labdarúgó csatornáját az OrganeFoot-ot.
Az olasz versenyhatóság 26 tésztaké-szítõ vállalkozást és egy kereskedelmiszervezetet bírságolt meg 12,5 millióeuróra a tészta árának rögzítése miatt.
Ruiz-Jarabo fõtanácsnok véleményeszerint az EK Bíróságnak részben meg kel-lene változtatnia az Elsõfokú Bíróság –korszakalkotónak tekintett – ítéletét, melyarra kötelezte a Bizottságot, hogy fizessenkártérítést, amiért megtiltotta a Schneiderés a Legrand összefonódását. (Az EFB íté-letére vonatkozóan lásd cikkünket: Ver-senytükör 2007/3. szám 28. o.). Ruiz-Jarabo szerint a Schneider kára nem köz-vetlenül, rögtön és kizárólag fakadt a Bi-zottság jogszerûtlen magatartásából. Abizottsági érvelés szerint a Schneider ön-maga felelõs az õt ért veszteségért; s ezena véleményen van a fõtanácsnok is, mivelszerinte a Legrand eladási árának csök-kentése a Schneider önálló és szabad dön-tésén alapult. A fõtanácsnoki véleményugyan nem kötelezõ az Európai Bíróságranézve, de a bírák az esetek jelentõs részé-ben követik a véleményben kifejtetteket.
A Bizottság feltételesen jóváhagyta,hogy az innovatív gyógyszereket gyár-tó francia Sanofi-Aventis felvásárolja agenerikus gyógyszereket gyártó csehvállalatot, a Zentivát (a generikusgyógyszerek az eredeti készítmények-kel egyenértékûek, és csak akkor kerül-nek forgalomba, amikor az eredetigyógyszerek szabadalmi joga lejárt). ABizottság versennyel kapcsolatos, többnemzeti piacon különbözõ terápiás te-rületeket érintõ aggályainak eloszlatá-sára a Sanofi-Aventis vállalta, hogy aCseh Köztársaságban, a Szlovák Köztár-saságban, Romániában, Bulgáriában,Magyarországon és Észtországban el-idegeníti tizenöt készítményének üz-letágát. A vállalásokra azért volt szük-ség, mert fennállt a veszélye, hogy azösszefonódás ezeken a piacokon csök-kenti a versenyt, és/vagy magasabbárakat eredményez a kórházak, a bete-gek és az államkincstár számára.
A japán versenyhatóság rekordbírsá-got szabott ki februárban: a PVC-csövekpiacán létrehozott, 2004–2006 közöttfennálló árkartellben részt vevõ Sekisui
Chemical vállalkozásra 7,96 milliárd jenes(kb. 20 milliárd forintos) bírságot szabottki. A szintén részt vevõ Mitsubishi Plastics3,72 milliárd jenes (kb. 9,5 milliárd forint )bírságot kapott. Az eljárás egy másik kar-telltag, a Kubota engedékenységi kérel-me alapján indult. A három vállalkozás azérintett piacon összesen kb. 70%-os része-sedéssel rendelkezik.
A Bizottság közzétette a HivatalosLapban az E.OnN ellen a németországinagykereskedelmi villamosenergia-piacon, valamint a németországi ki-egyenlítõ villamosenergia-piacon valóerõfölényes visszaéléssel kapcsolatosügyben hozott határozatának össze-foglalóját. A gyanú szerint az E.ONolyan stratégiát dolgozott ki, amely ar-ra irányult, hogy kivonja a rendelke-zésre álló áramtermelõ kapacitást (kor-látozva egyes erõmûvek áramkínála-tát a rövid távú piacon – az EEX energia-tõzsdén), és ily módon visszaéljen a né-met nagykereskedelmi villamosener-gia-piacon meglévõ erõfölényével.Ezen kívül a Bizottságnak olyan aggo-dalma is volt, hogy a vállalkozás olyanstratégiával is rendelkezik, amely visz-szatarthatja a tényleges és lehetségesversenytársakat attól, hogy a villamos-energia-termelõi piacra lépjenek, ésezáltal korlátozza az energiatermelõpiacon értékesíthetõ villamos árammennyiségét.
Az érintett vállalkozás ezért az aláb-bi kötelezettségvállalásokat tette:
– 5 000 MW-ot leválasztanak az E.ONenergiatermelõ kapacitásáról, elosz-latva így a nagykereskedelmi piaccalkapcsolatos aggodalmat,
– leválasztják az E.ON 380/220 kV-osvezetékhálózatból álló átviteli-rend-szer üzletágát.
A határozat megállapítja, hogy ezenkötelezettségvállalások figyelembe-vételével a Bizottság részérõl nincsenszükség további intézkedésre.
A Bizottság közzétette az Éves PolitikaiStratégiáját 2010-re vonatkozóan. Az in-tézményen belüli stratégiai tervezésirendszer folyamatosságának fenntartásamellett a dokumentum figyelembe veszi,hogy 2010-ben új bizottság lép hivatalba,amelynek munkája elkezdésekor feladatalesz a politikai prioritások áttekintése, ésazoknak egy operatív programmá való ki-dolgozása a 2010-es munkaterv felvázolá-sakor. Valószínûsíthetõ, hogy a jelenlegipénzügyi és gazdasági válság 2009-benés 2010-ben is a bizottsági munka közép-pontjában fog maradni.
Elemzések
32
Vida Sándor*
A farmernadrág fazonjának utánzásaa német bíróság elõtt**
Az elsõ fokon eljárt Törvényszék a tisz-tességtelen utánzás miatt indított kerese-tet elutasította.
A Fellebbviteli Bíróság más álláspontrahelyezkedett: a régi versenytörvény
(UWG) generálklauzulája alapján marasz-talta az alperest és a gyakorlat abbaha-gyására kötelezte.
A másodfokú bíróság
ítéletében megállapította, hogy a felpere-si farmernadrágok sajátos kialakításúak, sezáltal meghatározott származási helyreutalnak. A perbeli esetben az átlagostmeghaladó ruhaipari újdonságról vanszó, amely egyedi esztétikai jellemzõkkel
rendelkezik. Ezek a forgalombahozatal(1996. év) idején szokásos divatirányzat-tól lényeges eltérést mutatnak. A felpere-si farmernadrágok eredetiségét különös-képpen azok a nem funkcionális jellem-zõk adják, amelyek a hagyományos far-mernadrágoktól lényegesen eltérnek. Afelperesi farmernadrág alkalmas arra is,hogy új irányzatot indítson el. Ezért a fel-peresi termékek annak a célnak is megfe-lelnek, hogy a származásra utaljanak, éshogy a közönség azokat újra felismerje.Nem szükséges, hogy a közönség a gyártóvállalatot név szerint is azonosítani tudja,elegendõ, ha meghatározott vállalatragondol.
Az alperes által alkalmazott lényegte-len módosítások a fazon átvételének té-nyén nem változtatnak. Mindkét fazon ál-tal keltett összbenyomás megtévesztõenhasonló. Különösen ez a helyzet, ha a kétfarmert nem egymás mellett látják. Ezértfennáll a származási helyre vonatkozóközvetett megtévesztés esélye is: a közön-ség egymással gazdasági kapcsolatban ál-ló vállalatokra gondol.
Nem változtat ezeken a körülménye-ken az alperesi nadrágra rávarrott papír-címke, valamint a „K...” megjelölésû cso-magolás sem. Ezek a származás tekinteté-ben való megtévesztést nem közömbösí-tik, mivel egyrészt nem tartósan kísérik azárut, másrészt a „K...” olyan fantáziaszó,amely nem utal az alperesi vállalatra. Azalperes által benyújtott fogyasztói véle-ménykutatás eredménye szerint a meg-kérdezettek 46%-a ismeri a felperesi far-mernadrágot, ebbõl pedig 11% még a fel-peres nevét is meg tudta mondani.
A Legfelsõbb Bíróság
az alperes által benyújtott felülvizsgálatikérelmet elutasította.
A terjedelmes ítéletet a következõkbencsak kivonatosan közlöm.
A harmadfokú ítélet indokolását az-zal kezdi, hogy a Fellebbviteli Bíróságáltal hozott és az abbahagyást elrende-lõ ítélet mind a régi (1909), mind a hatá-
* A szerzõ jogtanácsos.** A tanulmány a Fritz Thyssen Stiftung által lehetõvé tett ta-nulmányút keretében készült.1 Az ítélet kelte: 2005. szeptember 15. – GRUR 2006, p. 79 =WRP 2006, p. 75; Hefermehl/Köhler/Bornkamm:Wettbewerbsrecht 25. kiadás, München 2007, UWG 4. § 9.pont, 9.41 széljegy; Ohly, WRP 2008, p. 184
Az utóbbi évek német versenyjogi irodalmában egyik különösengyakran hivatkozott ítélet a Német Legfelsõbb Bíróság ún. „Jeans”(magyarul: farmernadrág) ügyben hozott ítélete.1
Az eredeti farmer jellemzõi a következõk voltak:Elöl: ferdén alakított zsebek, a bal oldalon kis belsõ zsebbel – térd-
betétekHátul: az ülõrész kör alakú erõsítése, mint a lovaglónadrágokon– nagyméretû, közel négyzet alakú zsebek– egyenes szabás, széles nadrágszárak– 4,5 cm szövet erõsítõ a nadrágszárak alján.Az utánzatok az eredetitõl alig tértek el.
Elemzések
33
lyos (2002) versenytörvény alapjánhelytálló.
1. a) Szemben az alperes felülvizsgálatikérelmében foglaltakkal, a versenyjogiigény alapossága nem vitatható azon azalapon, hogy a felperes nem vette igény-be a közösségi formatervezési oltalomrólszóló 6/2002 EK rendelet által lehetõvétett oltalmi lehetõséget. E rendelet 96. cik-kének (1) bekezdése ugyanis úgy rendel-kezik, hogy a tagállamoknak a tisztesség-telen verseny tilalma tárgyában kiadottelõírásai érintetlenek maradnak. E rendel-kezés hatálya alá esnek a versenytörvény(2004) 4. § 9. pontjának a) bekezdése általmeghatározott cselekmények is, amelyekszerint tilos a tisztességtelen utánzás.
b) Az állandó joggyakorlat értelmébena hivatkozott rendelkezés szerint tiltott atisztességtelen utánzással elõállított ter-mékeknek az üzleti verseny keretébentörténõ forgalomba hozatala. Ha a közön-ség megtévesztésének veszélye a szárma-zás tekintetében fennáll, akkor az az után-zás tisztességtelen.
c) A Fellebbviteli Bíróság helyesen álla-pította meg a tényállást, amikor a per tár-gyát képezõ farmernadrágok eredetisé-gét igenlõleg válaszolta meg. Ezek sajátosformája ugyanis alkalmas arra, hogy meg-határozott elõállítótól való származásrautaljon: a zsebek elölnézetben egy szokat-lan rombuszt képeznek, ezen felül helytál-lóan állapította meg a Fellebbviteli Bíró-ság, hogy a feltûnõ térdapplikációk, a hát-oldalon pedig a térdhajlat magasságábanelhelyezett, funkcionálisan nem indokoltvarratok, valamint a kevésbé szokott szög-letes hátsó zsebek lényeges különbségetképeznek a hagyományos farmernadrá-gokkal szemben.
Az eljáró tanács gyakorlata értelmébena különösen eredeti forma, divatcikkekesetén is utalhat a származásra. Ezért a Fel-lebbviteli Bíróság helytállóan állapítottameg, hogy az eredeti termékek bevezeté-sét megelõzõen, azaz 1996 elõtt, az ilyenszabású farmernadrág ismeretlen volt,ezért a szabásnak az átlagoshoz viszonyí-tott kiemelkedõ jelentõséget tulajdoní-tott.
Alaptalan a felülvizsgálati kérelem ab-ban a vonatkozásban is, hogy a Fellebbvi-teli Bíróság szakértõ közbejötte nélkül ál-lapította meg a tényállást. Még ha a Fel-lebbviteli Bíróság eljáró tagjai, a másodfo-kú ítélet indokolása szerint nem is tekint-hetõek a farmernadrágok szokásos vásár-lóinak, ennek ellenére szakértõi véleménybeszerzése nélkül is képesek voltak a per
tárgyát képezõ farmernadrágok verseny-jogi szempontból releváns tulajdonságai-nak értékelésére. A Fellebbviteli Bíróságebben a vonatkozásban helytállóan in-dult ki abból, hogy nem szükséges, hogyaz eljáró tanács tagjai a farmernadrágokpotenciális vásárlói legyenek ahhoz, hogya tényállást képesek legyenek megállapí-tani.
2. A Fellebbviteli Bíróság nem sértett el-járási szabályt, amikor egy szinte azonosutánzat fennforgását állapította meg.Igaz, hogy a farmernadrágokon hátulné-zetben bizonyos eltérések mutathatóakki, azonban ezek a termék összességét jel-lemzõ egyedi vonásokkal szemben elha-nyagolhatóak. Alaptalan a felülvizsgálatikérelem abban a vonatkozásban is, ami-kor - utalással az elsõ fokon eljárt Törvény-szék megállapításaira - arra hivatkozik,hogy a farmernadrágokon eltérõen elhe-lyezett címkék (az alperesnél K...., a felpe-resnél K...) kizárják az összetévesztést. Eb-ben a vonatkozásban a Fellebbviteli Bíró-ság ugyancsak helytállóan állapítottameg, hogy a ruhacímkék versenyjogiszempontból nem közömbösítik a jelleg-zetes termék tisztességtelen utánzását.
3. Eljárásjogi szempontból nem kifogá-solható a Fellebbviteli Bíróságnak az aténymegállapítása, amely szerint a felpe-resi farmernadrágok bizonyos ismertség-re tettek szert - szemben a felülvizsgálatikérelem elõadásával. Nem feltételeugyanis a versenyjogi oltalomnak a széleskörû ismertség (Verkehrsgeltung), ele-gendõ, ha a közönség jelentõs része isme-ri az eredeti terméket. Ebben a vonatko-zásban pedig a Fellebbviteli Bíróság az al-peres által benyújtott magánszakvéle-ményt vette alapul, amely ez utóbbi vo-natkozásban megnyugtató választ adott.Sõt - annak ellenére, hogy az eredeti ter-mék elõállítójának névszerinti ismeretét abírósági gyakorlat nem kívánja meg, aszakvéleménybõl megállapíthatóan amegkérdezettek 11%-a még név szerint ismeg tudta nevezni a felperest.
Mindezekre tekintettel a FellebbviteliBíróság helytállóan állapította meg, hogyaz alperesi farmerek (utánzatok) forgal-mazása tisztességtelen - mondja a Legfel-sõbb Bíróság.
Az alperes utolsó dobása:az Európai Bíróság
Olyan esetekben, amikor a nemzeti bí-róság elõtti perben a közösségi jog értel-
mezése szükséges, mód van rá, hogy anemzeti bíróság saját kezdeményezésbõl,vagy a peres felek valamelyikének kezde-ményezése alapján az Európai Bíróságtólkérjen jogértelmezõ, elõzetes állásfogla-lást.
Ezt a lehetõséget kívánta kihasználni a(jogerõsen) pervesztes alperes, amikor aLegfelsõbb Bíróság ítéletének kézhezvé-telét követõen ilyen kérelmet terjesztettelõ. Ebben arra hivatkozott, hogy a közös-ségi mintaoltalmi jog igénybevételénekelmulasztásának jogkövetkezményei tár-gyában a Legfelsõbb Bíróság nem kértelõzetes döntést az Európai Bíróságtól, saz ítélet szövegébõl sem állapítható meg,hogy a felülvizsgálati eljárás során ez akérdés mérlegelés tárgyát képezte volna.
A Legfelsõbb Bíróság ezt az újabb quasifelülvizsgálati kérelmet ugyancsak eluta-sította.2
A határozat (ún. „Jeans II.” ügy) indoko-lása szerint az alperes újabb kérelmébennem utalt rá, hogy akár az alsófokú bírósá-gok elõtti eljárásban, akár a felülvizsgálatieljárásban ilyen kérelmet elõterjesztettvolna; az elõzetes döntéshozatali eljárástpedig csak a felülvizsgálati eljárás befeje-zését követõen kezdeményezte.
A továbbiakban a határozat azt mond-ja, hogy az elõzetes döntéshozatali eljárásaz Európai Bíróság gyakorlata értelmébennem szükséges, ha a közösségi jog alkal-mazása nem vet fel problémát, nevezete-sen ha az eljáró nemzeti bíróságnak sem-miféle kételye nincs abban a vonatkozás-ban, hogy a felvetõdõ jogkérdés mikéntválaszolandó meg, s ha a nemzeti bíróságmeggyõzõdése szerint az EK többi tagál-lamaiban mûködõ bíróságok, valamint azEurópai Bíróság is hasonlóképpen vála-szolná meg a szóban forgó jogkérdést.
A Legfelsõbb Bíróság eljáró tanácsa anémet jogi irodalomban e tárgyban olvas-ható állásfoglalásokkal azonos módondöntötte el, hogy mivel a közösségi min-taoltalmi rendelet 96. cikke, valamint pre-ambulumának 31. cikke úgy rendelkezik,hogy a tagállamok versenyjogi rendelke-zései érintetlenül maradnak, az ügy nemvet fel közösségi jogi problémát. A minta-oltalmi jog és a versenyjog egymásmel-lettiségét egyébként a kétféle oltalom el-térõ feltételei és az eltérõ jogi következ-mények indokolják. Míg a közösségi min-taoltalom az újdonságon és a külalak sajá-tosságain alapul és az oltalmi idõ három
2 A határozat kelte: 2006. január 19. - GRUR 2006, p. 346
Elemzések
34
évre korlátozott, addig a versenyjogi igé-nyek érvényesítésének feltétele, hogy azáru származása vonatkozásában kikü-szöbölhetõ utánzás forogjon fenn, vala-mint hogy az oltalom idõtartama elõzete-sen nincs meghatározva.
Mindezekre tekintettel az Európai Bíró-ság joggyakorlata értelmében az elõzetesdöntéshozatali eljárás kezdeményezésé-nek nem volt helye – mondja a határozat.
Véleményem szerint imponáló, hogy aNémet Legfelsõbb Bíróság nem egyszerû-en azzal utasította el a kérelmet, hogy „Ro-ma locuta, causa finita” (az ügy jogerõsenle van zárva), amit szerintem ugyancsakmegtehetett volna. A Legfelsõbb Bíróságezzel szemben felhasználta ezt az alkal-mat arra, hogy megvilágítsa, mikor feles-leges az Európai Bíróság megkeresése elõ-zetes döntéshozatal céljából.
Ebben a vonatkozásban tehát az ún.„Jeans II.” határozat túlmutat Németor-szág határain.
Az ítéletek értékelése
Kiethe és Groeschke müncheniügyvédek3 lelkes hangú tanulmánybanüdvözlik a Német Legfelsõbb Bíróság íté-letét. Szerintük ez az ítélet megkönnyíti atisztességtelen utánzással szembeni ver-senyjogi igények érvényesítését.
Már a Legfelsõbb Bíróság ítélete is szá-mos utalást tartalmaz a hasonló ügyek-ben követett korábbi joggyakorlatra, to-vábbá irodalmi hivatkozásokat. (Ez a ma-gyar ítélkezési gyakorlatban szokatlan.) Eza tanulmány jóval tovább megy: 90 láb-jegyzet (ebbõl „csak” 16 hivatkozik a„Jeans” ügyben hozott ítélet egyes meg-állapításaira) szolgál a tisztességtelenutánzással szembeni (a magyar szóhasz-nálatban: jellegbitorlás) német bíróságigyakorlat és szakirodalmi állásfoglalásokbemutatására.
Nevezettek különösképpen azt emelikki, hogy az ítélet koncepciója szerint di-vatcikkek utánzása, ha az a származásrautal még ha az a megtévesztési küszöbalatt is marad,4 akkor is szankcionálható.
Különösen ez a helyzet, ha a termék sajá-tosan eredeti kialakítású, miáltal az meg-határozott elõállítóra történõ utaláskéntfogható fel.
A tisztességtelen utánzással szembenioltalom különösen fontos a divatcikkek ál-talában rövid élettartama miatt.
Ezért – a korábbi bírósági gyakorlatrautalással – azt hangsúlyozzák, hogy elen-gedhetetlen, hogy az új ruházati cikkekelõállítói folyamatosan figyeljék a piacotés vizsgálják az esetleges utánzatokat. Hapedig ilyenekkel találkoznak, következe-tesen fel kell lépniük azok ellen: a gyakor-lat abbahagyására vonatkozó felszólítás-sal vagy szükség esetén bírósági eljárás in-dításával. Az új ruházati cikkek versenyjo-gi oltalma ugyanis csak így biztosítható,mert a versenytársak általi használat eltû-rése megszünteti az új termék származás-ra utaló jellegét. Új ruházati cikkek eseténis csak következetes jogérvényesítésselhosszabbítható meg a versenyjogi oltal-mi idõ. (Ez persze más termékek utánzásaesetén is így áll.)
Szemmel látható elégedettséggel szá-molnak be arról is, hogy a Hamburgi Fel-lebbviteli Bíróság5 divatcikkek tisztesség-telen utánzása miatt elõtte folyó ügybenszinte egyidejûleg hasonló jogi következ-tetésre jutott, mint a Legfelsõbb Bíróság.(Igaz a farmernadrágok ügyében az ítéle-tek a „divatcikk” szót nem használják, sze-rintem már csak azért sem, mert azok kü-lönös oltalmára a bírói gyakorlat kivételesszabályokat dolgozott ki – figyelemmel adivatcikkek szezonális jellegére.)
A versenyjogi bíráskodás és szakiroda-lom „nagy öregje”6 Teplitzky7 színvonalaskommentárban dicséri az ítéletet.
Nézete szerint helyesen végezte az el-határolást a Legfelsõbb Bíróság, amikor aversenyjogi oltalom és a közösségi minta-oltalom között határvonalat húzott, akár-csak – hasonló tényállás mellett – a ver-senyjogi oltalom és a német mintaoltalmijog vonatkozásában néhány évvel koráb-ban született precedens értékû ítélet.
Különösen figyelemreméltónak tartja atermékek jellemzõinek elemzését, amely
még a laikus olvasó számára is érthetõenvilágítja meg azokat a szempontokat,amelyeket az ítélet meghozatalánál a bí-róságok figyelembe vettek. Szerinte he-lyesen járt el a bíróság akkor is, amikor azadott esetben nem rendelt el szakértõi bi-zonyítást és a bírói szabad mérlegelés ke-retében döntött. Ugyanakkor arra is fi-gyelmeztet, hogy ezt a módszert túlzásbavinni sem szabad. A bíróságoknak önkriti-kusan (mit selbstkritischen Augenmass)célszerû eljárniuk, kellõ visszafogottság-gal, amikor a szakértõi bizonyítást nemrendelik el.
Figyelemreméltónak tartja és helyesli,hogy tekintettel a per tárgyát képezõ ter-mék eredetiségére és egyedi jellemzõire,a bíróság az adott esetben kizárta azt aszempontot, mintha új ruházati cikkeknéla fogyasztók nem a származásra utaló jel-lemzõket ismernék fel, hanem csak új di-vatstílus kezdetére gondolnának.
Nem új a bírósági gyakorlatban, de sze-rinte helyeselhetõ az ítéletben olvashatómegerõsítés, hogy a származás tekinteté-ben történõ megtévesztést nem zárják kiaz olyan megjelöléssel, amelyeket a vásár-lás után a fogyasztók eltávolítanak. Azadott esetben a papírcímke, valamint acsomagoláson szereplõ másfajta védjegyvoltak ezek.
Végül a „bizonyos ismertség” feltétellelkapcsolatosan némi gúnnyal jegyzi meg,hogy a bíróság „pikáns módon” az alperesáltal becsatolt fogyasztói véleménykuta-tás eredményeit vette figyelembe a ma-rasztaló ítélet meghozatalánál.
Befejezésül csak annyit, hogy utólag amegoldás (mint az gyakran lenni szokott)egyszerûnek látszik. Mégis az a körül-mény, hogy a Legfelsõbb Bíróság ítéleteolyan ismert jogtudósok figyelmét is fel-keltette, mint Köhler vagy Ohly8 mutatja,hogy az több olyan jogkérdést is felvet,amely miatt a magyar olvasónak is érde-mes az üggyel megismerkednie.
Az egyik legfontosabb tanulság min-denesetre az, hogy ha az utánzó nem teszmeg minden tõle elvárhatót a megtévesz-tés kiküszöbölésére, akkor jogsértõen járel. E vonatkozásban a hatályos német ver-senytörvény szabálya sokkal alaposabb,mint a korábbié – s tegyük hozzá, mint amagyar törvényé is.
8 Vö. 1. lábjegyzet
5 OLG Hamburg 2005. február 24, „Gipürenspitze” ügy.GRUR-RR 2006, p. 94 = WRP 2005, p. 9136 A német Legfelsõbb Bíróság nyugalmazott bírája, a 2. ki-adást látott Versenyjogi Nagykommentár szerkesztõje ésszerzõje, akinek a versenyjogi igény érvényesítésrõl szóló(Wettbewerbsrechtliche Ansprüche) kommentárja 8 ki-adást ért meg.7 LMK 2005, p. 162219
3 WRP 2006, p. 7944 Ez alatt azt értik, hogy divatcikkek vonatkozásában nemszükséges az utánzás „tisztességtelenségét” (a származástekintetében való megtévesztést) bizonyítani. E vonatko-zásban a Német Legfelsõbb Bíróság egy korábbi eseti hatá-rozatára hivatkoznak. „Modeneuheiten” ügy GRUR 1973, p.478
Elemzések
35
Máttyus Ádám*
Az Európai Bizottsághelyszíni kiszállásárairányadó szabályozása
Míg a magyar Versenyhivatal helyszínikiszállásának a szabályai a Verseny-törvény1 ismételten módosított szabályaiés az egyes ügyekben szerzett tapasztala-tok következtében jórészt ismertek ésnagyjából világosak az eljárás alá vont vál-lalkozások vagy legalábbis a vállalkozásokjogi képviselõi a számára, addig az Euró-pai Bizottság helyszíni kiszállása során kö-vetendõ eljárási rendjérõl már jóval korlá-tozottabbak az ismeretek. Ez részben an-nak tudható be, hogy Magyarországoncsakúgy, mint a többi újonnan csatlako-zott országban eddig ritkán került sorilyen eljárási cselekményre. Az ilyen bi-zottsági eljárás által esetleg érintett vállal-kozásokat azonban célszerû felkészíteniegy jövõbeni helyszíni kiszállásra. Haugyanis a Bizottság valamely cégnél meg-jelenik, a szabályok kikeresésére és átgon-dolására – tekintettel az eljárás, cselek-mény jellegére – csak igen korlátozott idõáll rendelkezésre.
Mindenekelõtt azzal kell tisztában len-ni, hogy a Bizottság helyszíni kiszállásoksorán nem a Versenytörvény rendelkezé-sei szerint jár el. Cselekményeire a Tanács1/2003/EK rendelete („EK rendelet”) azirányadó. Mivel azonban az EK rendelet ahelyszíni kiszállással kapcsolatos kérdése-ket nem szabályozza teljes körûen, ezért aBizottság honlapján egy magyarázó fel-jegyzést is közzétett. A bizottsági helyszí-ni kiszállás szabályaival összefüggésbenfontosak még a bírósági döntések is, me-lyek közül a legfrissebb az Akzo NobelChemicals Ltd. és Akcros Chemicals Ltd.kontra az Európai Közösségek Bizottsága(T-125/03 és T-253/03 sz. egyesítettügyek) ügyben hozott döntés.
Az Európai Bizottság a helyszíni kiszál-lással érintett tagállam jogát csak abbanaz esetben alkalmazza, ha a nemzeti sza-bályok szerint a rendõrség támogatásá-hoz a bíróság engedélyére van szükség
vagy egyéb, nem az eljárás alá vont vállal-kozás helyiségében vagy közlekedési esz-közön kell a helyszíni kutatást elvégezni.A nemzeti bíróság azonban nem kérdõje-lezheti meg a helyszíni vizsgálat szüksé-gességét és nem követelheti, hogy bo-csássák rendelkezésére a Bizottság iratai-ban lévõ adatokat.
A Bizottság nevében eljáró személyek ahelyszíni kiszállás során kötelesek bemu-tatni írásbeli meghatalmazásukat, amelymeghatározza a helyszíni vizsgálat tár-gyát, célját és a bírságot arra az esetre, haaz üzletmenethez kapcsolódó könyveketvagy egyéb nyilvántartásokat hiányosanadják át a Bizottság képviselõjének. Bírságróható ki akkor is, ha az eljárás alá vont afeltett kérdésekre félrevezetõ választ ad.A Bizottság által kiszabható bírság mérté-ke az elõzõ üzleti év teljes forgalmának az1%-a.
A Bizottság hivatalnokai nem kötelesekaz eljárást elrendelõ határozatot megin-dokolni. Eljárási kérdésekben azonban le-het tõlük felvilágosítást kérni.
A Bizottság helyszíni kiszállást elrende-lõ döntésével szemben a luxemburgiszékhelyû Elsõfokú Bírósághoz lehet for-dulni. A határozat megtámadására két hó-
nap áll rendelkezésre. Ugyancsak a luxem-burgi Bírósághoz kell fordulni, ha az eljá-rás alá vont szerint a Bizottság olyan do-kumentumokat is elvitt, amelyek nem tar-toztak az eljárást megindító határozatbanmegjelölt tárgyhoz.
Az eljárás alá vont vállalkozó jogász se-gítségét igénybe veheti, azonban ez nemfeltétele a helyszíni kiszállás végrehajtá-sának. A gyakorlat szerint a helyszíni ki-szállást végrehajtó bizottsági hivatalno-kok rövid ideig hajlandóak várni arra,hogy a cég jogásza a helyszínre megérkez-zék.
Amennyiben a Bizottságtól jelenlévõhivatalnokok a helyi versenyhivatal segít-ségét igénybe veszik, úgy a helyi verseny-hivatal képviselõjének az intézkedési jo-gosultsága megegyezik a Bizottság által ahelyszíni vizsgálat lefolytatására felhatal-mazott tisztségviselõk és egyéb kísérõkintézkedési jogosultságával.
A Bizottság, a helyszíni kutatás során, amagyar Versenyhivatalhoz hasonlóan, jo-gosult a vállalkozások bármely helyiségé-be belépni, az üzletmenethez kapcsolódókönyveket és más feljegyzéseket meg-vizsgálni, ezekrõl másolatot készíteni, to-vábbá a helyszínen kérdéseket is feltehet
* A szerzõ ügyvéd.1 1996. év LVII. törvény.
Elemzések
36
a vállalkozások képviselõinek és dolgozói-nak. A Bizottság képviselõinek arra is vanlehetõsége, hogy elektronikus adattáro-lóban elmentve vigyenek el dokumentu-mokat. Amennyiben az ilyen dokumentu-mok ügyféllel közös átnézésére a helyszí-nen még nem kerülhetett sor, úgy a DVD-t, illetõleg lemezt pecséttel elzárt boríték-ba helyezik, a lemez egy másolatát pedigátadják az eljárás alá vontnak. Ezt követõ-en a Bizottság egy késõbbi idõpontban te-szi lehetõvé, hogy a Bizottság székhelyénaz eljárás alá vonttal közösen átnézzék azelmentett elektronikus adatokat. A Bizott-ság értelmezésében – mint az egy közel-múltban végrehajtott helyszíni kiszállássorán kiderült – ez a jogosítvány azt is le-hetõvé teszi, hogy egy lap top-ot vala-mennyi benne tárolt adattal birtokba ve-gyenek és elszállítsanak.
Amennyiben az eljárás alá vont úgygondolja, hogy bizonyos dokumentumokbemutatása a védekezés szempontjábólfontos lehet, úgy e dokumentumokra a Bi-zottság képviselõinek figyelmét felhív-
hatja, feltéve, ha ez nem késlelteti az eljá-rást.
A Bizottság az ügyvéd és az ügyfél kö-zötti levelezést nem veheti birtokba, haaz, az eljárás alá vont vállalkozás védeke-zésével kapcsolatosan keletkezett. Nemterjed ki az ügyvédi titok intézménye a vál-lalkozással munkaviszonyban levõ jogászés a vállalkozás közötti levelezésre. Egy bí-rósági döntés szerint (AM & S Europe Limi-ted v. Commission of the EuropeanCommunities Case 155/79) az ügyvédi ti-tok intézménye nem csak a konkrét ügy-gyel szorosan összefüggõ – ügyvéd és el-járás alá vont közötti – levelezésre terjedki, hanem az eljárás megindítását megelõ-zõen folytatott levelezésre is, ha az kap-csolatban volt az eljárás tárgyát képezõüggyel. A gyakorlati tapasztalatok szerint,ha lehetõség van rá célszerû ezekre a dön-tésekre a helyszínen hivatkozni, illetõleg adöntés szövegét a Bizottság képviselõi-nek a helyszínen bemutatni, mivel ezáltalesetleg meg lehet elõzni az ügyvédi titok-tartás terjedelmérõl kialakuló vitát.
Többször a felmerül kérdés, hogy ahelyszíni kiszállással kapcsolatos költsé-gek milyen mértékben terhelhetõek rá aBizottságra. A Bizottság honlapján talál-ható tájékoztató szerint az eljárás alávont vállalkozás kérheti a helyszínenvégzett fénymásolás költségeinek meg-térítését. Ha azonban az üggyel kapcso-latosan az eljárás alá vontnak Brüsszelbekell utaznia (pl. a lezárt borítékban elvittadathordozó átvizsgálása miatt), akkoraz útiköltség megtérítése már nem kér-hetõ.
A helyszíni vizsgálat végén a Bizottságkülön kérésre hajlandó olyan listát aláírni,amely az általa elvitt iratokat és kivonato-kat tartalmazza.
A Bizottság által elvitt valamennyi iratés adat bizalmas üzleti dokumentumnakminõsül. Ha azonban az ilyen dokumen-tumok harmadik személyek általi áttekin-tése szükségessé válik, úgy a Bizottság azeljárás alá vontat felszólítja, hogy a lefog-lalt dokumentumokból egy nyilvánosság-ra hozható példányt készítsen el.
Balogh Virág
Elsõ tapasztalatokaz új fogyasztóvédelmi szabályozástükrében
2008. szeptember 1-jén hatályba lépetta fogyasztókkal szemben alkalmazott tisz-tességtelen kereskedelmi gyakorlat tilal-máról szóló törvény [2008. évi XLVII. tv.(Fttv.)].
Az Unfair Commercial Practices uniósirányelv átültetéseként hatályba léptetettjogszabály az irányelvi szabályozásnakmegfelelõen egy hármas tilalomrendszerthatároz meg a vállalkozások számára: atisztességtelen gyakorlat általános tilal-mán túl a következõ szinten tilalmazott amegtévesztõ, illetve az agresszív kereske-delmi gyakorlat, ezen felül meghatározás-ra került 31 konkrét kereskedelmi gyakor-lat (ún. „feketelista”), amelyek észleléseesetén a jogsértés mindig megállapítandó.
A jogszabály megsértése esetén általá-nos hatáskörrel a Nemzeti Fogyasztóvé-delmi Hatóság jár el, kivéve azokat az ese-
teket, amelyek a pénzügyi intézményekáltal alkalmazott kereskedelmi gyakorla-tokat érintik, mivel ilyenkor az eljárásra aPénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet-nek van hatásköre. A jogszabály 10. §-ának (3) bekezdése szerint továbbá a Gaz-dasági Versenyhivatal jár el minden olyankereskedelmi gyakaorlat esetén, amely aversenyt érdemben érintheti.
A továbbiakban néhány olyan problé-mát mutatunk be, amelyekkel a GVH szá-mos fogyasztói bedványban, panaszbanszembesült a 2008. szeptember 1-jei ha-tálybalépés óta.
A 2008. szeptember 1-je óta eltelt idõ-szakban a GVH-hoz számos, az új jogsza-bály alapján megítélendõ fogyasztói pa-nasz és beadvány érkezett. A GVH az Fttv.rendelkezései alapján ezek megítélése so-rán azt vizsgálja, hogy az adott vállalkozás
fogyasztók felé irányuló tájékoztatása, ke-reskedelmi gyakorlata megfelel-e a szak-mai gondosság követelményének, vala-mint tartalma alkalmas lehet-e arra, hogya fogyasztót arra késztesse, hogy olyanügyleti döntést hozzon, amelyet egyéb-ként nem hozott volna meg (a fogyasztóidöntéshozatal torzítása).
Az Fttv. szabályozási rendszerénekmegfelelõen a GVH az általa észlelt keres-kedelmi gyakorlat jogszerûségének meg-ítélésekor elõsorban azt vizsgálja, hogy azmegvalósítja-e a feketelistában foglalttényállások valamelyikét. Amennyibenigen, a kereskedelmi gyakorlat megítélé-se a feketelistás tényállás alapján történik,mivel egy ilyen tényállás megvalósulásaaz Fttv. 3. §-ának (4) bekezdése alapjánegyben megvalósítja a tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlat generálklauzulás ti-
Elemzések
37
lalmát is [(Fttv. 3. § (1) bekezdése)].Amennyiben a vizsgált kereskedelmi gya-korlat nem valósít meg egyetlen feketelis-tás tényállást sem, vizsgálandó, hogymegvalósítja-e a megtévesztõ, illetve ag-resszív kereskedelmi gyakorlatokra vo-natkozó szakaszokban (6–8. §) foglaltakat.Az elõzõekhez hasonlóan, amennyibennem állapítható meg, hogy a gyakorlatmegtévesztõ, vagy agresszív, vizsgálan-dó, hogy beleütközik-e a generál-klauzulában foglalt tilalomba.
A GVH-hoz érkezett fogyasztó pana-szok és jelzések között jelentõs arányú afeketelista 5. pontjának (csalogató rek-lám) megvalósulását sérelmezõ bead-ványok. A fogyasztói jelzések alapján a ke-reskedelemben számos esetben szembe-sülhet a fogyasztó azzal, hogy egy termék– a vállalkozás által alkalmazott kereske-delmi gyakorlat tartalmával ellentétesen– nem található meg. Ilyen esetekben a fe-ketelista 5. pontjában meghatározottak(áru meghatározott áron való vásárlásárafelhívás annak elhallgatásával, hogy a vál-lalkozásnak alapos oka van azt feltételez-ni, hogy az adott vagy azt helyettesítõ árut
a kínált áron nem fogja tudni – az árura, avonatkozó kereskedelmi kommunikációhatókörére és az ajánlati árra figyelemmel– megfelelõ idõtartamig és mennyiség-ben szolgáltatni vagy más vállalkozástólbeszerezni) alapján a GVH azt vizsgálja,hogy a vállalkozás az akció, vagy a kifeje-zetten kedvezõ ajánlat meghirdetésekorfeltételezhette-e, hogy az akció kezdõnapján az adott áru nem fog rendelkezés-re állni. A jogsértés megítélésekor mérle-gelendõ, hogy a vállalkozás mindentmegtett-e azért, hogy az árut a beszállító-itól idõre megrendelje, kellõ mennyiségûárut rendelt-e, illetve amennyiben az áru-hiányról késve értesült, gondoskodott-ehelyettesítõ termékrõl.
Az agresszív kereskedelmi gyakorlatoktilalmának vizsgálata a GVH számára újjogalkalmazási tevékenységet jelent a ko-rábbi, túlnyomórészt megtévesztésekkelkapcsolatos munkához képest. A fogyasz-tói beadványokban a postán, névre szóló-an vagy a postaládába érkezett akciós ki-adványok agresszivitása került sérelme-zésre. A beadványok vizsgálata során aGVH azt vizsgálta, hogy a fogyasztó áruvalkapcsolatos választási vagy magatartásiszabadságának korlátozása valószínûsít-hetõ-e akkor, ha a fogyasztók szabadon(térbeli vagy idõbeli korlátozás nélkül, sa-ját otthonukban) dönthetnek arról, hogya kiadványokat áttekintik-e és vásárolnak-e a hirdetett termékekbõl, illetve a nép-
szerûsített vállalkozásnál. Az agresszív ke-reskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozórendelkezések alkalmazásakor a GVH fi-gyelembe veszi azt a körülményt, hogy afogyasztó postai úton szembesül a keres-kedelmi gyakorlattal, tehát mérlegelen-dõ, hogy szembesül-e olyan – idõszûkös-ségre, vagy kényszerre visszavezethetõ –nyomással, amely a szabad döntéshoza-tali folyamatát önmagában torzíthatná.Ilyen esetekben a fogyasztó otthonában,saját idõbeosztása szerint végig olvashat-ja a tájékoztató leveleket, további infor-mációforrásokat vehet igénybe – pl. tele-fonos ügyfélszolgálat, honlap, hozzátar-tozó – tehát pszichés nyomás nélkül, meg-felelõ mérlegelést követõen hozhatjameg ügyleti döntését.
A panaszok tartalmának vizsgálata so-rán jelentõs a verseny érdemi érintettsé-gének vizsgálata, hiszen ez a körülményalapozza meg a GVH hatáskörét egy eset-legesen indítandó eljárásra. Az Fttv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdése rendelkezik ar-ról, hogy mely esetekben állapítandó megegy kereskedelmi gyakorlattal kapcsola-tosan, hogy azt a verseny érdemben érin-ti: négyfajta kereskedelmi gyakorlat ese-tén a jogszabály egyértelmûen meghatá-rozza a verseny érdemi érintettségét ésígy meghatározza a hatáskörrel rendelke-zõ hatóságot [Fttv. 11. §-ának (2) bekez-dése], míg a nem ebbe a nevesített körbetartozó kereskedelmi gyakorlatok esetén
Fotó
: MTI
Fotó
: MTI
Elemzések
38
Pintér Gyõzõ*
A túlzó árazás megállapításának elmélete
A túlzó árazás jelenleg a szabályozás al-kalmazásának magas hibalehetõsége1
miatt, a versenyjog egyik legvitatottabbkérdése. A közelmúltban több elméletimunka is megjelent mely a tilalom alkal-mazásában rejlõ kockázatot kívánta csök-kenteni az által, hogy felhívta a figyelmetbizonyos potenciális hibalehetõségekre,vagy komplett elméleti rendszert vázoltfel a túlzó árazás „biztonságos” megálla-pításához.
Jelen munka ezek felhasználásával, atúlzó árazással kapcsolatos szabályozásésszerû gyakorlati alkalmazásához kívánelméleti megfontolásokon alapuló rend-szert felvázolni, melynek célja, hogy a jog-gyakorlat valóban a gazdasági hatékony-ság elõsegítését szolgálja.
A túlzó árazás során gyakorlatilag egy,ha nem is monopol2, de erõfölényes hely-
zetben lévõ vállalkozás3, ezzel a piaci ha-talommal visszaélve tisztességtelenül4 ál-lapítja meg az árat5. Bár ez a piaci maga-tartás nem hatékony6 és tekintve, hogy a
fogyasztói jólétet rövid távon csökkenti,így fõszabályként nem kívánatos maga-tartás, mégis a túlzó árazással kapcsolatosszabályozás a versenyjog egyik legvitatot-tabb kérdése.7 Ennek több oka is van azegyik, hogy egy ilyen szabályozás alkal-mazása rendkívül bonyolult, a valóságbanugyanis csupán az árat látjuk tisztán, ésnem tudjuk pontosan, hogy néz ki a keres-leti görbe a határbevétel és a határköltséggörbe, márpedig ezek nélkül nem tudjukmegmondani, hogy az adott helyzetbenmi lenne a versenyár. Monopolhelyzet-ben a verseny hiánya miatt nem alakul ki aversenyár, vagyis sötétben tapogatózunk,csupán annyit tudunk, hogy a hipotetikusversenyár áll a költségekbõl és tisztessé-ges mértékû haszonból. Ezek továbbiolyan komponensekbõl állnak, melyekversenyhelyzetben automatikusan befo-lyásolják a maguk súlyával az ár kialakulá-
egy kételemû mérlegelési rendszer alap-ján határozandó meg a verseny érdemiérintettsége és így a hatáskör [Fttv. 11. §-ának (1) bekezdése].
Az internet-penetráció növekedésévelegyütt a fogyasztók egyre többször sérel-meznek internetes honlapokon közzétettkereskedelmi kommunikációt. A GVH szá-mos esetben állapította meg, hogy egy-egy ilyen kereskedelmi kommunikációnem alkalmas arra, hogy a verseny érdemi
érintettségét kiváltsa, amikor az kizárólaga vállalkozás saját honlapján jelent meg,így annak kiterjedtsége csekély, valaminta vállalkozás mérete a piac méretéhez ké-pest kisebb, így a kereskedelmi gyakorlatvalószínûsíthetõen nem juthatott el a fo-gyasztók széles köréhez.
A fentiekhez hasonlóan nem lehet al-kalmas a verseny érdemi érintettségénekmegalapozására az a szóbali tájékoztatás,amelyet a fogyasztó a szerzõdéskötési fo-
lyamata során egyedileg kap, és nem bi-zonyítható, hogy a kereskedelmi gyakor-lat azonos tartalommal a vállalkozás ré-szérõl alkalmazásra kerülne.
A fentiek a GVH által 2008. szeptember1-je óta ismertté vált piaci jelzések alapjántett megállapítások. Fontos azonbanmegjegyezni, hogy ezen általános érvé-nyû megállapítások az egyes esetekbenaz eset körülményeire tekintettel mindenesetben külön értelmezendõek.
*A szerzõ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem IV. éves hall-gatójaként a GVH Versenykultúra Központ által 2008-banmeghirdetett tanulmányi verseny második helyezettje volt(másodmagával). 1 Bár létezik olyan álláspont is mely azon az alapon veti el atúlzó árazás tilalmát, hogy az a monopolhelyzetbe jutottvállalatot jogos bevételétõl fosztja meg.2 Monopolhelyzet alatt értve azt, amikor egyetlen eladó vana piacon, míg az erõfölényes helyzet esetén több eladórólbeszélhetünk.
3 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás ésa versenykorlátozás tilalmáról (a továbbiakban Tpvt. vagyversenytörvény) 22. § (1) szerint: „Gazdasági erõfölénybenvan az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piactöbbi résztvevõjétõl nagymértékben függetlenül folytat-hatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározása-kor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak,szállítóinak, vevõinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatospiaci magatartására.” Ezen definíció alapjában véve közös-ségi jogi eredetû. Bár az Európai Közösséget létrehozó 1957.évi Római Szerzõdés (a továbbiakban EKSz vagy Római Szer-zõdés) 82. cikke (korábban 86. cikk) nem határozta meg en-nek tartalmát, az Európai Közösségek Bíróságának gyakorla-ta szerint: olyan gazdasági erõ mely lehetõvé teszi a vállalatszámára, hogy megakadályozza a hatékony verseny fenn-tartását az érintett piacon, azáltal, hogy erõt biztosít ahhoz,hogy észrevehetõ mértékben függetlenül viselkedjen ver-senytársaitól, vásárlóitól végsõ soron fogyasztóitól.(Judgment of the Court of 14 February 1978. – United BrandsCompany and United Brands Continentaal BV v Commissionof the European Communities. – Chiquita Bananas. – Case27/76.)4 A tisztességtelenség alapvetõen erkölcsi kategória, így ez amegnevezés meglehetõsen félrevezetõ.5 Mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy a tisztesség-telenül megállapított árnak van egy másik esete, melybenaz erõfölényes vállalkozás a beszállítóival szemben állapítmeg túlságosan alacsony árakat.6 Ugyanis jóléti holtteher veszteséget okoz. A hatékonyság-vesztésrõl bõvebben lásd: Hal R. Varian: Mikroökonómia kö-zépfokon (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest2001.) 441-4–444. o. Paul A. Samuelson– - William D.Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Ki-adó Kft. Budapest 2000) 177. o. Mark Williams: ExcessivePricing in: The Pros and Cons of High Prices(Konkurrensverket Swedish Competition AuthorityLeanders Grafiska 26779, Kalmar 2007) 129-130. o.
7 Az USA-ban szemben az EU-val a túlzó árazást nem tekintikvisszaélésnek, ennek okairól lásd: Michael S. Gal: Monopolypricing as an antitrust offense in the U.S. and the EC: Twosystems of belief about monopoly? Forthcoming, AntitrustBulletin (summer 2004) és Heike Schweitzer: Parallels andDifferences int he Attitudes towards Single-Firm Conduct:What are the Reasons? The History, Interpretation andUnderlying Principles os Sec. 2 Sherman Act and Art. 82. EC(EUI Working Papers Law 2007/32) valamint <ahref=”http://law.jrank.org/pages/4368/Antitrust-Law.html”> Antitrust Law – Origins, The Sherman Act And EarlyEnforcement, Congressional Reform Up To 1950, The U.S.Supreme Court And Evolving Doctrine</a>
Elemzések
39
sát, monopol piacon viszont mestersége-sen kell felkutatni és összegezni ezeket akülönbözõ, szektoronként is eltérõegyütthatókat, ami rengeteg hibalehetõ-séget rejt magában. A továbbiakban átte-kintjük ezeket a lehetséges buktatókat,elõször az ár-költség, majd a tisztességes-nek tekinthetõ haszon részének oldaláról.
Egy vállalat ritkán termel csupán egyfé-le terméket, a gyakorlatban pedig ezekköltségei nem mindig különülnek el.8 Egycsarnokon belül a világítás, takarítás költ-ségeit nem is lehet pontosan felosztani, akülönbözõ ott termelt áruk arányában, denyilván egy titkárnõ sem igen tudja, hogykonkrétan mikor milyen konkrét áru ter-melése érdekében végzi az adott felada-tot.9 További problémát jelent a költségekindokoltságának vizsgálata. Versenyhely-zetben a vállalat igyekszik ezeket minéljobban leszorítani, hogy így minél na-gyobb haszonra tehessen szert. Monopol-helyzetben viszont ha nem hagyjuk, hogymonopolhasznot realizáljon, megteheti,hogy a jelentkezõ profit egy részét úgy ve-szi ki, hogy valamilyen költségként tünte-ti fel.10
A méltányos profit versenyár esetén na-gyon különbözõ. Egyes iparágakban aköltségekhez képest 25%-os profitrátatúlzónak minõsülhet, míg máshol 1000%is elfogadható. Ez utóbbi fõleg olyan dina-mikus piacokra jellemzõ, ahol az innová-ció nagy befektetéseket igényel melyekmegtérülésére nincs garancia, vagyis anagy kockázatot az elnyerhetõ magasprofit miatt vállalják a vállalatok.11 A profitnagysága vállalatonként is eltérhet, egyhatékonyabb vállalat nyilván nagyobbprofitrátával értékesíthet, mint kevésbéhatékony társai.
Az elõbbieken túl számos más érvet isfelhoztak már az ilyen jellegû beavatkozá-sok ellen12, melyek mind valós hibalehetõ-
ségeket rejtenek amennyiben a verseny-hatóság a túlzó árazást pönalizálni kíván-ja. Erre a kihívásra azonban semmiképpensem lehet passzivitással, az erre vonatko-zó szabályok alkalmazásának mellõzésé-vel reagálni, már csak azért sem, mertamíg a versenytörvény13 és az EKSz14 ezt amagatartást tiltja, addig a versenyhivatal-nak vagy az Európai Bizottságnak elvilegkötelessége eljárni az ilyen ügyekben. Atudományos vita és az eltérõ nézetek nemronthatják le a törvény erejét.
Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogya közigazgatási döntéseknek alapvetõenkét oldaluk van: az egyik jogi, a másik szak-mai. A hatóság a vonatkozó jogszabályo-kat köteles betartani, ugyanakkor a fel-adat valamilyen szakkérdés megoldása,mely természetesen szakmai szempont-ok alapján lehetséges. A kettõ együttesenértelmezendõ, bár külön dimenziót jelen-tenek.15
Milyen esetkörben célszerûbeavatkozni
a piaci folyamatokba?
A szabályozás gyakorlati alkalmazásanem kevés nehézség elé állítja a jogalkal-mazókat. Ha olyan esetben is megállapít-ják a túlzó árazást, amikor az nem áll fenn16
akkor visszafogják a szektorban az inno-vációt és más versenyösztönzõ piaci ma-gatartásokat, vagyis egy ilyen tévedés sú-lyos hosszú távú társadalmi költségekkeljárhat. Ha nem állapítja meg a túlzó ára-zást, amikor pedig az megvalósul,17 azilyen szempontból kevesebb problémátvet fel, ugyanakkor sokkal könnyebben el-követhetõ hiba, mint az elõzõ.18 Többtanulmány19 is napvilágot látott azzal kap-
csolatban, hogy milyen esetekben szük-séges a túlzó árazásos szabályozást alkal-mazni, hogy a versenyhatóságok ne avat-kozzanak be feleslegesen a piaci mecha-nizmusba, vagyis ne torzítsák a piacot. Alegszigorúbb tesztet Evans és Padilla java-solta, ennél egy hajszálnyival engedéke-nyebb az O’Donoghue és Padilla-féle teszt.Röller, Motta és de Streel valamint Fletcherés Jardine nézetei közel állnak egymás-hoz, bár ez utóbbi nem tekinti feltételneka szabályozó hatóság nemlétét (vagy nemmegfelelõ mûködését). Paulis hagyja alegtöbb teret a versenyhatóság számára,mivel õ csupán a magas belépési korlátokmeglétét támasztja feltételként.20
A hat itt említett tesztbõl mindegyik fel-tételként szabta a magas belépési korlá-tokat, ötben van utalás az innováció figye-lembevételének szükségességére, há-romban a minõsített erõfölény meglét-ének követelményére, szabályozó ható-ság hiányával kapcsolatos feltétel és alter-natív orvoslási módok keresése két helyenjelenik meg. Ezek tûnnek tehát a továbbivizsgálat szempontjából legkézenfek-võbb feltételeknek.21
Az elsõ lépcsõben vizsgálandófeltételek
Amint az több szerzõnél is megjelenik22,érdemes a túlzó árazás vizsgálatát két lép-csõben elvégezni: elõször is a piacot kellmegvizsgálni, hogy teljesülnek-e a fentifeltételek, ha igen, akkor következik a má-sodik lépcsõ, melyben a konkrét árat ele-mezzük.23
A belépési korlátok vizsgálata minden-képpen szükséges, hiszen ezek jelenléte apiacon a verseny intenzitását alapvetõenbefolyásolják.24 Az alacsony belépési kor-látok továbbá egyfajta fegyelmezõ erõtgyakorolnak még a monopóliumokra is,mert ha túl magas árakat szabnak, azzalversenytársakat vonzzanak a piacra, ami
8 A gyakorlatban ilyen eset volt például: Vj-33/2004/2 57.9 Vj-27/2005/119. ügyben az ilyen költségek fõszabályként aközvetlen költségek arányában lettek felosztva. 10 Miskolczi Bodnár Péter: A versenytörvény magyarázata(KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2002)230. o.11 Damien Geradin: The necessary limits to the control of“excessive” prices by competition authorities; – A view fromEurope elérhetõ: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=102267812 Massimo Motta and Alexandre de Streel: Excessive Pricingin Competition Law: Newer say Newer? In: The Pros and Consof High Prices (Konkurrensverket Swedish CompetitionAuthority Leanders Grafiska 26779, Kalmar 2007) 17-19. o.A Vj-156/2005/42. versenytanácsi végzés vonatkozó részét(42.-46. pont) érdemes egyben végigolvasni, ugyanis meg-lehetõsen kimerítõen sorolja fel ezen ellenérveket.
13 Tpvt. 21. § 14 EKSz 82. cikk 15 Lásd bõvebben: Tamás András: A közigazgatási jog elmé-lete (Szent István Társulat Budapest, 2005) 89–-91. o.16 A szakirodalomban elterjedt megjelölése: „type I error”17 A szakirodalomban elterjedt megjelölése: „type II error”18 David S. Evans, A. Jorge Padilla: Excessive Prices: UsingEconomics to Define Administrable Legal Rules Journal ofCompetition Law and Economics 1(1), 99. o.19 Evans –- Padilla im. 97–122. o. Robert O’Donoghue, A JorgePadilla: The Law and Economics of Article 82 EC (HartPublishing Oxford snd Portland, Oregon 2006) 638. o. Lars-Hendrik Röller: Exploitative Abuses elérhetõ:http://www.iue.it/RSCAS/Research/Competition/2007(pdf)/200709-COMPed-Roeller.pdf Amelia Fletcher, AlinaJardine: Towards an Appropriate Policy for Excessive Pricingelérhetõ: http://www.iue.it/RSCAS/Research/Competition/2007(pdf)/200709-COMPed-Fletcher-Jardine.pdf Motta ésde Streel im ???Emil Paulis: Article 82 EC and ExploitativeConduct elérhetõ: http://www.iue.it/RSCAS/Research/Competition/2007(pdf)/200709-COMPed-Paulis.pdf
20 Motta –- de Streel im. 21-22. 29. o.21 Evans és Padilla szomszédos piacokra gyakorolt hatássalkapcsolatos feltétele, Fletcher és Jardine termékportfólio fi-gyelembevétele, ahol másféle megfogalmazással ugyan degyakorlatilag azonos vagy logikailag összefüggõ feltétele-ket találtunk azt beleértettük a már nevesített kategóriába. 22 O’Donoghue –- Padilla im. 638. o. Motta –- de Streel 32. o.Paulis im. 7. o.23 Jogászként is célszerû elõször azt vizsgálni, hogy ténylegerõfölényes vállalkozással állunk-e szemben, márpedig eh-hez a piacot kell elemeznünk, mely során a vizsgálatot ki-egészíthetjük a többi elsõ lépcsõs feltétellel.24 Vj-27/2005/119. (120.)
Elemzések
40
az árakat ismét versenyszintre szorítjale.25
Meglátásunk szerint, bár egyetértésvan abban, hogy az innovatív piacokon ál-talában nem szabad beavatkozni és egyetis értünk ezzel, ezt a feltételt azonban nemaz elsõ lépcsõben kellene vizsgálnunk. Afejlesztés ugyanis a vállalat állandó költ-ségeiben ölt kézzelfoghatóan testet, va-gyis ezt az ár elemzése során, széleskörûelemzés mellett kell figyelembe venni.
A minõsített erõfölény26 szükségességeteljesen érthetõ, hiszen kizsákmányolójellegû visszaélést csak akkor lehet meg-valósítani, ha a vásárlók nem tudnak más-hoz fordulni. Például, egy vállalkozás 60%-os részesedése nem alkalmas ilyen vissza-élés kivitelezésére, ha mondjuk a fennma-radó 40%-ot egyetlen másik vállalat birto-kolja és a terjeszkedés megoldható a pia-con, ezek hiányában viszont (fennmaradópiacrész elaprózódott és/vagy a terjesz-kedés problémás) akár 60%-os részesedésis elég lehet kvalifikált erõfölény megálla-pításához a közösségi jog alapján.
Az, hogy szektoriális szabályozó hatóságmellett szükséges-e a versenyhatóság ré-szérõl bármilyen beavatkozás, mint emlí-tettük vitatott kérdés.27 A túlzó árazássalkapcsolatban van olyan nézet28 mely sze-rint az olyan piacokon, ahol ilyen beavat-kozásnak értelme lehet, célszerûbb lenneegy szabályozó hatóságot felállítani, mely
ex ante be tudna avatkozni. Dogmatikai-lag sem teljesen világos, mit csinál egyversenyhatóság, mely a piaci verseny tor-zulásait hivatott kijavítani olyan piaconahol versenyrõl nemigen beszélhetünkvagy ahol egy állami hatóság már meg-szabta annak kereteit. Márpedig amelyikpiacon mûködik ilyen szektoriális ható-ság, az erõsen valószínû, hogy ez utóbbikategóriák alá tartozik. Ugyanakkor elkép-zelhetõ olyan eset, ahol a szabályozó ha-tóság valamilyen koncepcionális hibát kö-vet el, mert a versenyjogi-jóléti szempon-tot nem tartja eléggé szem elõtt29, ilyen-kor nem biztos, hogy elvi megfontolásokalapján ki kellene zárni a versenyhatóságbeavatkozásának lehetõségét.30 Megfon-tolandó tehát Motta és de Streel javaslata,mely ilyen esetekben megengedi a ver-senyhatóságnak a beavatkozást, mint
ahogy a gyakorlatban számos esetben ezmeg is történik.
Az alternatív orvoslási módok31 keresésemindenképpen támogatandó ugyanak-kor, mint alkalmazási feltétel nem tartjukreálisnak. Vegyünk egy egyszerû esetet: avállalatnak sikerül monopolhelyzetbe ke-rülni. A versenyhatóság ez alapján nemutasíthatja vissza az EKSz 82. cikk és a Tpvt.21. § alkalmazását, mégsem foganatosít-hatna jogkövetkezményeket. Az egyetlenamit tehet, hogy megpróbál olyan megol-dást találni, mely azután magától meg-szünteti a vállalat monopol pozícióját. Vé-leményünk szerint egy ilyen feltétel túl-bonyolítaná a jogalkalmazást.
Mindezek után mi az elsõ lépcsõbencsupán a következõ feltételeket támasz-tanánk a túlzó árazás megállapításávalszemben:
1. magas belépési és terjeszkedési kor-látok, és
2. a fogyasztóknak nincs reális alterna-tívájuk a domináns vállalkozás terméké-vel szemben.
Második lépcsõ, a túlzó ár
Az elsõ lépcsõ után még semmit semtudunk arról, hogy valójában megvalósul-e a túlzó árazás, csupán annyit állapítot-tunk meg, hogy nincs akadálya a vizsgálattovábbi folytatásának, azaz a beavatkozása piacon indokolt lehet. A második lépcsõ-ben azt kell megvizsgálnunk, hogy azadott erõfölényben lévõ vállalkozás tény-leg tisztességtelenül állapítja-e meg azárait.
Elméletben a túlzó árazást úgy tudjukmegállapítani, hogy az árból levonjuk aköltségeket, ezáltal megkapjuk a profitot,melynek nagyságát valamilyen szintjel-hez viszonyítjuk. Amennyiben a profit eztvalamilyen mértéknél jobban meghalad-ja, megállapítjuk, hogy a nyereség (ezzelegyütt az ár) túlzó.32
Mint említettük, a gyakorlatban már afelmerült indokolt költségek és a reálisprofit megállapítása is problémás lehet,ám ezeken felül külön figyelmet érdemel-
Fotó
: MTI
25 Vj-27/2005/119. (119.)26 Lásd Motta és de Streel: szuperdomináns pozíció.27 Vj-27/2005/119. ügyben a versenytanács a vállalkozásmozgástere alapján vizsgálja a felelõsségét (95.), ennekalapján maximált ár esetén még alkalmazható lehet a túlzóárazás mert a „mozgástér” a maximum alatt adott (97.). 28 Evans–Padilla im. 122. o.
29 Amelynek oka pl. az is lehet, hogy az adott iparággal túlsá-gosan szoros kapcsolatot ápol („regulatory capture”) nemcsak a szakmai tévedés.30 Vj-97/2004/37 ügyben „a Versenytanács külön is értékelteazt a körülményt, hogy azt (az árat) a miniszter hagyja jóvá.Ennek során kialakult gyakorlatát (Vj-100/2003.) vette alapul,mely szerint a Tpvt. 1. §-ában foglalt „amennyiben törvény el-térõen rendelkezik” fordulat akkor alkalmazható, haa) adott piaci magatartásra vonatkozó felhatalmazás tör-vényben ölt testet (vagy arra egyértelmûen visszavezethetõ);továbbáb) egyértelmû az a törvényalkotói szándék, mely a Tpvt. érvé-nyesülésének az adott piaci magatartás tekintetében gátat kí-ván szabni.”Vj-27/2005/119. a miniszter által meghatározott maximumárral kapcsolatban viszont a következõket találjuk: „Az Ártör-vény 8. § (1) szerint a legmagasabb árat úgy kell megállapíta-ni, hogy a hatékonyan mûködõ vállalkozás ráfordításaira és amûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. (…)Az elõzõekbõl viszont az következik, hogy a Mminiszter általmegállapított legmagasabb ár csak akkor lehet túlzottan ma-gas, ha azt a Miniszter miniszter az árat megállapító jogsza-bályban az áÁrtörvénnyel (mint magasabb rendû jogszabály-lyal) ellentétesen állapította meg. Ez viszont nem a Tpvt-be,hanem az Alkotmányba ütközik.”– vagyis maximált ár eseténa Tpvt. alapján a túlzó árazás nem állapítható meg.
31 Mint késõbb látni fogjuk ez alatt olyan beavatkozásokatértünk, mely helyreállítja, de legalábbis erõsíti a piac önsza-bályozó képességét.32 Williams im. 132. o.
Elemzések
41
nek olyan tényezõk, mint tõkeköltség33,lehetõségköltség (opportunity cost)34, asikeres befektetés kockázata35 és a nemkézzelfogható tõke elemei36.
A fentiek figyelembevételével tehát, akövetkezõkben azokat az eddig alkalma-zott fõbb gyakorlati módszereket vesszükszámba, melyek segítségével bizonyítanitudjuk a túlzó árazás megvalósulását. Elöl-járóban meg kell állapítanunk, hogy ezekközül nem mindegyik alkalmazható min-den esetben, ugyanakkor ideális esetbenérdemes több ilyen vizsgálatot is lefoly-tatni mielõtt bizonyítottnak vennénk csu-pán az egyik alapján a túlzó árazást.
Az ár–költség összehasonlítás37 meg-próbálja a gyakorlatban leképezni a túlzóárazás megállapításának elméleti gondo-latmenetét, ami a már tárgyalt gyakorlatiokok miatt számos problémával jár. Alap-vetõ hibája, hogy ez az elemzés nemnyújthat teljes képet, hiszen a piaci ár ki-alakulásának nem csak költség, vagyis kí-
nálati oldala van, hanem keresleti is,38 me-lyet itt nem tudunk figyelembe venni.39
A klasszikus közgazdaságtan elméleteszerint tökéletes verseny esetén az áregyenlõ a határköltséggel. A gyakorlat-ban ugyanakkor ha a vállalatnak folyama-tosan vannak állandó költségei is, a határ-költségen való árazás csak a változó költ-ségre lesz elég, és az állandó költségek-nek megfelelõ mértékû veszteség képzõ-dik, ennek megfelelõen a túlzó árazás vizs-gálatánál célszerû az átlagos teljes költsé-geket alapul venni,40 mert ebbõl látszik,hogy valójában van-e haszon a termelé-sen.41
Nyilvánvaló, hogy az egy termékre jutóprofit mennyisége még nem informál azüzlet jövedelmezõségének mértékérõl,hiszen ehhez az összes befektetett tõkétis vizsgálni kell, ezzel együtt már meg tud-juk határozni a megtérülés mértékét,ugyanakkor ennek alapján megállapítaniaz ár tisztességtelenségét egyenes út le-het a hatékonyságvesztés szorgalmazásafelé42, ami nem célunk.43
A versenytársak árainak elemzésnél aztvizsgáljuk, hogy az erõfölényes árai ho-gyan viszonyulnak a versenytársai általszabott árakhoz.44 Ugyanakkor érdekeskérdés, hogy amennyiben vannak megfe-lelõ helyettesítõ szolgáltatást kedvezõbbár mellett nyújtó versenytársak a piacon,úgy a vásárlók miért nem pártolnak el azerõfölényestõl?45 Lehetséges, hogy példá-ul a jobb minõség miatt, ami kizárja a visz-szaélésszerûséget.
A gyakorlatban valószínû, hogy egyilyen esetben, ha az ügy teljesíti az elsõ
lépcsõt a vizsgálatokon, akkor a piacon akisebb versenytársak az erõfölényeshezfogják alakítani az áraikat, vagyis az össze-hasonlítási alapot adó árak is önmaguk-ban túlzóak lesznek.46
Összehasonlítási alapul nem szolgálhatolyan vállalat sem, amelyik szintén erõfö-lényes egy másik földrajzi piacon, hiszenutóbbi árai sem mérvadóak.47
Az erõfölényes által különbözõ piacokonalkalmazott árak összehasonlítása is hasz-nos lehet. Ezzel a módszerrel akkor talá-lunk bizonyítékot, ha az erõfölényes jelen-tõsen eltérõ árat alkalmaz különbözõ pia-cokon azonos termékek tekintetében.48
Ilyenkor mondhatni a vállalat leleplezi sa-ját magát. Az EKSz 82. cikk c) diszkriminá-ciót tiltó klauzulája egyébként is sérül.49
Ne felejtsük el azonban, hogy az ár kiala-kulásának van keresleti oldala is, márpe-dig valószínû, hogy az erõfölényben lévõvállalkozás a keresletben rejlõ eltérésekmiatt alkalmaz másmilyen árat a két pia-con, ebbõl viszont egyenesen következik,hogy az árak között versenykörülményekesetén is eltérés volna, tehát az, hogy egymásik piacon ugyanannak a termelõnekugyanaz a terméke másmilyen áron kap-ható, nem feltétlenül jelenti az ár túlzó mi-voltát.
A nemzetközi árösszehasonlítás kiküszö-böli azt a problémát, amit az állandó költ-ségek, kockázatok stb. arányának ipar-ágankénti jelentõs eltérése okoz, ugyan-akkor felmerül egy sor más jellegû problé-ma. Az árak országonként eltérõek, az el-térõ fizetõképesség miatt – ha elvárnánk,hogy a vállalatok ugyanazt az árat alkal-mazzák mindenhol, az jóléti átcsoporto-suláshoz vezetne a relatíve szegényebbországokból a relatíve gazdagabbakba.50
Az árak között más alapokon is lehet-nek természetes különbségek. Az egyesországok földrajzi helyzete jelentõs hatás-sal bír egyes iparágakban. A lakók fo-gyasztási szokásai is – akár csak kulturálisalapon is –, eltérõek lehetnek.
33 A tõkeköltség a tõke megszerzése és használata érdeké-ben felmerült költség. A GVH gyakorlat külön is nevesíti ez afajta költséget pl. Vj-23/2006/23 (10.) Vj-27/2005/119. (55.) Vj-27/2005/119. (67.): „A tõkeköltség (…) mértéke közvetlenüla vállalkozásba fektetett tõkétõl elvárt hozam és a finanszíro-zandó tõke nagyságának a szorzata.” A versenyhatóság Vj-44/2003/86 (UPC Magyarország Kft.) még a jegybanki alap-kamatot tekintette a kockázatmentesen elvárható hozammértékének, és ehhez adta hozzá a „kockázati prémiumot”(134.) A Vj-31/2004/29 (szintén UPC Magyarország Kft.) ügy-ben viszont a 12 hónap lejáratú állampapírok két hónap át-lagos hozamát vette alapul a vizsgálat során (ehhez szinténhozzáadta a „kockázati prémiumot”) (57–58.) 34 A magyar fordításban többféle névvel illetik, gazdaságiköltség – (Samuelson – Nordhaus im.) lehetõségköltség –(Varian im.) angolul zárójelben mindkét helyen: opportuni-ty costDr. Illés Mária: Vezetõi gazdaságtan (Kossuth Kiadó 1997,2002 Bõvített második kiadás) 45. o.: „Az elmélet az alterna-tívaként megvalósítható témák globálisan értelmezett ho-zamhatását, vagyis az adott változat választása miatt megnem valósítható akciókról és azok hozamairól való lemon-dást »opportunity costnak« nevezi.” A lehetõségköltséggelkapcsolatban lásd még: Samuelson – Nordhaus im.123–125. o. és 716. o. Varian im. 346-347. o. Motta – de Streelim. 37. o.35 A sikertelen befektetések költségként ugyanis jelen van-nak, hasznot azonban nem hajtanak, ezért ezeket a költsé-geket a vállalatoknak más bevételekbõl kell fedezni. Lásdbõvebben: Robert Cooter és Thomas Ulen: Jog és közgazda-ságtan (magyar nyelven kiadta a Nemzeti TankönyvkiadóRt. 2005.) 59–62. o. Geradin: The necessary limits to the con-trol of “excessive” prices… im. 7-8. o. Williams 140-142. o.Evans– Padilla: Excessive Prices 102-103. o.36 A márkanevek, know-how-k a cégek vagyonába tartoz-nak, általában létrehozásuk is hosszadalmas, továbbá jelen-tõs befektetések állnak mögöttük. Ennek megfelelõenugyan olyan elbírálás alá kell, hogy essenek, mint a kézzel-fogható eredménnyel járó befektetések, vagyis a vállalatilyen irányú befektetéseit és ebbõl származó tõkéjét is visz-szamenõlegesen vizsgálni kell. Lásd Williams im. 143. o. Aszellemi tulajdonnal kapcsolatos túlzó árazásról lád még:Damien Geradin: Abusive pricing in an IP licensing context:An EC competition law analysis (TILEC Discussion Paper DP2007-020 June 2007) 9-11. o.37 Lásd még: Pedro Fernandes: On exploitative excessivepricing under EC law (Regulation & Competition EconomicsLLP January 2006) 4–6. o.
38 Tóth Tihamér Az Európai Unió versenyjoga (Complex, Bu-dapest 2007) 252. o.39 Motta – de Streel im. 33. o.40 Vj-116/2005/84. ügyben a versenytanács (konkrétan a há-lózatos iparágakkal kapcsolatban) megállapította: „A nagyeszközigényesség az állandó költségek magas – és a változóköltségek alacsony – szintjével párosul. Ennek következté-ben csak hosszú távon értelmezhetõ a piacgazdaságnak aza tétele, hogy a piaci árak a verseny következtében a határ-költséghez igazodnak. Rövid távon ugyanis az állandó költ-ségeknek is meg kell térülniük az árban.” (19.)41 Geradin: The necessary limits to the control of “excessive”prices… im. 7. o. Lásd még: Giuliano Amato, Claus-DieterEhlermann (general editors): EC Competition Law A CriticalAssessment (Hart Publishing Oxford snd Portland, Oregon2007) 259-260. o.42 Vj-23/2006/23 10.4. és Vj-33/2004/2 58.43 Williams im. 146–149. o.44 A versenytanács szerint a költségalapú árvizsgálat csök-kenti a vállalat érdekeltségét a hatékonyság növelésében,ezért ha legalább korlátozott versenyrõl lehet szó a piacon,vagyis az erõfölényes vállalat mellett vannak versenytársak,akkor ezek árai jobb összehasonlítási alapul szolgálnak (58-59.). Ez a módszer inkább csak monopolhelyzet esetén alkal-mazható (56.) Vj-33/2004/24 (Magyar Olaj- és Gázipari Rt.)Ez a „hierarchia” a kétféle elemzés között visszaköszön a (Vj-27/2005/119.) 132. pontban is. 45 Motta – de Streel im. 36. o.
46 Williams im. 149. o.47 Vj-150/2003/54 58. – az ügyben a versenytanács összeha-sonlíthatósági alapot csökkentõ tényezõként figyelembevette, hogy a vállalkozások a szolgáltatásaikat eltérõ idõ-pontba vezették be, ezáltal termékeik „életciklusa” eltérõszakaszban van. (52.) 48 Vj-138/2003/17 esetben felmerült a gyanú, hogy az ISO-PLUS Távhõvezetékgyártó Kft. az egyik piacon alkalmazotttúlzó áraiból származó haszon segítségével, egy másik pia-con felfaló árazást valósít meg.49 Motta – de Streel im. 35. o.50 Geradin: The necessary limits to the control of “excessive”prices… im. 11. o. – az új egyenár a régi differenciált árak át-laga lenne, vagyis a változás a gazdag országokban árcsök-kenést, a szegényekben áremelkedést okozna.
Elemzések
42
Az árak számszerû összehasonlítása isproblémás lehet, ha a pénznemek elté-rõek, hiszen az árfolyamokat makrogaz-dasági folyamatok hatásai befolyásolják.Az eltérõ adóztatás szintén mestersége-sen hat a végsõ árra. A sort még folytat-hatnánk, a lényeg az, hogy egy ilyen ösz-szehasonlítás eredményét sem fogadhat-juk el további elemzések nélkül.51
A versenytárs megjelenése utáni jelentõsárcsökkentés alapvetõen felfaló árazásnakminõsülhet52, ugyanakkor azt is jelezheti,hogy a vállalat azt megelõzõen túl magasárat alkalmazott. Míg a felfaló árazás ese-tén a magatartás közvetlenül a verseny-társat sérti, a túlzó árazás a fogyasztókat.A két visszaélés együttes megállapításaelõnyös hatásokkal jár.53 Ilyen esetekazonban ritkán jutnak át az elsõ lépcsõn.54
A domináns vállalkozás régebbi árait isérdemes vizsgálni, de nem szabad figyel-men kívül hagyni, hogy az árak követik azinflációt, továbbá az inputok árainak nö-vekedését,55 56 vagyis az árak alapvetõen isváltozékonyak, ami a bizonyítás nehézsé-geit növeli.57 Ráadásul, ha az elõbbiektõlel is tekintünk, egy ilyen módszer nem ve-szi figyelembe, hogy az emelés elõtt azárak esetleg a versenyár alatt voltak,58 ígyaz emelés utáni ár nem túlzó. Ugyanak-kor, ha az alapárunk túlzó, de az emelésekindokolhatóak, a visszaélésre nem lehetfényt deríteni. Egy ilyen teszt gyakorlati-lag az áremelés tisztességességét, és nem
önmagában az ár tisztességességét vizs-gálja.59
Mekkora haszonminõsül túlzásnak?
A fenti összehasonlítások után felmerülmég egy kérdés: mekkora eltérést lehetmegengedni az összehasonlított árak kö-zött? Ha sikerülne is megállapítani, hogymi lenne tökéletes verseny esetén az ár,ezt nem tekinthetjük automatikusanmérvadónak, hiszen a gyakorlatban ezamúgy sem érvényesülne60, vagyis nyil-vánvalóan irreális elvárásokat támaszta-nánk az erõfölényes vállalkozással szem-ben. A kérdésben a közgazdászok semszolgálnak túl sok iránymutatással.61 A bí-róság ítéleteiben találunk utalásokat arra,hogy egy bizonyos százalékos haszonmég elfogadható, egy másik viszont márnem, de ez az arány szektoronként na-gyon eltérõ lehet, így semmiképpen semlehet ezeket a megállapításokat általáno-san értelmezni.62 A túlzó árazás megálla-pításához szükséges küszöböt a konkrétesetre szabottan kell meghatározni, amiazt is jelenti, hogy ha adott ügyben nemtalálunk ilyen mércét, a túlzó árazást semlehet megállapítani.63
Végkövetkeztetés
Az általunk felállított rendszer szerinttehát két lépcsõben vizsgáljuk a túlzó ára-zást. Az elsõben a piac vizsgálata alapjánkét feltétel teljesülését kívánjuk meg:
1. magas belépési és terjeszkedési kor-látok, és
2. a fogyasztóknak nincs reális alterna-tívájuk a domináns vállalkozás terméké-vel szemben.
Ezek hiányában a túlzó árazás meg-állapítását a piacon ésszerûtlennektartjuk, ezért a vizsgálatot nem is foly-tatjuk.
Ha viszont mind a két feltétel teljesül amásodik lépcsõben a konkrét árat vizsgál-juk a már említett módszerek értelemsze-rû alkalmazásával. Mivel a piacok illetve avállalatok rendkívül sokfélék az általánosí-tás olyan foka, mely csupán egyetlenmódszert ismerne el, illetve rangsorolna amódszerek között, véleményünk szerintképtelen lenne ezt a sokszínûséget meg-felelõen kezelni. Az elméletnek az abszt-rakció ezen szintjén meg kell állnia, és átkell adni a szerepet az egyedi megítélésszerint adott esetben ésszerû bizonyíté-koknak.
Mindezek után még adósak vagyunk alegalapvetõbb kérdés megválaszolásá-val: van- e létjogosultsága a túlzó árazásszabályozásának? A túlzó árazás szabá-lyozásának szükségessége, mint emlí-tettük, nagyon vitatott kérdés. Azzal,hogy az Európai Unió és a tagállamok aszabályozás mellett döntöttek, kétség-kívül a nehezebb utat választották. Aversenyhatóságok az alkalmazás soránolyan kihívásokkal néznek szembe, me-lyekre még sok esetben nincs elfogadottmegoldás. Mindezt miért? Látjuk, hogyaz Egyesült Államokban is mûködik agazdaság, pedig ott ezt a problémát tu-datosan félreteszik. Kinek van igaza? Ér-demes a nehéz utat járni? AhogyZlinszky János professzor fogalmaz: „anehezebb utak választása késõbb köny-nyebbnek mutatkozik”.64
51 Williams im. 149–151. o.52 Ehhez az is kell, hogy az új ár az inkumbens változó költsé-gei alatt legyen.53 Ariel Ezrachi és David Gilo: The Subtle Wirtues ofProhibiting Excessive Pricing by Dominant Firms 28-–31. o.–példaként említi, hogy az inkumbens vállalat nem csök-kenthetné hirtelen az árait, így a az új belépõ könnyebbengyökeret ereszt a piacon54 Nyilvánvaló ugyanis, hogy lehetséges a belépés a piacra,kivéve, ha a piacralépést mesterséges akadályok eltávolítá-sa tette lehetõvé.55 A kettõ természetesen alapvetõen is összefügg (UPC Ma-gyarország Kft.)Vj-44/2003/86-ban a vesenytanács eltekin-tett a konkrét költségek változásának vizsgálatától, az in-doklás szerint: „a kábelszolgáltatók által felhasznált input-termékek árai (energia, nyersanyagok, szolgáltatások, mun-kabérek, stb.) többnyire az inflációhoz igazodnak. Egyesévekben egyes költségelemek változása mindkét iránybaneltérhet az inflációtól, a »hüvelyk-ujj« szabály ismételt, rend-szeres alkalmazása azonban az ebbõl eredõ, nem túl jelen-tõs hibákat kiegyenlíti.” 56 Vj-36/2004/24 ügyben a versenytanács az áfa változását isfigyelembe vette.57 Lásd bõvebben: Geradin: The necessary limits to the con-trol of “excessive” prices… im. 10–11. o.58 A United Brands ügyben (United Brands kontra Bizottság27/76) például az Írországba történõ szállítás veszteségesvolt.
59 Williams 152. o.60 Tökéletes piac ugyanis a gyakorlatban nincs – Bittsánszky,Ivicz, Schlett, Botos: Közgazdaságtani bevezetés Szent Ist-ván Társulat 2004. 26. o.61 Williams im. 152-153. o.62 Motta –- de Streel im. 33. o.63 Ariel Ezrachi és David Gilo im. 27. o.
64 Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika (SzentIstván Társulat Budapest 2002.) 106. o.
Könyvismertetés
43
Nagy Csongor István:Kartelljogi kézikönyv
A kartelljogban bekövetkezett lát-ványos változásokra reagálva,igen jól idõzítve írta meg NagyCsongor István a kartelljog magyarés közösségi jogi joggyakorlatátmonografikus alapossággal feltá-ró mûvét (Kartelljogi kézikönyv .A közösségi és a magyar kartelljogjoggyakorlata). A könyv részté-mánként bemutatja mind a közös-ségi, mind a magyar szabályanya-got és joggyakorlatot. Az európaiés a magyar normák és jogesetektémánként egymást követõ ismer-tetése több szempontból hasznosaz olvasó számára. A hasonlósá-gok és a különbségek ismereteegyaránt fontos.
Haszonnal jár a kétféle normarendszerpárhuzamos bemutatása az EK jogot kö-vetõ magyar versenyjog hatályos szabá-lyainak megértése során. Számos hazaikartelljogi jogintézmény a közösségi ver-senyjogban gyökerezik, értelmük, funkci-ójuk, részletszabályaik megértéséhez nél-külözhetetlen segítséget jelent a közössé-gi normák és joggyakorlat ismerete. Akönyv az Európai Bizottság számos hatá-rozatát, az Elsõfokú Bíróság és az EurópaiBíróság sok ítéletét ismerteti, ezek mon-dandóját közérthetõen tartalmazza. NagyCsongor István lényeges, és sokszor – kü-lönösen az EK jogfejlõdése szempontjá-ból – fordulópontot jelentõ, szemléletesjogeseteket válogatott, azokat tematiku-san egymás mellé rendezte. A leíró része-ket értékelések gazdagítják. A szerzõ ér-zékelteti, és rövid kommentárokkal ösz-szegzi a hosszabb múltra visszatekintõ EKjog terén az adott jogi probléma megol-dásának fejlõdését.
A tagállamok közötti kereskedelmetérintõ kartellesetek kapcsán egyidejûlegkell alkalmazni a közösségi és a tagállamijogot. Örömmel hívja fel a figyelmet a re-
cenzens a könyvnek arra a részére, amelya közösségi és a tagállami jog viszonyátboncolgatja. A szerzõ közösségi jogese-tek alapján mutatja be, teszi képletessé azügy „európai dimenziójának” meglehetõ-sen elvont tételét. A közösségi és a tagál-lami jog alkalmazásának kartell, az erõfö-lény és az összefonódás terén eltérések-kel érvényesülõ – még a versenyjog irántérdeklõdõk számára sem mindig világos –normái érthetõkké válnak a mû elolvasá-sát követõen.
Bár a magyar versenyjog nagymérték-ben harmonizált, Nagy Csongor Istvánkönyve számos eltérésre hívja fel a figyel-met. A magyar olvasó számára különösenfontos segítség, hogy az európai és a ma-gyar versenyjog részkérdéseinek össze-hasonlítására is vállalkozik a mû. A szerzõkritikával illeti, pl. azt, hogy nem vettük áta „gazdasági egység” koncepciót, hanema hagyományos polgári jogi, társasági jo-gi jogalanyrendszeren alapulva a GVHjoggyakorlata igyekszik a „réseket betöl-teni”. A szerzõ felhívja a figyelmet arra is,hogy a Bizottság „de minimis” közlemé-nye több vertikális korlátozást is kivon acsekély jelentõségû megállapodásokravonatkozó „menedékbõl”.
A szerzõ kritikusan közelít az általa vizs-gált kérdésekhez. Az EK versenyjogi gya-korlatát illetõen érzékelteti, hogy a fejlõ-dés nem mindig egyenes vonalú, a hatá-
rozatok, ítéletek mondandója nem min-dig kristálytiszta, az azokat értelmezõ jog-irodalom számos kérdésben megosztott.A Gazdasági Versenyhivatal hasonló tár-gyú eseteinek bemutatása kapcsán idõn-ként kiderül az olvasó számára, hogy egymásik ügyben részletesen elemzett prob-lémát sokszor éppen csak érintenek, és ahazai versenyjogászokat nem mindigazok a jogi problémák foglalkoztatják,amelyek iránt brüsszeli kollégáik érdek-lõdnek. Nagy Csongor István nem mu-lasztja el, hogy rámutasson a – szerencsé-re nem nagy számú – eltérésekre. Az – eb-ben a tekintetben nem elfogulatlan – re-cenzens örömmel konstatálta, hogy aszerzõ többnyire pozitív véleményt for-mál a versenytanácsi határozatok tartal-máról (bár leírási, nyelvhelyességi és stilá-ris hibáikra nem rest a figyelmet felhívni).
A tisztelt olvasó többet kap, mint amit amû címe ígér. A könyvben nem csupánkartelljogról, hanem minden olyan fontoskapcsolódó kérdésrõl (a versenyjog sze-mélyi, tárgyi és területi hatályáról, eljárás-jogi kérdésekrõl, bizonyítási teherrõl, ésmég számos további problémáról) képetkap az érdeklõdõ, amely a szûkebb érte-lemben vett kartelljog megértéséhezszükséges. Olyan kérdéseket is feszeget aszerzõ, mint például, hogy kiterjed-e a ver-senyjog tárgyi hatálya karitatív, non-pro-fit tevékenységekre, társadalmi érdek-képviseleti tevékenységre, a sportra.
További „extra”, hogy a Nagy CsongorIstván elkalauzol minket a versenyjogijogszabályok világába is (az EK jog elsõd-leges forrásaitól az ajánlásokig), amelyekismeretével felvértezve kezdhetjük megképzeletbeli utazásunkat az esetjogban.
Izgalmas kérdést feszeget a szerzõ, ami-kor a Tpvt. és más jogszabályok viszonyátelemezve rámutat, hogy ebben az össze-függésben a speciális jogszabály nemrontja le az általános szabálynak minõsülõTpvt.-t. Recenzens a végkövetkeztetést –a Tpvt. alkalmazhatóságát – tekintveegyetért a szerzõvel, bár egy ágazati nor-ma és a nemzetgazdaság egészében ér-vényesülõ Tpvt. között, pusztán a hatóköralapján még nem látja megállapíthatónaka speciális-általános viszonyt, ahhoz azt isszükségesnek érzi, hogy a másik jogsza-bály is versenyjogi irányultságú legyen.
Könyvismertetés
44
A szerzõ fontos megállapítása, hogy akülön jogszabálynak megfelelõ magatar-tás tanúsítása még nem jelenti azt, hogy aTpvt. is betartásra került. Sõt még abból aténybõl sem következik a versenyjogi jog-szerûség, hogy egy vállalkozás külön jog-szabály alapján készült üzletszabályzatá-nak megfelelõ magatartást tanúsított,amely üzletszabályzat jóváhagyásra ke-rült a külön jogszabály betartása felett õr-ködni hivatott hatóság által. Nem mindenpikantéria nélküli az, hogy a fenti elvekkelellentétes versenyhivatali határozatra istalálunk példát a könyvben a közelmúltgyakorlatából, az általános szerzõdési fel-tételek módosításának közzététele téma-körében (131. oldal).
A szélesebb tematikai megközelítés há-tulütõje, hogy a kartelljog „aktuális sláger-témái” a magánjogi jogérvényesítés és azengedékenységi politika nem kaptak fon-tosságuknak megfelelõ helyet és terjedel-met a könyvben. A recenzens hiányolja azEK csoportmentesítési rendeletekhez
kapcsolódó joggyakorlat bemutatását éssajnálattal észleli, hogy a versenyügyek-ben a magyar bírósági ítéletek is – tiszte-let a csekély számú kivételnek – a terjedel-mi korlátok áldozatául estek.
A könyvet nem csak jogászok, hanem agazdasági élet valamennyi, felelõs dön-téshozó helyzetben lévõ szereplõje ha-szonnal forgathatja. Célszerû lenne tájé-kozódniuk, pl. arról, hogy ha részt vettekegy megbeszélésen, amin bizonyítható-an létrejött kartell megállapodás, akkor aközösségi joggyakorlat szerint (pl.Hercules, Enichem ügyek, 176. old.) nekikkell bizonyítaniuk azt, hogy nem adtákhozzájárulásukat a versenyellenes megál-lapodáshoz. Akár egy perbeli egyezség isminõsülhet versenyjogi megállapodás-nak (Bayer v. Süllhofer ügy 174. old.), ésmikor tekinthetõ a gyártónak a forgalma-zóhoz címzett egyoldalú nyilatkozata ver-tikális megállapodásnak (183. old.).
A könyv olvasását segíti a rengeteg ér-dekes ügyet felsorakoztató tartalom és az
ebbõl fakadó olvasmányos stílus. Nem ártazonban, ha az olvasó otthon van az ide-gen szavak világában, mert a szerzõ nemrejti véka alá angolos, franciás és latinosmûveltségét. A részkérdésekhez való hoz-záférést nagyban megkönnyíti a könyvrészletes tárgy- és ügymutatója, továbbáa versenyjogi szószedet. Az anyagban sze-replõ bõséges forrásmegjelölés meg-nyugtató kiindulási alapot biztosít továb-bi kutatómunkákhoz.
A szerzõ munkáját nemcsak azért lehetméltatni, mert éppen jó idõben adja közrea magyar és közösségi kartelljog jelenlegiállásának színvonalas összefoglalását, ha-nem azért is, mert mindezt sikerül olyanformában prezentálnia, amely lehetõvéteszi az ismeretanyag eljutását a szûk szak-mai körön kívüli olvasóközönséghez is.
A könyvet a Versenykultúra Központ tá-mogatásával a HVG-Orac Kiadó jelentettemeg.
MISKOLCZI BODNÁR PÉTER
Kétségtelen, hogy 1997 óta a közösségiversenyjogban és ennek hatásaként anemzeti versenyjogokban is lépésváltászajlik. Ennek egyik eleme az egyre erõsö-dõ igény mind a jogalkalmazók, mind ajogalkotók oldaláról a magánjogi jogér-vényesítés rendezése iránt. Az érdemi jog-sértés elbírálását meghatározó anyagi jo-gi szabályok mellett a magánjogi igényekkereteit a nemzeti jogok, a nemzeti ma-gánjogok adják.
2009-ben jelent meg a HVG-Orac gon-dozásában, dr. Boytha Györgyné szerkesz-tésében a Versenyjogi jogsértések eseténérvényesíthetõ magánjogi igények c. kötet,amely a címben szereplõ téma részleteitjárja körbe. A könyv maga összefüggõ ta-nulmányokból áll, amelyek egy magánjo-gi alapon induló per során felmerülõ bizo-nyítási kérdéseket járják körül, valamintmegvizsgálják a magánjogi keretek és aversenyjogi jogintézmények (pl. engedé-kenységi politika) közötti összefüggése-ket. A szerkesztõ és a szerzõk kiválasztásanagy gondosságra utal. A szerzõk jelentõsrésze amellett, hogy gyakorlati tapaszta-
latokkal rendelkezik versenyjogi ügyek-ben mind a Gazdasági Versenyhivatalelõtti eljárások kapcsán, mind a magyarbíróságok elõtt, egyben elismerése méltóelméleti tudással is rendelkeznek a témá-ban.
Egy tanulmánykötet bemutatásakornehéz dolga van a recenzeálónak, hiszena mûfaj nem bírja el az összes tanulmánybemutatását, ahogyan az is méltánytalan,ha csak egyes szerzõket emel ki a recen-zens. Ezt figyelembe véve elsõsorban amagánjogi jogérvényesítés jelentõségéreszeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen hatalán nem is váltja fel sosem a közérdekûjogérvényesítést Európában a versenyjogterén, mégis bizonyosra vehetõ, hogy a je-lentõsége növekedni fog. Az ötlet és lehe-tõség egyik felkarolója Európában a 2002-ben alakult Cartel Damages Claims elne-vezésû szervezet, amely nagyüzembenvásárolja fel, már az Egyesült Államokatemlékeztetõ módon, a versenyjogi jog-sértések alapján keletkezõ magánjogi igé-nyeket, majd peresíti azokat. Mindemel-lett az Egyesült Királyságban is egyre köz-pontibb témáról van szó, így pl. a Which?,egy fogyasztóvédelmi szervezet, arrakényszerítette a Football Shirts néven el-híresült versenykorlátozó megállapodás-ban érintett vállalkozásokat, hogy egyez-zenek meg a fizetendõ kártalanításról, ám
Versenyjogi jogsértések eseténérvényesíthetõ magánjogi igények
Könyvismertetés
45
így elmaradt a bírósági ítélet is. A témaszépségét tovább növeli, hogy az EurópaiBizottság is kártérítési keresetet indítottaz ún. liftkartell ügyben, amelyben éppenõ hozott határozatot.
Az érdekek sokszínûsége mellett ha-sonlóan sokszínû a jogi problémák tárhá-za. Alapvetõen a jövõ fogja csak tudnimegválaszolni, hogy milyen hatással járegymásra a közérdekû jogérvényesítés, amagánérdekû igényérvényesítés, az ál-lam büntetõjogi szankcionálási igénye és
az engedékenységi politika. Mindezt teté-zi a könyvben is elemzett kérdés, neveze-tesen, hogy vajon a hagyományos konti-nentális felfogás az ügyvédi sikerdíjak vo-natkozásában képes-e kezelni azt a kér-dést, miszerint egy versenyjogi jogsértésbizonyítása bíróságok elõtt óriási anyagiráfordításokat és nagy jogi és közgazda-sági szakértelmet igényel, amely megté-rülése rendkívül bizonytalan. Mindemel-lett végezetül megjelenik a választott bí-ráskodás és a forum shopping is mint neu-
ralgikus pont, hiszen közérdek alapján aválasztott bírósági ítéletek megtámadha-tóak lehetnek adott esetben ha sértik aversenyjogi elõírásokat.
Mint látható a téma sok érdekes ésmegválaszolandó kérdést vet fel, amelyekegy részét csak a gyakorlat fogja tudnimajd megválaszolni. A másik rész megvá-laszolására pedig kiváló a címben említettkönyv.
SZILÁGYI PÁL
Január 26-án mutatta be a Versenykul-túra Központ a szakmai közönség számá-ra William W. Lewis A termékenység ereje:Gazdagság, szegénység és a globális stabi-litás fenyegetettsége címû könyvének ma-gyar kiadását.1 Massimo Motta Verseny-politika – Elmélet és Gyakorlat címû mun-kájának 2007-es megjelentetését követõ-en ez a mû a Versenykultúra Központ gon-dozásában napvilágot látott másodikszakkönyvfordítás.
A könyvben Willam W. Lewis egy, aMcKinsey Global Institute 1991-ben el-kezdett és tizenkét éven át zajló kutatá-si projektjének eredményeire támasz-kodik, amelynek célja az volt, hogy bizo-nyos iparágakban elvégzett esettanul-mányok segítségével hasonlítsa összeaz egyes országok közötti termelékeny-ségi különbségeket és állapítsa megazok okait. A szerzõ szakmailag igénye-sen, egyben színesen és közérthetõentárja az olvasó elé Japán, Nyugat-Euró-pa, az Egyesült Államok, Korea, Brazília,Oroszország, Lengyelország és Indiagazdasági sikereinek és kudarcainakelemzését és ennek során leszûrt követ-keztetéseit.
A könyvben megjelenõ egyik legfonto-sabb észrevétel, hogy a makrogazdaságipolitika, valamint a munka- illetve tõke-piaci folyamatok mellett a termékpiaco-kon zajló versenynek is komoly befolyásavan a gazdaság teljesítményére. Lewisszerint a belsõ piacokon zajló verseny
egyenlõ feltételei nélkülözhetetlenek egyegészséges gazdaság mûködéséhez.Lewis egy másik észrevételében az olyangazdaságpolitikai eszközöket kritizálja,mint az importvámok, a kis- és középvál-lalatok támogatása, a munkaerõ elbocsá-tásával kapcsolatos korlátozások, vagy amagas minimálbérek, melyek jelentõsentorzítják a piacokat, ezáltal korlátozzák atermelékenység növekedését, lassítják agazdasági növekedést, és a magasabbmunkanélküliséghez is hozzájárulnak.Ezen eszközök helyett az egyenlõ játék-szabályok megteremtésének jelentõsé-gét, valamint az adókon és támogatáso-kon keresztül történõ jövedelem-újrael-osztást hangsúlyozza.
A könyv mondanivalója a jelenlegi ha-zai és világgazdasági helyzetben is aktuá-lis, a kötetben több példa is szemlélteti,hogy válságban sem a piaci erõk szerepé-nek korlátozása a megoldás, hanem ép-pen ellenkezõleg.
A termelékenység ereje szilárd szakmaialapokon nyugszik, azonban nem csak aszakértõknek szól, célja a közvéleményformálása is. A Gazdasági Versenyhivatalés a Versenykultúra Központ bízik abban,hogy a könyvben megjelenõ gondolatokés szemléletmód a hazai gazdaságpoliti-kai vitákban is teret nyer.
A kötet 500 példányban jelent meg,megvásárolható a könyvesboltokban ésaz interneten.
William W. Lewis:A termelékenység ereje
1 A könyvrõl rövid recenzió jelent meg a Versenytükör 2006.júliusi számában (II. évfolyam 2. szám).
Visszapillantó
46
1976-ban jelent meg György Ernõ A gaz-dasági verseny jogi kérdései címû munká-ja. A versenyjog minden területét felöle-lõ kötet részletesen ismerteti a nemzet-közi és a hazai versenyjogi szabályozáslegfontosabb intézményeit, kitérve az1960-as és 1970-es években születettmagyarországi bírói döntésekre is. Azalábbiakban a kartellekkel összefüggés-ben tett megállapítások körébõl válo-gattunk néhányat.
A kartellszabályozás kapcsán GyörgyErnõ kiemelte, „a kartelleket érintõ szabá-lyozások és az azokhoz fûzõdõ gyakorlat afejlett tõkés országok körében eltérõ vo-násokat tüntet fel a gazdasági strukturálisadottságok, a koncentráció mértékénekalakulásával kapcsolatosan”. „Elvileg akartelltilalom érvényesül – a kivételezé-sektõl eltekintve – az Egyesült Államok er-re vonatkozó szabályozása körében. Szá-mos ország szabályozása a kartellmegál-lapodások bizonyos fajait tilalmazza. Ígyaz angol szabályozás tilalmazza azokat aversenymegállapodásokat, amelyek a ki-kötött eladási árak betartását a szállításmegtagadásával vagy egyéb szankciós ki-kötésekkel érvényesítik, ugyanígy a boj-kottra vagy a diszkriminációra irányulómegállapodásokat. A belga szabályozás agazdasági hatalommal való visszaélést, asvájci 1964: évi kartelltörvény a megálla-podások visszaélésszerû megnyilvánulá-sait, a versenynek közös akcióval való kor-látozására irányuló megállapodásokat ti-lalmazza. Egyes országok szabályozása akartell érvényességi feltételeként szabjameg annak a megjelölt hatóságnál törté-nõ regisztrálását.”
Amint azt a szerzõ kiemelte, felmerültaz a kérdés, „vajon a kölcsönös információnyújtására létrejövõ megállapodások akartell körébe esõnek tekinthetõk-e. Az1969. évi angol szabályozás szerint a köl-csönös információ nyújtására vonatkozószerzõdések, amelyek az árakra, üzleti fel-tételekre, termelési és forgalmi adatokravonatkoznak, a kartellel azonos elbírálásalá esnek. Ugyanígy a kartelltilalomba üt-közõnek minõsítette az Egyesült ÁllamokLegfelsõbb Bírósága a gyárosoknak azt amegállapodását, amely rendszeres árin-formáció-cserére irányul.”
A nem horizontális kartellek vonatko-zásában egyebek között ismertetésre ke-rül, hogy „az országok többségében…,így az osztrák Legfelsõbb Bíróság egy1967-ben meghozott döntésében az afelfogás érvényesült, hogy a kartelltör-vény körébe esik a gyártó és a forgalom-ba hozó vállalatok között létrejött megál-lapodás is, ha az a piaci viszonyok, vala-mint a kartellen kívül álló versenytársakversenyképességének befolyásolásárairányul.”
A kartellekkel szembeni formai követel-mények vonatkozásában a kötet arról tá-jékoztat, a kartellmegállapodás „írásbafoglalása nem feltétele annak, hogy vala-milyen megállapodás a kartellszabályo-zás körébe ütközõnek tekinthetõ-e. Így anémet bírói gyakorlatban kifejezésre jutaz a felfogás, hogy a felek között létrejövõ,az akaratmegegyezést kifejezésre juttatóbarátságos megegyezés, ha az a felek üz-leti magatartásában érvényesül, akartellmegállapodások körébe esõnek te-kintendõ. Az 1945. évi francia versenytör-vény szerint tilalmazott kartellmegál-lapodások kifejezett vagy hallgatólagosmegegyezések alakjában is létrejöhet-nek.”
Megjegyzi a szerzõ, „sok ország kartell-szabályozása általában nem tekinti a kar-telltörvény hatálya alá tartozónak azokata megállapodásokat, amelyek a bankok,valamint a biztosítótársaságok kapcsola-tában jönnek létre. Miután éppen ezek azintézetek, vállalatok hatalmas, a mono-polgazdálkodásban is kiemelkedõ súllyalrendelkezõ pozíciót foglalnak el, joggalvethetõ fel az a kérdés, vajon ez a kivétele-zés a gazdasági verseny érvényesülésé-nek elvével összhangban áll-e. Ezeket azaggályokat egyes tõkés országokban szá-mosan kifejtették, s fel is merült több or-szágban a kartelltörvény ily irányú kiter-jesztésének gondolata.”
György Ernõ kitér a kartelltilalom alólmentesülõ megállapodások kérdésére is:„A kartellekkel szemben versenytilalmatérvényesítõ országokban a kivételezésekköre egyfelõl oly megállapodásokat érint,amelyek jellegüknél fogva – negatív vo-natkozásban – nem a piac felosztására, va-lamilyen egységes árszint kialakításáravagy a verseny körének szûkítésére irá-nyulnak. A másik irányban ható megoldásazokat a pozitív jellegû megállapodáso-
kat vonja a kivételezések körébe, amelyeka termelés racionalizálását, a mûszaki fej-lesztést, a szélesebb körû piacismeretmegszerzését tekintik céljuknak: A gya-korlatban ezek a határvonalak gyakran el-mosódnak, és az alapelképzelés szerintkedvezõnek mutatkozó célkitûzésekhez aversenyt hátrányosan érintõ kihatásokkapcsolódnak. Így a gazdaságilag kedve-zõnek mutatkozó mûszaki fejlesztésre, ra-cionalizálásra irányuló közösség a kiala-kult együttmûködés során kiterjeszked-het a kialakult kedvezõ gazdasági helyzetkihasználását célzó, a privilegizáltsággalbiztosított haszonszerzés elérésére.”
ZAVODNYIK JÓZSEF
György Ernõ (1888–1977)
Jogász, szak-író, az állam-és jogtudomá-nyok doktora.Jogi tanulmá-nyait a nagyvá-radi jogakadé-mián és a ko-lozsvári tudo-mányegyete-men végezte.A Tanácsköz-társaság idején a Közellátási Népbiztos-ságnál mûködött. 1926-tól az Országos Hi-telvédõ Egylet ügyvezetõ igazgatója.Szervezõje, majd elsõ elnöke volt a Közü-leti Egyeztetõ Bizottságnak (késõbb dön-tõbizottság). 1950-tõl bíró, 1953-tól 1957-ig jogtanácsos. Szakirodalmi munkássá-gában a hitel biztosítékainak, 1945 után akülkereskedelmi szerzõdések, a gazdasá-gi verseny új jogi szabályozásának kérdé-seivel foglalkozott. Fõbb mûvei: Adózás.Az egyéni cégek és a részvénytársaságokadói (Bodroghy Józseffel), 1921.; NeueWege des Insolvenzrechtes, 1930.; A vál-ságjog kialakulása, 1933.; A hitel biztosí-tékai. Kezesség, zálogjog ingó dolgon, biz-tosítás, engedmény, 1942.; A gazdaságjogszerkezeti változásai, 1948.; Kereskedel-mi társasági jog, 1969.; A gazdasági ver-seny külkereskedelmi vonatkozásai,1973.; A gazdasági verseny jogi kérdései,1976.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon,www.mek.oszk.hu)
A gazdasági verseny jogi kérdései– az 1960-70-es években
A GVH tevékenysége számokban
47
Elõzetes statisztikai adatok a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti tevékenységérõlA 2008-ról áthúzódott és a 2009-ben kezdõdött bejelentésekrõl, panaszokról és a versenyfelügyeleti eljárásokrólAz összeállítás idõpontja: 2009. február 28.
I. Bejelentések és panaszok
Megnevezés Száma
2008-ról áthúzódott 295
2009-ben érkezett 265
Együtt 560Ebbõl: jogerõsen elutasított 234
Versenyfelügyeleti eljárás indult 55
Elbírálás alatt, folyamatban lévõ 271
MegnevezésA jogorvoslati kérelmet
elfogadta elutasította
Fõvárosi Bíróság 6 4Összesen 6 4
II. Versenyfelügyeleti eljárások
Megnevezés Száma
2008-ról vagy korábbi évekrõl áthúzódott 1002009-ben indult 27Együtt 127Ebbõl: versenyhivatali határozattal lezárt 14Folyamatban lévõ 113
Megnevezés Száma
Fogyasztók megtévesztése 62Erõfölény 27Versenykorlátozó megállapodás 22Fúziókontroll 16Összesen 127
MegnevezésTörvény-
sértésBírság
eFt-ban
Kötele-zettség-vállalás
Jogsértéshiánya
Meg-szüntetés
Vizsgálóilezárás
Összesen
Fogyasztók megtévesztése 5 256 500 0 2 1 0 8
Erõfölény 0 0 0 0 0 0 0
Versenykorlátozó megállapodás 0 0 0 0 0 0 0
Fúziókontroll 1 2 900 000 0 0 0 1 2
Összesen 6 3 156 500 0 2 1 1 10
III. Versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok megoszlása
V. Versenyfelügyeleti döntésben kiszabott legnagyobb bírságok (2009. január 1.–február 28.)
Az eljárások megoszlása
Elbírált jogorvoslati kérelmek száma
Vj szám Ügynév Összeg Ügytípus
130/2006 Strabag – Egri Útépítõ – HE-DO Kft. – Swietelsky Kft. 2 900 000 000 kartell
116/2007 L’OREÁL Mo. Kft. – Age Re-Perfekt 150 000 000 fogyasztók megtévesztése
117/2008 Bakker Virágküldõ Kft. – megtévesztõ ajánlatok 100 000 000 fogyasztók megtévesztése
133/2008 Penny Market – árfeltüntetés 5 000 000 fogyasztók megtévesztése
107/2008 Egészségfarm – gyógyhatású készítmények 1 000 000 fogyasztók megtévesztése
108/2008 Sonnenlicht – termékbemutatók 500 000 fogyasztók megtévesztése
Megnevezés Száma
Engedélyezés 2Engedélyezés feltétellel 1Tiltás 0Nem engedélyköteles 0Vizsgálói lezárás 1
Összesen 4
IV. Fúziós kérelmek megoszlása
Bírság eFt(késedelem miatt)
0
A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának lapjaSzerkesztõség: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5.Levélcím: 1245 Budapest 5., Pf. 1036Telefon: (1) 472-8900. Fax: (1) 472-8905.E-mail: [email protected]õ: Tóth Tihamér.Állandó munkatársak: Bassola Bálint, Belényi Andrea, Csépai Balázs, Dániel Anna, Horváth Lászlóné,Mihálovits András, Morvayné Vigh Katalin, Rusztiné Juhász Dorina, Zavodnyik József.Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Telefon: 266-9290, www.mhk.hu Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató.
09.1013 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. www.hknyomda.huFelelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
