Rubicon 2006 / 08

download Rubicon 2006 / 08

of 68

description

Che Guevara, Castro, Keresztes lovagrendek

Transcript of Rubicon 2006 / 08

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    1/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    2/68

    . . M E S T E R K U R Z U S IIA tdr tenet tudcmanv u j er edm env e iA ter tenelemtanl tas u j kcvete lmenve i

    Az ELTE Allam- es jogtudomanvi Karaes a R U B1CON-szcrkcszt6scgkonfcrcnciaja

    eA-kurzusI nt en z iv t an f ol yamD iako k, tanarok es erdek l6 d6k szarn araIdeje: 2006. o kro ber 7-8 .K ed ve zm en yes resz ve te li dij: 49 20 F tKollegiumi elhelyezes: 1250 Ft

    B-kurzusTovabbkepzes to rte ne lemta na ro k s zama raK e t h et ve gi intenziv tanfolyamb61 all6 kurzus,mely ne k e lv eg ze se u tan a re sz tv ev okt am i si tv a ny t k a pna kI de je : 2 00 6. okrober 7-8.es 2006. december 2-3.R es zv ete li d i]: 2 8 200 FtT e ri te sm e nte s k o lle gium i e lh ely ez es , biifejegy!A Mesterkurzus tanaroknak cimf tanfolyamaz o kra ta si m in is zte r altal e ng ed ely ez ettp ed ag o gu s-to va b b ke pz es i p ro g ar n.A lap itasi e s in ditasi en ge de ly: O M 2741188 /2004 .F eln et tk ep ze si n yilv an ta rta si s zam: 0 7- 02 24 -0 3

    J E L E N T K E Z N I L E H E T A K O V E T K E Z O C fM E N :[email protected] levelben; RUBICON szerkesztcseqe.1161 B u d a pe s t, S a n d or u . 60 .F ax : 4 02 -1 84 9

    1 0.00 Eo rsi Laszlo : A p es ti s ra co k.F elk el6k a s fe lk el6 cs oporto k B ud ape ste n

    11.00 SziJnet11.15 Szakol czai Atti la : A fo rr ad a 1 0 m fordulatai12.30 SziJnet12.50 Horvath M iklos: A forradalom

    a s s za oa ds aq ha rc h ad torte ne ti v on atk oz as ai1 3. 5 0 S zun et14.10 Standeisky E v a: A s ze lle m i e lit 1 95 6-b an15.1 0 S zu ne t15.30 B arath M ag do ln a: Hivatalos as titkos

    d ip lorn ac ia M ag ya rors za g a s a S zov ie tu niokozott

    16.30 Szunet16.45 Horvath A H i la : A sta taria l is bfrosagt6J

    a n ap blrn sa q iq . A m e q to rla s jogi ha t te rs

    8. I vasarnap9.00 P og anv A gnes: A Horthy-korsza vagyoni e s

    j ti ve de lm i e l it je10.30 S z u n e t10.45 O rm os M aria : A Horthy-k.orsza t lgo lasa

    ( s z a k a s z a i , jel lege)1 2.1 5 S zu ne t12.30 Barta Rober t : Polit ikai kanienipusok

    a Beihlen-konszolidacie idejen1 4.0 0 S zu ne t14 .15 S zakillV S and or: A Hor thy -koJ szak ka tooa i elitjea s h a ta su k a p ol it ik ar a

    mailto:[email protected]:[email protected]
  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    3/68

    LUen'LUI-LU_J:::JNenNC/)oI-_~< t:

    ELO-KEP.

    A k s p a n e g y e m b e r : m a r n e m 8 1 . p e r c e k k e l k o r a b b a n v e g e z ta k k i. A f e n y k e p e t g y il k o s a ikeszitettek, h o g y h a la la t b iz o n v lt h a s s a k o rs z a g - v ila g e l6 tt . M e g a k a rla t is le v a g ta k : ert-hetc, h is z e n s o k s z o r k e lt e t t s k m a r h a la lh lr e t . A z e m b e r m e g h a l t . a m ft o s z m o s t v a ns z O l e to b e n . t s a k ik a f e n y ke p e t k e s zl t e tt e k , a k a ra tu k e lle n e re b a b a s ko d t a k s zi i l e te s e n e l.1 9 6 7 . o k t 6 b e r s - e n a z u to t s o r o m a n t ik u s f o r r a d a lm e r h a lt m e g . a m in d ig r o b b e r a k a r o ,o ro k k e e la g e d e t le n f a u s ti v ih !lg jo b b r t 6 k u to ls o m o h ik a n ja . H e ta e lle n tm o n d a s o s ; e g y s z e rr ev o lt e lt d k e lt h u m a n is ta a s k e r le lh e t e tle n s l s z ig o r u b o r t o n p a r a n c s n o k p u ri ta n b o z 6 th a r-c o s e s p e d a n s m in is z t e r. S o k a k n a k - s z e n t , m a s o k n a k m a g a a S a ta n . P e d ig n e m v a 9 y o t te g y ik s ze re p r e s e m . H a n v a to tt e le te e s h a r e a i e g y le tl in t v ila q b a n g y t i k e re z te k . a m ik o r ap o l i t ik a e s a m e g g y 6 z6 d e s m e g n e m f e lt e tl e n O I z a rt a k k i e q v rn a s t , C h e G u e v a ra m e g g y o -z n d e s s a z v o lt . h o g y a v i la g r o s s z , d e m e q v a l t h a to , M a e z m a r m e g m o s o ly o g ta t 6 , n a ivm e g g y 6 z 6 d e s n e k tt inik E le te b e n C h e n e m g y( jz h e te tt a r e a l i t a s e lle n . a m h a le la b a n m e q iso v e l e tt a g yo ze le m . H is z e n a t o rr a d a lm a r a re k e p e - n e m e z . h a n e m a z o p t im is ta . m o s o ly g 6C h e a r e a - a 2 0 . s z a z a c e g y ik le g is m e rt e b b k e p i s z im b o lu m a v a v a lt . M e r t a z e m b e re k n e kr n e p is c s a k s z O k s e g lik v a n h 6 s tik re . . .

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    4/68

    KIA lL ITASAJAN lO

    T erbe zart p i l l a n a tE p iz 6 d o k a sztereotenvkepezes tortenetebdlM agyar N em zeti M uzeum2 00 6. s ze pte m be r 1 2-d ec em b e r 3 1.A M a g y a r N e m z e ti M l l z e u r n r e n d h a g y 6 k ia l l f t a s a n h a -r o m d im e n z i6 s f e n y ke p e k e t lathatunk a to ro k e g y p ir o s -k e k " s z e m llv e g " s e g [ t s e g e ve l t e rh a t a s u v a v a ln a k , am a g a s s a g e s a s z e le s s e q k s t d im e n z i6 ja r n e l la t t am e ly s e g h a r m a d ik d im e n z i6 ja v a l g a z d a g o d n a k . A te l-v e te le k t e m a ja ig je n v a l t n z a t o s . k b z b s b e n n U k , h o g ym i n d e g y ik e re d e ti je e g y s n e re o f e n v k e p . E z a k U lt in le -g e s f o to g r a fia v a lo ja b a n k e tto . e g y m a s t 6 1 k is s e e lt e -r B k e p b 6 1 a ll , a m e ly e k e t a z e m b e ri s ze rn a l ta s a n a km e g f e le lo e n k e t k U ld n b iiz o s zo g b 5 1 v e t t e k t e l u g y a n a r -r 6 1 a t a rg yr 6 1 . A k e p p a r e g y s p e c ia li s s z e r k e z e tb e n , as z te re o s z k c p b a n s z e rn ls lv e e q y e t l s n t e rh a ta s u k e p p eolvad ossse a k e p n i 3 z e g e t d tudataban.

    A N e m z e ti M u z e u m T b r t e n e ti F e n y k e p ta ra n a k e sF e lv in c z i S a n d o r m a g a n g y u jt e m e n y e n e k le g la tv a n y o -s ab b, le ge rd ek 'ils eb b, 18 50 e s 1 9 1 8 k d z d t t ~~szli lts z t e r e n t e lv e t e le l a d ig i ta l i s k e p t e ld o lq o z a s ~ s a za n a g l if e l ja n 'i s s e g f t s e g e v e L sztereonezo k e s z l i l e kn e lk U I v a ln a k h a r o m d im e n z iu s s a , a . 1 ~ t o g a t6 -n a k c s a k eg y p it o s -k e k p a p r r s z e r n -U v e g re v a n s z l i k s e g e _ A l a l1 a g li ftechnika m a r t o b b m in t S Z ; ) z e v eis m e r t k U l f O l d i: i n e s M a g y a ro r-s z a g o n e g y a r a n t , le n y e g e , h o g y ajo b b e s a b a l s z e r n h e lv z e t e n e k m e g -f e le lc e n f e lv e tt K e t k s p e t u q vn e ve z s t t k ie g e s z f t6 -k n rn p le ru e n te r= - s z f n e k ke l ( p e ld a u l p ir o s s a I e s k e k -k e ll r n a s o .ja k eqvmasra A z f g y k a p o t t k ~ p e t a ket-s z i n U s z e rn u vs q s e g r t s e g e v e l, a k ie g e s z i t o s z l n e k h a -ta s m e c h a n c m u s a n a k k d s z o n h e t6 e n a z e r n b e ri a g yt s r b e n k e p e s e rz e k e I n i.

    B o g n a r K a ta lin

    Al1840-es e v ek m a s od ik . fe lebiJ ls za rrn az ik a ze ls d e s edd ig egy et -le n e gy er te lm ue n e zo no stto tt m a -gyarorszagi sz tereodagerro tip ia,a m ely et S tr elis ky L ip et (1 82 0 k.-1905) lieszitett. A fo tog rafus, ak i1 8 43 -b a n n v it ot t ni u te r rn et P e s-te n, a d ag erro tfp ia t v ed a b drto k-ba e g y el{jtet s z te re o n E lz a t isbeepitett.

    muta tia a s zte re u-f e n y k e pe z e s tor tenetenekn eM n y e re de ti k ell ek ii tis :fenykepezogepe~et , 51!e-reonezo kesztilekeket a,sszte rae la lvats laks t ,A k e p e n a m e r ik ai tip u su

    k e z i sztereunazd la th ato a z1 9 1 O - 8 s evekb51.

    K os su th L ajo s s s Ihasi Dani.el e m ig ra cie ba n, S ko cla , 1 85 5 k or uLE d in b ur gh S te re os c op ic C o mp an y. Sztereo p a pf rk e p, a l bu m i n .

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    5/68

    TARTAL . OM 2006/8.

    S am ue l J oh n D ix on ko te le n e gy en su ly oz va a tk el a N ia ga ra ~v fz es es te le ttA m e ri ka i E g ye sii JtA .ll am o k, 1 89 0. G e or ge B ar ke r te lv ats la ,Underwood &, Underwood. Sz te re n p apl rk ep , a lbumin .

    ~~~'t-=-..Im,I~~~UR.,i:m;:ij!i.~S~G

    Mlr;tsz .r~r.;:UMl i

    E s za m u nk a N E M Z E T I K U L T U R A us A L A P t a m o g a f a s a v a l k e s l O I t .

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    6/68

    Illig pa r honap telt elezota. hogy 80 ev utan el6szortal~ ltak erin- te tle n sfrt a l u x o r h o z k oz e li K in il ya k V t il gy e be n , s m os t u gy tO nik ,a r ~g es ze k a s e gy iptol6g us ok u ja bb k am ra ra ls lte k T uta nh am ons T r ja W I p a r r n e rs r r e , A s fr ok ra 2 00 0- be n e gy r ad ar vc sq ala t s o r a n .b ukka nta k ra a sz ake mb ere k. A z e ls6 sfr rnsq nvita sa a zonb an 80-ka kn ak csa loda st okoz ott, m ert n em re jte tt a Iu ta nh arnon eh ozfog ha t6 le le te ke t .. b a r tu dorn an vos je le nt6s eg e k etse gb ev on ha -ta tla n volt. .A zA ma rn a R oy al T om bs P roje ct ig az ga t6ja . N ic hola sR ee ves sz erint a meg fe tta ra tla n, K V-64 -e s n ev et v is elo s frka m-ra va l6sz fn GIe g a kiralvi csala d va lam ely ik n 6ta gjat. a za z T utan -h am an a ny ja t va gy a ka r N ofe rtitit re jth etL

    6

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    7/68

    D D R M U S E U M - N D K - N O S Z T A L G I A M U Z E U M N V I L T B E R L I N B E NA 1 7 e v e m e q s zu n t o lla ll& k e le tn e r n e t a lia m a la k u la tH i r te n e te n e ks l a g e r t e m a i n , a b e r l in i f a lo n , a S t a s i - a k t a k o n . v a la rn in t a z u j k e le H iN D K -n o s z ta ig ia n tO l le p v e a k e le tn e r n e t m in d e n n a p o k s z in te is m s -r e t l e n tortsnetevel v a r j a 2006, j u l i u s ko ze ps o ta lato qatait a b e r l i n iN O K M C iz e u m . A megszOnt a lla rn h e tk o z n a p ia lt b e m u t a tc .m u z a u -m a t e g y e le lm e s , e tn o l6 g ia t t a n u ,1 6 f r e ib u r g i v a l ia lk o z 6 g o n d o lt a k l.6 00 e z er e u ro t k i i l t i i t t fa , s e g y g ym s a n le b o n t o tt kelstnernat l u x u s -s z a lln d a h e ly e n f e lh u z o t t b e v a s a r lo - e s s zo ra k o z t a to -k o z p o n t a la g -s o r a b a n n y it o tt a m e g . A S p re e f o ly o r a k p a r t ja r6 1 m e g k o z e l f t h e t 6 k ia l-H t6 h e ly a h , e ly s z O k e e lle n e re is a z o v o d a to l a h 6 n 6 h a j t o t t T ra b a n tm e g s z e r z e s e ig k ts e r i v e g ig a z a lla rn p o lq a r utjat

    7

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    8/68

    450 EVVEL EZELO TT HA LT M EGA VEG VA RI HA RCO K HELYSZ IN ITUDDS I TDJAA 1 6. s za za d le gje le se bb h is to ria se ne k- sz erz de ne k s zu la te si id eje t n em is m er -jO k, cs ak a zt tudjuk, h og y T orok B alin t s zig etva ri u dv ara ba n k ez dte palvajat,U dv ar i la nto sk an t 1 54 1- ig , B ud a e le ste iq s zo lq alt itt, e zt k ov eto en p atro nu s n el-k GI r na ra dt. e s ja rta a z o rs za qo t. A z 1 54 0-e s e ve k v eg an te le pe de tt I e, e ne ke itr en dr e " kin e se s K as sa b ol " k elt ez ve . 1 55 4 -b e n K olo zs va ro tt k in yo m ta tt a e le tm u -vsnek m ajdnem teljes a nyaq at. A H eltai-H offg reff-nyom da J acob us Luciusc tm l ap rn e ts ze te ve l, s za m os k ot ta ny om a tt al e s a F e rd in an d k i n 3 1 y t 6 1 k a pott T in 6-d i- cim e rr el d fs zftv e je le nte tte m e g a C ro nic at, E z a k tin yv o ly an n ep sz eru ve v alt,h og y r na is , h a h is to ria s e ne kro l h allu nk , T in 6d i S eb es tv en n ev e ju t a z e sz On kb e.

    8

    V A D A I I S T V A N

    A h is to ria s e ne kA szazad jellegzetes mfifaja bibliaitorteneteket, tortenelmi esernenye-ket es szerelmi targyu novellakatenekelt meg. K6z6s tulajdonsaga en-nek a mUfajnak, hogy Irott forrasratarnaszkodva idegen nyelvii, prozairorreneteket szedversbe. A szerz6ka Biblias, Bonfinit, Boccacci6t iiltet-tek at; e s rerjedelmes eneket szer-kesztettek forrasukbol, Erre azerrvolt szukseg, mert a korabeli Ma-gyarorszagon nem letezett meg olva-sokozonseg. Ezeket a historiakatlantkiseret mellett elenekeltek, a ko-zonseg hallgatva fogadta be. Tinodiis rmivelte az idegen forrasra tamasz-kod6 historiamfifajat, a [dzon es M e -dea mitologiai-szerelmi tortenetetmesel el, a David es G6lidt hisroria-ja az 6sz6vetseg isrnert tortenetetmondja el. A Tinodi-cimerben sze-repld lant is arra ural, hogy Tinodinem csak dallamot szerzett verseihez,hanem eI6 is adta enekeit, Erdekes -aprosag, hogy szerzernenyei kozultobb is "nagybojt kozepiben" ke-szult, vagyis olyankor, amikor akocsmai vigalom eppen sziinetelt.Nyilvan egyebkor Tinodinak is akadtepp eleg enekelnivaloja, es a kenysze-!II szunetet hasznalta ki irasra.T ud os ito e ne kTinodi azonban els6sorban nern masforrasra tamaszkodo historiairol ne-vezetes. Szinte teljesen egyedulallom6don olyanesemenyeket enekeltmeg, melyekrol nem olvasott, ha-nem vagy resztvevdiuk volt, vagyszemtaruikrol hall ott r6luk. Ez a r e ijellemz6 sajatos mUfaj a tudosftoenek. Korabban a szakirodalorn szi-vesen emlegette ezekkel kapcsolat-ban a nernet Fliegende Bldttereset,

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    9/68

    es Neue Zeitungokat, az aktualis po-litikai esemenyekrrilszoto nyomra-tott roplapokat. Ezeknek azonbannem volt jelentos hatasa a magyarirodalomra. Tinodi inkabb a vesze-delernenek mu[ajat fejlesztetre to-vabb, Torok Balint fogsagba esese-kor meg szernelyes inditekok miattenekelte meg a szomoni esernenyt.De ernellett olyan enekei is sorra szu-lettek, rnelyekben az egesz orszagsorsat erint6 vegvari harcokat, poli-tikai esemenyeker orokitett meg: Te-mesvar ostrornat, Frater Gyorgy ha-I:ilat, Egervar megvedeset.E ze kr6 1 a z e sem en ye kre l k oz ve tle -oul megrortentuk utan tudositort,eha szinte hihetetlen, hogy ket-ha-

    rom hertel a varostrorn utan azonnalpontes informaciokkal rendelkezett.Meglepoen gyorsan es pontosan dol-gozott. A Cronica eloszavaban errolf gy v all: ,, [A Cronica] munkalabaso-kat [dradtam, futkostam, tudahoz-tam, sokat es koltotrtem. Igazmond6jambor vitezoktul, kik ez dolgokbajelon'voltanak, ertek8ztem, sem ado-manyert; sem ban'itsdgert, sem {ele-lemert haniisat:be nem irtam, azmikeveset irtam, igazat irtam; ha vala-hoi penig vetokvolna benne, azt neen vetkomnek, hanem az kikt61 er-.tekoztem, tulajdonitsdtok."Els6sorban szemtamik elbeszelese

    alapjan dolgozott, 6 maga nem vertreszt az ostromokban. (Az Egri esil-lagok filmvdlrozataban ugyan meg-jelenik egy ugyefogyott vandorlan-tos az ostrom kellos kbzepen, ezazonban nyilvanvaloan csak a for-gatokonyviro fantaziajaban lehetettigy. Tin6di csak honapokkal az ost-rom utan Iatogatott el Egerbe.)Ve rs b e s z ed e tt to r te n elemA fent idezert resz hangsulyosan be-szel arrol, hogy Tinodi igazrnondas-ra rorekszik. Legfobb erenyenekugyanis azt tartotta, hogy szavahi-heto rortenerfro. Torteneszeink te-hat joggal rekintik verseit hiteleskuti6nek. Adatair szamos esetbenmas forrasok igazoljak, ellentmon-dasba nemigen keveredik, Batrannevezhetjuk a Cronica: versbe sze-dett tortenelemnek.Figyelemre melto azonban, hogy

    miben jeloli meg kiadvanyanak eel-r a t . Arrol beszel, hogy munkaja "veg~emlekozet" kivan lenni, olyan mG,

    mely melt6 emleket allit a vegvari hO-soknek, megorokiti a nevuket, csele-kedeteiket. Ennek megfelelcen sza-mas esetbenpontos nevsort ad a var-veda vitezekrdl, Az Egervar viadalja~rol val6 ene]: peldaul 12 versszakonkeresztul sorolja a vitezek neveit, Deeredetileg a hist6rianem tartalmaztaezt a n ev so rt. A versszakok kezddbe-tGib61 osszeolvashato szoveg, az ah-rosziichon ezen a helyen 12 szakasz-nyi betGismetl6dest tartalmaz,Tinodi elobb tigy Irta meg eneket,

    hogy csak az esemenysort beszelte el ,Ett a keziratos valtozatot nyilvanszamos alkalornmal elcadta. Tudunkr6la, hogy ZsambokiMatyas prozailatin forditasaban Ferdinand kirily-hoz.is eljutott. Nyilvan ennek ko-szonherte lantosunk, hogy a kiraly1553 augusztusaban nerneslevelet al-Iitott ki szamara,es a rank maradtcimerkero folyamodvanyorizte megTinodi szines dmerabraja.t is. Ezt ko-verden azonban Tin6di Kolozsvarottiij Iormaba oltoztette eletmuvet ,men tudta: a nyomtatorr beni veger-venyesiti munkajat, Az, ami addig"hiss hir" volt, most nyomtatottkonyvkent "vegemlekdzet" Iesz,Ezert atszerkesztette es adatokkal,nevekkel kiegeszitette verseit,A par t fogoSzeles korben elterjedt az a nezer,hogy Tin6di pardogoja MadasdyTamas volt. Terry, hogy urolso ada-tunk a lantosrol egy 1556. januar31-en kelt level, melyben arr61 tudo-sftia egy szolgaloja a nadort, hogy:"Tin6di Sebestyen, megunvan im-mar e foldi muzsikdt, megtert azegiekhez, hogy ott, az angyalok ko-zou .sokkaha jobbat tanulbasson;[tetemer] e h(map utolso el6tti nap-jan a sdri atydk hamvai melle helyez-tem. Haldokolva pedig meg ram pa-rancsolt, hogy en se sokdig marad-jak itt, hanem kiivessemot, hogy enismegtanulhassam az egi muzsikdt. "Szokas arrol is ertekezni, hogy aCronica nem mas, mint Nadasdy to-

    rokellenes politikai nezeteinek pro-pagandaja, Kettdjuk kapcsolatategeszen 1544-t61 magatol ertetodo-nek szoktak tekinteni, ErQsen meg-gyengiti azonban ezt a nezetet egyalig p a r honappal korabban kelt rnd-sik level. Ebben Zoltan Imre a ko-vetkez6ket irja Nadasdynak: "To-

    vd11bdezlevel vivo Tinodi Sebestyendeak kire) Nagysdgodnak irnek mel-lette, bogyaz mibe.u Nagysagodatmeg lelne, hogy Nagysdgod lenneminden tandccsal es segiccsegvel.uIlyen ajanlolevelre akkor volt

    sziikseg, ha Tinedi ismeretlenul top-pant be 1555 szeptembereben Sir-Yarra. Arra gyanakodhatunk ttlhat,hogy Tinodi megnemesiteseben se mNadasdy Tamas jart kozben, harremtalan a clmerkero folyarnodvanyt el-lenjegyzfi, egri piispok, majd eszter-gomi ersek, a kor jeles humanista]a,aIantos verseiben allandoan a "jo"melleknevet viselo Olah Miklos.K R O N O U J C - ; I ! ~O ss zc al lr to rt a S ze nt m ar to ni S za h n G o wI

    9

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    10/68

    . ANNOIIIi S P A N Y O L O R O K O S ' O D E S I H A s O R O ..J7,~~;szeptem?er 7-enAu~ztrja, AngUa ~~~H.?II~n?i~~fr~nCi~enenes. ,s z o v e ts e g liw e l m e g k e z Q 6 d o tt a s p a n y o l o ro k o s o o e s lh a b Q ru . A s pa -nyo! trent f iO$szu id6n ata H a b stlu tg ok i? pa ny oJ a g a 'b irto ko lta .; FOO v e g a nazonl;)ari g Y1 :irm e kte l~ n UI m e gh a lt I I . i( ;;a ro ly , sk i v e g re n d e le te b e n X IV . L a jo sfta nc ia k Yra 'ly u no k a ja t je lo ite m eg u t6 d au L E z E ur6 p a ba nn ag y felhaborodastkeltett; a N a pk ira ly m e gis unoksjat k ia lta tta k i s p a ny o l k ir 'a ly na k, a k! 1701 ja -n u~ dilb (m fra 'n cia s ere g e la h bevonult S pa ny ol-N e m e ta ifo ld re . E ze rt A us ztria ,a m eJ y to va oQ ra . is , ig ~ ny t ta rto tt.a tro rira , s a fra nc ia k erosoceseeuen fe l l ep6A ng lia ,v a la m in tH olla na ia 1 7 01 -b en szovetseqetkozott. K e s6 b b c sa tla k oz ott

    h o zz a ju k P o (o sz or sz a g, tobb n e r n e t at lam a s P ortu ga lia is . H O S 5 Z U h arc o k k e z-d 6d te k', a m ely ek e ls os orb an nernet f6 ld 6 n fo ly ta k , s a s z o v e ts e g e s e k o ld a -

    1 ~ rlM a r lb o rQ u .g h . h e rc e g e 85 S a y o\'? li .J e n 6 s ?a m os g y 6 z e lm et a rt e l a fr .a n -dake l len .171 l "b t ; ; n a z on b an ,m e g a alt Lip6t csaszar, as I ll. K aro ly tr6 nra le -, peseisrnetfelvillantotta aZ0sztrakes s p a nv o ] te ru le te k e gy e sfte s~ rie k le h e-t8seget.a H ' a b s b u r g o k j garaa la t t . E z a v e sz elv a r r a kesztet tsa s z i g e t o r s z a gu e k e p a r t i k o r m a n y a t a s a h o lla n d e g _y e s9 lt rendeket, h og y m ie l6 b b k u lo n b e-K et~ 6s se ne k F r~ r: lc ia ors za gg al. Az U tre ch tb en 1 7 13 -b an alalrt o k m a n y elis-..marts a fra n c ia B o u fP on -c s a la d jo g iiH a S p a n y o l K ira ly s a g ra e s a g y a rm ato k ... ra , a z z a la m eg k 6 ta s s e l. h o g y F ra n d a ors z a g a s S pa n y o l9 rs z a g s o h a s e rn k e - ru lh ete gy k fra lY 4 J ra im a a la . A ng lia m eg ta rth aH a a h ab o.ru fo ly .a m a n elfoqlalt

    Gibral t8.r t , ' tOb.b A m etiK a ba n fe kv o v o lt s R a .n y olg ya rm ato t k a po !t,e s meqsze-tezte a s p a n y g J o k t 6 1 a . n a g er ra b sZ Qr ga -K e re s k~ d e le m r rro n .o p6 liu m a t. H ol l a n -d la k e r e s l< e d e lt D i. ~ 1 6 r w 6 k b o zj u to t t. a s teru le tehek V e de lr i'le a rd ek ab ~ n he-tarein m e g sz al1 ha to rt e g y e r6 dla nc ot. A s ze rz 6d 6f:e le kv is zo nt a H a b s b u r g o kszamara b i lt os r tQ t t~ l < az ' it a li a iS p a h y o lt ji it o ko k a t. Ai. utrecfif (a s a s p a n y o lo r O k . Q s O d ~ s , i t~aDo~ut 1 7 1 4 . mar(3'iUs.6~a'njezar6rastatti) bskeaz ~gElSi; 18.s i-a la dt~ k !h a t6 ao o efo 1'y as olta az e u r9 p a i: h a ta lm i rendszert .

    '. ~

    II L E N I N G R A D O S T ROMA1941. s z e p te m be r 8 -a ra a nernet c s a p a t o k ki-ju to tta k a L a d og a -t6 h o z , m ajd l.eninqradot aszarazfold fe l61 is rneqkozelltve g y u r u b e toqtak a va-rost, d e e lf og la ln i nem tudtak, H it le r c s a p a ta i e z e n a n a -p o n a harornrnillios szovjet naqvvarostol 50-60 kilorne-terre keletre elfcqlaltak Mga vasutallornasat, m a j dS lis s z e lb u rg o t (P e tro k re p o s z tv o t) , ily m 6d o n a S z ov -je tu n i6 to b b i re s z e to l s z a ra z fo ld on te lje s e n e lv a q ta k L e -n in q ra d o t. A s z o v je t h ad s e re g a la k u la ta i 1943. i a n u a rl8 -a n to rte k a t a b lo k a d o t. d e c s a k to v a b b i e g y e v e s k u z -d e le m u ta n . 1944. ja nu ar 2 7 -e n s ik eru lt fe ls za ba dfta nia v aro st. L en in gra d 900 n a p ig ta rt6 z a r la ta a 20. s z a z a dle g h o s s z a b b o s tro m a v o lt .

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    11/68

    SZEPTEMBER .

    IIIG O lH A J O Z A S A B A L A T O N O N1~.46.aprilis 5-~n Pesten Szechenvilstvan elnokletsvel megala-.kult a Balaton Gozhaiozasi Tarsasaq, melynek alapszabalv-ter-vszetet az otletgazda Kossuth frta. Szechenyi Balatoni gozhaj6zas elmOropirataban hangsulyozta a g6zhajozas szukseqesseget.tazideqenforpa-lommal, a halaszattal, a vlzszabalvozassal, az iparosodassal. kikotok.ept-tsssvel es nem utolsosorban a munkahelyteremtessel val6 6sszefugge-seit. 1846 ..szeptember 21-en - Szeclrenvi 55. szutetesnapjan - vizre bo-csatottak az els6 balatoni g6zhaj6t. A Kisfaludy nevre keresztelt haj6 g6z-gepe Angliaban, mig a haj6test az Obu d a : Haj6gysJban keszult, A g6zasprobautja 8a latonfuredrol Kenesere vezete-tt. Ezutan egy ev alatt sorraepultek kik6t6k 8adacsonyban, Alsoorson, 80glaron, RevfUlbpon, rnajdkesobb Fureden.

    11

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    12/68

    . N A P - T ARI I . J ozsef tiirelmi rendelete1781 . okt6ber 25-en adta ki II. jozsef tiirelmirendeletet. Az uralkodo a elvilagosuit abszolutizrnusszellemeben rendezni kivanta a protest ins felekeze-tek helyzetet. Az Edictum Tolerantiaeben az evangelikusok, a reformatusok esortodoxok - amennyihen varosaikbanfalvaikban ki rudtak mutatni 100 csaladotvagy 500 lelket - a Helytartotanacshoz hpr,vn,,_tott kervenyiik elbiralasa utan vallassz sagotkaphattak, Ez azonban nem volt tel jeser tekG, miveltemplomaikat torony es utcara n~z6 ablak nelkiilepithettek.fel, halotraikat enekszo nelkul kiserhettekutolso titjukra. Ugyanakkor kivonta 6ket a puspokfennhatosaga a161,sajat papot alkalmazhattak. Lenye-ges elemet jelentett, hogy a hivatali palyak a nem ka-tolikusok elott is rnegnyiltak. A rendelet kiadasa utanszarnos protestans templom epiilt, felpezsdult a szelle-mi eler, az egyhazak iij iskolakat hoztak letre, Az un, jo-zefinizmus a kesobbiekben is korlaeozni probalta a ka-rolikus egyhaz befolyasat, ami a Szentszek. szembenal-lasat is kivivta. Az 1790. januar 28-ai "nevezetes toll-vonas" a turelmi rendeletet nem erintette,

    MerenyletSzadat elnok ellen1981 . oktober 6-ao Szadat egyiptomi elnok ellen sikeres rnerenyle-tet hajtoteak vegre.Mohamed Anvar asz-Szadat katonai tanulmanyokat vegzett, majd kulon-b o z o radikalis britellenes csopcrtokban tevekenykedetr, 1950-ben csatla-kozott a, Gamal Abdul Nasszer vezette, Szabad Tisztek Mozgalma elneve-zesu forradalmi alakulathoz. Kornoly szerepet jatszott Faruk kiraly lemon-darasaban, majd Nasszer halala utan o lett Egyiptom elnoke, Szdmos pon-

    'el6dje politikajaval. J6 kapcsolarokat epirert ki az Amerikai.. Allamokkal, az elnokokkel szemelyesen is targyalt,

    egyenes kovetkezmenye lett, hogy 1976-ban felbon-'" totta az egyiptomi-szovjet baratsagi szerzddest. Nagy. fordulatot jelentett, hogy 1977-ben Izraelbe utazott es. az arab vilagban elsokent elismerte a zsid6 atlamot,A nyitas tovabb folytatodott, 1978. szeptember 17-enJimmy Carter vednoksege alatt megszuletetta hiresegyezrneny Camp Davidben, Ezert a tortenelmi csele-

    kedetert Szadatelnoket es Begin miniszterelnoket kozo-sen jeli:iltek a Nobel-bekedijra, A rnegegyezes azon-

    ban a szelsoseges arabokar tertekre sarkallta,A jem-kippuri haborii ernlekere tartott disz-szernlen a fokozott biztonsagi intezkedesek.elegrelenrrek bizonyultak. Amikor azosszeeskuvdk teherautojaa disztribun ele

    Khaled Ahmed el-Iszlarnbouli parancs-kezigransitot dobott Szadat fele, mi-

    mesterloveszek tiizet nyitottak az

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    13/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    14/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    15/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    16/68

    idel Castro rna a vihig legre-gebben regnalo allamfoje,es a kubai rendszer egyalta-Ia n nern latszik annyira bizonytalan-

    nak, hogy vezet6je esetleges vissza-vonulasa vagy halala utan azonnales au to matik usan osszeom olion . P e-dig a "szocialista" Kuba elsa pillan-tasra igen kedvezotlen geopolitikaipozicioban Van. Latin-Amerika ."elo-retolt he1y6rsegekent" mindenkep-pen rdillik a sokat idezett szclas:"ta.vol van az istentol es kozel azEgyesult bllamokhoz" , arrol nem isbeszelve, hogy a P la rt- cik k ely e rte l-m e b en. 1903 o ta az U SA a sz iget del-keleti csiicsken, a Guantanamoi-obdlbenuzernelteti hires-hirhedt ha-diterigereszeti bazisdt, amely annakid eje n a z e ls a ily en je lle gli k iilh on i le -tesitmeny volt.

    G e o p o l i t i k a i p a r a d O X a i lAz Egyesult Allarnok szempontjabolKubanak nem csupan gazdasagi, depresztizserteke is jelentds, A "korn-munizrnus feletti gy6zeh:rn" a1tala-nos retorikajiban vegig ott maradtegy-ket zavaro problema, es ezek ko-zul talan Kuba a leghangsulyosabb:egymagar szocialistdnak nevez6 or-szag, arnelyettovabbra is egy magatkommunistanak rreveze part korma-nyoz, es mindez joszerevel az Egye-stilt Allamok hatso udvaraban ....Kuba )

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    17/68

    miatt meglehetdsen kilogott a varo-si felsobb retegekbol szarrnazo tar-sai kozul, akik hevessege miatt "EILoe6nak" (az orolt) neveztek, A fia-tal Fidel nezeteire nagy harassal voJ-rak beleni jezsuita tanarai, akik ahispan ),faj" felsdbbrendtiseget hir-dertek az angolszaszokkal szemben,es.orok serelernkent ernlegettek aspanyol-arnerikai h a boniban elszen-vedett vereseget,Fidel 1943-ban vette fe I apja ne-vet, es kozepso nevkent , az altalacsodalt Makedoniai Nagy Sandortisztelerere az Alejandro nevet.

    1945-t61 a havannai egyetemen jo-got tanult, es belevetette magat a po-Iitikaba, Megerosodtek korabbiUSA-ellenes nezetei, 1947-ben csat-lakozott az Eduardo Chi bas vezette,korrupei6ellenes harcot es tarsadal-mi reformot szorgalmaz6 OrtodoxParthoz,1948-ban a kolumbiai Bogotabaurazot t , hogy reszr vBgyen egy pan-

    amerikai diakkonferencian. A gyti-le s ideje alatt azonban puees buktat-ta meg a populista-liberalis kor-rnanyt, es orszagszerre zavargasoktortek ki. Fidel kivette a reszet a har-cokbol, es dobbenten latta a spontannepi felkeles elsepro erejet. Miutana hatosagok uldoznik ezdtek , a kubai nagy-kovetsegre menekult,es hazatert Havanna-ba. Meg ebben az ev -ben Felesegul vette aHavannai Egyeternen fi -lozofiat tanul6, jomoducsaladbol szarmazoMirta Dlaz-Ba-la rto r, e zz elbepil-

    Fu l gen ci o Ba t is t alantast nyerr a kubai elit eletebe.1949. szepternber 1-jenmegszuletettelse fia, Fidel Castro Jr. (Fidelito).Felesegeve l azonban nem eltek j61, esvegiil195S-ben elvalrak (Fidel ekkormar Mexikoban, emigracioban elt),1950-ben Fidel Castro megszerez-

    te i igyvedi oklevelet, es Havannabankezdett dolgozni. A kis, kulvarosii igyvedi iroda ugyfelei ioreszt a

    szegenyebb retegekbol keri.iltekki, alkalmat adva Fidelnek,hogy alaposabban megismer-hesse a kubai als6bb retegekproblernair is. Munkaja

    mellett tovabb folytattapolitikai palyafuta-

    sat, es az 19S2-esvalasztasokonaz OrtodoxPart kep-

    viselojeloltje lett. Politikai karrierjetazonban =Iegalabbis akkor meg iigylarszott - derekba torte, mikor a va-lasztasi vereseget erzo Fulgencio Ba-tista a hadsereg nacionalista tisztjei-nek tarnogatasaval allamcsinyt haj-tott vegre, es a hatalmat magahoz ra-gadva katonai diktanirat vezetett be.Batista uralrnaval szernben a ku-

    bai tarsadalom szeles retegei sora-koztak fel, de maga mogott rudhat-ta az Egyesult Allamok tam ogata sat,amely ugyan 1954-ben a demokra-tikus latszatot rnegorzendd valasz-tasokat iratort ki Batistaval, a m azellenzeki jeloltet .,lebeszelve" arrolis gondoskodott, hogy a valasztaso-kat a diktator nyerje, aki ezalral le-girimalhatta hatalrnat.

    A M o n c a d a o s t r o m aA Batistaval szembeni tarsadalmielegedetlenseget fejezte ki a Mon-cada laktanya elleni tamadas is,arnelyben egy fiatal havannai ugy-ved, Fidel Castro es testvere, RaulCastro vezetesevel mintegy 160 e l-lenallo vett reszt 1953. julius 26-an.Az amator m6don szervezett akei6teljes kudarcba fulladt: mintegy 70felkel6 a harcokban vesztette deter)tobbeket elfogasuk utan gyilkoltakmeg. Fidel Castro sikeresen elmene-kult, am nem sokkal ut6bb elfogtak,A targyalason Castro onmaga ve-

    ddiigyvedje volt. Nagy lV u beszed-ben leplezte le a Barista-rendszervisszassagait, es korvonalazta a Ku-bara varo reformokat. Dirnitrovimodon igyekezett a vadat vadloi fe-jere visszaforditani, es beszedet ig y

    zarra. ; Ved6beszidemuegere ertem. Denem ugy [eiezembe, mint a vid6-

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    18/68

    u gy vid ek d lt ala ba n, mikor uedencid:[elmenteset kerik. [... J Ahol a koz-ta rs as ag eln oke g on os ztev 6 e s to lv aj,ott a becsidetes emberek meghalnakvagy bortonben szenvednek, [ ... JAmi engem i lle t, tudom, hogy a bor-'to n szd momra n ehezebb m egp r6 ba l-tatds lesz, m int barki-m as szdm dra,telue a l ia s [ enyege tesehhe l, kinzasok-kal. De nem {elek tole, mint ahogynem {ilek a nyomorult zsarnok du-hh6i sem, aki 70 testuerem eletet 0 1 -totta ki. i te lje ne k e l, e z mit sem sza-mit, a tortenelem fel fog rnentenil"A beszedben kifejtett elkepzelesek

    alkottak a kesobbi - a tamadas nap-jarol elnevezett - Julius 26"a Moz-galom platformjat, Am Castr6tminden ekesszolasa ellenere halalraitelrek, es Batista csupan kozvetle-niil a kivegzes el6tt valtoztatta a ka-tolikus klerus, valamint a szeles ko-ni bel- es kiilfoldi tiltakozas nyorna- -sara 15 ev bortonre az iteleter.18

    A Moncada laktanya elleni tarnadastortenete kesobb fontos szerepet ka-pott a "szocialista" Kuba eredet-mondaiban: a falain lathato - ere-deti vagy ut6lag krealtr -lovesnyo-mokat mindrnaig buszken mutogat-jak az erdekkiddknek.

    A t u r e s a f o r r a d a lo mFidel Castro 1953-ban meg tavol alitatt61, hogy kommunista - vagy akarszocialista -Iegyen. A vedobeszede-ben kifejtert elvek sokkal inkabb egyliberalis nacionalista programnak fe-lelnek meg, amelyet leginkabb JoseMarti gondolatai ihlettek. Ekkormeg Castro is rnartianusnak nevez-te magat. Fontosnak tartotta az al-kotmanyossagot (az 1940-es alapo-kon), az agrarreformot, a nemzetifuggetlenseget, a melyre hat6 szocia-lis reformokat. Ezek az alapelvek tu-

    lajdonkeppen elfogadhatoak voltaka tarsadalom szeles retegei szamara,Castro 22 honapor toltott horton-ben, majd amnesztiaval szabadult.

    Nem sokkal kesobb a moncadistakmegalapitottak parrjukat, a Julius26-a Mozgalmat (M-26-7), amely-hez mas ellenzeki csoportok is csat-lakoztak. Castro a kommunista partvezet6ivel is targyalt - occse, Raulmar ekkor kornmunisranak vallettamagat -, a m nem jott letre megegye-zes: a kommunistak elvetettek a M-26-7 altal javasolt fegyveres felke-lest. A mozgalom f6hadiszallasatMexikovarosban alakitortak ki. Ittcsatlakozott akubaiakhoz egy fiatalargentin, Ernesto Guevara, aki az-tan beceneverril mint "Che" lettkozismert vilagszerte,1956 elejen Castro korutar tett az

    Egyesult Allamokban, vegiglatogat-ta a kubai emigransok kozossegeit,es penzt gyfijrott a felkeles celjaira,

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    19/68

    1961 .de .qember 2 .A d i s z h O - 1 ) b 'o l b e li t a m a d a s h a -tas~[a bejl' l lenti, hogy K u b a a is zo c ia li s~ a u ta t v a la sz t i a . o n -

    Mind az emigransok, mind pedig azamerikai kozvelemeny lelkesen fo -gadta a romantikus, heroikus Iigu-nit. Idokozben Kubaban is haladt aszervezkedes , Az Egyestilt Allamokk ulp olitik ai szakem berei az ev koze-pen tulajdonkeppen mar vegkeppleirtak Batistat: azon igyekeztek,hogy az 6t velhetoleg felvalto hatal-mat j6 elore lekenyerezzek. Megkor-nyekeztek egykori emberuket, a voltelnok Prio Socarrast is, aki viszontCastroval targyalt, es 1956 derekan50 ezer doll art adott at neki a felke-les celjaira. Az M-26-7 ebb61 tudtamegvenni a legendassa valt Granrnanevii haj6t, arnely a mozgalom har-cosait a kubai partokra szallirotta,A penz valojaban a CIA-t61 szarrna-zott, igy Fidel Castro hatalornra ju-tasat tulajdonkeppen az Egyesiilt A I -lamok finanszirozta ...A Granma 1956. december 2-ankororr ki Kubaban, fedelzeten 82 fel-

    kel6vel. A szervezes a Moncada ost-rornaehoz hasonl6an eziittal is ka-tasztrofalis volt. A kis csoportot tar-saik helyett Batista csapatai varrak,es a tamadast csupan 22-en eltek nil,

    6k egyrnastol is e1szakadva a SierraMaestra hegyei koze meneki i l tek, Azott ujra osszevercdo felkel6k kozortazonban kideriilt, hogy Castrornegiscsak ert a szervezeshez es apropagandahoz. Arnerikai ujsag-ir6knak adott riportokat, amelyekazt sejtettek, hogy Batista eleve ve-

    resegre van itelve a felke16kkeI szern-ben, esFidel Castro az uj, demokra-tikus, alkotrnanyos es .,antikommu-nista" Kuba zaloga.Egyre tobben csatlakoztak a f el ke -ldkhoz, akik 1957 kozepen mar ka-tonai akci6kra is elszantak magukat.A sikerek hirere a mersekelt polgariellenzek is Castro moge sorakozottfel: Batista valoszimileg eszre semvette, rnikenr fogyott el a talaj a la-ba a161. Mikor 1958 marciusabankihirdette a rendkivuli allapotor, azUSA korrnanya fegyverembarg6tleptetett eletbe vele szemben, Nerosokkal ezutan ielentos sztrajkrnoz-galom kezdddott a korrnany ellen,amelyet eziittal mar a kommunistakis tamogattak. A sztrajk azonbankudarcba fulladt, es az M-26-7-enbeluli vitakbol Castro es iranyzatakerult ki gydzresen, dt valasztottaka mozgalom f6titkarava, es vezet6szerepe mind vitatharatlanabba valt,

    19

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    20/68

    Batista meg indltott egy utols6 ka-tonai offenzivat, a m miuran az ame-rikai nagykovet 1958 novemberebentudornasara hozta, hogy nem sza-mithat tamogatasra, mar felkeszultaz orszag elhagyasara. Amikor a FeL-ke lo Hadsereg elfoglalta Santa Cla-ra varosat, Batista lemondott, es re-puldgepen tavozott az orszagbol,1959. januar elejen Castro csapataielen, az unneplo havannaiak sorfa-la kozt bevonult a f6varosba.Ket ev Ieforgasa alatt 22 fiatal esi de o lo g ia ila g z av a ro s f or ra da lma r, aCIA 50 ezer dollarja, a kubai politi-kai h6k elvarasainak kavalkadja, azUSA hintapolitikaja es sajar tehetet-lensege rnegdontotte Batista rendsze-ret. E s bar ez a forradalorn meglehe-tosen kiilonos fordulatokat e s fur-csa esemenyeket produkalt, nem nel-kiilozte a heroizmust sem.

    Bar a felkel6k kozott sokan voltak,akiket tobbe-kevesbe kornmunista-nak Lehetett tekinteni, de ekkor megkorantsem ok jelentettek a tobbse-get. Mig Che Guevara vagy Cami-10 Cienfuegos gerillacsoporrjai ki-valoan egyiitt tudtak mukodni akommunista part er6ivei, addigCastro inkabb antikommunisra el-veket vall ott.Az uj korrnany a polgari ellenzek

    es az M-26-7 rnersekeltebb vezet6i-nek koreibdl keriilt ki, Fidel Castroeloszor csupan a hadsereg f6pa-rancsnoka volt, de februar kozepe-re mar 0 lett az uj miniszrerelnok is.A haralomvalrast a kulhatalmakgyorsan elismertek, bar - foleg azEgyesult Allamokban - nerni nyug-ralansagot okozott, mikor a forra-dalmi hatalom a Batista-rezsimmelegyiirtmfikodd 550 szernelyt (joresztrenddroket, katonakat, titkos ugy-nokoket es besugokat) allitott kiveg-zoosztag ele, valamint megkezdte anagy, arnerikai tulajdonu vallalatok(kiilonosen a United Fruit Co.) alla-rnositasat. E cegek tulajdonosai kii-lonosen azt serelrneztek, hogy a ku-bai kormany az altaluk korabban

    bevallott cegertek utan fizetett kar-potlast, amelyekben - ad6iigyi meg-fontolasbol - a cegek igencsakalulertekeltek magukat. A feszultse-gek enyhitese erdekeben Castro azEgyesiilt Allamokba latogatotr, uta-zasat gy altala fizetett Pk-ceg szer-vezte meg- igen sikeresen, Hazater-ve azutan alairta a foldreformrolsz610 torvenyt, amely megsziintettea latifundiumokat, es - vegso csa-past merve az amerikai cukormag-nasokra - megtiltotta a kulfoldiek-nek a fold birtoklasat,Id6kozben Castro kornyezetenek

    ker legfontosabb kornmunista tagja,Che Guevara es Raul Castro igye-keztek meggvozni Fidelt a szovjetek-kel val6 egyuttrmikodes hasznarol.

    A fo r r a d a lm i h a t a lo m d H e m m a iKubaban gy6zbtt a forradalom. A mez a forradalom sernmikeppen semj elentett "szocialista" vagy eppen"kommunista" haralomatvetelt.

    20

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    21/68

    Masreszt Guevara a kubai kornmu-nisrak veteran vezetojet, BIas Rocatis arra probalta ravenni, hogy hagy-jon fel a Castr6val szembeni ellener-zeseivel, arnelyek meg az otvenesevek derekarol eredtek.A szovjeteket termeszetesen fellel-kesitette a lehetdseg, hogy KubabanhidfOall:.istepithetnenek ki az Egye-stilt Allamok kozverlen szomszedsa-gaban. Az U SA vezetoi pedig az &1-lamosftasok e s a megtorlasok hata-sara egyre inkabb elfordultak Cast-

    r6t61. Ehhez ketsegkfvul az i s h o z za -jaru lt.h og y az U S A-ba ozon16 uj ku-bai emigransok mind hangosabbanhallartak hangjukat.Mindez viszont egyre inkabb arraosztonozte Castror, hogy a Szov-jetuni6hoz kozeledjen: 1959 okto-bereben mar kijelentette, hogy bar 0maga nem kommunista, de szimpa-tizal a kommunistakkal, es a kor-manyzatbol egyre-masra golyozta kia liberalis elemeket. Koziiluk tobbenszinten Miamiban, a kubai emigran-sok hagyomanyos gyiilekezdhelyenkotorrek ki, es a Castro-rezsim ellen-feleinek szamat szaporitottak. Id6-kozben nagy titokban szovjer biz-to ns ag i s za kem be re k e rk ez te k Kuba-ba, koztiik Enrique Lister, a spanyolpolgarhaboni legendas kommunis-ta veteranja.

    A d is z n6~ o b olb e li k a l a n d1960 elejen Kuba - meglehet6senkedvezmenyesen - olajat vasarolt aSzovjetuniotol, a m az orszag terule-te n Iev 6 olajfinomitok meg amerikaikezben volrak, es megtagadtak aszovjet olaj feldolgozasat. Castrogyorsan dontott: a renitens finomi-t6kat allamositottak. A valasz semkesett sokat: az Egyesiilt Allamokmegszakitotta a diplomaciai kapcso-latokat, es mikor tavasszal alalrtakaz elso kubai-szovjet sege lymegal la-podast, a CIA elkezdett terveket ko-vacsolni Castro megbuktatasara,A tervek szerint a CIA tarnogata-

    saval kubai ernigransok szalltak vol-na partra a Diszno-obolben (Playade Gir6n), es tamadasukat egy Cast-ro-ellenes kubai felkeles tamogattavolna. Kulonos, de a CIA szakertoieszrevehetden eppen a forradalma-rok 1956-os partraszallasat kivan-tak megismetelni - akciojuk 1961aprilisaban azonban csiifos kudarc-ba fulladt. Harasara viszont Castroteljes mellszelesseggel a Szovjeruniof e t e fordult, es 1961 rnajusaban ki-kialtorta a szocialista Kubiit:"A for-radalomnak nines ideje ualasztasoh-kal bibelodni. A forradalmi korma-nyon kivul nines mas demokratikuskormany Latin-Amerika foldjen [... ]Ha Mr. Kennedy nem szereti a szo-cializmust, akkor mi pedig nem ra-jongunk az imperializmusert: Nemszeretiid a kapitalizmust. "1961 vegen Castro radion keresz-nil tudatta a vilaggal, hogy magatimmar rnarxista-leninistanak rekin-ti, Kuba pedig ralep a kommuniz-mus fele vezetd Citra. Valaszul azEgyesult Allamok kereskedelmi,majd beutazasi ernbargot hirdetettmeg Kuba ellen.A z a to m h a b o ru k i i s l O b e nKuba strategiai fontossagu fekvesemiatt nem igazan rneglepd, hogy ahideghaboni csiicsponrja is a sziget-orszaghoz kotodik. Az amerikaiak1959-L960 folyaman kozepes hato-sugaru ballisztikus raketakat telepi-tettek olaszorszagi es rorokerszagitamaszponrokra, Ez olyan veszelytjelentett a Szovjetuniora nezve, amirHruscsov nem hagyhatott valaszn elk iil. A kubai kozeledes remek al-

    21

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    22/68

    kalmat tererntett: az amerikai rake-taelharito rendszer alatt besomfor-dalva, szinte kozvetlenul az USApartjai melle lehetett csernpeszni aszovjet nuklearis fegyvereket.1962 nyaran Raul Castro Moszk-vaba latogatott, es itt kerult sor avegleges menetrend kidolgozasara,

    A Szovjetuni6 Igeretet tett arra,hogy rnegvedelmezi Kubat az ame-rikai invaziotel, amelyet a kubai ve-zetes igen valoszlnfinek tartott, B a raz amerikai hirszerzes felfigyelt aszokatlan mereni szovjet hajoforga-lomra, nem is alrnodrak ilyen lep-t e k U : akciorol. Auguszrus vegenazonban egy U-2-es kemrepuldgepaltal keszltetr felvetelekrdl kideriilt,hogy Kubaban 6j fold-Ievego rake-tasil6kat epitenek. Az elsd SZSZ-4-es raketakat szeptember 8-an ra-kodtak ki Havanna kikordjeben,mig a masodik szallitrnany szep-tember 16-an erkezett. A szovjetekosszesen kilenc kilovdallas epitese-hez kezdtek hozza,Kennedy okt6ber 22-en a t el evi z io -

    ban jelentette he a letesitmenyek fel-fedezeset, es kozolte, hogy mindenKubabol kiindul6 tamadast iigy

    vesznek, mintha a Szovjetuni6b61 in-dulna. Kubat az amerikai haditenge-reszet teljes blokad ala vonta. A vi-hlg lelegzet-visszafojtva varta, hogymegkezdedik-e a nuklearis katakliz-rna. A pattanasig fesziilt helyzetbenvegul kornpromisszumos megoldassziiletett: az USA nyilvanosan lemon-dott a Kuba elleni invaziorol, Hrus-

    csov pedig okt6ber l8-an bejelentet-te a raketak kivonasat.Egy nappal korabban Castro level-ben kovetelte a szovjer partforitkar-t61, hogy akar egy Amerika ellenin uk le ari s c sa p as sa l is, de eldzze megKuba lerohanasar, Hruscsov donte-set meghallva tigy latta, hogy Kubata Szovjetuni6 is niagara hagyta.A valsag vegiil is dontetlennel veg-zodort: nehany h6nap nnilva a tit-kos rnegegyezesek ertelmeben az

    USA is kivonta torokorszagi esolaszorszagi raketait,A katonai invazio leherosegerdl le-

    mondva a CIA merenyleteket igye-kezett szervezni Castro ellen. Tobbmint 6 00 ily en terv es kiserler torrent:rohban6 szivarok, mereg, orvlove-szek: az amerikai szakertok es .a ku-bai emigransok minden lehetoseget

    szamba vettek Mindez sikertelenvolt, viszont az amerikai kereskedel-m i embarg6nak koszonhetcen Kubam in din ka bb sz ov je t fu gg esb e keriilt,az orszagban 'pedig lenyegeben tel-jesse valt a kommunista part uralma.

    A fo r r a d a lo m e x p o rt j a1968. augusztus vegen Castro ujabbj6 pontot szerzett a szovjeteknel,

    amikor nyilvanosan es hevesenelitelte a "csehszlovikiai ellenforra-dalrnat". 1971-ben Kuba megtortelatin-amerikai elszigeteltseget, esdiplomaciai kapcsolatokat letesitettaz Unidad Popular vezette Chilevel.Castro es Salvador Allende szerne-lyesen is nagyra becsiiltek egymast.Es bar 1973-ban az Egyesiilt Alla-moksegfrsegevel Pinochet tabornokmegbuktatta a chilei baloldali nep-frontkormanyt, 1975-ben az Ame-rikai Allamok Szervezere (OAS)megszimrerte a Kuba elleni kereske-delmi ernbargot, amelyet meg az1960-as evekben az USA kovetele-sere letesitettek,A kubai vezetdk az 1970-es evek-ben meg voltak gyoz6dve r6la, hogya "fej16d6 orszagokkal" szernbenkotelezettsegeik vannak. Ez a "for-radalom exportjat" jelentette sza-mukra. 1975-ben kubai csapatok

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    23/68

    indultak Angolaba a marxistaMPLA vezette kormany megsegits-sere a del-afrikaiak altal penzelt fel-keldkkel szemben. 1977-ben kubaisegitseg erkezett a Szomalia ellenharco16 szocialista Btiopiaba, 1'979-ben a nicaraguai szandinistak so-raiban is ott harcoltak a kubaiak,

    Castro val6ban komolyan vette aforradalom exportjat, esigyekezettvalamilyen medon szorosabbra ffiz-ill a "harmadik vilag" szocialista ira-nyultsagu orszagainakes politileaierdinek kapcsolatat, Az 197(:}-esevektdl, igyekezett, ug}' viselkedni,mintha Kuba a "harmadik vilagSzovjerunioja" lenne, es kulonosena Iarin-amerikai antiirnperialistamozgalrnakkal szernben vett maga-ra egyfajta balos-forradalrni pater-nalista viselkedest. Ez ketsegkfvulhozott bizonyos eredmenyeket.Castro - az Egyesiilt.Allamok leg-

    nagyobb bosszusagara - nernzetko-zileg elismert politikussa valt, Koz-ismert peldaul szernelyes bararsagaa diktatorikus hajlarnokkal nernigenvadelhato Pierre Trudeau kanadaiminiszrerelrrokkel. Latin-amerikaibefolyasa pedig ennel L S jelent6sebb.Kuba az elrnulr 35-40 evben a kon-

    tinens baloldali 'e s progressziv moz-.galrnainak affele referenciajava espeIdakepeve yah.Masfeldl viszont az effete aktivkulpolitika 6riasi osszegeket ernesz-tetr fel a kubai allamhaztartasbol, es

    osszessegeben, - szereny becslesekszerint is - mintegy 14 ezer kubaihalt meg kiilcrszagi konfliktusok-ban, "szocialista segft.segny6jtas" sa-ran. Ugyanakkor az is ig az , h og y eze -ket az akci6kat - eppugY,mint sza-mos kubai joleti intezkedest - Castroa b6seges szovjet es egyeb szocialis-ta orszagokbol eJkez6 segelyekbol essegelyszarnba mend kereskedelrniegyezmenyekbol is finanszirozta.A Szovjerunio az 1970-80-as evek-ben szinte barmit megadott kivalo

    geopolitikai helyzeni es megleheto-sen jo renomeju szovetsegesenek,

    U j d i m e n z i 6 kNern velerlen tehat, hogy a Szov-jetuni6 es a szocialista blokkosszeomlasa alaposanmegrenditet-

    te Kubat es szernelyesen FidelCastrot is. Az 1990-es evek kozepena rornlo gazdasagi helyzetelfil me-nekiil6 kubai emigransok ujabb.hul-larnai arasztottak e l az Egyesiilt A I -lamok partjait; esCastro nem habo-zott ezt is fegyverkent kihasznalni azUSA-embargoval szemben,Sokan - mindenekeldtt az EgyesiiltAllamok vezetese- meg voltak gy6-z6dve rola, hogy Castro es a kubaiszocializmus napjai meg vannakszamlalva. Azevtized vegere azon-ban Kuba rendezte gazdasagi kap-csolatait a Iatin-amerikai orszagok-kal, az Europai Unioval, s6t az ujgazdasagi szuperhatalornkent felto-r6, de meg nemi szocialista szineze-ret 6rz6 Kinaval is. A 21. szazad el-s 6 eveibe,n ~a~.dasulolyan szovetse-geseketes kovetQket talalt, mint Hu-go Chavez, a Iatin-amerikai szintenigencsak gazdag olajorszag, Vene-zue1a baloldali vezetoje vagyeppena boliviai Evo Morales. A boliviai el-nok 2006-05 havannai latogatasanegyezmenyt Irtak ala 5000 boIrviaiorvos kubai ke.pzeserol, 50 ezer bo-liviai allampolgar szemeszet i elIata-sdrol e s a bolfviai irastudatlansag el-leni kozos erOfeszltesekr6L A "for-radalom expertia" uj dimenzi6katkapott.Ugy ttinik tehat, Kuba megleheto-sen szilardanall, sot az elrmilt 15 e v -ben lathatolag kepes volt az iljftas-ra is. Egyre kevesebb problema]a

    van az emberi jogokkal- az urolsonagyobb koncepcios perrerneg 1989aprilisaban kerult sor Ochoa tabor-nok e s tiszttarsai ellen. Akkor kethalalas Itelet is sziiletett, am a vadkabitoszer-cserrrpeszetvolt, E s baraz Amnesty International eves jelen-teseiben mindig szamralan inciderrstf6 fel a kubai kormanyzat terhere,

    23

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    24/68

    evr61 evre [avulast latnak az ernberijogok teriileten.2001-ben meratoriumot mond-tak ki a halalbiintetesre is. S6t, a

    kubai korrnanyzat tobb-kevesebbsikerrel visszajara forditotta az USAemberjogi kampanyat, nlillutatva,

    hogy az Egyesult Allamoknak sok-kal inkabb az embargo igazolasa er-dekeben vannak embed jogi fenn-tarrasai, hiszen ve1e bararsagos vi-szonyban a 1 1 6 orszagok ban ezeknelsokkal durvabb jogserteseket is szonelkul hagy,

    E l l e n t m o n d a s o kUgyanakkor ketsegtelen, hogya ku-bai rendszer meg rna is sok miskentgondolkodot es ellenzekit tarrfogvabortoneiben es munkatliboraiban,szamosbeszamolo szerint nemrirkan

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    25/68

    ernberrelen korulmenyek k6zott.N,6ztiliik sokaknak csupan annyi 1 1biine, bogy i ll e ga l is an p roba lt ak megelhagyni az orszagor, Castroazon-ban e bebortonzotteket nem politi-kai foglyoknak tartja, his zen "nemvallasuk vagy gondolataik" miattvannak fogsagban, hanem mert "el~Jenforradalmrirok", azallam ellen-segei, felforgat6k, akik konkrer bfi-noket, merenyleteket kovettek el,vagy eppen terrorakciokra, szabo-tazsra keszultek, Am e meglehenisenalszent magyarazat ellenere Fidelminden egyes kiilfoldi politikus vagykozeleti szernelyiseg (Jesse Jacksonszenator, Trudeau kanadai minisz-rerelnok, II. Janos Pal stb.) nagy pro-pagandaerteku kubai latogatasakorJatvanyosan szabadon enged nehanynevesebb politikai foglyot. Teheti,hiszen komoly keszletei vannak ...

    A "f6parancsnok" meg arra is ke-pes volt, hogy rneglehetds cinizmus-sal, de ketse:gtelen politikai virtuozi-

    tassal jatssza ki a kubai menekultekesetleges invazi6jat az USA-valszernben, Castroa "demokraciat",a menekiiltkerdest vagy eppen azernberi jogokat szerrrrnel lathatoanmindinkabb cserealapnak tekinti eg yolyan nagy leptekfi politikai jatsz-maban.iamelyet Kuba a nyugati vi-Liggal, mindeneke16tt nagy e s kelle-metlen szornszedjaval, az EgyestiLtAHamokkal folytaf. Mindazonaltala valtozas Kubat is rnegerintette: amiami emigraciot - a kubai rendszerlegadazabb ellensegeit Ieszamitva -Castro egyre inlcabb lehetseges uzle-ti partnerkent es befektetdi.seteg-kent. mintsem a korabbi oseIlenseg-kent kezeli. Az iizler urra lesz azideologian, viszonta kubai rendszeregyelore meg.kepes megvasarolni azideologia fennmaradasar. _

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    26/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    27/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    28/68

    he Guevara szernelyisege,elenitja meg rna, negy evti-zed del a halala uran is kes-hegyre meno vitakat kavar.Latin-Amerikaban valosagos kultusza van:

    2006 eleien az uj boliviai elnok, azindian szarmazasu Evo Morales ~amiigy Fidel Castro csodaloja es sze-melyes baratja -egyperces nernaIelallassal ad6zott az 19t17~ben a bo-liviai hadsereg altal meggyilkolt for-radalmar ernlekenek, sot dolgozo-szobaja fal~t is Che kepe disziti. LaHigueraban, Che halalanak helyszi-nen egymast erik a turistaesoportok,akarcsak a kubai Santa Clarahanemelt rnauzoleumaban, ahova 1997-ben tete met atszallltottak. Filrnek,konyvek szolnak eletenek kiilonfeleesemenyeirdl, sot Tim Rice es And-rew Lloyd Webber megaz Evita P e-ronrol szolo musicaljukbe is beledol-gozrak - egyebkent miridenfele va-16s torteneri alap nelkiil- figurajar,Persze nem velerlenul: va16szinuleg

    Che Guevara a legismertebb argen-tin a vilagon, j ollehet a legtobbensokkal inkabb kubainak hiszik,Vannak azonban, akik nem a ro-

    rnanrlkus forradalmart latjak benne,hanem a vereskezugyilkost, a kubaiforradalom Saint-Just jet, vagy eppenegy tehetsegtelen terroristat, aki akubai munkataborok kitaldloja volt,aki csodbe vitte a szigetorszag cu-kortermeleset, 1962-ben pedig arrabiztatra Hruscsovot, hogy az Egye-stilt Allamok elleni nuklearis csapas-salzarja le a kubai raketavalsagot,Ketsegteleru ebben is van nerni igaz-sag. Jean-Paul Sartre "korunk leg-reljesebb emberenek" nevezte CheGuevarat. Meg ha ez tulzasnak Iar-szik is, az rnindenkeppen igaz, hogyChe igencsak osszetett szemelyisegvolt, egy la;4as,atmeneti korszakgyerrneke, szereploie es - nernritkan- alaklroja. Nern Iehet r6la egysiku,fekete-feher eletrajzot irni: a Kuba-ban megjelend hivatalos Che-udv-

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    29/68

    tortenetek eppugy megnyirbaljak asokreni valosagot, mint a miamiemigransok alral irt gyalazkodo de-monol6giai traktatusok.

    A Iiaral Ernesto Guevara eleteben apolitika nemigen jatszott szereper: j6n e v U : 6 tlirhet6en jornodu csaladbasziileten, kozepiskolaskent sokatspnItOI[ (bar haromeves koratol ha-Wiig 5 . 6 . 1 y 0 5 asztmarohamokto]s;zenvedett), rengeteget olvasott, tar-sasagi eletet elt. Hangos, feltfin6 je-. :meg. volt, maro hurnora es extra-

    _lla megremeg~za f el h6 bo ro di st 61 ,valahanyszo'r igaz-sagta.lansag tortenika vilagban, az elv-tarsam vagy.1t

    Che Guevaravagins alhirjei miatt inkabb hirhedt,mint kozkedvelt, Azt kevesebbenmdtak rola, hogy a feltliiu)sk6d6 su-bane otthon filozofiaval foglalkozike s fajsulyes konyveken ragja a t rna-g,:!r,sot a versirassal is probalkozik,A kozepiskola utan a csaladi vara-kozasokra racafolva nem rnernok-nek, hanern orvosnak tanult: velhe-toleg sajar betegsege miatt is dantottugy, hogy az allergias megbetegede-seker fogja kutatni. Az esze es a te-hersege ketsegkivul meglert volnaehhez (amint azt nehany szaktudo-manyos munkaja is alatamasztja),a m tulonnil nyugtalan e s erzekenyember volt ahhoz, hogy egy kutato-intezetben vagy egyetemi katedranoregedjen meg.Ernesto 1949 vegen ugy dontott,hogy a szazad masodik felet egy j6-

    kora utazassal koszonti: 1950. januarelsejenindult el.segedmotorral felsze-relt biciklijen, bogy bejar ja hatalmasszii16hazajat. Kulenos urazas volt ez:a fiatal orvostanhallgaro tobbnyirekorhazakban.Jeprare lepeken keresettszallast, esatfogo, d e le han go lo k ep etkapott a z a dd ig io re sz r c sa k olvasma-nyaib61 isrnert nyomorrol es altaIa-ban a rarsadalom arnyekos oldalarol.Az elso utazast nem sokkal kesobb

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    30/68

    uiabb, im-marsokkalnagyobbszabasti utkovette:1,951-ben abio kem ik us A l-berto Granado-val egyutt elhata-

    rozn ik, h og y eg ykioregedett motor-k ere kp aro n fo gjakbeutazni Del-A merik at, A x titv eg ul a tervezert-n el is h os sz ab b-nak e s kacskarin-g osabbn ak bizo -n yult, G uevara p e-dig - arninr azbiografusainak nagyoromere vilagelete-ben szokasa volt -rnindvegig n ap lo t ve-zetett rola,

    A rn asfe l e vig tarto utazas tapasz-talatai alaposan megvaltoztattak av ila gro l a lk oto rr k ep et, "Mas lettem,mint azel6tt" - osszegezte naploja-ban. Elmenyei arrol gy6ztek meg,hogy a tarsadalrui egyenlctlensege-ket nem le he r s ze ps ze re ve l m e go ld a-ni, Megdobbenve szembesult arasszizrnussal, a diktaturakkal, azUSA - tu la jd om l c eg ek a rro ga nc ia ja -val. MachuP i cchu szedrto bercei ko-zort eibtivolre az 6si nagysig: ugylatta, hogy Latin-Amerika ("Mf;Ki-k6t61a Magellan-szorosig"] egyolyan gazdasagi -tarsadalrni- kultura-lis egyseger alkot, amely rnegkove-teli a kontinentalis leptekCi felszaba-dita harcot,Argent inaba visszaterve kernenyrohammunkaval befejezte az egyete-met, am amikor 25 evesen atvetteorvosi diplomajat, mar ismet egett alaba alatt a talaj, Ezuttal el6bb aza n ti impe r ia li st a - p le b ej us fortadalomMzaban eto Boliviaba utazott, maid

    a ketteoszrotr P anam a ban figyeltedobbenten az U S:A-el lenorzes alatta H a csatornaovezetbenelok e s a va-lodi panamaiak kozotti tarsadalmiszakadekot, vegiii 1953 karacso-nyan a szinten forrongo Guatema-la ba e rk e ze rr ,Utja egy vajudo, lazongo, felfor-dult kontinensen vezetetr keresztul:m in den urt fo rradalm aro kk al, em ig -ransokkal es osszeeskiivokkel barat-kozott, akik csupan egyetlen dolog-ban erte ttek eg yer: az E gyesiilt A lla-moknak, vallalkozoinak es kompra-dor-politikusainak tavozniuk keltLatin-Amerikabol. "GuCltematabankipezni fogom magam mindabban,ami ahhoz kell, hogy ualod: [orra-dalmdr Iebesseh" - ina kedvencnagynenjenek egy l ev e le b en .Itt' ismerkedett meg e ls a el es eg e"vel, a perui emigrans kozgazdaszHilda Gadea Ontaliaval, valamintsok mas polirikai uldozort mellettnehany kubai emigranssal is, bat a

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    31/68

    ontinensen tulajdonkeppen kivuleso szigetorssag ekkor meg nem kii-lfinosebben erdekelte, Amikor nyil-vanvalova valt, hogy a guatemalaivezeres kisaiatitotra ugyan a UnitedFruit bananultetvenyeinek egy re-szet, de a ff;nyegeto USA-invazi6valszemben nern meri felfegyverezni a.,nepet", Ernesto - akire ekkor ra-gadt n1 a "Che" becenev ~ Mexiko-ba utazott, Nem sokkal Che tavo-zasa utan, 1954 jiiniusaban a CrAmegbuktatta Arbenz elnokot, es aheves nemzetkozi tiltakozasnakfittyet hanyva sajat habkormanyathelyezte Guatemala elefe.

    Mexik6ban Che ismet osszetelelko-zott szarnos ernigrans baratjaval,akiker hozza hasonloan a latin-arne-rikai puccsok es ellenpuccsok, for-radalmak es diktatliriik hullamai do-

    baltak ide-oda a kontinens orszagaikozott, Ide erkeztek Guatemalabolkubai ismer6sei is, akik kozott 1954jiiniusdban megismerkedett a fiatal

    nA forradalom nemegy a lma, al Dte lyhamegerikt leesik afar6lo A forradalmatnektink kellleszednia"

    Che Guevarakubai szocial is tava l , Raul Casrroval ,1955 nyaran pedig Mexikovarosbae rk eze tr R au l b a.ty ja, a h ires rn orrca -dai ostrom, de meg inkabb a ra ko-vetkezo birosagi targyalas hose, egyFidel Castro nevii fiatal havannaii igyved is, akit Qccseju liu s 8 -an is-mertetett ossze Che Guevadval.Chet lenyfigezte a ternperamentu-

    rnos kubai, es haladektalanulcsat-lakazott a Batista .megdontesej; ter-vez6 JUlius 26-a Mozgalomhoz,A Kubaba tervezett expedicio orvo-sa.lett, s6t reszt vert a katonai felke-szitesen is, bar 1955 augusztusabanfelesegul verte Hilda Gadeat, es1956 februarjaban megsziiletett el-56 gyermeke .Mikor 1956 novernbereben a roczoga e s n il te rh e lt Granma n evfi 1 6-

    lekvesztd elindult tortenelmi jelen-tosegu iitjara,&2 utasa kozul egye-dul Che nern volt kubai. A rosszulkezd6d5 harcok s2ran azonban ki-va lo an h e ly td ll t: a g e ri ll a- h adv is el es tmintha egyenesen ra szabtak volna,bar tarsait nemileg megdobbentetteaz bnfeJiildoz6, neha kicsit visszahii-z6d6 fiatal orvos, aki habozas nel-kill rendelte el a bestigok vagy a"forradalmi erika" ellen siilyosanvetok kivegzeset. A fe lk el6 h ad se re g-bel) a "comandante" ranger kapta(e z magyarul az ornagyi rangnak fe-

    31

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    32/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    33/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    34/68

    LeImeg, de a kubai hadseregben csu-pan a parancsnoknak - vagyis Fidel-nek - volt magasabb rangja).Che mindenutt ott volt a harcoksuriijeben. Legemlekezetesebb gy15-zelrnet Santa Clara ban aratta - ez

    volt az a csata, amelynek hirere adiktator Fulgencio Batista vegul az

    orszag elhagyasa mellett dontott,1959. januar elsejen gy15zott a kubaiforradalom, es februar 7-en coman-dante Ernesto Che Guevarat hivata-losan es unnepelyesen ~sziiletett ku-bai polgarra" nyilvanitottak, Vj eletkezdddott mind Kuba, mind pedigazujdonsiilt kubai Che szamara, akielvalt feleseget61, es nemsokara fele-segul vette Aleida March-or, akivela Sierra Maestra harcai kozepetteszerettek egymasba.A forradalom gy6zelme utan Che- aki mar a harcok soran sem volthijan bizonyos mertekil "forradal-mi szigornak' - a cabafiai ercdbor-ton parancsnoka lett, igy 6 veze-nye1te Ie azokat a pereket, amelyek.soran a regi rendszer szamos hfvetvontak felelossegre. Az altalanosanelfogadott adatok szerint mintegyfelezer halalos Itelet sziiletett: kive-geztek szarnos renddrtisztet, a"Kommunistaellenes Iroda" titkos-rendoreit, habonis btinokert fele16s-se tett katortatiszteket ... Nem iga-zoljak dokumentumok, hogy -rnikent azt Amerikaban e l o kubaiernigransok allitjak - torvenytelenrneszarlas folyt volna az erodben,34

    arrol nem beszelve, hogy az Iteletektobbnyire a kubai kozvelerneny he-lyeslesevel is talalkoztak,Che, akit naploinak tarnisaga sze-rint idonkent korabban is elragad-

    tak mar vergdzos gondolatok, vafo-ban konyortelennek bizonyult, am akorabeli szemtamik - igy pl, a New

    tobbieket, hogy er-jek utel; az, akiarra batoritja a m o -go tt e v on u1 6ka t,bogy zark6zzanak f elhozza, sokkal hate-~onyabb, mint az,aki hatulr61, csakszavakkal akarjae 16 re ha jta ni 6ke t."

    Che GuevaraYork Times-x tud6sft6, Castrot mega Sierra Maestraban meginterjiivo-16Herbert Matthews - szerint sohanem volt igazsagtalan, A perek nyil-varrosan folytak, ugyvedek jelenle-teben, es a vadlottak minden lehet6-seget megkaptak a vedekezesre.A vadak tobbnyire megalapozottakvoltak, de az is Che rnentsegere sz61,hogy onrnagaval szemben is vilageleteben ragaszkodott a legrnaga-sabb erkolcsi mercehez: a forrada-10m szamara val6ban elet-halal ker-dese volt.

    A hatalom konszolidalodasaval Chetij feladarokat kapott. Ei6bb a Nem-zeti Foldreform Intezet ipari oszta-lyanak elere keriilt, majd a KubaiNemzeti Bank vezet6je lett. Ez ut6b-

    b i n em il eg ironikus, h is ze n a m a rx is -ta (sot a maoizrnus fde hajl6) Cheelitelte a penzgazdalkodast, rnegis aszignalta az uj kubai bankjegyeket -a Kubai Nemzeri Bank elnokekentis csupan annyit kanyarintott a pen-zekre: "Che.". Derekszfj an toltott re-volverrel, bakancsban, olajzoldegyenruhaban, fejen a hires csillagosbaszksapkaval jart be dolgozni, de amunkajat pedansan, jollehet mindenle lk es ed es n elk iil v eg ez te . S zem ely i-sege nemigen volt alkalmas azfr6asztali munkara, bar a ket Cast-ro-testver mellett tulajdonkeppen azorszagot iranyit6 "trojka" harrna-dik tagja lett. A Timemagazin 1960.augusztus 8-ai szamanak cimlapjanegy ravaszul mosolyg6 Che lathato,aki mogott felsejlik Htuscsov esMao alakja. Az ujsag igy jellemeztea kubai hatalmi leosztast: Che a for-radalom esze, Fidel a szive, RaulCastro pedig az o k le ...1960. marcius 4-en a bankba tar-to Che oriasi robbanasra lett figyel-mes a bavannai kikoto feldl, Azon-

    nat odahajtatott. A robbanas a LeCoubre nevi! francis kereskedelmihajon tortent, amely - a kikotoi sza-

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    35/68

    balyzatot a hadsereget irahyito Ra-ul Castro parancsara figyelrnen ki-viii h agy va - eppen hadianyagot ra-kodott ki a kozponti dokkban. Chehabozas nelkul hozzakezdett az el -sosegelynyujtashoz: 6d:kon keresz-tiil ismet orvos voir, e s nern a KubaiNemzeti Bank befolyasos elnoke...l robbarrasban - amely mogott~ forrasok szerint a CIA allt -75-en vesztettek eletuket, Az o em-lekiikre rendezert tiszteleradason ke-szitette Alberto Korda azt a fenyke-pet, amely kesobb szimbolurnmavalva a vilag talan legtobbszor el-hasznalt forografiaja lett.Che nem sokaig rnaradt a KubaiNemzeti Bank elen: 1961-ben a Nflipari osztalyar miniszteriumma szer-veztek, es igy Kuba ipari miniszterelett. 0 volt az, akinek a kubai gaz-dasagot szocialista alapokra kelletth e ly ez n ie . S z amo s ilyen j e ll eg fi i n tez -ked est hozott: bevezette a - hama-rosan kotelezove vaJ6 - onkentesmUrikat,e16bb az epitkezeseknel,

    majd a cukornsd-berakaritasban,vagy eppen munkaversenyeker hir-detett, Ha kellett, maga.is dolgozotta fbIdeken, a kortarsak szerint ro b -bet, mint amennyi PR-szernpontb61szukseges lett volna, Celja - mint aztaz 1965-ben rnegjelent EI socialismoy el hombre en Cuba (A szocializ-mus es az ember Kubaban) dmukonyveben leirta, egy"uj ember", aszocialista k6zQssegi ember kialaki-tasa volt.A korabban azUSA-ra koncentra-16 kubai k u lk e re s ke d el er n esigy k6z-vetve a kubai diplomacia problemaiis Chere harulrak, mar rniniszterse-get megelozden is. Kuba azt kove-nien vette fel a diplomaciai kapcso-latokat a Szovjerunioval, hogy Hrus-

    csov bejelentette: vilagpiaci aron a t -veszik azt a kubai cukrot, amlt azEgyesiilt Allamok az embargo miattnem hajlando megvasarolni, Ezekutan 1960 oktobereben Che egy ku-bai kuldotrseg den az europai sZQ-cialista orszagokba litogatott, esreszrvett Moszkvabana kommunis-ta partok nemzetkozi tanacskozasan

    35

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    36/68

    is, ahol felnint, hogy a szovjet-kinaiviszalyban Che inkabb Kinat partol-ja. Ezutan Kinaba is ellatogatott, 8Mao Ce-tunggal komoly cukorva-sarlasokrol allapodott meg. Decem-berben Budapestre erkezert, ahol ta-lalkozott az orszag vezetdivel, esalairtak a diplomaciai kapcsolatokfelvetelerol 8z616 okmanyt,A diszno-obolbeli esemenyeknel

    Che nem volt jelen, a sziget nyugatireszen tart6zkodott, de fontos sze-repet jatszott a szovjet-kubai rake-tamegallapodas tetd ala hozasaban,Che iigy velte, a szovjet nuklearis ra-ketak kubai rnegjelenese teljesen iijgeopolitikai helyzetet eredmenyez,es az az imperializmus elleni haredontd allomasa. A kirobban6 nem-zetkozi valsag kompromisszumos"Es ha azt mondjaknekUnk, hogy roman-t ikus ak v agy un k,h ogy ja vi th at at la ni ealistak V

    megoldasa azonban met yen elkese-ritette: iigy latta, hogy a Szovjetuni6kijatszotta es magara hagyta Kubat."Ha a mi kezunkben maradtak uol-na azok a rakitdk, felha szna ltuk uol-na 6ket az Egyesult Allamok sziue,igy New York ellen" - nyilatkoztaduhongve a D aily W orker riporte-renek 1962 novernbereben, Ez azon-ban inkabb volt egy kis maoista ra-dikalizrnussal korftett sertddott esketsegbeesett (raadasul meglehet6-sen gyerekes) gesztus - olyasmi, az"e1puhult" szovjeteknek sz616 oldal-vagas, politikai "Jloigarpukkasztas",mint amikor az 1960-as moszkvaikonferencia idejen Che vendeglatoitiltakozasa ellen ere is megtekintetteSztalin rnauzoleumat -, mintsern va-lodi politikai allasfoglalas,1964 decembereben Che NewYorkba utazott, ahol a kubai dele-gatus vezetcjekent felszolalt azENSZ kozgyiilesen. Beszedebenhosszan sorolta a vila got sujto prob-lemakat, az imperializmus bfineit esa szocialisra hare eredmenyeit, "Mama r te rme sze te se n le te zil: e gy 1 4 ;s zo -eialista tabor, amely naprol napraeriisebb lesz, es komoly harci fegy-verekkel rendelkezik - jelentette kib esz ed eb en , - Am a tul il eshez megmasra is szukseg van: a be/so kohi-zi6 [enntartdsdra abban, hogy min-d en egyes ember higgyen sa jat sor-sdban, is renditbetetlenid kesz le-gyen a ka r e le te arlin is h azdja es for-radalma uedelmeben hareolni. Ezeka [elteteleh Kubaban megvannak. "A z USA-b61 egy harom h6napig tar-to nemzetkozi konitra indult: meg-latogatta Franciaorszagot, Kinat,Egyiptomot, Algeriat, szamos feke-te-afrikai orszagot, Irorszagot esCsehszlovakia t.1965. februar 24-6n felsz61alt azAlgfrban rendezett afro-azsiai szoli-

    daritas masodik gazdasagi szernirui-riuman, Che "aIglri beszede" megle-herds figyelmet keltett a szocialistaorszagokban is: tulajdonkeppen a"bariti orszagok" szernere vetette,hogy gazdasagi kapcsolataikat to-vabbra is az arucsere, sot az egyen-lotlen (sere logikaja hatarozza meg.Che a kozvetlen nernzetgazdasagi er-dekeket masodlagosnak tartotta aforradalom alralanos erdekeivelszernben, es lenyegeben a szocialistaorszagok joreszt verbalis "interna-cionalizrnusanak" korlatait hangsu-

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    37/68

    lyozta, Kiielentette, hogy a "harma-dik vilag" orszagainak fejlQdeset esnem utolsosorban forradalmait aszocialista orszagoknak (a "masodikvilagnak") kellene finanszirozniuk,Ezzel persze - finoman szo lva - nemaratott nagy sikerr a szocialisra kor-manyok koreben, amelyek Cheremar korabban is fenntartasokkal te-kintettek, ezutan azonban egyertel-mfien ovakodtak t61e. Szernelyerenezve rnindinkabb a regi, mozgalmiszidalmakat alkalmazrak: "szektas","anarchista ", "trockista", "balos" ...Che marcius kozepen terr hazaKubaba, ahol Fidel vezeresevel akormany tagjai varrak a havannairepiH6teren. L atsz olag m in de n re nd-ben volt a vezetes koreiben.jim a va-Iosagban egyre tobben es hevessb-ben (3 leginkabb alhrclag RaulCastro) tamadtak iigymond "Kina-bani!" politikajat. Che nemzetkozi-leg - es persze leginkabb a Szov-[etunioegyre hatarozottabb rosszal-las a miatt - mind kfnosabba yilt akubai vezeres szarnara, Ugyanakkorfokozatosan az is kideriilt, hogy aknbai "nagy ugrss" nem igaztin val-totta be ahozza ffizott remenyeket,es aChe .altal propagalt erclteteetiparositas nem ugy sikerult, ahogyszeretrek volna, Che viszont ugyerezte, a kompromisszumos politlza-la s nern neki vale, Velhetdleg tehatmindenki megkonnyebbiilt, rnikor akubai vezetes masodik ernhere 1965.aprilis elsejen titokban, alneven el-hagyta a szigetorszagor, hogy Kon-g6ban harcoljon tovabb a vilagfor-ra da lom er t. S o ka ig , e ge sz en okt6berelejeig csak tahilgatasok folytak ar-r61, hogy hova toot. Ekkor azonbanFidel .egy nagygydlesen felolvastaChe "bucsUlevelet", amelyer mar ap-rilisban kezhez kapotr, de akkor ugy-mond "biztonsagi okokbol" nem ho-zott nyilvarrossagra.Harorn ilyen level maradt fenn:C he e gy er sz ule in ek , egyet gyerrne-keinek, egyet Fidelnek Irt, Szuleihezirott leveleben magat Don Quijote-

    kent abrazoLja: "Ismet megsarkan-tyuzom a Rocinantetihezemen paj-zsommal utnal: indulok." A Fi de lh e zirt levelben lemondott a kubai allam-hoz fuz6ci6 minden kapcsolatarol,rangjar61,sot meg allampolgarsaga-r61 is,hogy tovabbi forradalmi teve-kenysege ne kinalhasson tarnadasifeliileret az orszag el lensegeinek,

    .,Eletemet duekintue - frta Che.>-azt hiszem, elegendo becsiilettel esodaadsssal dolgoztam a forradalmigyozelem megszildrditasan. Az egyet-len hihdm, amelynek valarne/yes s u -Iya van, hogy nem biztam johbanbenned a Sierra Maestra legels/i per-ceito! lcezdoe, es nem eleg gyorsan{ogtam fe l vezetoi es [orradalsni te -h?tsegedet. [... ] A vildg mas tajaiigen)llik szereny erofesz iteseimet. E nmegtehetem azt, amit toted megta-gaa a Kuba oezeteseben ual felelos-seged, igy hat i to tt :az elvaMs o rd ja. "Mindazonaltal Che elnlnese, ahi-

    res level kicsit tulsagosan is alazatosh a ng v ete le , m e g ir as an ak t is zt az at la nkorulmenyei es felolvasasanak halo-gatasa sokakban azt a gyamir kelret-te, hogy az esernenyek mogott poli-tikai ellentereket es Fidel hatalmi 61-tekenyseget kell keresni, Sokan a ne-ki Irott level, vagy legalabbis a It;veJegyes eeszeinek hirelesseget is meg-k e rdo j e le z ik ,

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    38/68

    rMiban az ENSi fotitkara, DanHammarskjold eletet vesztette.(Legutobb a del-afrikai "bekepus-pok", Desmond Tutu allt eto a111t6-lagos bizonyitekokkal arra, hogy afoti tkart a del -afrikaia parrheid-rendszer emberei tettek el la b a 16 1.)Che 1965 aprilisanak vegen erke-zett Kong6ba, hogy nehany kubai

    tarsaval egyutt kikepzokent es stra-tegiai tanacsadokent tanrogassa arnagat rrrarxistanak vaU6 Laurent-Desire Kabila vezette gerillakat.A polgarhaborus Kong6ban azon-ban csupan a kaosz varta a kubaia-kar. a Szovjetunio es Kina egyrnas-sal is versengve zuditotra a segelyt af e lr e re leze rt ne l sokka l k i sebb l et sza -mu gerillakra, mikozben a nilolda-Ion belga es del-afrikai zsoldosok, aCIA emberei e s kubai ernigransokharcoltak.Elkepeszto rneretf zurzavar ural-kodott, es a kaoszban viragzott akorrupci6. Meg a frontvonalak semvoltak egyertelmtiek, es Che.kenyte-len volt belatni: a kong6i "marxis-tan gerillakat, Kabilaval az elen (aki

    "En nelilvagyok fel-szabadit6. Felsz~ba-dit6k nem leteznekoAz emberek magoolks.zabaditj&k fel ma-

    Che Guevara

    Che tobb kiterdvel Kong6ba erke-zett, ahol 1959 6ta polgarhaboriidtilt, Alazad6 hadsereg Mobutu ez-redes vezetesevel rnegfosztotta tiszt-seget61 a szocialista iranyultsagiiPatrice Lumumba mlniszterelnekot,akit 1961-bena katonak egyszenienagyonvertek. Az ENSZ beketenntar-tokat kuldott a kong6i valsag eny-hitesere, de 1961 szeptembereben azorspigban - maig is tisztazatlan ko-riilmenyek kozott - egy Igikataszt-3 8

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    39/68

    egyebkent 1997-ben Moburu ural-mat rnegdontve a Kong6i Kozrarsa-sag elnoke lett, es 200l-ben egypuecsklserlet saran meggyilkolrak),sokkal jobban erdeklik a kulonfelealkoholos italok, a penz es a ndk,mint a forradalom,A kubai szakertok keserves Wevet

    tolrottek Kong6ban - ahol Che szo-kasa szerint nap16t itt -, vegiil keny-relenek voltak elhagyni az orszagot.Che nehany hetig Kuba Daar es Sa-I aam-i n a gykov et sd gen rejtozkodott,majd Hlegalis papirokkal fe l evrefnigabaerkezett, hogy Ott keszuljonEel boliviai kiildetesere - ami vegulutolso harcanak bizonyult,

    Che utolso akciojat hosszas keszii-lodes el6zte meg. Meg Pragaban fel-kereste o t a kubai titkosszolgalato-kat iranyit6 Juan Almeida, aki taje-koztatta a Iar in-arner ika i viszonyok-1 '6 1.C he - ak i k ulo no sen azo ta, hogyFidel Castro nyllvanossagra hoztacsak halala urani kozlesre szant "bu-csuleveleit" - ugy erezte, Kubabanm a r nincssok keresnivalcjaesajarelegedetlensege e s Fidel iigyes takti-kazasa teljesen kiszoritotta o t egy-kori hazaiabol. Viszont ugy latta,masutt tehet meg szolgalarokat aIorradalornnak, ezert beleegyezett,hogy titokban Havannaba utazik,majd Latin-Amerikaba megy - for-radalmat csinalni, A valasztas Boli-viara esett, ahol mar egy ideje kap-csolatokat epitgerett egy nernet-ar-gentin aktivisra, Tamara Buncke,mozgalmi neven Tania,A .feledhereden partizanlany";ahogy egy rola sz616 eletrajz nevez-te, bejutott a legrnagasabb boliviaikorokbe is, de mindez a gerillaharcszempontjabol nem sokat szdmftott,Az mar sokkal inkabb, hogy Taniamogott a kelemernet titkosszolgalat,a Stasi alIt, a Stasi mogott pedig -ve lh e to le g - a KGB. ~. E s egyik szer-vezet sem igazan d.pJalt rokonszen-vet a"maoista" Che iranyaban.Gyanus korulmenyek kozott folyt agerillacsapat kubai felkeszitese is:Raul Castro es Juan Almeida kezde-menyezesefe a Chet kovet6 "kemenymag" keriilt a csoportba, csupa ve-zet6 beosztasu "guevarista" .Nem Iveletlen, hogy ut6bb sokakban fel-

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    40/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    41/68

    rnerult a gyanu: Castro talan fgyakart megszabadulni belsd "balol-dali ellenzeketol",Che kubai tartozkodasa alatr ve-tette papirra utolso nyilvanoselnada.sanak szoveger, amelyet ta-volleteben olvastak fell967 januar-jaban, a havannai masodik trikonti-netalis szolidaritasi konferencian.Ebben a szovegben - velhetdleg akong6i tapasztalatok hatasara is -Che eljut odaig, hogy a terror esz-kozeit hirdesse a kizsakmanyolok eskonkretan az "emberiseg ellensege",az Egyesiilt Allamok ellen. Ha axUSA egyetlen Viernammal sem ke -peselbanrri, akkor "ket, harem,tobb Vietnamra" van sziikseg. Cheugy hitte, h o gy k ep es Ie sz B cliv ia bo legy tijabb Vietnamot formalni,Che es tarsal 1966 oktoberebenerkeztek Boliviaba, ahol szabalyosf6hadiszaUast alakltotrak ki. A dol-gok azonban egyre rosszabbul ala-kulrak- januarban a boliviai kom-munista part megvonta tamogatasata gerillaktol (Clie ugyanis nem volthajlando elisrnerni a part fennhat6-sagat csapara folbtt), majd komolykonspiracios hibak is tortentek, Ta-nia - veletlenul vagy felsobb utasi-rasra, nem tudhatjuk - egy aut6banfelejterte a gerillacsapatra vonatko-z6 iratait es fotoit, amelyeket a rend-otseg rnegtalalt,A nagy joves-rnenesre arnugy isfelfigyeld titkosrenddrseg el6tt ig yhamar nyilvanvalova yilt, hogynem kokaincsempeszek taborar rej-ti a dzsungel, meg csak nern is egy-szeni gerillacsapat bazisar, harremkis szerencsevel egyenesen a legen-das Che Guevarat kerithetik kezre.Ezt persze igyekeztek titokban tar-r an i, a tr ol tarrva,hogy Che [ ele n le -te ne k h ire e se rle g v alo ban fo rrad al-mi remenyeket kelraz orszag lak6i-ban, de 1967 ravaszan teljes gozzelbeindult az embervadaszar, A CIAes az amerikai hadsereg gerillaelle-nes szakertoket es kikepzcriszteketkuldott Bohviaba, Barrientos elnokpedig Che fejer kovetelte hadsere-get6!.Che es tarsai alaposan csalodtakrernenyeikben, hiszen keptelenekvoltaka saiat oldalukra allitani a he-gyek indian foldrmiveseit ..akik gya-nakodva figyelrek az idegeneket.Hamar elvesstettek radioiukar is, ig yminden osszekorre tesuk megszakadt

    a ki ilv ilagga l , A boliviai hadsereg elitegysege i felmorzsoltak a gerillakat,6s 1967. okt6ber 8-an az iildoz6kparancsnoksaga radiouzenetet ka-pott: "Papdt elkaptam." A "Papa"Che Guevara fedoneve volt. Masnapmegerkezett a valasz: "Ne legyenekfog/yok!" Barrientos elnok nem ki-vanta, hogy a legendas Che nyilva-nos perben fejtse k i e lk e pz el es e it esvadolja meg a boliviai rendszert.Che Guevarar egy geppiszrolyso- .rozattal kivegeztek, egyik kezer - azazonositas erdekeben s - levagrak,rnajd a vallegrandei repuldter mel-lett tobb tarstival egyiitt jeltelen 51r-ba ternettek. A hivatalos jelentes sze-rint a harcokban esett d. Szernelyestargyai az emhervadaszatot vezet6CIAciigynok, Felix Rodriguez birto-kaba kerultek, aki hal:ilig szfvesenmurogatta azokat az er.deklocla iij-sagiroknak,Chenek mar sokszor keltettek ha-Jalh(n~t,de eziittal a rossz hirek igaz-nak bizcnyultak. AIHt61agosutolsoszavai, melyeket az o t kivegz6 Mario

    Teran 6rmesternek vetett oda - "La;,te gydV61,csak egy embert 61sz meg!"-,vateszinek bizonyultak: az emberhalalaval legenda szuletett. Oktober15 -en Fidel Castro a rad io ban es a te-levizi6ban bejelenterre: "arm a meg-gy6z6desre jutottunk, hogy az Esnes-to G uevara 6rna gy haldldra vonat-Iwzo hirek fdjdalmasan igazak. vNem kelleti hozza egy ev sern, esa vilag szarnralan orszagaban Chekepmasaval zaszloikon vonultakharcba a fiatalok a kapitalizmus el -len. Mikozben az USAgratulalt Bar-rientos elnoknek a ~,sikeres ak-cioert", Che marnrhaldla utan 1 S -mertebbe, s6t fontosabba valr, minteleteben. Az ellentmondasos, sok-szor zavaros, gyakran idealista, era-szakos, neha gyerekes emberbdl tisz-ta, rornantikus es lelkesit6 szimbo-lurn lett. Che szinre egesz tudatoseleteben a hasi halal kultuszat fizte- ez a rnotivum ujr;aes ujra megjele-n ik irisaiban, naploifian, Ieveleiben,Valoszirnileg eppen ilyen halalt ki-vanI maganak. . :

    41

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    42/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    43/68

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    44/68

    Az elsa k ere sz te s h ad -jarat (1095-1099)ujdonsaga a zaran-dokhagyornany es aszent haboru ossze-kapcsolasa volt. Az

    els6 hadjarar kereszte-'sei magukat els6sorban za-randoknak tekinrettek, s a keresztfelvarrasaval ruhazarukon is jeloltekfogadalmukar es jogallasukat. Ke-resztesnek inkabb csak a 12. szazadveget61 rreveztek magukat, Clair-vaux-i Szent Bernat, a templomo-sok sza balyzatanak $zerz6je akereszteseket egyenesen azokos kereskedohoz hason-litotta, aki fogadalmat t e - .ve a lehet6 legnagyobb ha-szonhoz jut, azaz az orekudvosseghez. Az utra keltkereszteseknek a szent erek-Iyek meglatogatasa mellert foga-dalmuk resze lehetett a jordanbantortena iijrakeresztelkedes.

    A haboru es erdszak. megrtelesevelmar negen szernbesulnie kellett a ke-reszteny gondolkodoknak, Mikenrrna sem vagyunk biztosak abban,.hogy beke es igazsagossag megre-rem theta eroszakkal, s az okozotrszenvedesek aranyban allnak-e a re-melt erk olcsi m eguiulassal.u gy a k o-zepkorban is heves vitak folytak er-rol. Az alapvetest mags Szent Agos-ton vegezte e l, ak i beemelte fejtege-teseibe az igazsagos es igazsagtalanhaboru fogalmat, s ha iltaiaban elis itelte az er6szakot, elismerte, hogya gonosz cselekedetek rikenyszerit-hetik az igazakat az eroszakos felle-pesre, Igazsagos haboni eseten pe-dig az ellenfel megolese sem tekint-heto bunntk. Szeat Agoston az igaz-sagos haboru felteteleul szabta, hogyazr torvenyes uralkodonak keltmegiizennie; a haborunak jogos celtkell kitiiznie - pe1dauI a haza es a jogvedelrne, az elorozott javak vissza-vetele, biroi fteJet ervenyesitese stb.-, s vegul azerdszaknak aranybankeJl allnia a kinizott jogoscellal, sazt celkinlzeseiben nern lepheti t6LE kerdesben a papak elvi es gya-

    korlati allaspontja a 9. szazadtol fo-kozatosan Iormalodott ..hiszen ujrae s ujra rakenyszeriiltek, hogy a pa-pai allarn celjai erdekeben fegyveres4 4

    csapatok tamogatasat vegyek igerry-be. E tamogatds fejeben - sez kulo-nosen a hispaniai Reconquista ta-pasztalatair hasznosit6 VII. Gergelypapara igaz - a resztvevcker marnem egyszerfien a vetkekert jarobuntetesek elengedesevel csabirot-tak, hanem kifejezett lelki jutalmak-kaI kecsegtettek. Zarandok es lovagalakja egybemos6dott, a resztvevd-ket szamtalan szempont, koztuk me-roben vildgiak is motivalhattak.Innen mar csak egy lepes volt

    blyan szervezeti forrnak megtala-i:isa, arnelyek otvozik a szer-zetesrendek hiter-es eletere-je t a hitert harcolo "j6~' 1 0 -vagok harekonysagaval acsaratereken, Szukseg isvolr ilyenekre, hiszen asoksior szedett-vedett ke-

    resztesek j6 resze, miutan tel-jesitette fogadalmat ..visszatert Eu-

    rapab;l, az uj keleti allarnalakulatokv ed elm e v isz on r a lla nd o, j 61kepze t t ,gyakorlott, a helyi viszonyokar j61ismero, a katondskodashoz sziikse-ges anyagi haererrel rendelkezd szer-vezeret igenyelt ,A szerzeres lovagrendek spontanjottek lerre, s az egyhaz, a papai

    udvar es maga a tarsadalorn fokoza-rosan - igaz, aztan nagyon gyorsan- rridobbent hasznossagukra, e sminden eszkozzel tamogatra nieg-erosodesiiket, A nepesseg tehetos a t -laga pedig iigy viselkedett, mintahogy minden korban: a nepszenfiijonnan alapitott, "divatos" szerze-tes lovagrendeknek hatalmas ado-manyokat, kivaltsagokat jutratott>-a kisebb-nagyobb nilviljig! lelki elo-nyok rernenyeben. A rendek katonaiszerepkorenek kialakulasat nem islehet pontes evszarnokhoz kotni, hi-szenaz egyhaz] es vilagi szfera hata-ran mozg6 tarsularok fokozatosilnalakitottak ki, illetve vfvtak ki es fo-gadtattak el egyhazi eloljaroikkal aklasszikus szerzeres lovagrendi sze-repkort,A s ze ntfo ld i s ze rz ete s lo va gre nd ekmintaj ara az akkori vilig masikkonfliktuszonaiaban, Hispaniabanaz arabok ellen osszesen het sikereslovagrend alakult, mig a balti terseg-ben a pogany poroszok es litvanokellen hoztak letre a KardtestverekRendjet, amely kesobb beolvadt aNemer Lovagrendbe. Az alapitasok-ban az is kozrejatszott.Iiogy az ural-kodokcsokkenteni akartak-a haromnagy nemzetkozi rend nyomaszt6sulyat, s igy novelni sajat politikaimozgasteruket.

    . - : . ~ : 1 ' . ,. , ". r .r - ":,..,y'~~~~J~.'.~.'. '.,-:' . '; " "" :" 1 ~ . . .) 'r ~ ~

    A Walter Scott Ivanhoe dmil kony-ve (1819) alapjan kesziilt Rossini-opera, rrrajd a modem film kockai azta csaloka latszatot kelthetik, minthaa szerzetes lovagok eletee pusztan ahare e s az erdszak toltotte volna ki,sot, mintha a lovagrendnek csak 1 0 -vag tagjai lettek volna, A valosag tel-[esen mas. A Lovagrendek szerzetestagjai eppen olyan eletre sz616 szer-zetesi harmas fogadalmat tettek, minta tobbi rend tagjai, tisztasagot (erkol-cs i es szexualis ertelemben], engedel-messeget es szegenyseget fgertek, ami-heznegyedikkent a katolikus hit, azarandokok vedelmere tett esku tar-suit. E fogadalmukkal azonban nemlettek klerikusok es papok, hanemcsak szerzetes testverek, akikre igynem vonatkozott a klerikusokra er-venyes verontasi tilalom,Napirendjiikben isa szerzetesi elet

    evszazados hagyomanyahoz igazod-tak, amennyiben bizonyos idoko-

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    45/68

    zonkent a szerzetesihorakban ossze-gyfiltek es kozos imadsagot vegez-tek, A lelki vezetdjirk a rend tagjai-oak szamfro papok, kaplanok vagymeg inkdbb kiiIso e g yh a zi s zemely ekkozul kerulr ki, akik azonban nemharcolhattak. Mivel nem kivantaksemrnifele kepzettseget a szerzetestagoktol, a rendi eloirasoknak meg-felelden az is eleg volt, hogyhacsondben figyelemmel kovettek azimadsagokat, s nem zavartak azt.A bojt ugyan vonatkozott rajuk,de tekintettel voltak arra, hogy az a

    h a bo n is te rtile te ke n nehogy f izikaiallokepesseguk rovasara menjen, so taz ilyen eredrnennyel jaro bojtot til-totrak is. Ennek megfelel6en kulo-nosebb szellemi, irodalmi tevekeny-seg sern jellemezre rendhazaikar,igaz, a szabalyzatok, regulak isme-retet, azok bimteto szankcioi miattis , megkivanrak t6tiik. Ugyanakkora. iohannitaknal, s kulonosen a Ne-met Lovagrendnel nagy hangsulytfektettek arra, hogy tagjaik kozottlegyenek a kanonjogban jartasak, selosegitet tek ezek e g ye tem i k e pz es et.Tudasukra nagy szukseg volt, hogyke ll o fe lkeszul ts eggel tudjak rendjukerdekeit megvedeni a papai udvar-ban vagy eppen a lengyel kiralyokdip lomaciai tamadasaival szemben,Pontosabb adatok a rendekrdl elo-szor akkor maradtak rank, amikorbirosagi eljarasok sorit inditottak atemplomos rend ellen, ami az embe-rek fantiziajit maig izgat6 feloszla-rasukkal (1312), majd a johannitak-hoz csatolasukkal vegz6dot t . Bizonyaz derult ki, hogy rendhazaik j6 re-szeben csak nehanyan, ketten-har-man, leginkabb nem is lovagok, ha-nem szolgalo testver rangu tagok(fegyvernordoz6kJ izengtek, s kap-lan nagy hanyadukban nem is volt.1310 kortil Parizsban a 193 temple-mos kozU l csak 16-ao voltak 1 0 0 0 0 a -gok, a tobbiek szolgalo testverek.A tagok azzal fog lalkoztak , am i a 10-vagrendi tartornanyok feladata volt:a szenrfoldi (vagy ertelemszerfienhispaniai, haiti) haborus frontokon

    va16 helytallashoz szukse-ges anyagi hatter eloterem-tesevel,A nernzetkozi szervezet-te l rendelkezd lovagok a

    korabbi szerzetesi helybentartozkoddssal, a stabilitas-sal gyokeresen szakitottak,hiszen szinte allandcanuton voltak.bekes vagy ep-pen hard kiildetesben,Kulonosen a 12. szazad-

    ban a Szentfold rnegtarra-sat ovezo korabeli optimiz-mus hatasara a rendekhezozonlottek az n i] tagok,fela j anlasok,adomanyokes birrokok. A rendek ep-pen haralmas kiadtisaikmiatt, szemben peldaul aciszterekkel, jovedelmekere s berleteket is elfogadtak.Borzaszto gazdagok voltak,am i e gy h az ia ka t es vilagia-kat egyarant provokalt. mi-kent egy hires kortars tor-terretiro, Tiroszi Vilmos perga,theme vetette: ;,n in cs a v il agna kolyan szeglete, a111;elynek gaz-dagsagq&6! a templariusok nereszesednenek." A kornyeze t ii k -ben e J6 k iig y gondoltak, hogy6e161iik szerez tek meg a jovede l-meket; kivaltsagaikat az 6 rova-sukra kaptak, j6 kapcsolataik-oak koszonheroen az uralkodokes fejedelmek banki iigylerei.ket-seges jogcimen jurtarjak 6kethaszonhoz ,A templomosok parizsi eslondoni kozpontjai (Temple) amar napig fennmaradtak rre-vukben, s eppen a franciatemplomosokrol tudjuk, hogyegy vszazadon keresztiil afrancia kiraly:i kincstaran is fa-laik kozott oriztek. Azegesz vi-lagot behalozo rendhazaiknakkoszonhetden a bankhdzak esbankfi6kok feladatkoret isbetolthettek: a penzkulderne-nyeket, hiteleket nyilvan nemuraztattak, hanem a helyileg

    illetekes rendhazbolutaltak ki, Tekintelyii-ket igazolia, hogy pel-daul MagyarorszagonII. Andras az Arany-bulla egyik petdanyatis megorzesre a johan-nitak fehervari rend-hazara bizta.A rendek egy rendki-v ti l h a re k ony , hierar-.. ch ikus feh~pftesu, a ke-sobbi k old ulo re nd ek -re emlekeztetd szerve-zeretalakirottak ki, are nd ek et p erje ls eg ek b e(johannita), iLletve tar-tomanyokba (temple-moos), majd nagyobbegysegekbe, mint pl.n ye lv ek be s ze rv ez te k, sezeket iranyitotrak aszentfoldi rendekese-t eben koze l-ke le t ikoz -pontjukb61, e ld sz or J e-ruzsalembdl , majd Ak-konbol. A szerzeresifogadalrnat'tevck ko-ziil

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    46/68

    egysegeknek, amelyek altalaban, denem feltetlenul konnytifegyverzetf i -ek voltak. A hadakozasban a lova-gok elojogokkal rendelkeztek, igypeldaulok jobb fegyvenetet kaptak,harom lora voltak jogosultak, mig atobbieknek csak egyjarr. Az egyhaze s hadserege minden korban a tar-sadalmi rnobilitas f6 szinterei kazetartozott, J6 1 mutatja, hogy peldaulTuringlabanBOO kori i l105 tag ko-zul csak kilencen szarrnazrak groficsaladbol, a robbseg szabad nemeses miniszrerialis volt, de tizen a pal-garok kozul erkeztek,A hadvezerek sajat erdekukben

    kerultek. a tul nagy seregletszarno-kat. Sokszor idezik azAntiochia vd -roskapujan es,hidjin 1098-ban csa-taba venule keresztesek peldajat.

    Ha egymas rnellert Ot lovast tetele-zunkfel, akkor a korabeli becslesekaltai eltulzott 113 ezer fOs sereg ki-lenc ora alatt vonultvolna ki, S le-keste volna a forrasok altal bizonyi-tattan megvivort utkozetet, A gya-logosokkal egyiitt 28 rnerfoldhosszan tekergett volna az. oszlop,s esatarendbe rendezesiik nyilvankornolyabb id6t igenyelt volna. Fi-gyelembe veve arealitasokat, az an-tiochiai ostrom eseteben a hadtor-teneszek csak30 ezres sereggel sza-molnak.A kora kozepkori hadtortenetiras

    nagy alakja, Bernard S. Bachrach azelsd keresztes hadiarat.elsd nagy ost-romat, Nicaea 1097 -es bevetelet ele-m ezte , F ig yelem be . v ev e a m eg ero sf-tett varosfalak hesszat (4427 meter),

    sa korbezart rerulet nagysagat (120hektar], ugy szamolt, hogy 1-3 mete-renkent szukseges egy l6fegyverrel, fj-j aI , s z ams z er ij ja l f el sz e re lt ved6 a fa-lak vedelmere, s a veddk-ramadokaninyanak az 1:5 - de mar 1:4-t61kritikus - m ertek en b elu l k ell m ara d-nia, Arnennyiben az arany meg job-ban eltolodik a tamadokjavara, a ve-d dk feg yv ere in ek n iz gy orsa sag a e le g-telennek bizonyul a roham feltartoz-tatasara. A vedendd teriilet nagysagaszerint Bachrach a ved6k minimalisletszamigenyet 3500 fore teszi, aki-kef segitett,hogy a tornyok kozonkb. 35 rneteres szakaszok voltak, s atornyok tizmeteres magassagabolkonnyen tudtak keresztriizet biztosl-tani. A m tekintettel arm, hogy a ke-resztes tamadek letszamat 40-50 ezer6 koriilire becsiilik, a ved6k szama-nak 10 ezer-koritl k elle tt mo zo g nia .

    A v ed ok es tamadokszamaranyanakkerdeseelvezet a lovassag sokkhata-sii tamado rohamanak a.kerdesehez,Koztudomasu, hogy a 11. szazadraEuropa-szerte elterjeda h6nalj alaszoritott landzsava] indltott tohanitaktikaja, ami idealis esetben vedhe-tetlennek bizonyult. A pancelos Io-vasnak a gyalogosokkal, de meg akonnytilovasokkal szernben is meg-k er dd ie le zh e re rle rr v ed elme t b iz to si-tot! a sodronying.rnajda lemezpan-eel. Tester a pancelzat igen nagy.ha-tekonysaggal ovta meg a z ellenfel t a -

  • 5/9/2018 Rubicon 2006 / 08

    47/68

    rnadofegyvereitdl, mikozben aIovag meg a lernezpancelokkoraban is megdrizte aharchoz szukseges rnozge-konysagar.A m az