1

Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló

Együttműködési Program 2007-2013 keretében

lezajló, „Területi Információs- és Fejlesztési

hálózat kialakítása” című (REG-NET), SI-HU-2-2-

018 számú projekt

MARKETINGSTRATÉGIÁJA

Készítő: Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft. 2013.

2

Tartalomjegyzék

1. A marketingstratégiáról 3. oldal

2. Vezetői összefoglaló 4. oldal

3. Helyzetelemzés 8. oldal

3.1. A céltérség bemutatása 8. oldal

3.2. A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei 11. oldal

3.3. A projektben érintett főbb települések bemutatása 14. oldal

4. Célcsoportok meghatározása 41. oldal

5. SWOT-elemzés 42. oldal

6. Marketingkommunikáció 44. oldal

6.1. Kommunikációs stratégia 44. oldal

6.2. A marketingkommunikáció során használt publikációs eszközök,

és ezek jellemzői 45. oldal

6.3. A sajtóval való kapcsolattartás legfontosabb eszközei és ezek

részletes bemutatása 46. oldal

6.4. Főbb sajtómegjelenések 54. oldal

6.5. Közös marketingkommunikáció 61. oldal

6.6. Marketingtevékenységek időzítési terve 61. oldal

7. A projekt célkitűzései 62. oldal

Forrásjegyzék 66. oldal

3

1. A marketingstratégiáról

A marketingtervezési folyamat egymással összekapcsolódó lépések sorozata, amelynek

végeredménye a marketingstratégia.

A marketingstratégia azokat az egymáshoz illesztett, összehangolt cselekvési

lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat alkalmazhat a céljai elérése érdekében.

A marketingstratégia tehát egy általános terv arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk

elérni adott célpiacon, továbbá ennek érdekében mit szándékozunk tenni a marketing-

mix elemekkel. A marketingterv magában foglalja a megvalósítási lépéseket, ezek

sorrendjét, valamint az elérésükhöz szükséges időt.

A marketingstratégia egyesíti a marketing összes feladatát. A marketingstratégia

tartalmazza a marketingcélok meghatározását, a célok eléréséhez szükséges eszközöket,

valamint azt a folyamatot, ahogy a célokat elérik.

Marketingstratégiánk kidolgozásakor a vezetői összefoglalóban kiemeljük a projekt

országon átívelő szerepét.

A helyzetelemzés során bemutatjuk a céltérséget gazdasági, turisztikai és társadalmi

mutatóival, a projekt jelentőségét, a kulturális turizmus jellemzőit, a turisztikai

tájegységeket látnivalóikkal együtt.

Ezután következik a célcsoportok bemutatása, majd a SWOT-elemzésből kiderül,

hogy mi jelenti a projekt erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit.

Szólunk a marketingkommunikáció elemeiről, bemutatva a kommunikációs stratégiát,

a marketingkommunikáció során használt publikációs eszközöket, és ezek jellemzőit, a

sajtóval való kapcsolattartás módját, a közös marketingkommunikáció alapjait.

Majd zárásként szólunk a projekt céljairól, lehetőségeiről, a program folytatásáról.

A REG-NET projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén területfejlesztési

ernyőszervezet kialakítása. Három területi szintnek megfelelően egy háromelemű

együttműködési rendszerre tesznek javaslatot a projekt keretében, amelynek különböző

intézményesültségi szintek felelnek meg. Az együttműködés sikere mindazonáltal attól

függ, hogy a térségi szereplők mennyire érzik fontosnak, hogy együtt dolgozzanak. Ezen

fontos feladatot kívánja előmozdítani ezen marketingstratégia is.

4

2. Vezetői összefoglaló1

A projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén határon átnyúló

területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása, létrehozása, amely a határtérség

átfogó, integrált fejlesztését koordinálná, és mediátorként segítené a helyi szereplőket a

határ menti együttműködésekben történő sikeres részvételben. Másik fő feladat az

ennek működését segítő területi adatbázis kialakítása.

Az ernyőszervezetre vonatkozó javaslatokat két szempontból vizsgálták.

(1) Az együttműködés területi lefedettsége

Egyrészt elemezték a területi relevanciát. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen területi

lefedettséggel célszerű létrehozni egy ilyen szervezetet. Vizsgálták a táji adottságokat, a

tágabb régió funkcionális városhálózati viszonyait (beleértve a jelenlegi városi funkciók

sűrűségét, a potenciális gravitációs viszonyokat, a településhierarchiát, határon átnyúló

vonzáskörzeteket), a határ menti közlekedési infrastruktúra és a gazdasági-logisztikai

funkciók térbeli elhelyezkedését, a foglalkoztatási és demográfiai viszonyok térbeli

vonatkozásait. Ezen kívül átvilágították a térséget abból a szempontból is, hogy a

területfejlesztésben jelenleg érintett szervezetek, intézmények milyen területi (állami,

regionális, helyi) hatókörrel tevékenykednek. A vizsgálatba bevonták a formálódóban

lévő határon átnyúló kezdeményezéseket (európai területi társulások, háromoldalú

natúrpark), valamint a helyi szintű partnerségi kapcsolatokat is. Utóbbival kapcsolatban

fontos adalékot jelentett a magyar-szlovén program irányító hatóságának pályázói

adatbázisa, és a jelen projekt keretében elkészített stakeholder-elemzés, amely térképi

módon is megjelenítette a pályázók elhelyezkedését. Külön kitértek a magyar-szlovén

határ menti vegyes bizottság és a kapcsolódó CBC operatív program szerepére is.

A fenti vizsgálatok alapján az alábbi megállapításokat fogalmazták meg:

a) A határszakasz térszerkezeti kérdései nem értelmezhetőek osztrák és

horvát kitekintés nélkül, a belső perifériahelyzetek nem oldhatók fel komplex, a

központok funkcionális vonzáserejét a határokon túli vidékies területeken is

megnövelő akciók nélkül. A fejlesztési partnerségnek figyelembe kell vennie a

szorosan vett magyar-szlovén határtérség tágabb kontextusát. Ezt az is indokolja,

hogy a NUTS III-as területi egységek illeszkedése látványosan esetleges,

miközben a résztvevő térségek ugyanazon külső irányokban is kooperálnak. A

már ma is meglévő, többoldalú kapcsolatrendszerre alapozott partnerség a

1 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 3-7. oldal 2013.

5

rendelkezésre álló határ menti források integrációjával az egész régió komplex

fejlesztését teszi lehetővé. A javasolt együttműködés területi

relevanciájának első szintje a magyar-szlovén-horvát-osztrák négyes

határvidék integrációjában található meg. A jelenleg létező együttműködések

közül ehhez a területi szinthez a legközelebb a 24 Város-kezdeményezés áll, de

abból is hiányoznak a muraközi és a dél-burgenlandi partnerek. A Pannon ETT a

rövidesen csatlakozó horvát tagok révén ugyan a releváns célterület jelentős

részét egyesíteni fogja, de a társulás természetes és funkcionális központja a

magyar-szlovén határtérségtől messze esik (a program jogosultsági területén is

kívül), így az ETT nem játszhat integrátori szerepet a térségben, bár fontos

partner marad.

b) Az ernyőszervezeti kezdeményezés ugyanarról a szintről jön, amely a

magyar-szlovén program jogosultsági szintjét jelenti. Bár ez a szint, amely

megjelenik a vegyes bizottság munkájában is, térszerkezeti szempontból

nyilvánvalóan tökéletlen, a finanszírozási modell e tekintetben kényszerítő erővel

bír: a regionális szereplők számára továbbra is ez lesz a releváns területi scope.

c) Kitapinthatóan létezik az együttműködéseknek egy harmadik szintje. A magyar-

szlovén határterület két eltérő karakterisztikájú (és ezzel fejlesztési

adottságú) szakaszra osztható. Az északi területen inkább a táji, természeti,

vidékfejlesztési, turisztikai adottságok jelentik a kapcsolódás legígéretesebb

területét, míg a déli szakaszon inkább a jelentős átmenő forgalmat bonyolító

közlekedés-földrajzi adottságokra épülő városfejlesztési, logisztikai potenciálok. A

kétoldali centrumhiányosságból, perifériahelyzetből adódó hasonló kitörési

szándékok, és a közös kulturális értékek azonban a teljes határ mentén komoly

kohéziós tartalékokat rejtenek. Az északi térségben a nemzeti parki és natúrparki

együttműködés világosan kijelöli a releváns területi kereteket. Délen a

Muraszombat–Lendva–Lenti–Letenye kisvárosi hálózat tölthet be hasonló

szerepet, de egészen más funkcionalitással.

(2) A tervezett ernyőszervezet intézményi vizsgálata

A másik vizsgálat az ernyőszervezet intézményi kereteire irányult. Ebben a részben

számba vették a nemzetközi jog és az uniós jog keretein belül kialakítható intézményi

formákat, kezdve a legkevésbé formalizáltaktól az önálló jogi személyiséggel

rendelkezőkig.

Részletesebben kitértek a fejlesztési partnerségre, amely egy lazább együttműködési

formát jelent. Elemezték a Madridi Keretegyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek

6

szerepét a formalizált határ menti együttműködések elterjedésében, illetve az ennek

nyomán kialakult együttműködési formákat (munkaközösségek, eurodistrictek). Új

lehetőséget jelent a Madridi Keretegyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyve által

létrehozott euroregionális együttműködési csoportosulás (ECG: Euroregional Cooperation

Grouping), amelyet a közösségi jog alapján alapítható európai területi társulás (EGTC:

European Grouping of Territorial Cooperation) modelljével is összevetettünk. Röviden

érintették az uniós határ menti programokat és az eurorégiós együttműködéseket is.

Áttekintették a két ország közigazgatási rendszerét is, mivel a potenciális szervezeti-

intézményi megoldást meghatározza, hogy milyen adminisztratív-területi szintek

vehetnek abban részt. Külön kitértek a két ország EGTC-szabályozására is, mivel a

pályázat célul tűzte ki egy EGTC alapítását.

Beazonosították az ernyőszervezet feladatait és funkcionális helyzetét abban a

háromszintű rendszerben, amelyben a tervezett ernyőszervezeten (szakmai-stratégiai

szint) kívül a magyar-szlovén vegyes bizottság (politikai szint) és a helyi szereplők

(végrehajtási szint) vesznek részt.

Az egyes megoldási lehetőségek összehasonlítását 11 szempont szerint végezték el:

Tényező Magyarázat

1 Az intézményesülés igénye Mennyire jellemzi a határtérség szereplőit az adott

modellnek megfelelő szintű intézményesülés igénye?

2 Intézményes együttműködési

tapasztalat

Mennyire rendelkeznek a határtérség szereplői az

adott modell szintű együttműködés tapasztalatával?

3 Intézményesülés indokoltsága Indokolt-e a jelenlegi helyzet alapján az adott szintű

intézményesültség a helyi szereplők véleménye

szerint?

Az alternatívákat ötfokozatú Likert-skálával értékelték, majd az így nyert pontszámokat

aggregálták. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy az ernyőszervezet létrehozásához a

jelenlegi helyzetben a fejlesztési partnerség a legkedvezőbb megoldás, mivel

• nem kívánja meg új intézmény létrehozását

• nem jár jelentős finanszírozási igénnyel

• képes integrálni a határ menti együttműködésben részt vevő szereplőket (az

osztrák és a horvát oldalról is)

7

• a vegyes bizottság irányában legitim módon tudja megjeleníteni a helyi érdekeket

• létrehozásához ma is adottak a kapacitások.

A javasolt fejlesztési partnerségi modellben

• a két magyar megye fejlesztési ügynöksége,

• a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség,

• a régióban működő, ágazati intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki

igazgatóság, vízügyes szervezetek stb.),

• a 24 Város együttműködés,

• a Pannon ETT,

• a háromnemzetiségű natúrpark, valamint

• a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt.

Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek.

A tanulmány végén konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a partnerség működtetésére

vonatkozóan.

Összességében az a legfontosabb, hogy a területfejlesztési ernyőszervezetbe

bevonható partnerek relevánsnak tudják elfogadni az együttműködés intézményi

megoldását, ne érezzék azt túlságosan bonyolultnak, plusz tehernek, hanem egy esélyt

lássanak benne az uniós és egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb

felhasználására.

A másik fontos szempontot a kohézió erősítése jelenti. A régió belső területi, gazdasági

és társadalmi kohéziójának erősítése révén ugyanis a helyi szereplőkben is erősödni fog

az igény a kooperációra, és megjelenhetnek olyan intézményi megoldások, amelyek ma

még nem kivitelezhetőek, de egy magasabb elkötelezettség esetén mégis ésszerűvé

válnak. Ehhez azonban először az együttműködés szellemiségét kell elterjeszteni a

régióban, amire a fejlesztési partnerséget megfelelő eszköznek tekintjük.

8

3. Helyzetelemzés

3.1. A céltérség bemutatása2

A tervezett együttműködés területi aspektusát három tényező határozza meg: az adott

térség táji adottságai, funkcionális viszonyai, valamint a ma is meglévő, területileg

beazonosítható irányítási-kormányzási keretek.

A határok gyakran választanak el egymástól táji karakterükben azonos vagy nagyon

hasonló térségeket. Ilyen esetekben az együttműködés, a releváns területi szintű

kooperációk kialakítása egyszerűbb, mint amikor a határ markáns különbségekkel

jellemezhető régiók között húzódik, vagy olyan fizikai barriert alkot, amely meghaladása

eleve nehézségeket okoz.

A magyar-szlovén határvidék esetében egy táji folytonosságot, lassú átmenetet

figyelhetünk meg, ami a táj-karakterisztikai adottságok állandóságát jelenti a határ

mindkét oldalán: az államhatártól eltekintve igen hasonlatos, egybefüggő, egymással

szerves táj- és kultúrafejlődési kapcsolatban álló vidékekről beszélhetünk.

Mindez jól nyomon követhető a területhasználat alakulásában, hiszen míg a térség északi

részén az érintetlenebb, jól erdősült tájkép folytatódik a határ túloldalán, a déli oldalon a

táj által determinált közlekedési folyosók mentén sűrűsödő beépítettségről, gazdasági

hasznosításról mondható el ugyanez. A területhasználat szempontjából a nyugat-pannon

térségnek a Rába, a Mura és a Dráva folyóvölgyeivel jellemezhető része jórészt

egységesnek tekinthető. Magyar-szlovén viszonylatban ennek a nagyrészt homogén

tájnak a határai Maribortól nyugatra, valamint a Balaton nyugati vidékein húzhatóak

meg. Az így körülhatárolt integráns térség azonban hangsúlyeltolódásokkal ugyan, de

közös jellegzetességeket mutat a dél-burgenlandi, drávaközi (Horvátország) és részben a

dél-stájer vidékekkel.

A magyar-szlovén határtérség tipikus periféria, jelentősebb térszervező erővel bíró

városok nélkül, ilyenek csak a határtól 50-70 km-es távolságra találhatóak, ezért határon

átnyúló potenciális vonzáskörzetekkel a régióban csak elvétve találkozunk. Ez még abban

az esetben is igaz, ha nagyobb térségi kitekintéssel közelítjük meg a kérdést. A magyar-

szlovén-osztrák hármas határvidék természetes nagyvárosi központjának a közel 270

000 lakosú Graz tekinthető. A megközelítőleg azonos népességszámú Ljubljana a

földrajzi távolság okán nem tud hasonló hatást gyakorolni a vizsgált térségre.

2 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 8. 11-19. oldal 2013.

9

Ugyanakkor várható, hogy a horvát uniós csatlakozásnak és a határok átjárhatóságának

köszönhetően a közel 1 milliós zágrábi agglomeráció gravitációs ereje fokozatosan

érvényesülni fog. Ez a jelenség újabb érvet szolgáltat a területi együttműködésnek a

szomszédos horvát térségekre történő kiterjesztése mellett.

A szűkebb régión belül jelentősnek mondható Maribor és Szombathely határon átnyúló

térszervező ereje, viszont hatásukat főleg Ausztria határvidékeire fejtik ki, nem a

magyar-szlovén közös határszakasz térségére. Podravska régió déli határszélén pedig a

horvát Varasd és Csáktornya vonzóhatása érvényesül.

A szűkebb határtérség településhálózatában Muravidék régió központja, Muraszombat a

legnépesebb. Elméleti vonzáskörzete átnyúlik az ausztriai Bad Radkersburg környékére,

valamint igen csekély mértékben Magyarország területére is. A város magyarországi

vonzáskörzetébe olyan települések tartoznak, amelyek közigazgatási központjai távolabb

esnek, így a határon átívelő együttműködések kiteljesedése e települések periférikus

helyzetén érdemben tudna javítani. Szentgotthárd tágabb vonzáskörzete szintén

magában foglal mind osztrák, mind szlovén településeket is. A sűrű határ menti

pontoknak köszönhetően a Muravidék északkeleti falvainak is képes városi

szolgáltatásokat nyújtani. Szentgotthárd különlegessége, hogy Szlovénia főkonzulátust

tart fenn a városban, ami még inkább erősíti központi szerepkörét. Meg kell továbbá

említeni, hogy a város szlovén identitással és szlovén nyelvű oktatási intézménnyel is

rendelkezik.

Lenti és Letenye, illetve Lendva térszervező ereje csekély mértékben szintén érzékelteti

hatását a határ túlsó oldalán. A régió északabbra fekvő térségeiben kisebb mértékű

határon átnyúló területi potenciált azonosíthatunk be Körmend és Kőszeg esetében.

A vonzáskörzeti vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a tervezett területfejlesztési

együttműködés szempontjából három településkategória különíthető el. A középvárosi

szintet a 40.000-nél népesebb települések alkotják (Maribor, Szombathely,

Zalaegerszeg, Varasd, Nagykanizsa), amelyek közül a határtérségre valójában kizárólag

Maribornak van kisugárzó gravitációs hatása, kisebb mértékben Varasd és

Zalaegerszeg szerepét tudjuk beazonosítani.

A második szintet a kisvárosok jelentik, amelyek lakosságszáma 8 és 25 ezer között

változik. Ezek között Muraszombat rendelkezik meghatározó súllyal, a hasonló

népességszámú Ptuj inkább a maribori városi övezet irányából Horvátország felé teremt

határon átnyúló kapcsolati lehetőséget. Rajtuk kívül a 15.000 lakosú Csáktornya, a

12.000-es Körmend és Gornja Radgona, a 11.000 lakosú alsólendvai község, valamint

Szentgotthárd és Lenti említhető meg olyan kisvárosokként, amelyek valamilyen szintű

határon átnyúló területi potenciállal rendelkeznek.

A harmadik szintet a centrumhiányos határ menti térségekben fekvő kisebb

települések jelentik. Jóllehet Muraszerdahely, Perlak, Letenye, Gyanafalva,

10

Németújvár lakosságának száma a 7.000-et, sőt, a legtöbb esetben az 5.000-et sem éri

el (Őriszentpéternek mindössze 1.200 lakosa van) a településhálózati sajátosságoknak

köszönhetően mégis releváns szereplői lehetnek a határ menti együttműködésnek.

Graz külön szintet képvisel, területi potenciálja révén messze kiemelkedik a középvárosi

szint fölé.

1. ábra: Városok elméleti vonzáskörzeti határai3

A terület közigazgatási felosztásainak különbségeiből adódik az eltérő települési

funkciósűrűség. A szlovén oldal látszólag kiegyenlítettebb funkcióeloszlása abból

vezethető le, hogy itt egy önkormányzat egy nagyobb és több kisebb településből tevődik

össze. Ez a szint átmenetet képez a magyar települési önkormányzati és az újonnan

kialakított járási szint között. Meg kell továbbá említeni, hogy a szlovén felsőoktatási

rendszer területileg egyenletesebb eloszlása miatt számos esetben találkozunk

felsőoktatási intézményekkel kis lélekszámú önkormányzatok esetében is, ami jelentősen

erősíti az adott település funkcionális szerepét.

A legkisebb települések igen funkcióhiányosak, egy-két kisebb, közepes központ

intézményellátottságát tudják kihasználni. Különösen erős a települési

3 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 12. oldal 2013.

11

intézményhiányosság a határtérség északi felében, ahol a Muraszombat és Szentgotthárd

közé ékelődő települések lakói számos területen kényszerülnek e funkciók elérése

érdekében ingázásra. A határterület déli részén az intézményellátottság lényegesen

kiegyenlítettebb képet mutat, azonban kiemelkedő központot itt nem találhatunk, az

szintén a közeli Muraszombatban, illetve a távolabbi Ptujban vagy Zalaegerszegen

azonosítható.

Míg a magyar oldalon a nagyvárosok funkciógazdagsága mellett a vidéki térségek jóval

kedvezőtlenebb helyzetben vannak, addig a szlovén oldalon a funkciók jóval

egyenletesebben oszlanak meg.

A határtérség magyar oldalán a gazdaság infrastruktúrájának fontos elemét képezik az

ipari parkok, amelyek a térség számos városában, így Lentiben, Szentgotthárdon,

Zalalövőn, valamint a községi jogállású Rédicsen is működnek. A szlovén oldalon az

inkubátorházak, technológiai parkok töltenek be a magyar ipari parkokéhoz hasonló

funkciót.

A magyar oldal gazdaságának erőssége, hogy magas vállalkozássűrűség jellemzi,

szemben a szlovén oldallal, a határ ebből a szempontból markánsan eltérő adottságokkal

rendelkező térségeket választ el egymástól.

3.2. A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei4

A magyar-szlovén határon kialakítható együttműködéseknek ma három, egymástól

elkülöníthető területi szintje van: az állami, a regionális, valamint a helyi.

Állami szint: a magyar és a szlovén állam intézményei az együttműködésben

kétféleképpen érintettek, a Magyarország-Szlovénia Határon Átnyúló Vegyes Bizottság,

valamint a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program révén.

Regionális szint: a magyar-szlovén program átmenetet képez az állami és a regionális

szint között, mivel a határ menti programok alapvetően a NUTS III. szintű területi

egységeket jelölik ki jogosultként. Magyarország esetében a jelzett két megye egyben

közigazgatási szintet is jelent, és a megyéknek önálló területfejlesztési intézményeik is

vannak. A 2011-2013 között végrehajtott átalakítás ugyanakkor jelentős változásokat is

indukált a magyar közigazgatásban, ami a területfejlesztésre is kihatással van. A

tervezési-statisztikai régiók szintje teljesen kikerült a rendszerből, a regionális

fejlesztési ügynökségek 2013-ban megszűnnek. A feladatot az új törvények a megyei

önkormányzatokra ruházták, miközben számos funkciót a megyei kormányhivatalok és

4 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 24. és 80. 81. 85. oldal 28-33. oldal 2013.

12

az újonnan kialakított járási hivatalok vettek át, amelyek az állami bürokrácia

dekoncentrált intézményeiként működnek.

Ez a fordulat egyfelől kedvező, mivel a területfejlesztési feladatok közelebb kerültek a

helyi szinthez, és a korábban regionális szinten elérhető hivatalok szintén könnyebben

hozzáférhetőek az állampolgárok számára. Ugyanakkor a CBC-programok által

támogatott megyei önkormányzatok számára kompetencia hiányában jelentősen

beszűkült azoknak a potenciális ágazati együttműködéseknek a köre, amelyek esetében

határ menti fejlesztéseket kezdeményezhetnének.

Az új rendszerben területfejlesztési szempontból mindenképpen meghatározó

szereplővé lépnek elő a megyék, és ezt a közös magyar-szlovén ernyőszervezet

kialakításánál is figyelembe kell venni. Várható, hogy mindkét megyének saját

fejlesztési ügynöksége lesz, de a fejlesztésekben célszerű számolni a megyei

vállalkozásfejlesztési alapítványokkal is.

A magyar oldallal szemben Szlovéniában a helyi szinten kívül az adminisztratív

funkciókkal bíró járások és a központi kormány szintje különíthető el. A

területfejlesztésnek így a statisztikai szempontból beazonosított, és a program által

érintett két régió nem önálló szereplője, ez a funkció kizárólag a helyi és az állami

szinten beazonosítható.

Mindemellett mindkét régióban működnek területfejlesztésben érdekelt szervezetek,

amelyek az adott régió fejlesztésében aktívak: így a Mura Regionális Fejlesztési

Ügynökség, a Maribori Fejlesztési Ügynökség, a Prlekija Fejlesztési Ügynökség, a

Maribori Turisztikai Intézet, a Pannon Európai Területi Társulás.

Egyfajta átmenetet képez a regionális és a helyi szint között a 24 Város

Együttműködés. A városhálózat 8 osztrák, 9 szlovén, és 7 magyar várost foglal

magában. Az ötletgazda egy stájer vállalkozó volt, akinek az elsődleges célja egy

turisztikai hálózat kialakítása volt, de a kooperáció végül túlnőtt az eredeti terveken. A

kezdeményezés megvalósítását két projekt tette lehetővé, az egyiket a magyar-osztrák,

a másikat a szlovén-osztrák program finanszírozza. Az együttműködés az alábbi

területekre terjed ki: terület-, város- és vidékfejlesztés, gazdaság-,

infrastruktúrafejlesztés, munkaerő-piaci kezdeményezések, közlekedés, KKV-k

támogatása, környezetvédelem, műemlékvédelem, kultúra, turizmus, térségi identitás

erősítése.

Helyi szint: Vas Megyei Elmaradt Térségek Önkormányzati Szövetsége, Őrség-

Vendvidék Natúrpark, Rába Natúrpark, Goriĉko Natúrpark szervezetek a természeti

örökség közös védelmét és fenntartható hasznosítását szolgálják a határ mentén. Az

Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása a határ menti természetvédelmi

együttműködés átalakulását hozta magával. Míg a német nyelvterületen igen népszerű

natúrparkok alulról szerveződnek, szerves együttműködéseket alakítanak ki, és a helyi

13

igényeket első helyen kezelik, addig a nemzeti park állami szereplő, a területen folyó

tevékenységeket szigorú jogszabályok írják körül, így a helyi igények csak másodlagos

szerepet játszanak. A nemzeti park jelenleg szorosan együttműködik a natúrparki

kezdeményezéssel, és határ menti projektek aktív szereplője.

Az állandósult helyi kezdeményezések modelljeit a testvér-települési kapcsolatok

jelentik, amiben a szűken vett határtérségben mindössze 18 önkormányzat vesz részt.

A magyar-szlovén határtérségben felállítani tervezett ernyőszervezet egyfajta

szakmai koordinációt látna el a jövőben a helyi és az országos szint között.

Ennek keretében helyi szintről begyűjti a fejlesztési igényeket, terveket, adatokat gyűjt

a régióról és a régióban működő szereplőkről, akik érdekeltek a határ menti

együttműködésben.

A helyi szint irányában információkat szolgáltat, segíti az új kohéziós politika által

sürgetett integrált stratégiai szemléletmód elterjedését, a stratégiai tervezési

folyamatokat, a határon átnyúló partnerségek kialakítását, bővítését, részt vesz a helyi

szereplők kapacitásfejlesztésében és a konkrét projektek előkészítésében.

A politikai szint irányában egységesen jeleníti meg a határrégió érdekeit. E tekintetben

újra hangsúlyozzuk a szoros együttműködés szükségességét a szomszédos osztrák és

horvát térségek szakmai szervezetivel, intézményeivel. Döntés-előkészítő

háttérdokumentumokat készít elő, és a határtérség fejlesztéséhez szükséges

stratégiákat készít és juttat el a VB-nek. Folyamatosan informálja a VB-t a régió

helyzetének alakulásáról, rendszeres időközönként elkészített status reportok

formájában.

A VB az ernyőszervezet számára biztosítja a megfelelő döntésekhez szükséges

információkat, és a szabályozási folyamatokon keresztül segíti a helyi fejlesztési

munkát.

Az ernyőszervezet ezen kívül a saját keretein belül ellátja a szakmai és szakpolitikai

koordinációt az együttműködésben résztvevő felek között, biztosítja az információk

rendszeres, megfelelő színvonalú cseréjét, segíti a partnerek kapacitásfejlesztési

munkáját, közös projekteket generál, és ellátja a háromszintű partnerségi rendszer

adminisztrációját.

A felsorolt funkciók szükségessé teszik az ernyőszervezet valamilyen szintű

intézményesülését, mivel a sokrétű feladatok elvégzésének ellenőrizhetősége, számon

kérhetősége, eredményessége a jelenlegi esetleges partnerségi kapcsolatok között nem

oldható meg.

A javasolt fejlesztési partnerségi modellben a két magyar megye fejlesztési

ügynöksége, a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség, a régióban működő, ágazati

15

TELEPÜLÉS NEVE NÉPESSÉG SZÁMA

TELEPÜLÉS FEKVÉSE

FŐBB GAZDASÁGI SZEREPLŐK LÁTNIVALÓK

GRAZ6

szlovénül: Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca, a város német neve a szlovén Gradec, "kis vár" szóból

Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval).

1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.

266 965 fő (2012. jan 1.)

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazi-medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazi-medencére. A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő. Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör-, és a szövőipar.

Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.

Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi

6 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Graz

16

Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma

Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel.

Dóm (Szt. Ägidius)

Színház

Művészetek Háza (Kunsthaus)

Ferences-rendi kolostor és

17

templom

Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824)

Szt. Leonard templom

Jézus szíve templom

Botanikus kert

Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett.

Repülőmúzeum

„Érzékelés” Múzeuma

Operaház

Új Galéria

18

Városi múzeum

Művészház

Camera Austria

Néprajzi múzeum

Püspöki múzeum

Irodalomház

Frida&Fred gyerekmúzeum

Villamosmúzeum

Krimimúzeum

Repülőmúzeum

SZOMBATHELY7

németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul: Sambotel, szlovákul: Kamenec

77 547 fő (2013. jan 1.)

A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét

Szombathely gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az ipar, azon belül is a feldolgozóipar. Jelentőségét megtartotta jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban annak ellenére, hogy az elmúlt másfél

Kámoni Arborétum

Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár

7 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathely

19

Magyarország legrégibb alapítású városa, amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek

Vas megye (a korábbi Vas vármegye) székhelye. 1990-től megyei jogú város.

az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak.

évtizedben gyökeresen átalakult a struktúrája. Az 1990-es évektől kezdve a gépipar tört előre a tőkebefektetések és a zöldmezős beruházások nyomán. Az itteni székhelyű, közepes- és nagyméretű vállalatok által reprezentált iparról ma összességében elmondható, hogy nagy termelési értéket állít elő, exportorientált (a bevétel 86%-a külföldről származik) és még mindig magas arányban alkalmaz betanított munkaerőt.

A kibocsátás és a foglalkoztatás rangsorában második legfontosabbnak a fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység tekinthető. A textília, ruházati, bőrtermék gyártása a város iparának tradicionális, ugyanakkor a nemzetközi piaci hatásoknak leginkább kiszolgáltatott területe. Az olcsó import, a gyártási költségek elmúlt időszakban történt jelentős emelkedése és az erős bérmunka jelleg miatt a gazdaságban betöltött súlya egyre

Északi Vízmű - Vízmű Történeti Múzeum

Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma

Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház

Fusz Ernő Mentőmúzeum

Járdányi Paulovics István Romkert

Savaria Múzeum

Smidt Múzeum

Szent Márton Látogatóközpont

Szombathely

8 forrás: http://mek.oszk.hu/06000/06031/06031.pdf

20

zsugorodik.

A helyi élelmiszergyártást ma már csak néhány, alapvetően helyi igényeket kiszolgáló sütőipari vállalkozás testesíti meg.

A szombathely keleti övezetében letelepedett és itt befektetni szándékozó ipari és kereskedelmi egységek részére nyújt magas szintű infrastrukturális hátteret, innovációs és egyéb gazdasági szolgáltatásokat a Claudius Ipari és Innovációs Park. Közel 70 vállalkozásnak van itt a székhelye, illetve telephelye. A szervezetek mérete széles skálán mozog, mikro vállalkozások mellett ezernél több munkavállalót foglalkoztató üzemekkel is találkozhatunk.8

Főbb gyárak:

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot

BPW Hungária

Delphi Hungary

Falco

katonatörténete - Katonaságtörténeti gyűjtemény

Szombathelyi Képtár

Vasi Múzeumfalu

Zsinagóga

21

Jabil

LUK Savaria

Styl

EPCOS

ZALAEGERSZEG9

németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg"

Zala megye székhelye, megyei jogú város.

A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.

Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.

59 499 fő (2013. jan 1.)

A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik.

A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett

Zalaegerszeg környékének nagy része alapvetően mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület. Ezen belül a gazdasági tevékenységek között meghatározó a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás, amelyek termékeikkel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárulnak a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A KSH adatai szerint 2000-ben 1193-an rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal. A városban a gazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a

Göcseji Múzeum

Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Finnugor Néprajzi Park

Magyar Olajipari Múzeum

Papp Simon emlékszoba - a geológus, egyetemi tanár, akadémikus hagyatékából összeállított, életét és munkásságát bemutató

9 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg

22

az M7-re.

legjelentősebbek.

A város gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar. A gép- és bútoripar teljesített a legjobban a feldolgozóiparon belül az elmúlt években, a feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza. Az építőipar teljesítménye javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát. A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma. Jellemző, hogy egyre újabb multinacionális üzletközpontok építkeznek a városban.

Főbb gyárak:

Flextronics International Ltd

Ganz Ipari Park

Zalaegerszegi Déli Ipari Park

Északi Ipari Park Inkubátorház

emlékkiállítás

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga

Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján

Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.

Fazekasház

Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.

Csácsi arborétum

Csipkeházak

Kvártélyház

23

Ispita

Sóház

Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom

Jézus Szíve ferences plébániatemplom vagy Olai templom

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom - Mindszenty József emléktemploma

Református templom

Evangélikus templom

Kálvária-kápolna

24

NAGYKANIZSA10

németül Großkirchen, Großkanizsa, horvátul Velika Kaniža, törökül: Kanije) közepes méretű megyei jogú város Zala megyében

49 302 fő (2012. jan 1.)

Zala megye déli részén, a Mura folyótól 13 km-nyire északkeletre, a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült. Alacsony (100–110 m) fekvésű vidék, a hajdani mocsárvilág lecsapolására számos csatorna szeli át a környékbeli nedves réteket, legelőket. A várostól északra, északnyugatra 200 m-t meghaladó magasságú erdős dombvidék övezi. A városon halad át a 7-es főút és az M7-es autópálya.

Nagykanizsa Délnyugat Magyarországon, az európai V. számú közlekedési folyosó

Nagykanizsa és környéke olyan értékekkel, előnyökkel rendelkezik, amelyek alapján ideális gazdasági környezetet tud biztosítani a betelepülő vállalatok és a befektetők számára. A város gazdag történelmi-kulturális hagyományai, Nyugat-Európa közelsége kedvező logisztikai elhelyezkedése, az oltatási rendszer fejlettsége, munkavállalóinak jó képzettségi szintje és nyelvtudása, mind olyan tényezők melyek ideális befektetési környezetet biztosítanak.

A nagykanizsai Ipari Park a betelepülők cégek számára a következő előnyöket nyújtja: Fejlett infrastruktúra, széles beszállítói partner hálózat kialakításához megfelelő vállalkozói kör, iparűzési adó és egyéb kedvezmények.11

Thury György Múzeum

Magyar Plakát Ház

Képzőművészetek Háza Kiskastély

Pollák ház

Alsóvárosi templom

Felsővárosi templom

Axenti-ház

Bazár udvar

10 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa 11 forrás: http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=41

25

mentén, több fontos közúti és nemzetközi vasúti vonal metszéspontjában fekszik. A város természetes kapocs a Balkán és az észak-olasz térségek felé, karnyújtásnyi távolságra van Horvátország, Szlovénia, Ausztria, és csak 40 km a Balaton

Förhénci kápolna

Inkey-kápolna

Grünhut-ház

Lackenbacher-ház

Magtár

Vasemberház

VARAZDIN12

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

49 075 fő (2001)

Zágrábtól 81 km-re északra a Dráva partján fekszik.

Varasd Horvátország északi részének gazdasági és kulturális központja.13

A város három ország határán, a Dráva jobb partján fekszik, és az utóbbi években egyre jelentősebbé vált, bár a gazdaság fő bevételi forrása még mindig a földművelés, az állattenyésztés és a textilipar. A textilipar sok munkahelyet biztosít a térség számára. Az egyik legnagyobb munkaadó a Varteks

Varasdi vár

Székesegyház

Sermage-palota

A városban ma több barokk palota is látható, melyek a 17. és a 19. század között épültek: Draskovics grófok palotája, püspöki palota, Patačić-palota,

12 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Varasd 13 forrás: http://www.adrialin.hu/infohu/varasd/

26

ruhagyár. Sok embert foglalkoztat még ezen kívül a Vindija és a Kika élelmiszergyártó vállalat, valamint egy helyi fémfeldolgozó vállalkozás, a MIV. A meglehetősen újkeletű szabad kereskedelmi övezetbe néhány nagyobb külföldi vállalat települt. E cégeket állami adókedvezménnyel támogatják, így az övezet nagy népszerűségnek örvend, és további bővítésekre van kilátás.

Varasdi megyeháza - Horvátország egyik legnagyobb barokk palotája, Wasserman-Kreuz-palota. Herzer-palota, káptalani palota, Prašinski-Sermage-palota

A Horvát Nemzeti Színház épülete

Az Óváros körül ma is láthatók az egykori városfalak maradványai. Tornyaiból mára kettő maradt fenn a Gaja utcai Lisak-torony és a Stančić-téren álló Láncos-ház.

Városi Múzeum

27

MARIBOR14

Maribor (németül Marburg an der Drau). Ljubljana főváros után Szlovénia második legnagyobb városa és község (járás). Egyike a 11 szlovén község jogú városnak. Hasonlóan fontos gazdasági és kulturális centrum, ezért joggal tekinthető Szlovénia „második fővárosának.” Egyetemi város, katolikus érseki székhely.

114 349 fő (2002)

A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. Maribor a szlovén Alsó-Stájerország régió legnagyobb városa. A legközelebbi nagyváros a 60 km-rel északra fekvő osztrák Graz, amellyel szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol a Graz-Maribor Európa-régió keretében. Megközelíthető az A1-es autópályán Koper és Graz felől, valamint az A5-ös autópályán Muravidék és Magyarország felől.

Maribor a XIX. század közepén indult nagyobb fejlődésnek, amikor a Bécs-Trieszt közötti vasútvonalat megnyitották. Az addig jelentéktelen kisváros alig pár évtized alatt a duplájára nőtt. Új hidakat emeltek a Dráva folyón, amelyen évente közel kétezer teherszállító hajó közlekedett, árukkal tele Ausztriától Belgrádig, onnan pedig a Fekete-tengerig. Már korán jelentős iparággá vált a bortermelés. A Dráva-parti település ugyanis borairól is híres. Az évszázadokig osztrák, horvát és magyar befolyás alatt álló Maribor az első világháború végén elindította a „szlovénesítést”. Szlovén lett a hivatalos nyelv a közigazgatásban, az iskolákban és a hivatalokban. A második világháború során a város német megszállás alá került. A szlovén kultúra és a nyelv fejlődése megállt, a helyi gazdaság pedig elpusztult. A város a második világháború után elvesztette iparának egy részét, így az emberek ma már a szolgáltatóiparból és a turizmusból élnek.15

A Mariborski grad kastély

Városháza

Ferences templom

János katedrális

Víztorony

14 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maribor

28

KŐSZEG16

(németül Güns, horvátul Kiseg, vendül: Küseg) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi járás központja.

12 055 fő (2012. jan 1.)

Kőszeg Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban, Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ mentén fekszik, Bécstől 110 km-re délre, Budapesttől 260 km-re nyugatra, Graztól 130 km-re északkeletre, Szombathelytől 18 km-re északra, Felsőpulyától 15 km-re délre. A Kőszegi kistérség és a Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja. Hazánk schengeni egyezményhez való 2007-es csatlakozásával megszűnt határvárosi szerepe, kapcsolatai könnyebbé váltak a vonzáskörzetének

Komberg–Schubert Kft – a város legnagyobb foglalkoztatója – villamos autó-felszerelések gyártásával foglalkozik

A város két ipari parkkal rendelkezik: a Kőszegi Ipari Park a város déli területein 2006-tól és az Alpok Ipari Park 2008-tól a Soproni út mellett. 2010. október 15. és 2011. július 1. között épült fel a Pogányi út és Rákóczi út találkozásánál a Tesco hipermarket. Különlegessége a volt Posztógyár épületét bemutató falszakasz rekonstrukciója, illetve a mögötte kialakított Textil Történeti Múzeum.

Jézus Szíve templom

Jurisics tér

Városháza és a Hősök tornya

Szent Jakab-templom

Szent Imre-templom

Jurisics várJurisics Miklós Vármúzeum

A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írottkő Natúrpark része. A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület, építmény van országos egyedi védelem alatt. Mindemellett

15 forrás: http://www.savariaforum.hu/cgi-bin/safo/index.cgi?view=cikk&ID=154 16 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szeg

29

számító egykori Kőszegi járás területével.

a belváros és az azt övező zóna műemléki területként védi az örökségük fennmaradását. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is.

Zsinagóga

Chernel kert, Arborétum

Arany Egyszarvú Patikamúzeum

Fekete Szerecseny patikája, az ódon berendezések között üzlethelyiség, az emeleten pedig orvostörténeti könyvtár van

Főnix-ház benne működik a Szamos Marcipán

30

Mesegaléria

A Városi Múzeum a Tábornokházban látogatható

Postamúzeum

Öregtorony

A Kőszegi-hegység természetes szépségei mellett jelentős építészeti emlékekkel is büszkélkedhet. Itt halad el az Országos Kéktúra útvonala az Írott-kő felé. A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom.

Csónakázótó

Hétforrás

31

KÖRMEND17

(horvátul Kirmied, Kermien, németül Kirment, szlovénül: Kermendin, vendül: Karmadén) Rába-parti város Vas megyében, a Körmendi kistérségben.

11 924 fő (2010. jan 1.)

A Rába völgyében, a Pinka torkolatának közelében. Elérhető a 8-as számú vagy a 76-os számú főúton; valamint a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon.

A körmendi Ipari Park a település északnyugati határában egy történelmi fejlődésű ipari zónában, kapocsként a város két legnagyobb üzeme az EGIS Nyrt. gyógyszergyár és az ADA Hungária Kft. bútorgyár között helyezkedik el.

A közúti kapcsolat a 8-as főút és a Berki úton keresztül biztosított

Az Ipari Park összterülete mintegy 73 ha városi belterület, ipari és kereskedelmi besorolással rendelkezik. A parküzemeltető letelepítési filozófiájának súlypontja a parkfejlesztő cég, a volt Eybl Internationale AG- most Car-INside Kft.- az autóbeszállításhoz fűződött. A nemzetközi fejlemények 2008 végén ezt a célkitűzést valamelyest belföldi kis- és középvállalkozások felé fordították. A park vezetősége ezeket a letelepedéseket sokféle formában támogatni tudja.

Körmendi várkastély (Batthyány–Strattmann-kastély) - a főépületben a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Rk. templom, késő gótikus, 16. századi alapokon.

Tiszti ház

Heiszig-ház

17 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rmend 18 forrás: http://www.ibk-kormend.hu/?page=park&lang=hu

32

Középtávlatban megint az autóbeszállítói kör lehet a parknak a fő célcsoportja, hogy el lehessen érni egy kiegyensúlyozott szakmai keveréket a letelepedett cégek közötti sokféle szolgáltatással, valamint egymásközti szállítási viszonyokkal többrétű üzleti területen.18

SZENTGOTTHÁRD19

(szlovénül: Monošternek, németül St. Gotthardnak, vendül: Varašnak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. Vas megyében található, a Szentgotthárdi járás központja, 1983-ban kapott városi rangot.

8881 fő (2010. jan 1.)

Közvetlenül az osztrák határ mentén, a szlovén határ közelében a megye délnyugati csücskében, a Rába és a Lapincs összefolyásánál fekszik. Az Alpok keleti nyúlványainak köszönhetően klímája szubalpin jellegű. A schengeni egyezményhez történt csatlakozásig közúti határállomás és vasúti

General Motors Powertrain-Magyarország Kft, amely a kistérség legnagyobb munkaadója (2007-ben 711 fő).

Mellette, ugyancsak az ipari parkban a Vossen Hungaria és a Trefilarbed Hungary (az Arcelor-Mittal csoport tagja) számít a nagyobb cégek körébe, a fentieken kívül több kisebb létszámú vállalkozás is működik itt. Az ipar súlya a város gazdaságában jelenleg kb. 60%.

A 21. század elején a figyelem a városban is az idegenforgalom felé fordul, ennek köszönhető a St.Gotthard Spa&Wellness

barokk Nagyboldog-asszony templom és monostor (volt ciszteci apátság)

Barokk kert

Szentgotthárdi Kaszagyár farkaskalapácsai (ipari műemlék)

Pável Ágoston Múzeum

Színház (volt

19 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotth%C3%A1rd

33

határátkelő. Jelenleg a Szentgotthárd a magyarországi szlovén kisebbség központja. A városban Szlovénia konzulátust működtet.

A magyar–osztrák–szlovén államhatár közelében áll a három nemzet kultúráját, hagyományait és lakóit egyesítő település. A várost délről az Őrségi Nemzeti Park határolja. Évtizedeken keresztül a vasfüggöny elzárta a látogatók elől, de az elzártság segített érintetlenül megőrizni a természet szépségeit.

A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők, a csak itt látható, jellegzetes

élményfürdő megnyitása.

Magtártemplom)

Hársas tó

34

szórványtelepülések egyre több vendéget vonzanak a városba és környékére.

Közvetlenül a város mellett halad el a 8-as számú (E66) főközlekedési út. Legközelebbi nemzetközi repülőtér Grazban található. Vasúton a 21-es vonalon közelíthető meg, amely a Szombathely–Graz irányú kapcsolatot biztosítja.

LENTI20

(horvátul Lentiba) város Zala megyében, a Lenti kistérségben.

8143 fő (2010. jan 1.)

A Kerka folyó mellett fekszik a megye nyugati részén, közel a szlovén határhoz.

Főbb gazdasági szereplők21:

Femat Hungária Kft.22: a cég szolgáltatásai magában foglalják a készülék-, gép-, és berendezés- gyártást, szállítási technika és

Szent Mihály katolikus templom

Lenti vár

20 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lenti 21 forrás: http://lenti.linkcenter.hu/ 22 forrás: http://www.femat.hu/ 23 forrás: http://web.axelero.hu/kerkaf/magyar.html 24 forrás: http://www.logvalve.hu/

35

Lenti a 75-ös másodrendű főút mellett fekszik, így jó összeköttetésben áll Budapesttel, a Balaton vidékével, Zalaegerszeggel, valamint Szlovéniával. A város egyben közúti csomópont is, így innen indulnak a környező településre induló mellékutak is.

acélszerkezetek gyártását az ISO 3834-2 szabvány szerint. Hosszú évek óta megbízható partnerként állnak rendelkezésre az auto-mobil-, építő-, energia-, cement- és a bányaipar számára.

Kerka Menti Fűrész Kft.23: A cég fafeldolgozással foglalkozó állami tulajdonú közép vállalat. Elsődlegesen fűrészárut, parketta frízt, bútorlécet gyárt eladásra, de kisebb mennyiségben kész parkettát és lamellát is. A termékeit tölgy és bükk alapanyagokból készíti. Magyarországon kívül Svédországba, Németországba, Olaszországba, Ausztriába és Kínába szállít.

LOG Rt.24: A LOG VALVE Kft. 2008. december 5-én alakult, de a társaság szakmai, piaci ismerete és kapcsolatrendszere már 30 éves, hiszen a szakmai előd az 1983-ban Lentiben magalapított

Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark

25 forrás: http://www.lenti.hu/index.php?nyelv=hu&aktiv=lenti

36

Dunántúli Kőolajipari Gépgyár üzeme volt. Rendelkeznek azokkal a szakmai ismeretekkel, képességekkel és technikai eszközökkel, amelyeket a nemzetközi és magyar olaj-, gáz-, vegyipar, valamint az energiatermelő vállalatok a gépipartól az elmúlt évtizedekben igényeltek. Maguk fejlesztik, tervezik és gyártják a profilukba tartozó szerelvény típusokat.

A város életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. A Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark 8 ha zöld területen 5 szabadtéri és 4 fedett medencével várja a látogatókat. Vize Európa szerte ismert 40.000 éves gyógyvíz, amely kiválóan alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére. A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark jótékony földsugárzásai egészítik ki.25

37

GORNJA RADGONA26

régi magyar nevén Regede vagy Felsőregede, németül Oberradkersburg, vendül Gorenja Radgonja, egy szlovéniai kisváros és község a Mura déli partján.

A város 1919-ben, az első világháborút követő zűrzavarban szakadt el anyatelepülésétől, az Ausztriához tartozó Bad Radkersburgtól, amelynek addig elővárosa volt. Azóta népessége gyorsan nőtt, ma már a vidék legnagyobb települése, 2007-ig fontos közúti határátkelőhely volt.

12 416 fő (2002)

Gornja Radgona a Mura déli partján, stratégiai fontosságú helyen fekszik. A Murát követő síkságot a Várdomb (Grajskega griča) töri meg, elválasztván egymástól az északra lévő Apačei-medencét és a tőle délre fekvő muramenti síkságot. A város korábban fontos közúti határátkelőhely volt, az első világháború végéig vasúti összeköttetése volt Graz-cal, ma már csak Ljutomer irányában járnak a vonatok.

A remek borairól és vásárairól híres Gornja Radgona városában érdemes ellátogatni az ódon borospincékbe, ahol többek között a Zlata Radgonska Penina pezsgőborok is érlelődnek.27

Az üzleti övezet a Gornja Radgona község mellett helyezkedik el és az Arcont d.d. vállalat többségi tulajdonában van. Fő tevékenységek: fémfeldolgozó ipar, üvegipar, húsfeldolgozó ipar.28

Várkastély

Gornja Radgona belvárosa

Katolikus templom

MURSKA SOBOTA29

MURASZOMBAT (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül

20 080 fő (2002)

Szlovéniában, Muravidék régióban, a lenti határátkelőtől 32 km-re

Murska Sobota, azaz Muraszombat Pomurska régió legnagyobb települése. A város mindennapjait elsősorban a ruházati ipar, a

Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom

26 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gornja_Radgona 27 forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/ 28 forrás: http://oic-pom.si/pc_gradgonahu.html 29 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Muraszombat

38

Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és községközpont

északnyugatra, a Lendva jobb partján fekszik a település.

kohászat és a mezőgazdaság határozta meg, napjainkban pedig a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem dominál

Az év folyamán számos rendezvénnyel színesítik a város kulturális és közösség életét, vásárokra, fesztiválokra kerül sor, melyeknek szerves része a település és a régió gazdag kulináris öröksége is.30

Szapáry-kastély

CAKOVEC31

CSÁKTORNYA (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

15 185 fő (2011)

Varasdtól 14 km-re északkeletre a Muraközben fekszik.

Csáktornya városa magasan fejlett ipari, üzleti, kereskedelmi és oktatási tevékenységéről ismert.

A város gazdaságában jelentős szerepet játszik a textilipar, a cipőipar, az élelmiszer-feldolgozás, és a fémipar.

Jelentősebb cégek a városban: textil- és ruhagyárak - Čatek, Međimurska Trikotaža Csáktornya (MTČ), cipőgyártó – Jelen, pékség – Čakovečki mlinovi, húsgyár – Vajda.32

Csáktornya vára

Ferences templom és kolostor

Festetics grófok egykori késő romantikus kastélya, 1855 és 1888 között az egykori cukorgyárhoz tartozott. Ma a városi kórház

30 forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/ 31 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1ktornya 32 forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cakovec

39

működik benne.

A város központjában a Ferenc (Franjevački trg) és a Köztársaság (Trg Republike) tereket összekötő Tomislav király utca több, a 18. és a 19. században épített házat foglal magába.

Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó

PTUJ33

archaikus magyar nevén Potony, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj

23 242 fő (2002)

Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján fekszik.

Gazdasági életének fő meghatározója a repülőterek közelsége: Ptuj Sport Airfield (6.9 km), és Maribor Edvard Rusjan Airport (11 km).34

Mezőgazdasága kiemelkedő

Ptuj vára

Városháza

Óvárosi utca

Orpheusz-

33 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ptuj 34 forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Ptuj

40

jelentőségű, illetve az erre épülő élelmiszer, és feldolgozóipar. A kis- és középvállalkozások száma folyamatosan nő.

emlékmű

Torony

Ptuji-tó

41

4. Célcsoportok meghatározása

A projekt által elérni kívánt célcsoport marketing szempontból elsősorban Vas és Zala

megye, a Dráva-vidék és a Mura-vidék területén működő olyan szervezetek,

önkormányzatok, civilek, akik a szlovén-magyar határtérség fejlesztésére törekednek,

illetve aktív szerepvállalásukkal hozzá tudnak járulni a határvidék fejlődéséhez.

Célcsoportok áttekintése

Célcsoport Célcsoport kifejtése Elérésük módja

Állami szint A magyar és a szlovén állam

intézményei az együttműködésben

kétféleképpen érintettek, a Magyar-

Szlovén Határon Átnyúló Vegyes

Bizottság, valamint a Szlovén-

Magyarország Határon Átnyúló

Együttműködési Program révén.

Közvetlen megkeresések,

konferenciák, szakmai

találkozók, projekt

honlap,

sajtónyilvánosság.

Regionális szint Magyar megyei önkormányzatok,

megyei kormányhivatalok, járási

hivatalok. Szlovéniába az

adminisztratív funkciókkal bíró

járásoknak van szerepe.

Mindkét régióban működnek

területfejlesztésben érdekelt

szervezetek, amelyek az adott régió

fejlesztésében aktívak: így a Mura

Regionális Fejlesztési Ügynökség, a

Maribori Turisztikai Intézet, a

Pannon Európai Területi Társulás.

Közvetlen megkeresések,

konferenciák, szakmai

találkozók, projekt

honlap,

sajtónyilvánosság.

Átmenet a

regionális és a helyi

szint között

24 Város Együttműködése 8 osztrák,

9 szlovén és 7 magyar várossal.

Közvetlen megkeresések,

konferenciák, szakmai

találkozók, projekt

honlap,

sajtónyilvánosság.

Helyi szint Vas Megyei Elmaradt Térségek

Önkormányzati Szövetsége, Őrség-

Vendvidék Natúrpark, Rába

Natúrpark, Goriĉko Natúrpark,

Közvetlen megkeresések,

konferenciák, szakmai

találkozók, projekt

honlap,

42

Őrségi Nemzeti Park, valamint a

testvér-települési kapcsolatok (a

határtérségben 18 önkormányzattal)

sajtónyilvánosság.

Civilek Mindenki, aki tenni szeretne a térség

fejlődéséért.

Projekt honlap, szórólap,

sajtónyilvánosság

A célcsoportok közül az állami, a regionális, és a helyi szervezeteket, intézményeket

marketingkommunikációs szempontból közvetlen megkeresések, konferenciák, szakmai

találkozók, a projekt honlapja (internet) és a sajtónyilvánosság bevonásával érhetjük el.

A projekt időszakában ezért is van nagy jelentősége az ehhez kapcsolódó események

minél szélesebb körben való megszervezésének, illetve nyilvánossá tételének. Ehhez

kapcsolódóan a civil szakemberek, lakosság elérése szempontjából is lényegesek ezek az

események, hiszen az ezekről készült híranyagok, információk jutnak el ezen

célcsoporthoz. Tájékozódhatnak az adott eseményekről a projekt honlapján is, illetve

felvehetik így a kapcsolatot az adott szereplőkkel, vagy akár saját véleményüket is

eljuttathatják a megfelelő fórumra. Tájékoztatásuk szempontjából szükséges

szóróanyagok, tájékoztatók készítése is, amelyeket az őket érintő fórumokon kaphatnak

meg, vagy civil szervezetek útján juttathatunk el részükre. A sajtónak ezen célcsoport

elérése szempontjából van nagy jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy az információk

milyen formában és hogyan jut el a lakossághoz, az érintett civil szakemberekhez.

5. SWOT-ELEMZÉS

ERŐSSÉGEK:

- a projektben érintett régiót a különleges természeti értékek, csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj jellemzi,

- - a projektben érintett régióban jellemző a

gazdag kulturális örökség, egyedi értékek (termál-, kiránduló-,

- falusi-, vallási-, vadász-turizmus, gazdag történelmi múlt, építészeti örökségek, bor),

- kedvező idegenforgalmi adottságok, -

a projekt országon átívelő jelentőségét, a nemzetközi hátteret a szlovén partner részvétele biztosítja, az ernyőszervezeti kezdeményezés ugyanarról a szintről jön, amely a magyar-szlovén program jogosultsági szintjét

GYENGESÉGEK: a projektterületen nem megfelelően használják ki az egyedi értékeket (veszteséges fürdőműködtetés, korszerű élménykínálat hiánya, kulturális és természeti értékek szűk körben való ismertsége és alacsony kihasználása), a projektterületen kevés a minőségi szálláslehetőség, hiányzik a bőséges turisztikai kínálat, a projektterületen sok az infrastrukturális probléma (tömegközlekedés alacsony színvonala, utak gyenge minősége), a projektterületen alacsony a vállalkozói aktivitás, a társadalmi szektorok között alacsony szintű az együttműködés

43

jelenti, a régió belső területi, gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése révén a helyi szereplőkben is erősödni fog az igény a kooperációra LEHETŐSÉGEK: turizmusban rejlő lehetőségek növelése (zarándokturizmus, horgászturizmus,

- kulturturizmus, fürdőturizmus, lovas-turizmus),

- az új Széchenyi-tervre építve növelhető a

vállalkozói érdekeltség (falusi turizmus, élménykínálat fejlesztése, helyi nyersanyagok helyi feldolgozásának ösztönzése, helyi termékek felhasználása), bekapcsolódás a nemzetközi integrációba, a fejlesztési partnerségnek figyelembe kell vennie a szorosan vett magyar-szlovén határtérség tágabb kontextusát is, a javasolt együttműködés területi relevanciájának első szintje a magyar-szlovén-horvát-osztrák négyes határvidék integrációjában valósítható meg, a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek relevánsan tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, egy esélyt lássanak benne az uniós és egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására, a helyi szereplők kooperációs igénye révén megjelenhetnek újfajta intézményi megoldások

VESZÉLYEK: a térségben nincs koordinált marketingtevékenység, kihasználatlanok a turisztikai értékek, alacsony az együttműködési hajlandóság,

- - a térségben hiányoznak a megfelelő

színvonalú szolgáltatások, csökken a vendégmegtartó képesség,

- - a térség települései, civil szervezetei

forráshiánnyal küzdenek - -

A marketingstratégia a továbbfejlesztendő erősségek és a gyógyítandó gyengeségek

feltárásával, illetve azok mikéntjének meghatározásával olyan operatív döntésekhez

vezet, amelyek eredményeként a célcsoportok megfelelő kapcsolatba kerülnek a

kialakuló piaci lehetőségekkel.

44

6. Marketingkommunikáció

6.1. Kommunikációs stratégia

A kommunikációs stratégia egyesíti a kommunikáció összes feladatát. A

kommunikációs stratégia tartalmazza a kommunikációs célok eléréséhez szükséges

eszközöket, valamint azt a folyamatot, ahogy a célokat elérik.

A célcsoportok meghatározása során megadtuk a célcsoportok jellemzőit, illetve

elérésük helyét. Elérésük marketingkommunikációs eszközökkel történik, nagyrészt

a média bevonásával.

A kommunikációs stratégia szempontjából kiemelkedő szerepe van a projekt során eddig

tartott találkozóknak, konferenciáknak, eseményeknek, ahová a célcsoportok tagjai is

meghívást kaptak, vagy értesülhettek az eseményről a média bevonásával.

Eddigi projekt események

Időpont Helyszín Esemény

2012.07.27. Szentgotthárd Nyitó-találkozó

2012.09.19. Zalaegerszeg Zala megyei

műhelytalálkozó

2013.02.04. Szombathely Vas megyei Leader

Egyesületekkel való

találkozó

2013.02.06. Szombathely Partnertalálkozó

2013.02.18. Zalaegerszeg Workshop

2013.03.27. Szombathely Tervezői munkacsoport

találkozó

2013.05.28-29. Szentgotthárd Közös stratégiát szolgáló

határon átnyúló

területfejlesztési fórum

előkészítése

2013.07.01-05. Képzés

2013.09.10. Lenti Találkozó

2013.09.20. Szombathely Találkozó

2013.09.25. Ptuj Konferencia és workshop

45

A következő időszakban várható további események:

2013. október 1 – 2014. április 15.: 3 db tematikus konzultáció/workshop és 1 db fórum

2014. április 16 – 2014. szeptember 30.: 3 db tematikus konzultáció/workshop és 1 db

záró műhelytalálkozó

2014. október 1 - 2015. szeptember: félévek végén záró workshopok megtartása.

A média véleményformáló szerepe miatt kiemelkedően fontos a velük való

kommunikáció. Elérésük történhet sajtóközlemények kiadása, sajtóesemények,

sajtótájékoztatók szervezése által. Fontos a pontos a sajtólista, megfelelő

elérhetőségek birtokában kell lenni, és az e-mail-es meghívók kiküldése után minden

esetben telefonon is egyeztetni kell a szerkesztőkkel, szerkesztőségvezetőkkel hogy részt

tudnak-e venni az eseményen. Nemleges válasz esetén fel kell ajánlani, hogy a

sajtóközleményből is dolgozhatnak, illetve lehetőséget lehet biztosítani egyedi

időpontban riport készítésére.

A sajtó képviselői számára biztosítani lehet a szakmai fórumokon való részvételt, hiszen

így „testközelből” láthatják a „jó példákat”, a fotósok, operatőrök által felvett képi anyag

a későbbiek során újságcikkek, riportok, stúdióbeszélgetések anyagát színesítheti.

A sajtón keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető. Az

alapinformációkat mindenképpen ezen a csatornán keresztül kell eljuttatni számukra.

6.2. A marketingkommunikáció során használt publikációs eszközök, és ezek

jellemzői

A projekt során használt marketingkommunikációs eszközöket, ezek leírását és célját a

következő táblázat tartalmazza. A tájékoztatás és nyilvánossági eszközök kiemelten

szerepelnek az összefoglalóban.

Publikációs eszközök

Publikációs eszközök Publikációs eszközök rövid leírása, célja

Sajtómegjelenések,

sajtótájékoztatók,

médiaközlemények

- sajtóközlemények kiküldése az újságírók számára,

- sajtóesemények szervezése

Szervezett média

megjelenések

- helyi, megyei írott és elektronikus sajtó

- részletes sajtólista alapján (lásd. 6.3. Sajtólista

táblázat)

Arculati kézikönyv - ahhoz, hogy a hálózat egységesen tudjon fellépni,

szükséges az egységes megjelenés,

- az arculati kézikönyv pontosan meghatározza,

46

hogy a különböző helyeken milyen formában

kommunikáljanak a partnerek, létrehozva egy

logót, illetve az arculathoz szükséges egyéb

elemeket, amellyel a külvilág felé egyértelművé

tehető, hogy valamely szervezet, vagy program a

hálózathoz tartozik

Marketingterv - az addig elkészült szakmai anyagok

felhasználásával tartalmaz helyzetelemzést,

célcsoportok pontos meghatározását,

szolgáltatások rövid leírását, elemzést,

kommunikációs tervet, a jövőbeni elképzelések

rövid bemutatását

Akcióterv - az addig elkészült szakértői anyagok alapján

pontosan tartalmazza az aktuális feladatokat

felelősök és egyéb erőforrások megjelölésével

Nyitótalálkozó,

partnertalálkozó, workshop,

munkacsoport-találkozó,

konferencia, képzés,

műhelytalálkozó

- véleményformálás, információátadás helyszínei,

ahová a célcsoport meghívást kap, vagy értesül ról

a sajtó bevonásával

6.3. A sajtóval való kapcsolattartás legfontosabb eszközei és ezek részletes

bemutatása

A sajtóesemények megszervezése, sajtóanyagok elkészítése gondos tervezést és

pontos szervezést igényel. Fontos, hogy kész sajtólistával rendelkezzünk, és a

sajtóanyagokat is minél szélesebb körbe juttassuk el, hogy pontos információval

rendelkezzen a sajtó, akár azonnali, akár a projekt során későbbi felhasználásra.

Magyar sajtólista

SAJTÓLISTA Sajtóorgánum neve

Közvetlenül kereshető személy

Elérhetőség Egyéb megjegyzés

Vas Népe Vasnepe.hu

Halmágyi Miklós, főszerkesztő Takács Gábor,

+36/30/941-4324 halmagyi.miklos@vn.plt.hu +36/94/522-560 vasnepe@vn.plt.hu takacs.gabor@vn.plt.hu

47

online-szerkesztő

PRO 28 Stúdió Pehi László, stúdióvezető

+36/30/235-6865 pro28@enternet.hu mtvszh@chello.hu

országos tudósító

Magyar Televízió Regionális Stúdió, Sopron

Bognár László bognar.laszlo@mtvsopron.hu

Szombathelyi Televízió, regionális tudósító

Szebényi Edit, gyártásvezető Ferenczy Gyöngyi, szerkesztő

+36/30/337-4047 +36/20/459-5867 tvszombathely@tv.szombathely.hu

Zalaegerszegi Televízió

Lovass Tibor, főszerkesztő

+36/20/945-4748 lovass.tibor@zegtv.hu info@zegtv.hu +36/92/311-309

TV2 Bartók Zoltán, szerkesztő

+36/30/288-5585 zoltan.bartok@tv2.hu

megkeresésük esetleges, nagyobb rendezvények, események kapcsán

RTL Klub Bartos István, operatőr Rácz Albert, operatőr

+36/30/9930352 pistifilm@gmail.com +36/70/519-2599 berci@topmedia.hu

megkeresésük esetleges, nagyobb rendezvények, események kapcsán

MTI Csala Péter, újságíró Czika László, fotóriporter

+36/30/211-3070 csalap@mti.hu +36/30/211-3104 czika@chello.hu

Magyar Rádió Gergó Judit, újságíró

+36/30/902-1168 gergo.judit@radio.hu

Savaria Fórum Krilov István, főszerkesztő

+36/94/505-894 krilov.istvan@savariaforum.hu ujsagiro@savariaforum.hu

Nyugat Rádió +36/94/511-884 info@nyugatradio.hu

48

Nyugat.hu +36/94/511-884 info@nyugat.hu

Alon.hu Zalon.hu Gyorihir.hu

Józing Antal, főszerkesztő

+36/30/340-7252 info@alon.hu

Westindex.hu Tóth Róbert, lapigazgató

+36/20/393-9655 info@westindex.hu

Vasi Maraton Babics Éva, főszerkesztő

+36/30/640-9760 maraton.szombathely@maraton.plt.hu

Vasi Gazdaság Bódizs Mária +36/30/318-8126 bodizs.maria@t-online.hu

Magyar Katolikus Rádió

Radetzky András, igazgató-helyettes

+36/1/255-3366 mkrszombathely@gmail.com

Frisss Rádió info@frisss.hu

Vaskarika Büki László, főszerkesztő

+36/20/399-0678 info@vaskarika.hu

Zalai Hírlap Virrasztó Zsolt, főszerkesztő

+36/92/502-231 virraszto.zsolt@zalaihirlap.hu

Kisalföld Nyerges Csaba, Főszerkesztő

+36/96/504-555 szerkesztoseg@kisalfold.hu

Gotthárd TV Dékány István, ügyvezető

+36/94/380-794 televizio@gotthardtv.hu

Körmend TV Németh Zsolt, főszerkesztő

+36/30/474-6867 nemeth.zsolt@businesstel.hu

Rádió 8 Körmend

Réz Dániel, főszerkesztő

+36/94/413-633 radio@radiokormend.hu

49

A szlovén partner sajtólistája:

Regionális televíziók

NAME ADDRESS TELEPHONE E-MAIL WEB PAGE

TV AS Murska Sobota

Gregorčičeva ulica 6 SI-9000 Murska Sobota

Telefon:

+386 (0)2 521 30 30

info@tv-as.net http://www.tv-as.net/TV_As,2,0.html

TV IDEA - kanal 10, d.o.o.

Kocljeva 9 | 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 537 17 50

info@tvidea.si http://www.tvidea.si/

Regionalni RTV center Maribor LENDAVA – program in hungarian

Slovenija, Kranjčeva ulica 10, 9220 Lendava

+386 (0)2 429 9700

joze.vegi@rtvslo.si

mmr.studio@rtvslo.si

mirjana.lovric@rtvslo.si

silva.berki@rtvslo.si

http://www.rtvslo.si/hidak/

RTV Slovenija – correspondent in

Murska Sobota

Slovenska ulica 25,

SI - 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 521 18 78

cirila.sever@rtvslo.si

lidija.kosi@rtvslo.si

bojan.pecek@rtvslo.si

lidija.kosi@rtvslo.si

Nemzeti Televíziók

50

NAME ADDRESS TELEPHONE E-MAIL WEB PAGE

RTV Slovenija RTV Slovenija Kolodvorska 2 1550 Ljubljana

Slovenija

+386 1 475 21 11 pr@rtvslo.si http://www.rtvslo.si/

POP TV POP TV PRO PLUS D.O.O.

Kranjčeva ulica 26, 1000 Ljubljana

+386 (0)1 589 32 00

info@pop.tv.si

marjan.maucec@pop-tv.si -

Pomurje corespondent

http://www.24ur.com/

Nyomtatott és elektronikus sajtó

NAME ADDRESS TELEPHONE E-MAIL WEB PAGE

Vestnik Ulica arhitekta Novaka 13 SI - 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 538 17 10

vestnik@vestnik.si; info@p-inf.si

natasa.brulc@p-inf.si

ludvik.kovac@p-inf.si

janez.votek@p-inf.si

http://www.vestnik.si/

51

Večer d.d. Ulica slovenske osamosvojitve 2

2504 Maribor

+386 (0)2 23 53 500

natasa.gider@vecer.com

branko.zunec@vecer.com

www.vecer.com

Delo d.d. – national

newspaper

Dunajska 5,

1509 Ljubljana

+386 (0)1 47 37 871

urednistvo@delo.si

ivan.gerencer@delo.si joze.pojbic@delo.si

http://www.delo.si/

Dnevnik –

national newspaper

Kopitarjeva ulica 2, 1000 Ljubljana

info@dnevnik.si

suzana.rankov@dnevnik.si

milena.dora@dnevnik.si

http://www.dnevnik.si/

Népújság tibor.tomka@nepujsag.net

lajos.bence@nepujsag.net

jutka.kiraly@nepujsag.net

klara.solaric@nepujsag.net

http://www.nepujsag.net/

Rádiók

52

NAME ADDRESS TELEPHONE E-MAIL WEB PAGE

Radio Murski Val d.o.o.

Ulica arhitekta Novaka 13 SI - 9000 Murska Sobota

+386 (0)2 538 17 10

lidija.magdic@murskival.si

lidija.magdic@p-inf.si

http://www.radiomurskival.si/

Radio Maxi Prešernova ulica 3 SI - 9240 Ljutomer

+386 (02) 584 85 20

info@radiomaxi.com

robert.markovic@radiomaxi.com

renata@radiomaxi.com

drago.zuman@radiomaxi.com

http://www.radiomaxi.com/default.aspx

Radio 1 Stegne 11b,

1000 Ljubljana

info@radio1.si http://www.radio1.si/

Regionalni RTV center Maribor

LENDAVA

Program in hungarian

Slovenija, Kranjčeva ulica 10, 9220 Lendava

+386 (0)2 429 9700

joze.vegi@rtvslo.si

mmr.studio@rtvslo.si

mirjana.lovric@rtvslo.si

http://www.rtvslo.si/hidak/

53

Új web portálok

NAME ADDRESS TELEPHONE E-MAIL WEB PAGE

Pomurec Zavod Roka Černelavci, Zadružna ulica

5, SI - 9000 Murska Sobota

urednistvo@pomurec.com http://www.pomurec.com/

Sobotainfo Gibanje za mladino Trubarjev drevored 4

SI-9000 Murska Sobota

+386 (0)31 380 836

urednik@sobotainfo.com http://sobotainfo.com/

Lendavainfo.com

urednistvo.lis@gmail.com http://lendavainfo.com/

A sajtótájékoztatót, sajtóeseményt követően sajtóközleményt kell kiküldeni a megcélzott újságírókörnek (a sajtótájékoztatón részt vett

újságíróknak megkönnyítve munkájukat, illetve azoknak is, akik nem tudtak eljönni, de így tájékoztathatják olvasó-, vagy

nézőközönségüket). A sajtóközleménnyel szembeni követelmények:

- tömör, objektív, tényszerű, hírértékű megfogalmazás

- szerkezetileg három részből áll: cím (figyelemfelkeltő), headline (bevezető összefoglaló, amely minden információt tömören tartalmaz),

fő szövegrész (számadatokkal, statisztikai hivatkozással)

- elérhetőség feltűntetése

- e-mail-ben kell egyidejűleg minden újságírónak kiküldeni.

54

A sajtóesemények szervezésének célja, hogy a projektindítást követően is lehetőség

szerint folyamatosan szerepeljünk a médiában. Ehhez az szükséges, hogy minden, a

célcsoportot érdeklő és érintő hírről, eseményről hírt adjunk. A sajtóeseményeknek a

projekt-eseményekhez kell igazodni.

Mindegyik sajtóeseményhez szorosan kapcsolódik a sajtómegjelenések összegyűjtése

és elemzése, dokumentálása. A sajtófigyelés alapján meg kell nézni:

- hány cikk vagy tudósítás jelent meg,

- milyen profilú médiumokban jelent meg,

- mekkora példányszámú médiumokban jelent meg,

- mekkora terjedelemben,

- milyen elhelyezésben jelent meg (pl. hányadik oldalon, milyen

műsorkörnyezetben),

- mennyire mentek át az üzenetek (a számunkra fontos részt közölték le vagy

teljesen mást ragadtak ki belőle)

- milyen kommentálásban jelentek meg (csak a hírt közölték le, vagy minősítették

is)

A sajtóeseményeken szükséges fotódokumentáció készítése is, amelyet a későbbiek

során a sajtómunkában illusztrációként, de egyéb más kommunikáció során (prospektus,

kiadványkészítés, stb.) is hasznosítani tudunk.

6.4. Főbb sajtómegjelenések

A projekthez kapcsolódóan több sajtómegjelenés történt, ezek közül a legfontosabbak:

1. A www.alon.hu weboldalon a 2013. május 28-29-én megrendezett szentgotthárdi

„Közös stratégiát szolgáló határon átnyúló területfejlesztési fórum előkészítése” című

konferenciáról tudósítottak, bemutatva a projektet, az eddigi eredményeket, és a

jövőbeni feladatokat is. A cikkben kiemelték: A konferencia előadói közül Dusan Snoj, a

Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzula a nemzeti kultúrák találkozásáról, és

ennek a gazdasági életre gyakorolt hatásairól szólt. A szlovén-magyar határtérség

fejlesztési szükségletéről Győrffy Gábor (Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési

Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.) beszélt. A maribori szakember, Romeo Varga a

2014-2020. évi határon átnyúló együttműködési programok feltételrendszerét ismertette,

Ocskay Gyula (Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata) a

55

határon átnyúló együttműködések szervezeti formáival kapcsolatosan szerzett

nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel.35

Alpokalja-Online webhelyen lett közzétéve (http://www.alon.hu)

Címlap > Helyzetbe kell hozni a kicsiket – Konferenciát rendeztek a hármashatáron

Helyzetbe kell hozni a kicsiket – Konferenciát rendeztek a hármashatáron Létrehozta alon

Létrehozva: máj 30. - 13:00

A következő években a hármashatár térségének, mint egyfajta magnak a támogatása hozhat eredményeket a szlovén-magyar együttműködési programban, oly módon, hogy a kisvállalkozásoknak, alacsony költségvetéssel bíró falvaknak is lehetőséget adjanak a pályázatokon való részvételre. Kedden-szerdán a Szlovén-magyar együttműködési program 2014-2020 – és a közös stratégiát szolgáló határon átnyúló területfejlesztési fórum előkészítése címmel rendeztek konferenciát és műhelytalálkozót Szentgotthárd városában.

A REG-NET projekt végrehajtására Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében kerül sor. A REG-NET Vas és Zala megye, valamint Pomurje és Prodavje területek szervezeteinek összehangolt stratégiai felkészülését segíti a 2014-2020 évekre, valamint előkészíti egy tartós területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet megalakítását a határtérségben.

35 forrás: http://m.alon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

56

A projekt eddigi eredményei közé tartozik, hogy elvégezték a szlovén-magyar határtérség együttműködő szervezeteinek hálózati elemzését, határon átnyúló együttműködési stratégiát készítettek, megkezdődött a közös területi információs rendszer (GIS) kidolgozása és egy területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet szakmai koncepciójának előkészítése.

A mostani konferencián és műhelytalálkozón mintegy 30-30 magyarországi és szlovéniai szakember vett részt – ez a szlovének számára is kellemes meglepetés volt, hogy ilyen nagy számban tudtak megjelenni a rendezvényen.

57

A konferencia első napján nagy hatással volt a résztvevőkre Huszár Gábor előadása. A szentgotthárdi polgármester a határváros kalandos XX. századi történetét ismertette, és azt, hogyan voltak képesek lépésről lépésre megalapozni a fejlesztést. Ma a kisváros – az Opel révén – tagja lehet a mechatronikai klaszter kezdeményezésnek.

Dusan Snoj, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzul szavai megerősítették: óriási érték a magyar oldalon a szlovén illetve vend nemzetiség jelenléte és kultúrája, és hasonlóképp fontos Szlovénia életében a muravidéki magyarság létezése. A nemzeti kultúrák találkozása termékeny hatással van a gazdaságra és a közéletre is. Sőt, ha a szlovén-magyar viszony kerül szóba, sosem maradhat ki a hármashatár harmadik népe, az osztrák lakosság sem. Ahogyan ez a háromnyelvűség évszázadok óta jelen van a térség településein, úgy a konferencián is folyamatosak voltak az utalások Dél-Burgenlandra és a Dél-stájerországi területekre is.

58

A szlovén-magyar határtérség fejlesztési szükségletéről Győrffy Gábor (Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.) tartott előadást. Győrffy Gábor kihangsúlyozta: nagyon jó, hogy a városok képesek együttműködni egymással, de ahhoz, hogy a régi szakadások eltűnjenek, hogy gyógyuljon a térség, sokkal erősebben kellene a határtérség falvaira, az itteni kreatív kezdeményezésekre fókuszálni.

Mint mondta, a Szlovénia-Magyarország határon átnyúló együttműködési program 2007-2013-as időszakában az átlagos projektméret 200 millió forint volt, ellehetetlenítve ezzel a kistelepülések, helyi vállalkozások számára a pályázatokban való részvételt, egyszerűen azért, mert jóval kisebb léptékű programokat tudnának megvalósítani. Könnyebb volt 200 milliót nyerni, mint hármat, és a következő ciklusra szeretnének ezen változtatni, a kicsiket is helyzetbe hozni. Győrffy Gábor célként fogalmazta a 2014-2020-as uniós tervezési időszakban ezt a magot, a Szentgotthárd – Körmend – Zalalövő – Lenti – Lendva – Muraszombat – Radkersburg térség támogatását.

A maribori szakember, Romeo Varga a 2014-2020. évi határon átnyúló együttműködési programok feltételrendszerét ismertette, Ocskay Gyula (Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata) a határon átnyúló együttműködések szervezeti formáival kapcsolatosan szerzett nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. A műhelytalálkozók témái között a gazdaság-, vidék- és turizmusfejlesztés, a határtérségbeli emberi erőforrás-fejlesztés, illetve a térség szervezetei/intézményei közti együttműködések lehetőségei szerepeltek.

59

Másnap a közös arculat, a marketing-stratégia alapjai, a közös szervezeti rend részletes kérdései és a közös GIS voltak napirenden. Kezd körvonalazódni egy, a hármashatár térségére vonatkozó területfejlesztési egyeztetési fórum arculata. A kétnapos rendezvény kedves mozzanataként számolt be Győrffy Gábor arról, hogy elhatározták: júliusban közös „szafarira” mennek a fejlesztésekkel foglalkozó szervezetek képviselői. Magyar és szlovén oldalról egyaránt 10-15 fő járja majd be a vidéket, intézményeket, vállalkozásokat, hogy közelebbről megismerjék egymást és közvetlen kapcsolatokat építsenek ki.

• Fókusz • Szentgotthárd

Forrás webcím: http://www.alon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

2. Ezen cikk mutációi másik kettő web-oldalon is megjelentek: www.gyorihir.hu36,

www.zalon.hu37 2013. május 30-án.

36 forrás: http://gyorihir.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron 37 forrás: http://zalon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron

60

3. További sajtómegjelenések:

Megjelenés helye Sajtóanyag címe Időpont Sajtóorgánum

http://www.sztv.hu/hirek/szamos-kiaknazatlan-terulete-van-a-magyar-szloven-egyuttmukodesnek-a-hatarmenti-tersegben-20130528

Számos kiaknázatlan területe van a magyar-szlovén együttműködésnek a határ menti térségben

2013.05.28

Szombathelyi Televízió és www.sztv.hu

http://www.rtvslo.si/mmr/news/article/6374 Közös stratégia kell a határ menti vidéknek

2013.05.28

RTV Slovenija – Magyar Műsorok Stúdiója

Rádió Szombathely Híranyag + interjú Győrfy Gáborral

2013.05.28

A rádió azóta megszűnt.

Rádió Szombathely Híranyag + interjú Győrfy Gáborral (2) 2013.05.28

A rádió azóta megszűnt.

http://www.nepujsag.net/index.php/component/content/article/40-online/6610-terueletfejlesztesi-konferencia-es-mhelytalalkozo

Területfejlesztési koncepció és műhelytalálkozó

2013.05.28

Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja

61

6.5. Közös marketingkommunikáció

A közös kommunikációs stratégia kialakítása szempontjából a közös értékeket, lehetőségeket kell kihangsúlyozni.

Az összes promóciós tevékenység, konferencia, találkozó, a határ két oldalán működő szakértők és partnerek részvételével, a

lehetőségekhez mérten több nyelven, mindkét országban párhuzamosan valósul meg.

A projekt-események kapcsán az érintett újságírókat a partnerek hívják meg a közösen összeállított sajtólista alapján, így több országban

is lehet megjelenéseket generálni a különböző sajtóorgánumokban.

6.6. Marketingtevékenységek időzítési terve

Tevékenység Megvalósítás időpontja

2012. év 2013.01.01-

2013.03.31.

2013.04.01-

2013.06.30.

2013.07.01-

2013.09.30.

2013.10.01-

Nyitótalálkozó x

Leader

egyesületekkel való

találkozó

x

Partnertalálkozó x

Workshop x x

Munkacsoport

találkozó

x

x

x

Konferencia x x

Képzés x

62

Műhelytalálkozó x x x

Szervezett média-

megjelenések

x x

Arculati kézikönyv x

Marketingterv x

Akcióterv x

7. A projekt célkitűzései

A projekt fő célkitűzése egy határon átnyúló magyar-szlovén területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása, amely a határtérség átfogó,

integrált fejlesztését koordinálná, és mediátorként segítené a helyi szereplőket a határ menti együttműködésekben történő sikeres

részvételben. Intézményi szempontból a magyar-szlovén határ menti együttműködés jelenlegi szintjén egy fejlesztési partnerség

létrehozása tűnik a legracionálisabb megoldásnak.

63

3. ábra: A tervezett ernyőszervezet strukturális felépítése38

38 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 81. oldal 2013.

64

Fontos célkitűzés, hogy a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek

relevánsnak tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, ne érezzék azt

túlságosan bonyolultnak, plusz tehernek, hanem egy esélyt lássanak benne az uniós és

egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására.39

A projekt további folytatása, feladatok:

Területfejlesztési inkubáció – Tanácsadás:

A kialakított térinformatikai rendszer lehetőségeire építve, az ernyőszervezeti keretekhez

kapcsolódó szolgáltatások alkalmazásával közvetlen segítségnyújtás a közös stratégiához

illeszkedő projektek generálásában és előkészítésében.

Résztevékenységek:

- Tanácsadási program módszertani kidolgozása, keretek létrehozása.

- Pályázati felhívás projektgazdák számára: a tanácsadási programban való részvételre.

A pályázati forrásokból megvalósuló projektek mellett kiemelt jelentőséggel szlovén- és

magyar vállalkozások piaci kooperációjában megvalósítható elképzelések szakmai

támogatására (kiemelt témák: turizmus, vidékfejlesztés, környezettudatos ágazatok).

- Aktív tanácsadás: a kidolgozott módszertanra épülő tanácsadói programok beindítása,

minimum 12 projekt aktív segítése a partnerek bevonásától minimálisan a

megvalósításról szóló döntés megszületéséig.

Szlovén-magyar Együttműködési Konzultációs Fórum működtetése:

- A projekt létrejöttekor egy EGTC határon átnyúló kezdeményezés megalakítását tűzték

ki célul, de a jelenlegi folyamatokat (formálódó 24 város EGTC kezdeményezése) és az

együttműködés szintjét vizsgálva világosan látszik, hogy egy EGTC létrehozása a

határtérségben még nem ajánlott. Egyre inkább formálódik viszont egy informális,

fórum jellegű folyamat, amely a hiányzó emberi és szervezeti kapcsolatok

visszaállítására törekedhet, illetve nem versenytársa a 24 város kezdeményezésének.

- A fórum mintegy híd szerepet tölthet be a hazai tervezői folyamatok és a határtérség

életében, hiszen a megyei önkormányzatok területfejlesztési kapacitásai minimálisak,

illetve a magyar-szlovén vegyes bizottság és a határtérség közt is mintegy közvetítő

szerepet vállalhatna fel. Egy olyan szervezet, amely rugalmas, informális jellegű, ami a

helyi kezdeményezéseket hatékonyan tudja a magyar-szlovén vegyes bizottság elé

terjeszteni.

- A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) által

kidolgozott munka is alátámasztja, hogy a jelenlegi feltételek nem alkalmasak egy

39 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 86. oldal 2013.

65

sikeres EGTC alapítására. A vizsgálat végeredménye, hogy egy nem intézményesült,

partnerségi együttműködés kialakítása lehet a fő cél.

- A szakmai egyeztetések során a résztvevő magyar és szlovén szakemberekkel együtt

kerültek kidolgozásra a Szlovén- Magyar Együttműködési Konzultációs Fórum főbb

jellemzői: nyitott, informális, szabad konzultációs folyamat, amely a területfejlesztésre

koncentrál. A mezo-szféra egyeztetési fóruma, mely tudomásul veszi a közvetlen

határtérség mikro-együttműködési szervezeti törekvéseit és a kormányközi bizottságot.

Amire épít: tapasztalatok – személyes kapcsolatok megerősítése, tematikus konzultációs

fórumok szervezése. A Partnerség bázisa a REG-NET tagok, kiegészülve Zala megyével.

Az elkövetkezendő 2 évben a tematikus fórumokon való részvétel nem kötött tagsági

viszonyhoz. A fórum jövőbeli lehetséges feladatai: partnerségek, kezdeményezések

kialakításának segítése a határtérségben, megtalálni, hogy mi az a szegmens, amely újat

tud adni a leendő partnerek és a résztvevők számára, illetve segítse a szlovén-magyar

határtérség területfejlesztési szakemberei számára a személyes találkozók lehetőségeit.

66

Forrásjegyzék: 1 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 3-7. oldal 2013. 2 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 8. 11-19. oldal 2013. 3 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 12. oldal 2013. 4 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 24. és 80. 81. 85. oldal 28-33. oldal 2013. 5 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 15. oldal 2013. 6 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Graz 7 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathely 8 forrás: http://mek.oszk.hu/06000/06031/06031.pdf 9 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalaegerszeg 10 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagykanizsa 11 forrás: http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=41 12 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Varasd 13 forrás: http://www.adrialin.hu/infohu/varasd/ 14 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maribor 14 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szeg 15 forrás: http://www.savariaforum.hu/cgi-bin/safo/index.cgi?view=cikk&ID=154 16 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szeg

17 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rmend

18 forrás: http://www.ibk-kormend.hu/?page=park&lang=hu 19 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotth%C3%A1rd 20 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lenti 21 forrás: http://lenti.linkcenter.hu/ 22 forrás: http://www.femat.hu/ 23 forrás: http://web.axelero.hu/kerkaf/magyar.html 24 forrás: http://www.logvalve.hu/ 25 forrás: http://www.lenti.hu/index.php?nyelv=hu&aktiv=lenti 26 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gornja_Radgona 27 forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/ 28 forrás: http://oic-pom.si/pc_gradgonahu.html 29 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Muraszombat 30 forrás: http://szlovenia.szallas-utazas-ajanlo.com/pomurska-regio/

67

31 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1ktornya 32 forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/%C4%8Cakovec 33 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ptuj 34 forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Ptuj 35 forrás: http://m.alon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron 36 forrás: http://gyorihir.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron 37 forrás: http://zalon.hu/helyzetbe-kell-hozni-kicsiket-%E2%80%93-konferenciat-rendeztek-harmashataron 38 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 81. oldal 2013. 39 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 86. oldal 2013.