Adam SmithAdam Smith

Bakosfalvi BarbaraBakosfalvi Barbara2014. március 29.2014. március 29.

Adam Smith (1723–1790)Adam Smith (1723–1790) skót klasszikus skót klasszikus közgazdász és filozófus. Általában őt tartják a közgazdász és filozófus. Általában őt tartják a modern közgazdaság-tudomány atyjának. Adam modern közgazdaság-tudomány atyjának. Adam Smith egy vámtisztviselő fiaként született Smith egy vámtisztviselő fiaként született Kirkcaldyban (Fife grófság, Skócia). 67 évesen, Kirkcaldyban (Fife grófság, Skócia). 67 évesen, betegsége követ-keztében hunyt el. Vagyona betegsége követ-keztében hunyt el. Vagyona jelentékeny részét jótékony célokra ajánlotta fel. jelentékeny részét jótékony célokra ajánlotta fel.

The Theory of Moral Sentiments (1759)The Theory of Moral Sentiments (1759)

►Smith úgy érvel, hogy a társadalom isteni mű, Smith úgy érvel, hogy a társadalom isteni mű, amelynek célja, hogy az erkölcsi érzelmek amelynek célja, hogy az erkölcsi érzelmek összjátéka folytán úgy működjön, hogy biztosítsa az összjátéka folytán úgy működjön, hogy biztosítsa az emberek boldogságának maximumát.emberek boldogságának maximumát.

► Az emberek önző és önzetlen érzelmei játsszák a Az emberek önző és önzetlen érzelmei játsszák a maguk szerepét, de az egészet tekintve egy maguk szerepét, de az egészet tekintve egy bizonyos harmónia áll elő, személyes ambícióink bizonyos harmónia áll elő, személyes ambícióink egy isteni tervet valósítanak meg. Az emberi egy isteni tervet valósítanak meg. Az emberi érzelmek közül a szimpátia kapja a legerősebb érzelmek közül a szimpátia kapja a legerősebb hangsúlyt.hangsúlyt.

► Az embert úgy Az embert úgy formálta a teremtő, formálta a teremtő, hogy alkalmas legyen a hogy alkalmas legyen a társadalmi életre, ezért társadalmi életre, ezért szeret segíteni szeret segíteni másokon, tartózkodik másokon, tartózkodik mások megsértésétől, mások megsértésétől, rosszallja, ha mások rosszallja, ha mások megsértenek valakit, megsértenek valakit, mert ki kívánja vívni mert ki kívánja vívni mások megbecsülést.mások megbecsülést.

Nemzetek gazdasága (1776)Nemzetek gazdasága (1776)► Smith gazdaságfilozófiai főműve.Smith gazdaságfilozófiai főműve.► A korábban leírt társadalomkoncepciót A korábban leírt társadalomkoncepciót igyekszik alkalmazni a gazdaságra.igyekszik alkalmazni a gazdaságra.► Ahogy a társadalom erkölcsi életében, úgy Ahogy a társadalom erkölcsi életében, úgy a gazdaságban is működik egy természetes a gazdaságban is működik egy természetes rend, amely a piac szabad működésén rend, amely a piac szabad működésén keresztül valósul meg. Ha azonban a piac keresztül valósul meg. Ha azonban a piac szabadságát az állam korlátozza, ahogy a szabadságát az állam korlátozza, ahogy a merkantilisták előirányozták, akkor ez a merkantilisták előirányozták, akkor ez a természetes rend csorbát szenved. természetes rend csorbát szenved.

► Smith olyan gazdaságpolitikát támogatott, Smith olyan gazdaságpolitikát támogatott, amely megteremti a piaci szabadság amely megteremti a piaci szabadság intézményi alapjait.intézményi alapjait.

► Mindazonáltal az erkölcsfilozófia és a Mindazonáltal az erkölcsfilozófia és a politikai gazdaságtan Smith-nél nem alkot politikai gazdaságtan Smith-nél nem alkot egységes rendszert, mert az erkölcs és a egységes rendszert, mert az erkölcs és a gazdaság működését másképp írja le. Az gazdaság működését másképp írja le. Az erkölcsfilozófia alapkategóriája a szimpátia, erkölcsfilozófia alapkategóriája a szimpátia, és az ehhez kapcsolódó részleges és az ehhez kapcsolódó részleges önzetlenség, a politikai gazdaságtan önzetlenség, a politikai gazdaságtan középpontjában viszont az önző gazdasági középpontjában viszont az önző gazdasági ember áll. Tehát más jellemzői kerülnek ember áll. Tehát más jellemzői kerülnek előtérbe az embernek, ha erkölcsi, és más, ha előtérbe az embernek, ha erkölcsi, és más, ha gazdasági szempontból vizsgáljuk gazdasági szempontból vizsgáljuk tevékenységét. Az ilyen típusú tevékenységét. Az ilyen típusú szempontváltások jellemzőek a modern szempontváltások jellemzőek a modern gondolkodásra.gondolkodásra.

Smith polit ikai Smith polit ikai gazdaságtanának további gazdaságtanának további jellemzőijellemzői► Módszertanát nagyban Módszertanát nagyban meghatározza Newton mechani-meghatározza Newton mechani-kája, a gazdasági rendszert sok kája, a gazdasági rendszert sok tekintetben egy géphez hasonlítja.tekintetben egy géphez hasonlítja.► Gazdaságszemlélete mégsem Gazdaságszemlélete mégsem olyan sematikus, mint a francia olyan sematikus, mint a francia fiziokratáké, mert nála a gazdasági fiziokratáké, mert nála a gazdasági rendszer összhangja különböző rendszer összhangja különböző erők játékának eredményeként jön erők játékának eredményeként jön létre.létre.

► Szerinte a gazdasági fejlődés alapja a Szerinte a gazdasági fejlődés alapja a munka, konkrétan a munkamegosztás munka, konkrétan a munkamegosztás fejlődése, amely nagyban összefügg a piacok fejlődése, amely nagyban összefügg a piacok bővülésével. Ebben a tekintetben szintén eltér bővülésével. Ebben a tekintetben szintén eltér a fiziokratáktól, akik a fejlődésben a a fiziokratáktól, akik a fejlődésben a mezőgazdaságnak tulajdonítottak kitüntetett mezőgazdaságnak tulajdonítottak kitüntetett szerepet.szerepet.

► Gazdaságelmélete még preindusztriális Gazdaságelmélete még preindusztriális gazdaságképen alapul, nem elemezte gazdaságképen alapul, nem elemezte mélyebben az ipari forradalom tényezőit, mélyebben az ipari forradalom tényezőit, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásukat.valamint a gazdaságra gyakorolt hatásukat.► Elmélete a kisárutermelő kapitalizmus Elmélete a kisárutermelő kapitalizmus teóriájaként jött létre, de a későbbiek teóriájaként jött létre, de a későbbiek folyamán, a XIX. században alkalmazhatóvá folyamán, a XIX. században alkalmazhatóvá vált az ipari kapitalizmusra is.vált az ipari kapitalizmusra is.► Gazdaságról szóló elemzéseiben Gazdaságról szóló elemzéseiben keverednek a normatív és a leíró elemzések, keverednek a normatív és a leíró elemzések, illetve előírások. illetve előírások.

► Így a „piac láthatatlan kezéről”, a spontán Így a „piac láthatatlan kezéről”, a spontán piaci rendszerről mint a nemzetek piaci rendszerről mint a nemzetek gazdagodásának feltételéről írottak is gazdagodásának feltételéről írottak is egyaránt értelmezhetőek a valóság egyaránt értelmezhetőek a valóság leírásaként, és egy politikai programként is, leírásaként, és egy politikai programként is, amelyet az államnak támogatnia kell.amelyet az államnak támogatnia kell.

► Smith a politikai és Smith a politikai és a gazdasági a gazdasági liberalizmus liberalizmus képviselője, de nem képviselője, de nem tekinthető piaci tekinthető piaci fundamentalistának, fundamentalistának, az államnak aktív az államnak aktív szerepet kell vállalnia szerepet kell vállalnia az oktatásban és az az oktatásban és az infrastrukturális infrastrukturális fejlesztésekben.fejlesztésekben.

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!