TOM BUTLER-BOWDON

SZELLEMEK A PALACKBAN50 mû a spiritualitásról

TOM BUTLER-BOWDON

SZELLEMEKA PALACKBAN

50 mû a spiritualitásról

A fordítás alapja:Tom Butler-Bowdon: 50 Spiritual Classics. Timeless Wisdom from 50 Great Booksof Inner Discovery, Enlightenment, and Purpose.This edition of 50 SPIRITUAL CLASSICS first published by Nicholas BrealeyPublishing, London and Boston, 2005. This translation is published by arrangementwith Nicholas Brealey Publishing.

Szöveg © Tom Butler-Bowdon, 2005

Fordította: Kácsor LórántFordítás © Kácsor Lóránt, 2008

Szerkesztette: Falcsik Mari és Babiczky Tibor

Borítóterv: Juhász Gábor

HVG KönyvekKiadóvezetõ: Budaházy ÁrpádFelelõs szerkesztõ: Falcsik Mari

ISBN 978-963-9686-60-1

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni,adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus,fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2008Felelõs kiadó: Szauer Péter

www.hvgkonyvek.hu

Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa

Nyomás: AduPrint Kft.Felelõs vezetõ: Tóth Béláné

Tartalom

Bibliográfia 9

Bevezetés 17

1. Muhammad Asad: Út Mekkába (1954) 34

2. Szent Ágoston: Vallomások (Kr. u. 400) 44

3. Richard Bach: Jonathan, a sirály (1970) 52

4. Fekete Jávorszarvas: Fekete Jávorszarvas beszél (1932) 58

5. Richard Maurice Bucke: Kozmikus öntudat (1901) 66

6. Fritjof Capra: A fizika taója (1976) 74

7. Carlos Castaneda: Ixtláni utazás (1972) 82

8. Gilbert Keith Chesterton: Assisi Szent Ferenc (1922) 90

9. Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez! (2001) 98

10. Csuang Ce: Csuang Ce könyve (Kr. e. IV. század) 108

11. Ram Dass: Itt és most létezz! (1971) 116

12. Epiktétosz: Enkhiridion (Kr. u. I. század) 124

13. Mohandász Gandhi: Önéletrajz (1927) 132

14. Ghazálíj: A boldogság alkímiája (1097) 142

15. Kahlil Gibran: A próféta (1923) 152

16. G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel (1960) 160

5

17. Dag Hammarskjöld: Útjelzõk (1963) 170

18. Abraham Joshua Heschel: A sabbat (1951) 176

19. Hermann Hesse: Sziddhárta (1922) 184

20. Aldous Huxley: Az észlelés kapui (1954) 192

21. William James: A vallási tapasztalat változatai (1902) 202

22. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (1955) 210

23. Margery Kempe: Margery Kempe könyve (1436) 218

24. Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! (1964) 226

25. C. S. Lewis: Csûrcsavar levelei (1942) 234

26. Malcolm X: Önéletrajz (1965) 242

27. Daniel C. Matt: Amit a kabbaláról tudni kell (1995) 252

28. W. Somerset Maugham: Borotvaélen (1944) 260

29. Dan Millman: A békés harcos útja (1989) 268

30. Michael Newton: Lelkünk útja (1994) 276

31. Thich Nhat Hanh: A figyelmesség csodája (1975) 284

32. John O’Donohue: Anam Cara (1997) 294

33. Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolásmûvészete (1974) 302

34. James Redfield: A mennyei prófécia (1993) 310

35. Miguel Ruiz: A négy egyezség (1997) 318

36. Helen Schucman – William Thetford: Tanfolyama csodáról (1976) 326

37. Idries Shah: A szufi út (1968) 334

38. Starhawk: Spiráltánc (1979) 342

39. Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem (1970) 352

6

40. Emanuel Swedenborg: Menny és pokol (1758) 362

41. Avilai Szent Teréz: A belsõ várkastély (1577) 372

42. Teréz anya: Az egyszerû ösvény (1994) 382

43. Eckhart Tolle: A most hatalma (1999) 392

44. Chögyam Trungpa: A spirituális materializmusmeghaladása (1973) 400

45. Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel (1995) 408

46. Rick Warren: Céltudatos élet (2002) 416

47. Simone Weil: Istenre várva (1951) 426

48. Ken Wilber: A mindenség elmélete (2000) 436

49. Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza (1946) 446

50. Gary Zukav: A lélek lakhelye (1990) 454

50 további spirituális mû 463

A kötetben szereplõ könyvek megjelenési sorrendje 473

Köszönetnyilvánítás 475

Név- és tárgymutató 477

7

Bibliográfia

Alább a fejezetcímek mögött zárójelben a mûvek elsõ megjelenésénekdátumát közöljük. Alatta a jelen magyar kiadás alapjaként szolgálómûben felhasznált angol nyelvû kiadásuk adatait adjuk meg. Utolsókénta mûveknek a jelen magyar kiadásban felhasznált magyar nyelvû fordítá-sának kiadási adatait adjuk meg.

Ahol a lábjegyzet másként nem jelöli, a szöveg az itt feltárt magyarnyelvû kiadásból, illetve, ha nem volt magyar fordítása, jelen kötetünkfordítójától származik.

1. Muhammad Asad: Út Mekkába (1954)Asad, M. (1954) The Road to Mecca, New York: Simon & Schuster

2. Szent Ágoston: Vallomások (Kr. u. 400)The Confessions of Saint Augustine (1983) trans. E. M. Blaiklock,

London: Hodder & StoughtonSzent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai. Ford.: Vass József. Budapest,

Szent István Társulat, 20023. Richard Bach: Jonathan, a sirály (1970)

Bach, R. (1973) Jonathan Livingston Seagull, London: Pan BooksRichard Bach: Jonathan, a sirály. Ford.: Simóné Avarosy Éva. Budapest,

Édesvíz, 19944. Fekete Jávorszarvas: Fekete Jávorszarvas beszél (1932)

Black Elk, N. – Neihardt, J. G. (2000) Black Elk Speaks, Lincoln:University of Nebraska Press

9

5. Richard Maurice Bucke: Kozmikus öntudat (1901)Bucke, R. M. (1991) Cosmic Consciousness, London: Arkana

6. Fritjof Capra: A fizika taója (1976)Capra, F. (1989) The Tao of Physics: An Exploration of the Parallels

between Modern Physics and Eastern Mysticism, London: FlamingoFritjof Capra: A fizika taója: a modern fizika és a keleti miszticizmus

közötti párhuzam feltárása. Ford.: Pavlov Anna, Dankó Zoltán.Budapest, Tericum, 1998

7. Carlos Castaneda: Ixtláni utazás (1972)Castaneda, C. (1972) Journey to Ixtlan, London: Bodley HeadCastaneda, Carlos: Ixtláni utazás. – Don Juan újabb tanításai. Ford.:

Nagy Álmos. Budapest, Édesvíz, 19978. Gilbert Keith Chesterton: Assisi Szent Ferenc (1922)

Chesterton, G. K. (2001) St Francis of Assisi, Thirsk: House of StratusG. K. Chesterton: Assisi Szent Ferenc és a Fioretti. Ford.: Antal Lukács.

Kaposy József, Budapest, Szent István Társulat, 19809. Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez! (2001)

Chödrön, P. (2003) The Places that Scare You: A Guide to Fearlessness inDifficult Times, London: Element

Chödrön, Pema: Közelíts a félelemhez! – Útmutató a negatív érzésekátalakításához. Ford.: Tótisz András. Budapest, Édesvíz, 2005

10. Csuang Ce: Csuang Ce könyve (Kr. e. IV. század)The Book of Chuang Tzu (1996) trans. Martin Palmer with Elizabeth

Breully, Chang Wai Ming & Jay Ramsay, London: Penguin.Csuang Ce könyvének csak kivonatos fordítása jelent meg magyar nyel-

ven: Csuang Ce bölcsessége. Ford., bev. tan, komm.: Brelich Angelo.Budapest, Farkas L. I., 1994

11. Ram Dass: Itt és most létezz! (1971)Dass, R. (1978) Be Here Now, Albuquerque: Hanuman Foundation

10

12. Epiktétosz: Enkhiridion (Kr. u. I. század)Epictetus (1909) A Selection from the Discourses of Epictetus with The

Encheiridion, trans. George Long, Project Gutenberg, www.gutenberg.com

Epiktétosz: Epiktétos kézikönyvecskéje: vagyis a stoikus bölcs breviáriuma.Ford.: Sárosi Gyula. utószó: Steiger Kornél, Budapest, Móra, 1991

13. Mohandász Karamcsand („Mahátmá”) Gandhi: Önéletrajz (1927)Gandhi, M. (1957) An Autobiography: The Story of My Experiments with

Truth, Beacon PressMohandász Karamcsand Gandhi: Önéletrajz, avagy Az igazsággal való

próbálkozásaim története. Ford.: Fridli Judit, jegyz., utószó: GáthyVera, Budapest, Európa, 1987

14. Ghazálíj: A boldogság alkímiája (1097)Muhammad Al-Ghazzali (1909) The Academy of Happiness, trans.

Claud Field, London: J. Murray; also at www.sacred-texts.com15. Kahlil Gibran: A próféta (1923)

Gibran, K. (1970) The Prophet, London: HeinemannKahlil Gibran: A próféta. Ford.: Révbíró Tamás. Budapest, Édesvíz,

199616. G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel (1960)

Gurdjieff, G. I. (1978) Meeting with Remarkable Men, London: PicadorG. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel. Ford.: Hollán

László. Budapest, Sophiris Kft., 200417. Dag Hammarskjöld: Útjelzõk (1963)

Hammarskjöld, D. (1964) Markings, trans. W. H. Auden & L. Sjoberg,London: Faber and Faber

18. Abraham Joshua Heschel: A sabbat (1951)Heschel, A. J. (1975) The Sabbath: Its Meaning for Modern Man, New

York: Farrar, Status and Giroux.

11

19. Hermann Hesse: Sziddhárta (1922)Hesse, H. (2000) Siddhartha, Boston: Shambhala ClassicsHermann Hesse: Sziddhárta. – Hindu rege. Ford.: Kászonyi Ágota.

Budapest, Európa, 200520. Aldous Huxley: Az észlelés kapui (1954)

Huxley, A. (1994) The Doors of Perception, London: FlamingoAldous Huxley: Az észlelés kapui. Ford.: Kollár János. Budapest,

Göncöl, 199721. William James: A vallási tapasztalat változatai (1902)

James, W. (undated) The Varieties of Religious Experience, New York:Dolphin Doubleday

22. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (1955)Jung C. G. (1978) Memories, Dreams, Reflections, Glasgow: William

CollinsC. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok. Ford.: Kovács Vera. Budapest,

Európa, 200623. Margery Kempe: Margery Kempe könyve (1436)

The Book of Margery Kempe (1936) trans. W. Butler-Bowdon, London:Jonathan Cape

24. Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! (1964)Krishnamurti, J. (1970) Think on These Things, New York: Harper &

RowJiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! – Szabadságról, szeretetrõl, szép-

ségrõl. Ford.: Pordán Ferenc. Budapest, Édesvíz, 200425. C. S. Lewis: Csûrcsavar levelei (1942)

Lewis, C. S. (2001) The Screwtape Letters, London: HarperCollinsC. S. Lewis: Csûrcsavar levelei. Ford.: Siklós József, Lente István. Buda-

pest, Harmat, 2007

12

26. Malcolm X: Önéletrajz (1965)Malcolm X (2001) The Autobiography of Malcolm X, London: Penguin

ClassicsMalcolm X: Önéletrajz. Ford.: Bart István, Hernádi Miklós. Budapest,

Európa, 196927. Daniel C. Matt: Amit a kabbaláról tudni kell (1995)

Matt, D. C. (1994) The Essential Kabbalah: The Hearth of JewishMysticism, New York: HarperCollins

28. W. Somerset Maugham: Borotvaélen (1944)Maugham, W. S. (2000) The Razor’s Edge, London: VintageW. Somerset Maugham: Borotvaélen. Ford.: Kéry László. Budapest,

Révai, 194729. Dan Millman: A békés harcos útja (1989)

Millman, D. (2000) Way of the Peaceful Warrior: A Book that ChangesLives, Tiburon: H. J. Kramer

Dan Millman: A békés harcos útja. – Az önismeret és a megvilágosodásfelé. Ford.: Bokor Klára, Budapest, Édesvíz, 2007

30. Michael Newton: Lelkünk útja (1994)Newton, M. (2002) Journey of Souls: Case Studies of Life Between Lives,

St. Paul: Llewellyn PublicationsMichael Newton: Lelkünk útja, létünk titkai. Ford.: Angster László,

Benkõ Mónika. Budapest, Agykontroll, 200231. Thich Nhat Hanh: A figyelmesség csodája (1975)

Nhat Hanh, T. (1987) The Miracle of Mindfulness: An Introduction to thePractice of Meditation, trans. Mobi Ho, Boston: Beacon Press

32. John O’Donohue: Anam Cara (1997)O’Donohue, J. (1998) Anam Cara: Spiritual Wisdom from the Celtic

World, London: Bantam

13

33. Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete (1974)Pirsig, R. M. (1999) Zen and the Art of Motorcycle Maintenance, Lon-

don: VintageRobert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete. Ford.:

Bartos Tibor. Budapest, Európa, 200734. James Redfield: A mennyei prófécia (1993)

Redfield, J. (1993) The Celestine Prophecy: An Adventure, New YorkBantam

James Redfield: A mennyei prófécia. Ford.: Révbíró Tamás. Pécs,Alexandra, 2005

35. Miguel Ruiz: A négy egyezség (1997)Ruiz, M. (1997) The Four Agreements: A Practical Guide to Personal

Freedom, San Rafael, CA: Amber-Allen Publishing.Don Miguel Ruiz: A négy egyezség. – A bolygó álma. Ford.: Szabados

Tamás. Budapest, Édesvíz, 200336. Helen Schucman – William Thetford: Tanfolyam a csodáról (1976)

Schucman, H. – Thetford, W. (1996) A Course in Miracles, New York:Viking

37. Idries Shah: A szufi út (1968)Shah, I. (1990) The Way of the Sufi, London: PenguinIdries Shah: A szufi út. Ford.: Forgács Ildikó. Budapest, Farkas L. I.,

199838. Starhawk: Spiráltánc (1979)

Starhawk (1999) The Spiral Dance: A Rebirth of Ancient Religion of theGreat Goddess, New York: Harper Collins

39. Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem (1970)Suzuki, S. (2003) Zen Mind, Beginner’s Mind: Informal Talks on Zen

Meditation and Practice, New York: Weatherhill, Inc.Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem. – Rögtönzött beszédek a zen

meditációról. Ford.: Boros Dókó László. Budapest, Filosz, 2007

14

40. Emanuel Swedenborg: Menny és pokol (1758)Swedenborg, E. (1976) Heaven and Hell, trans. George F. Dole, New

York: Swedenborg FoundationEmanuel Swedenborg: Menny és pokol. – Látottak és hallottak szerint.

Debrecen, Kállai Könyvkiadó és Könyvkereskedõ Bt., 199341. Avilai Szent Teréz: A belsõ várkastély (1577)

Teresa of Avila (1989) Interior Castle, New York: DoubledayAvilai Szent Teréz: A belsõ várkastély. Ford.: Szeghy Ernõ. Gyõr,

Karmelita Rendház, 200742. Teréz anya: Az egyszerû ösvény (1994)

Mother Teresa (1995) A Simple Path, comp. Lucinda Vardey, London:Rider

Teréz anya: Az egyszerû ösvény. Ford.: Dalnoki Nóra, Frank Zsófia.Szeged, Szent Gellért, 1996

43. Eckhart Tolle: A most hatalma (1999)Tolle, E. (2001) The Power of Now: A Guide to Spiritual Enlightenment,

Sydney: HodderEckhart Tolle: A most hatalma. – Útmutató a megvilágosodáshoz. Ford.:

Domján László, Jónai Hava. Budapest, Agykontroll, 200144. Chögyam Trungpa: A spirituális materializmus meghaladása (1973)

Trungpa, C. (1987) Cutting trough Spiritual Materialism, Boston:Shambhala Dragon Editions

45. Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel (1995)Walsch, N. D. (1997) Conversations with God: An Uncommon Dialogue,

London: Hodder & Stoughton.Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel. – Szokatlan párbeszéd.

Ford.: Ambrose Montanus. Budapest, Édesvíz, 200546. Rick Warren: Céltudatos élet (2002)

Warren, R. (2002) The Purpose-Driven Life, Grand Rapids: Zondervan

15

Rick Warren: Céltudatos élet. – Miért élek a földön. Ford.: J. Füstös Erika.Budapest, Keresztény Ismeretterjesztõ Alapítvány, 2007

47. Simone Weil: Istenre várva (1951)Weil, S. (200)Waiting for God, New York: HarperCollinsmAz Attende de Dieu címû kötetben összegyûjtött írások szövege két

válogatáskötet részeként jelent meg magyarul:Simone Weil: Kegyelem és nehézkedés. Pilinszky János fordításai. A

szöveget gond. és a jegyzeteket összeáll.: Bende József és HafnerZoltán. Utószó: Hafner Zoltán, Budapest, Vigilia, 1994, („XX. szá-zadi keresztény gondolkodók” sorozat)

Simone Weil: Ami személyes, és ami szent. Válogatott írások. Vál., bev.tan., jegyz., bibliogr. összeáll.: Reisinger János, ford.: PilinszkyJános, Reisinger János, Szedõ Dénes, Budapest, Vigilia, 1983

48. Ken Wilber: A mindenség elmélete (2000)Wilber, K. A. (2001) A Theory of Everything: An Integral Vision for

Business, Politics, Science and Spirituality, Dublin Gateway49. Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza (1946)

Yogananda, P. (2001) Autobiography of a Yog, Los Angeles,Self-Realization Fellowship

Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza. Ford.: Béresi Csilla.Budapest, Édesvíz, 2003

50. Gary Zukav: A lélek lakhelye (1990)Zukav, G. (1991) The Seat of the Soul: An Inspiring Vision of Humanity’s

Spiritual Destiny, London, Rider BooksGary Zukav: A lélek lakhelye. Ford.: Révész Ágota. Szentendre, Új

Paradigma, 2000

16

Bevezetés

A Szellemek a palackban – 50 mû a spiritualitásról címû könyvünk kiadásaazon az elõfeltevésen alapul, hogy az anyagi biztonság keresése önmagá-ban nem kielégítõ, és még az érzelmi biztonság vagy a hatalmas tudássem teheti teljessé életünket – az a sorsunk, hogy a végsõ kérdésekre ke-ressünk válaszokat. Személyes fejlõdésünk paradoxona abban áll, hogyvégül is önmagunkon túlra mutat. Az igazán fontos dolgok kívül esnekmindennapos gondjaink körén.

A könyv 50 spirituális témájú mûvet gyûjtött csokorba. A „spirituális”szó a latin „lélegezni” igébõl származik – ami egyik leghétköznapibb éslegtermészetesebb cselekvésünket jelöli. A Szellemek a palackban alapve-tõen azzal a céllal íródott, hogy eloszlassa a tévképzetet, miszerint a spiri-tuális élmény valamiféle abnormális jelenség lenne. Ellenkezõleg, épp eztesz bennünket emberré.

Ha valaki hiányolja saját életébõl a szent áhítatot vagy a misztériumot,az itt bemutatott gondolatok némelyikében fellelheti a lelki gazdagodás-hoz vezetõ kapuk kulcsát. Ha pedig valaki elért már bizonyos sikereket, deúgy érzi, hogy még csak az út elején tart, ez a könyv elgondolkodtathatjaéletének mélyebb céljairól.

A Szellemek a palackban nem annyira a vallásról vagy a teológiáról szól,mint inkább az egyén spirituális eszmélésérõl és tudatosságának kiterjesz-tésérõl. Ezért ismert és egyelõre még kevésbé ismert gondolkodókat mutatbe, akiknek élettörténetében találunk példát drámai megtérésre, a hit hir-telen megerõsödésére, de arra is, hogy valaki élete során csak lassan lelte

17

fel sorsa valódi célját. Ha megtudjuk, mi változtatta meg ezeknek az em-bereknek az életét, saját gondolataink is mélyebb értelmet nyerhetnek.

Természetesen sok olyan nagy szerzõ és könyv létezik, aki és amelyjogot formálhat arra, hogy a spirituális alapmûveltség részének tekintsük.Ez a könyv azonban nem azzal a céllal készült, hogy átfogó képet adjon avilág vallásairól, hanem hogy bemutassa a lelki nézõpont korokon ésföldrajzi távolságokon átívelõ hatalmas változatosságát. Egyes olvasókbizonyára meglepõnek találják, hogy a régi vagy ókori szövegek a modernbestsellerek mellé kerültek, de könyvünk nem tartja elsõdlegesnek azt aszempontot, hogy az adott mû mikor íródott, csakis azt, hogy eszméimilyen hatással voltak az emberiségre. Az utóbbi húsz évben reneszán-szukat élik a spirituális témájú népszerûsítõ könyvek. Ennek a válogatás-nak az a célja, hogy bemutassa a kiemelkedõ mûveket, még ha egyelõrebizonytalan is, bekerülnek-e a klasszikusok közé, vagy hogy egyáltalán„jó” írások-e. Minden kommentár elõtt megemlítünk néhány továbbimûvet a hasonló témájú könyvek közül, jelezve, hogy kötetünk melyikoldalán esik szó róla bõvebben. („Érintkezési pontok”).

A spirituális irodalom a kollektív tudás kincsestára, és legalább olyanjelentõsége van, mint a tudománynak, a filozófiának vagy a szépiroda-lomnak. Bár az itt felvonultatott kommentárok csak rövid betekintéstengednek ebbe a hatalmas örökségbe – de reméljük, hogy ekként is fel-hívják az olvasók figyelmét a téma univerzális jelentõségére.

A következõkben tematikus csoportokban mutatjuk be a tárgyaltmûveket, hogy az olvasó minél könnyebben megtalálja az érdeklõdésiterületének leginkább megfelelõ fejezeteket. Ezeket rövid ismertetõ köve-ti, amely összegzi a kötetben bemutatott könyvekbõl leszûrhetõ legfon-tosabb felismeréseket.

18

Spirituális életutak

Muhammad Asad: Út MekkábaSzent Ágoston: VallomásokG. K. Chesterton: Assisi Szent FerencRam Dass: Itt és most létezz!Hermann Hesse: SziddhártaMargery Kempe: Margery Kempe könyveMalcolm X: ÖnéletrajzW. Somerset Maugham: Borotvaélen

Mi a spiritualitás célja, ha nem az, hogy megváltoztassa életünket?Gondolkozzunk el a következõ példákon!

• Malcolm X kisstílû bûnözõ volt, akit a vallás a feketék felemelkedé-sének szószólójává tett.

• Muhammad Asad bécsi zsidóként nõtt fel, de hátat fordított Európá-nak, hogy az iszlám nagyszerûségének hirdetõje legyen.

• Szent Ágoston ifjan, még Augustinusként csak az olcsó szórakozá-soknak és a testi örömöknek élt, de spirituális útkeresését követõenaz egyik legjelentõsebb keresztény egyházatya lett.

• Richard Alpert, a pszichológia professzora feladta harvardi karrier-jét, hogy Ram Dass néven a meditáció mestere, guru lehessen.

• Assisi Szent Ferenc jómódú kereskedõ fia volt, aki eldobta vagyonát,hogy romba dõlt templomokat állítson helyre, és elvonult, hogybensõséges viszonyban élhessen a természettel.

• Margery Kempe elviselhetetlen, gõgös asszony volt, aki – miutánlátomásai támadtak Jézusról – Isten szolgálójává vált.

• Somerset Maugham valós eseményekre épülõ regényében LarryDarrell hátat fordít az anyagi jólétnek, hogy egész életén át tartó spiri-tuális kutatásba kezdjen.

19

Míg az emberek többsége megelégszik azzal, hogy megpróbál javítaniéletszínvonalán, és a személyes fejlõdést az anyagi javak hajszolásávalazonosítja, a fenti személyek egyike sem fogadta el azt az értékrendet,amelyet „kívülrõl” kapott. Mindegyikük arra a felismerésre jutott, hogycsak és kizárólag személyiségük teljes megváltoztatásával juthatnak el alelki töredezettségtõl a spirituális kiteljesedésig. Történeteik azért hatnakösztönzõen, mert megmutatják, hogy az emberi jellem akár végletes átala-kulásra is képes. Míg a szkeptikusok úgy tekintenek a megtérésre, minthaelveszítenék azt az önmagukat, akit addig ismertek, a megtért személyszempontjából nézve ennek pontosan az ellenkezõje történik – mivel meg-térésük pillanatától nemcsak önmagukért, hanem valamely magasabb cé-lért élnek, úgy érzik, hogy kiteljesíthetik a bennük lakó személyiséget.

Gyakorlati spiritualitás

Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez!Mohandász Gandhi: ÖnéletrajzKahlil Gibran: A prófétaDan Millman: A békés harcos útjaThich Nhat Hanh: A figyelmesség csodájaMiguel Ruiz: A négy egyezségSunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellemEckhart Tolle: A most hatalmaChögyam Trungpa: A spirituális materializmus meghaladása

A buddhista szerzetesnõ, Pema Chödrön arról mesél, hogy Jack Kerouac,a beat korszak költõje egyszer felvonult a hegyekbe, hogy szemtõl szembetalálkozzon Istennel vagy Buddhával (õ maga sem tudta, melyikükkel),de mindössze annyi történt, hogy saját meztelen valójával találkozott,

20

és ezúttal sem ital, sem drogok nem voltak kéznél, hogy megvédjék.Lehetnek ugyan nagyszabású elképzeléseink a „megvilágosodás” elérésé-nek mikéntjérõl, a spirituális élet hétköznapi valósága a könyörületesség-rõl és a magasabb lelki szempontokkal való összhang elérésérõl szól. Ezt amegközelítést választotta a sokak által nagyra becsült Mohandász Gandhiis, aki az „igazsággal való próbálkozásai” során, amelyekrõl önéletrajzá-ban számol be, szigorú étrendi megszorításokat, önmegtartóztatást ésegyszerû életmódot követett, olyan szokásokat, amelyek az évtizedek alattaz önzetlenség és az emberi szabadság jelképévé formáltak egy korábbancsak önmagával foglalkozó fiatalembert. Ez a vietnami buddhista tanító-mester, Thich Nhat Hanh a „figyelmesség” fogalmával kapcsolatos elkép-zeléseit juttathatja eszünkbe, amelyek a napi teendõk legapróbb mozza-natait is jelentõséggel ruházzák fel, és azt sugallják, hogy minden egyespillanat értékes. Eckhart Tolle meglepõ sikerkönyve, A most hatalma szin-tén arra a békére és erõre hívja fel figyelmünket, amit a pillanat megélésenyújt. Ha minden cselekedetünket a „kezdõ szellem” irányítja – amirõlSzuzuki mûvében olvashatunk –, elménk friss maradhat és megkímélhet-jük magunkat attól, hogy téves véleményeket alkossunk.

Az önfegyelem és a figyelmesség segítségével csökkenthetjük az egógondolkodásunkra és cselekedeteinkre gyakorolt hatását, de legtöbbünktalán nem gondol bele, hogy maga a buzgó spirituális kutatás is az egómûve lehet. Chögyam Trungpa „spirituális materializmus” fogalma arrahívja fel a figyelmünket, hogy sokan valójában azért igyekeznek spirituá-lisan fejlett személyiségek lenni, hogy még jobban érezzék magukat avilágban. Az ember magasabb vagy igazi énjének nem célja, hogy vala-ki például elhagyja munkahelyét és kolostorba vagy ásramba költözzön.A megvilágosodást csak akkor érhetjük el, ha sorra vesszük életünk kérdé-seit és problémáit, pontosan úgy, ahogy vannak. Bár általában mindentmegteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a félelmeinkkel való szem-besülést, csak akkor léphetünk a valódi spirituális gyógyulás útjára, ha

21

ismerjük gondolataink és személyiségünk sötét oldalát is, amint erre aChödrön-könyv figyelmeztet.

Miguel Ruiz gyakorlati spiritualizmusa a mexikói tolték hagyomá-nyoknak azon az elképzelésén alapszik, hogy tudat alatt mindenkiegyezségeket köt önmagával és a társadalommal arról, milyen személyi-ség akar lenni. Ha tudatosítjuk magunkban ezeket az egyezségeket, újrasaját kezünkbe vehetjük életünk irányítását. Azzá válhatunk, amit DanMillman „békés harcosnak” nevez, és megszüntethetjük személyiségünk-nek azokat az aspektusait, amelyek megcsapolják energiáinkat.

A tapasztalatok sokfélesége

Fekete Jávorszarvas: Fekete Jávorszarvas beszélEpiktétosz: EnkhiridionAbraham Joshua Heschel: A sabbatWilliam James: A vallási tapasztalat változataiCarl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatokC. S. Lewis: Csûrcsavar leveleiJohn O’Donohue: Anam CaraHelen Schucman – William Thetford: Tanfolyam a csodárólIdries Shah: A szufi útStarhawk: SpiráltáncParamahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza

Annak érdekében, hogy megírhassa korszakalkotó tanulmányát, A vallásitapasztalat változatait, William James számtalan önéletrajzi jellegû beszá-molót olvasott el a spirituális öntudatra ébredés témakörében. Mivel õmaga nem volt különösebben vallásos, nem is annyira az érdekelte, hogyaz általa vizsgált személyek pontosan mit éreztek vagy láttak, hanem,

22

hogy ez milyen hatással volt az életükre. Arra a következtetésre jutott:nem az a fontos, hogy az emberek miben hittek, hanem az, hogy ez a hitpozitív irányba változtatta-e meg az egyént.

A vallás nem egyszerûen csak meggyõzõdések gyûjteménye, hanemegyfajta sajátos világnézet vagy tudás, ami a hívõ számára kielégítõ ma-gyarázattal szolgál az ember világegyetemben elfoglalt helyét illetõen. Ezugyanúgy vonatkozik az amerikai bennszülöttek Fekete Jávorszarvaséhozhasonló, természet alapú kozmológiáira, mint az Epiktétosz filozófiájá-ban megnyilvánuló sztoikus világnézetre, a zsidók sabbatjára, a hindukreinkarnációjára vagy a keresztények Szentháromság-képére. Carl GustavJung évekig tanulmányozta azokat a mitológiákat és hitrendszereket,amelyeket az emberiség a világ megértése érdekében hozott létre, ám ezt asokféleséget nem tekintette a személyes hit ellenségének. Amikor egy-szer megkérdezték, hiszi-e, hogy Isten létezik, azt felelte: „Nem hiszem:tudom! Megtapasztaltam, hogy megragadott valami, ami erõsebb nálam.Valami, amit az emberek Istennek hívnak.”1

Az érzékelés kapuinak feltárása

Richard Bach: Jonathan, a sirályFritjof Capra: A fizika taójaCarlos Castaneda: Ixtláni utazásCsuang Ce: Csuang Ce könyveG. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkelAldous Huxley: Az észlelés kapuiJ. Krishnamurti: Gondolkozz ezeken!Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete

23

1 Face to Face with Professor C. G. Jung. BBC Television, 1959. Interviewed by John Freeman.

Elterjedt tévhit, hogy a spirituális irodalom kizárólag Istennel foglalkozik.De minél mélyebbre ássa valaki magát benne, annál inkább úgy tûnik,hogy valójában arról szól, hogyan szabaduljunk meg a tévképzetek lera-kódott rétegeitõl. A Csuang Ce könyve címû ókori mûben szereplõ történe-teknek és anekdotáknak például az a célja, hogy kirángassák az elmétmegszokott tompaságából és szembesítsék a külsõségek mögött meghú-zódó taóval, vagyis az egyetemes erõvel. A hozzánk idõben közelebb állóG. I. Gurdjieff is megpróbálja felrázni azokat, akik alvajáróként élnek,hogy megláthassák a valóság mélyebb rétegeit, amelyek értelmet adnak azéletnek. Krishnamurti ugyanennek a célnak szentelte az életét. Különb-séget tett a korlátolt céljaik megvalósítására mechanikusan törekvõ„technikusok” és az „alkotók” között – akik az olyan dolgokat helyeztékéletük középpontjába, mint a szeretet és az igazság, és ezekbõl kiindulvahaladtak kifelé, a társadalmi lét és cselekvés felé.

A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete címû nagy hatású könyvébenRobert Pirsig olyan emberrõl ír, akit az igazság (vagyis a „minõség”) kuta-tása az õrület szélére sodor, ám élete végül gazdagabbá válik e kalad által.Az ilyen típusú kutatóutak valóban félelmetesek lehetnek, és csak viszony-lag kevesen hajlandóak arra, hogy kitárják az „érzékelés kapuit”, amelye-ket Aldous Huxley, illetve korábban William Blake felfedezett.

Carlos Castaneda mûvében teljes mértékben megpróbál elszakadnia hétköznapi fogalmi sémáktól. Az írásaiban szereplõ Don Juan-kulcs-figura azt tanítja, hogy az emberek személyisége csak akkor teljesedhet ki,ha többé nemcsak kultúrájuk tükörképei lesznek, hanem saját kezükbeveszik elméjük irányítását. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni, mivelaz embereket állandóan kondicionálja környezetük. Ha arra törekszünk,hogy valóban tudatos életet éljünk, a lehetõ legjobb módon használjukfel idõnket. A fenti könyvek szerzõinek is ez a céljuk, de egyikük sem szab-ja ki alapfeltételként, hogy gondolatrendszere megértéséhez istenhívõnekkellene lenni.

24

Kapcsolat Istennel és az élet célja

Ghazálíj: A boldogság alkímiájaDag Hammarskjöld: ÚtjelzõkDaniel C. Matt: Amit a kabbaláról tudni kellMichael Newton: Lelkünk útjaAvilai Szent Teréz: A belsõ várkastélyTeréz anya: Az egyszerû ösvényNeale Donald Walsch: Beszélgetések IstennelRick Warren: Céltudatos életSimone Weil: Istenre várvaEmanuel Swedenborg: Menny és pokol

Minden nagy spirituális mûvet a „Miért vagyunk itt?” kérdés inspirált.Több mint 900 évvel ezelõtt Ghazálíj A boldogság alkímiája címû mûvébenésszerû magyarázatot próbált adni az emberi létezésre, ami a vak hithelyett a logikán alapul. Ghazálíj szerint Isten azért teremtette meg azembereket, hogy minél jobban megismerjék õt, és boldogságuk azonmúlik, hogy milyen mértékben törekednek erre a megismerésre. A DanielMatt mûvében felvázolt zsidó kabbalát szintén azért hozták létre, hogyválaszt találjanak a létezés misztériumára. Központi gondolatainak egyi-ke az, hogy Isten azért teremtette az embereket, hogy kiteljesedhessen, így avilágegyetem fejlõdése gyakorlatilag az egyes emberekben rejlõ egyedilehetõségek kibontakozásán múlik. A kortárs írók mûvei közül RickWarren Céltudatos élet címû könyve azt a határozott nézetet vallja, hogyéletünk legfõbb célja lényegében Isten dicsõítése, és hogy azért öltöttünkemberi formát, hogy a lélek örökkévalóságát jobban megérthessük.

Az élet céljának felismerése meghatározó esemény az elhivatottak sor-sában. Az egyszerû ösvényben azt olvashatjuk, hogy Teréz anya viszonylagkésõn hallotta meg Isten hívó szavát, hogy Kalkutta szegényeinek legsze-

25

gényebbjeit gyámolítsa, de küldetésének tisztasága hozzásegítette, hogy15 év leforgása alatt egyszerû iskolavezetõbõl egy egész világra kiterjedõspirituális szervezet irányítója legyen. Teréz anya Avilai Szent Teréz kereszt-nevét vette fel, és a szent élettörténetébõl merített ösztönzést saját útjá-hoz. Avilai Szent Teréz, az egykori zabolátlan fiatal lány egy sor eksztati-kus isteni látomás révén lépésrõl lépésre érett spirituális vezetõvé, és késõbbtöbb zárdát és kolostort is alapított. Dag Hammarskjöld, az EgyesültNemzetek volt fõtitkára kiváló modern példáját nyújtja annak, hogy a spi-rituális meggyõzõdés miként irányíthatja a világi hatalom birtokosát is.

A „Miért vagyunk itt?” kérdés megválaszolásának fontosságát továbbhangsúlyozza a tudat, hogy az élet igen rövid. Ezért egyetlen spirituáliskönyvtár sem lehet teljes a túlvilágról és az örökkévalóság eszméjérõl szó-ló könyvek nélkül. Swedenborg azt állította, hogy Menny és pokol címûmûve nem a fantázia szüleménye, hanem azoknak a világoknak a pontosleírása, amelyekbe egy magasabb tudatállapotban jutott el. Ezt a könyveta Lelkünk útja címû munkával együtt érdemes olvasni, amelyben a kortársMichael Newton hipnotizált pácienseinek vallomásain keresztül meg-gyõzõ módon írja le, mi történhet velünk testünk halála után.

Az emberiség spirituális fejlõdése

Richard Maurice Bucke: Kozmikus öntudatJames Redfield: A mennyei próféciaKen Wilber: A mindenség elméleteGary Zukav: A lélek lakhelye

A mindent átható emberi tudatosság a spirituális irodalom egyik visz-szatérõ témája. Bucke Kozmikus öntudat címû könyve ennek az almûfajnakegy korai példája, és azt állítja, hogy a misztikus élmények száma a törté-

26

nelem során egyenletesen emelkedett, és hogy a közvetlen isteni kinyilat-koztatások gyakoriságának ilyenfajta növekedése végül szükségtelennéfogja tenni a vallásokat. Gary Zukav A lélek lakhelyében amellett érvel,hogy az evolúció során az emberiség ötérzékû lénybõl olyan „többér-zékû” lénnyé fejlõdik, aki a spirituális valóság több szintjét is képes érzé-kelni és felismerni, magyarán: „emberi tapasztalatokat gyûjtõ spirituálislények vagyunk.”

Az 1990-es évek másik elhíresült könyve, A mennyei prófécia arra ösz-tönzi olvasóit, hogy próbálják meg „nagyobb távlatból” szemlélni a törté-nelmet és vegyék észre, hogy az anyagi biztonság utáni vágyat lassan fel-váltja a spirituális cél keresése. Ken Wilber, korunk nagy teoretikusainakegyike, a „mindenség elméletét” kívánja megtalálni: olyan elméletet, amia tudat fejlõdését képes összhangba hozni az evolúcióval és a fizikávalkapcsolatos ismereteinkkel. Nemcsak a tér és az anyag kozmoszábanélünk, mondja, hanem „A Kozmoszban”, amelynek egyformán része azérzelem, az értelem és a spiritualitás világa. Az emberi faj valódi evolú-ciója csak akkor indulhat útjára, ha ugyanolyan figyelmet szentelünkszemélyes fejlõdésünknek, mint amennyit eddig az anyag manipuláció-jának szenteltünk.

27

A spirituális ösvény mérföldkövei

A láthatatlan rend elfogadása

„Ha valakinek a lehetõ legtágabb és legáltalánosabb értelemben kellene jellemez-nie a vallás mibenlétét, azt mondhatná, hogy abból a hitbõl táplálkozik, misze-rint létezik egy láthatatlan rend, és legfelsõbb jóságunk abból ered, ha harmoni-kus módon igazodunk ehhez.”

William James (A vallási tapasztalat változatai)

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az emberiség eredményeire, mintbizonyos célok kitûzésére és teljesítésére, úgy, mintha a világot céljaink-nak és vágyainknak megfelelõen alakíthatnánk. Egyértelmûnek vesszük,hogy ha kellõképpen igyekszünk, és elegendõ idõ áll a rendelkezésünkre,gyakorlatilag bármit elérhetünk, amit csak akarunk. Azonban ha elégsokáig élünk, elkerülhetetlenül be kell látnunk az Ótestamentumban sze-replõ példabeszéd igazságát: „Sok gondolat van az ember elméjében; decsak az Úrnak tanácsa áll meg.”2

Nem mindenki hisz egy meghatározott Istenben, de a legtöbb embervégül belátja, hogy létezik valamiféle intelligens hatalom, ami a világ-egyetemet mozgatja. Ezért az elsõ lépés a spiritualitás útján az, hogyelismerjük: az élet jobban mûködik és több értelmet nyer, ha összhang-ban élünk ezzel a „láthatatlan renddel”. Paramahansza Jogananda Egyjógi önéletrajza címû mûvében visszaemlékezik egyik tanítója, BháduríMahásaja, a lebegõ szent szavaira:

„Az isteni rend bölcsebben gondoskodik jövõnkrõl, mint bármely biztosítótársa-ság… A világ telve szorongó emberekkel, akik külsõ biztonságban bíznak. Keserû

28

2 Péld 19:21, Ford.: Károli Gáspár

gondolataik sebhelyként éktelenítik el homlokukat. Az Egyetlen, aki elsõ születé-sünktõl kezdve ellát minket levegõvel és tejjel, tudja, miként gondoskodjon nap-ról napra híveirõl.”

A taoizmusban ez a láthatatlan rend vagy erõ maga a tao. Az, aki össz-hangban él a taóval, bepillantást nyer a dolgok valódi természetébe, deahhoz, hogy ezt elérje, alázatosnak kell lennie, és be kell látnia, hogyvalami nálánál nagyobb dolog részévé vált.

Az élet céljának kifürkészése

A személyes fejlõdés fogalmán ma általában azt értjük, hogy a sikeresebbkarrier vagy a jobb magánéleti kapcsolatok érdekében megpróbáljuktökéletesíteni önmagunkat. Valódi átalakulást azonban szinte kizárólagerõs spirituális hit segítségével érhetünk el. Igaz, azok az emberek, akikmegtérnek vagy akiknek isteni felismerésben van részük, általában kivéte-les vagy nagyon fogékony személyiségek, a lényeg mégis az, hogy öntu-datra ébredésük olyan új irányt ad energiáiknak, ami elõtérbe helyezi jótulajdonságaikat, és lehetõvé teszi, hogy céltudatosabb életet éljenek.

Carl Gustav Jung azt mondja, hogy amikor egy ember belép a világba,egy kérdéssel érkezik, amelyre az életének kell választ adnia. A legtöbbembernek soha nem jut eszébe, hogy így tekintsen az életre, de a spiri-tuális élmények bárkit rádöbbenthetnek arra, hogy teremtett lényekvagyunk, és létezésünknek minden bizonnyal oka van. A Céltudatos élet-ben Rick Warren olyan találmányhoz hasonlítja az életet, aminek csak ak-kor fedezzük fel a célját, amikor kapcsolatba lépünk feltalálójával. Addiga pontig az élet szerinte értelmetlen. Megpróbálhatunk azáltal értelmettalálni benne, hogy saját ambícióinkra alapozva elérendõ célokat állítunk

29

magunk elé, de létezésünk csak akkor léphet magasabb szintre, ha felfe-dezzük az élet isteni célját.

A kabbala bölcsessége szerint az isteni királyság csak az emberiség tevé-keny részvételével képes kibontakoztatni a világban rejlõ lehetõségeket.A teremtett ember dolga az, hogy eltûnõdjön Isten akaratán és a teremtésmisztériumán. Ez csak úgy lehetséges, ha nem magában hisz, hanem felis-meri Isten végtelenségét, mivel így az isteni megnyilvánulás eszközekénttekint magára. Az emberek többsége azt hiszi, hogy „eszköznek lenni” aztjelenti, hogy elveszítjük életünk irányításának lehetõségét. Ezzel szembenminden gondolkodó azt hangsúlyozza, hogy valójában éppen ez az, amifelszínre hozza a bennünk lappangó lehetõségeket. Az önismeret a hívõkszerint annak felfedezése, hogy Isten milyen embernek szánt bennünket.Arról azonban mindenki maga dönt, hogy tetteivel kifejezésre juttatja-e alelkében megtalált igazságot vagy ígéretet.

Az én elvesztése

A XX. századi iszlám teológus, Ghazálíj kifejti, hogy az emberek örömü-ket lelik a képességeikben – például a düh a bosszúban, a szem a szép dol-gok szemlélésében, a fül pedig a zenében talál örömre –, ha tehát azemberek legemelkedettebb képessége az igazság felfedezése, akkor szük-ségképpen abban kell leginkább örömöt lelnünk.

Azt gondolhatjuk, hogy akkor lesz részünk a legtöbb élvezetben, hakielégítjük vágyainkat, ám a spirituális tanítók szerint addig nem ismer-hetjük meg a ránk váró sokkalta nagyobb boldogságot, amíg hátat nemfordítunk ezeknek a földi kívánságoknak. A világ is nyújt örömöt, ámIsten megismerésének öröme a hívõk tanúsága szerint leírhatatlanulnagyobb: a hétköznapi értelemben vett én elvesztése nyújtja a legna-gyobb megnyugvást.

30

A Tanfolyam a csodáról a következõket mondja: „Küldetésed nagyonegyszerû. Az a dolgod, hogy úgy élj, hogy bebizonyítsd: nem csak egy »én«vagy.” Lehetséges úgy élni, hogy ne csak kisszerû egoista vágyaink domi-náljanak. Dov Baer, a XVIII. századi haszid mester arra tanít: „Ha úgy gon-dolsz önmagadra, mint valamire, akkor Isten nem költözhet beléd, mertIsten végtelen.” Paradox módon akkor lehetünk tehát a legerõsebbek, haelveszítjük énünket, vagyis az egónkat.

A jelen megélése

A mohó ember valamiféle elvont jövõért él. A spirituális szemléletû em-ber viszont mindig az adott pillanatot értékeli a legtöbbre.

A figyelmesség csodája címû könyvében Thich Nhat Hanh Lev Tolsztojmeséjét idézi, a király történetét, aki jól akart dönteni, és égen-földönkereste a választ a következõ három kérdésre: Mi a dolgok végrehajtásá-nak legjobb idõpontja? Kik a legfontosabb emberek, akikkel dolgozniérdemes? Mi a legfontosabb teendõ?

A válaszok nem pontosan úgy szóltak, ahogy a király elképzelte: a leg-fontosabb idõ a most; a legfontosabb ember mindig az, akivel éppenvagyunk; a legfontosabb cél az, hogy boldoggá tegyük azt az embert, akiéppen mellettünk áll. Az Útjelzõkben Dag Hammarskjöld, az EgyesültNemzetek fõtitkára azt írja, hogy könnyebb valakinek nagy ügyek mellettelköteleznie magát, mint valódi változást elérnie egy ember életében.Csuang Ce pedig elmeséli annak az embernek a történetét, aki visszautasí-totta a királyi trónt, mert jobban érdekelte a zöldségtermesztés. Naivnaktûnhet az a választás, hogy feladjuk nagyratörõ terveinket és inkább azadott pillanatra összpontosítsunk, de sok spirituális író, többek közöttEckhart Tolle és Sunrjú Szuzuki is azt hangsúlyozza, hogy ez az elsõ lépésa valódi hatékonysághoz vezetõ úton.

31

A jelen teljes megélésének másik elõnye az, hogy visszakapjuk az életegyszerû élvezetét, mivel a bánat és az aggodalom szükségszerûen a múlt-tal és a jövõvel kapcsolatos gondolatokból ered. A békés harcos útjában aDan nevû szereplõ hatalmas felfedezése szerint: „Nem léteznek hétköz-napi pillanatok!”

A lét megosztottságán túl

Végül minden spirituális utazó megtapasztalja az univerzum „osztatlan-ságát”, vagyis alapvetõ egységét, amely felette áll az olyan világi ellentét-pároknak, mint a jó és a rossz, a dicséret és a szemrehányás, a boldogságés a bánat. Azért ragaszkodunk ahhoz, hogy szüntelenül megkülönböz-tessük a dolgokat, mert fenn akarjuk tartani abbéli meggyõzõdésünket,hogy a világ különálló tárgyak és gondolatok gyûjteménye, miközben efelszín mögött a soha nem változó egységre bukkanhatunk. Ráébredünk,hogy ha létezik Isten, aki a világegyetemet teremtette, abból az követke-zik, hogy Isten mindent magában foglal – még azokat a dolgokat is, ame-lyek látszólag szemben állnak vele.

Tévesen azt hisszük, hogy az életen keresztül utazó magányos entitásokvagyunk, azonban a világ mitológiáinak és vallásainak többsége áttétele-sen azt mondja ki, hogy a lélek csak a Szellem egy szilánkja, az univerzumegységes eredõjének a része. Megpróbálhatjuk fenntartani a különállóságillúzióját, de pontosan az ebbõl fakadó fájdalom és az egység hiánya az,ami végül elvezethet bennünket a világegyetem holisztikus szemlélet-módjához.

Az egység felismerésének két kézenfekvõ következménye van. Az elsõ,hogy nagyobb könyörülettel viseltetünk minden élõ iránt, mivel ráébre-dünk, hogy mindannyian ugyanannak az életerõnek a megnyilvánulásaivagyunk: amit a másik emberrel teszünk, azt magasabb szinten valójában

32

önmagunkkal is cselekedjük. A második a nagyobb lelki egyensúly. Azemberek általában öröm és fájdalom, nyereség és veszteség között inga-doznak, ám amíg ez így van, nem lelhetnek valódi békére. A lelki egyen-súly olyan életfelfogást feltételez, ami nem törekszik arra, hogy azonnalkülönbséget tegyen jó és rossz, tetszés és nemtetszés között, hanembelátja, hogy a dolgok egyszerûen csak „vannak”. Ez ellentétben áll azzal,ahogy a legtöbb ember valójában él. Ezt az egységet általában csak egy-egyrövidke pillanatra ismerjük fel, azonban ha sikerül gyakoribbá és hosz-szabbá tennünk az osztatlanság ilyenfajta felvillanásait, megváltoztat-hatjuk életünket.

Van egy perzsa közmondás: „Az igazságot ne a porladó könyvekbenkeresd, hanem a lelkedben! A Holdat ne a tóban keresd, hanem azégen!” Nos, az itt következõ kommentárok nem közvetlenül a Holdatmutatják, inkább csak egy-egy pillantást nyújtanak a tóra, de remé-nyeink szerint arra késztetik majd az olvasókat, hogy felemelve tekin-tetüket a végigolvasott könyvbõl, elkezdik keresni a maguk gyakorlatispirituális útjait.

33